Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-08-06 / 176. szám

®W,AM AXUk 10©0 KORONA Sákáscsaba, 1925 angnsztns 6 Csütörtök 52-ik évfolyam, 176-ik szám r ¥ BEIESME6YEI ÖZLONY Eloflsetcai dij&s. •r*íyben ás vidékte postán küldve: negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona dányónként 1C00 korons POLITIKAI NAPILAP Telei'onaz&at : 7 SserkosEtőség és kiadób'vatal: Békéscsabád II. ker. Ferencz József-tér 20. ». — Hirdatét Főszetkeszíő j Dr. Gyöngyösi Jácot Felelős sserkesitő f P-Horváth Besső. A magyarok helyzete Amerikában Irta: Or. Zsilinszky Lcajos I. Tul az Óceánon, ott a regényes Újvilágban, ahova húsznál több európai kikötőből szállítják a legműveltebb népek legelégedetlenebbjeit, kalandorait és világutazóit, két millió magyar él. Enrek háromnegyedrésze az Eszakamerikai Egyesült Államokban lakik, a többi Kanadában, Délamerikáfoan és a szigeteken. A világháború előtt alig vettünk tudomást kivándorolt véreinkről s ha hoztak is a napilapok néhanéha egy-egy hirt róluk, az sokkal ritkábban szól karriercsinálásiól, vagy szorgalmas dollárgyüjlésről mint inkább sikkasztásról, verekedésről, öngyilkosságról vagy .deportálásról. Ma, a nagy háború utáni időkben élénkebb az érdeklődés az amerikai nagybácsik, egyéb rokonok és honfitársak iránt, akiknél az itthonhagyottak összekuporgatott dollárkákat sejtenek (és csak igen ritkán csalódnak ebbeli sejtelmeikben) s a sajtó is gyakrabban ad hirt egy-egy gyors, mesés karriert csinált amerikás magvarról. Csodás ország is az az Amerika. Ezerféle nemzet és vallás vegyüléke lakja, mégis erős, gazdag és nemzet önérzetét, egységét példátlanul ápoló és fejlesztő nagyhatalom. Az Egyesült Államokat értem Amerika alatt s az ott lakó magyarságnak helyzeté vei kívánok foglalkozni főképen. Meg kell jegyeznem, már itt Írásom elején, hogy a saját tapasztalataim alapján adom a helyzet jellemzését, több mint egy évtizedig lakván közöttük s beutazván a 48 állam kétharmad részét és déli Kanadát is. És megjegyzem azt is, hogy azt szeretném elérni e cikkeimmel, hogy ne foglalkozzék itthon ezentúl senki amerikai tervekkel, ne akarja megismerni a felhőkarcolókról és a mesés boldogságról szóló híresztelések mögött rejlő sivár valóságot s ne kívánkozzék tengerre egyáltalán, hanem használja fel minden tehetségét és összpontosítsa minden erejét arra, hogy ez az igazságtalanul feldarabolt, sok megaláztatást szenvedett, boldogtalan kis ország, édes szülőanyánk, melynek javán eredményesen dolgoznak Amerikába szakadt gyermekei is, régi határait s régi dicsőségét mielőbb visszanyerje. A magyarnak általában jó neve van Amerikában. Szorgalma, jó munkája, becsületessége, tudománya, használhatósága révén szerezte. Ezen erényei mellett megismerték azonban az amerikai hatóságok, ugy a rendőrségiek, közigazgatásiak és igazságszolgáltatásiak, mint a többiek, beleszámítva az emberbaráti, közművelődési, közegészségügyi stb intézményeket is, — a magyarok hibáit, ősi bűneit is : az egyenetlenkedést, a széthúzást, a pártoskodást, a veszekedést, a 'viszálykodást. Számtalanszor voltam tanuja hatóságoknál olyan bírói vagy elnöki kijelentéseknek, amelyekben csodálkozásának adott kifejezést az ítélkező a fölött, hogy magyar ember jelentett fel magyart (egyszer becsületsértéssel, máskor lopással, sikkasztással, zsarolással, testi sértéssel, pálinkafőzéssel, stb. stb-vel vádolva honfitársát). Igen ritkán szokott hasonló eset más nemzetbeliek között megtörténni. Becsületére szolgál azonban a magyar rendőröknek (ilyen is akad minden nagy város rendőrségi testületében, ahol 25—30 vagy még több év óta van magyar telep), hogy ők nem jelentgetik fel honfitársaikat, inkább védik és csititják őket s visszatartják illetlen, meggondolatlan, törvénybe ütköző cselekedetektől s lebeszélik egymást feljelentési szándékukról. (Folytatjuk). A szállítás miatt drága a kenyér ára Budapest, aug. 5. A vidéken sok helyütt már 250.000 K a buza ára, dacára ennek a kenyér még mindig nagyon drága, mert a szállítási dijak és a különböző illetékek olyan összegeket tesznek ki, hogy nem lehet a kenyér árát leszállítani. A kereskedelmi miniszter ankétra hivja össze a MÁV vezetőségét és a mezőgazdákat, hogy miképsn lehetne ezt az állapotot megszünteuni. A kereskedelmi miniszter ragaszkodik ahhoz, hogy a Máv. vezetősége 50 százalékkal mérsékelje mindazokat a díjtételeket, amelyeket a vidékről jövő és a fővárosba menő mezőgazdasági terményekre irtak elő. Amennyiben a holnapi értekezlet nem vezetne eredményre, a kereskedelmi miniszíernek az a szándéka, hogy bizottságot állit, amely 8 nap alatt tartozik megállapítani, hogy minő az a legmesszebbmenő tarifamérséklés, a melyet a MÁV saját költségvetésének felborulása nélkül adni képes. Budapest, augusztus 5. A földmivelésügyi minisztériumban ma is megbeszélést folytattak a termény értékesítéséről. A tárgyalásokba holnap bevonják a kereskedelmi minisztérium és az államvasutak képviselőit is. Szóba kerül a MÁV tarifamérséklésének ügye is és esetleg tárgyalni fogják, a kisgazdaképviselőknek tegnap este hangoztatott azt a kívánságát, hogy Ausztriával szemben a provizórium meghiúsulása miatt represzszáliákat alkalmazzanak és a kormány tiltsa ki az országból az osztrák luxuscikkeket. Megvalósulás felé közeledik az iparosok székháza As ipartestületi elöljáróság ülése — As uj épületben többen a Kereskedelmi Csarnokot is ssivesen látnák — Egy év alatt gyűjtik össse as épitkeséshes ssiikséges 1600 milliót (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai ipartestület kedden este fél 7 órakor rendkívüli előljárósági ülést tartotf, amelyen Kovács Mihály elnökölt. Kovács Mihály az ülés magnyitása után emlékeztetett arra, hogy az elöljáróság legutóbb foglalkozott a székház felépítésének kérdésével és elhatározta, hogy erre a célra a'apitási tervezetet készíttet, amely az építkezési költségek előteremtését előjegyzéssel fogja lehetővé tenni. A tervezet elkészült, azt a szakosztályok elnökei is megtárgyalták s most az elöljáróság elé terjeszti e'fogadás céljából. Horváth Mihály jegyző felolvasta a tervezetet, amely egyemeletes iparosszikház felépítését célozza, 1600 millió korona költséggel, 4)00 darab 400.033 koronás részjegy kibocsátásával, a város által adományozandó ingyentelken. Helyiséget a kereskedőknek Kován Endre és Darabos György felszólalása után Pollák Arnold indítványozta, hogy az iparosok székházában majdan adjanak egykét helyiségből álló otthont a Kereskedelmi Csarnoknak is. Ebban az esetben erős a remény, hogy az építési részjegyekből a kereskedők is jelentékeny mennyiséget fognak jegyezni. Valószínű, hogy igy a városi képviselők is szivesebben szavazzák meg az ingyentelket. Végül javasolta, hogy a kérni szándékozott Andrássyuti Kun féle faraktári telek helyett inkább azt az Apponyi-uccai telket kérjék a várostól, amely mellett a postapalota fog felépülni. Ajánlja, hogy az elnökség keressen érintkezést mindezek megbeszélésére a Kereskedelmi Csarnokkal. Hasonló értelemben szólalt fel Végh Endre is. Mi minden lesz a székházban? Kovács Mihály figyelmébe ajánlotta az iparosoknak, hogy a székház felépítésének kérdésével most már komolyan és intenziven kell foglalkozni, nem ugy, mint ahogy ma teszik. Az iparosok nem gondolják, mi itt a cél, mekkora lesz a haszon mindnyájukra, ha a székház megvalósul. Az az épület nem csupán székház lesz, hanem a békéscsabai iparosok kulturhelye és ipari gócpontja lesz, amelyben erkölcsi, szellemi és gazdasági ügyeiket mindenkor elintézhetik. Fontos, hogy a telken az iparostanonciskola és az otthon is megépülhessen, amire nézve tárgyalásokat kell kezdeni a várossal, amelynek igy módjában lenne az otthon céljaira fertartott telket más célra fordítani. Reméli, hogy az otthon céljait is magábafoglaló épület számára a város révén államkölcsönhöz is lehetne jutni. A maga részéről célszerűbbnek tartja az Andrássyuton levő Kun-féle fatelep telkét az építkezés céljaira, mivel az alkalmasabb lenne iparcsarnok és árusító szövetkezet létesítésére, hiszen a mellette elvezető iparvágányról másik sínpárt lehetne oda bevezetni s azon a vidéki iparosok kiállításra szánt küldeményeit beszállítani. A Kereskedelmi Csarnokot szívesen látná a székházban, de fél, hogy nekik is kevés lesz a helyiségük. Végül javasolta, hopy a részjegyek őszszegét egy éven belül tartozék mindenki befizetni. Sürgős épitkezést! Lilinger István felszólalásában a székház sürgős megépítésének fontosságát hangoztatta és azt, hogy az épületben a Kereskedelmi Csarnoknak is adjanak klubhelyiséget. Kovács Mihály ezt újból ellenzi, mert az iparosok és kereskedők érdekei nem mindég egyeztethetők össze. Tomka Pál javasolja, hogy ha nem lenne több pénzük 1000 milliónál, csak ennek megfelelő házat építsenek. A hozzászólások elhangzása után az elöljáróság ugy határozott, hogy az épitkezés megindítására való, részjegyzési tervet teljes egészében elfogadja, a Kereskedelmi Csarnok elnökségével pedig érintkezésbe lép, hogy jegyzési ajánlattételre hivja fel. Az ajánlattól teszik függővé, biztositanak-e majd a kereskedőknek a székházban klubhelyiséget. Az elnök javaslatára ezután hat tagu propa^andabizo'tsáiot küld-