Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-06-16 / 133. szám

4 BfJKÉSMEGTEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 junius 657 Az OMGE országos vándorgyűlése Békéscsabán Három napig tartózkodtak a vendégek Békéscsabán — Kirándulások a kigyósi Wenckheim-uradalomba — A sertéshialaló és a tanyarendszer megtekintése — A vasátnap délutáni szakelőadások (A Közlöny eredeti tudósítása.) Évről-évre rendez vándorgyűléseket az OMGE az ország másmás városaiban, hogy a többtermelésre, a helyes állattenyésztésre oktassa a gazdákat. Az idei vándorgyűlést — a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület kezdeményezésére — Békéscsabán rendezték meg. A vándorgyűlés résztvevői már csütörtökön kezdtek szállingózni. A vendégek elsői az esti gyorsvonattal érkeztek meg, majd a zömük a pénteki nap folyamán érkezett Budapestről, Szegedről, a Dunántulról és az ország más egyéb vidékeiről. A vendégek soraiban ott láttuk Somsich László grófot, az OMGE elnökét, Székács Elemért, az OMGE alelnökét, Szilassy Zoltánt, az OMGE igazgatóját, Mutschenbacher Emil dr.-t, az OMGE ügyvezető h. igazgatóját, Konkoly-Thege Sándor dr.-t, az OMGE titkárját, Gajdátsy Jenő kerületi gazdasági főfelügyelőt, Koós Mihály dr. nyug. államtitkárt, Rácz Lajos dr.-t, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatóját, Kemény Szilárd kamarai titkárt (Kecskemét), Baranyooics Rezső uradalmi jószágfelügyelőt (Mosonszentmiklós), Batta Sándor mezőhegyes! ménesbirtoki jószágigazgatót, Csajka Endre földbirtokost (Sárospatak), Wellmann Oszkár dr. álllatorvosi főiskolai tanárt és sok-sok földbirtokost Tolnából, Bácskából és más megyékből. A vendégeket részben a helybeli gazdacsaládoknál, részben a földmivesiskolánál szállásolták el és gyors közlekedésükre a birtokosok egyrésze példás áldozatkészséggel és előzékenységgel állandó fogatokat bocsátott rendelkezésre. Kirándulás Ókigyósra A vándorgyűlés programjának első része tulajdonképen szombaton kezdődött. A vendégek egy része reggel 9 órakor áz AEGV különvonatán kirándult az ókigyósi uradalomba, ahol Gramling Alajos jószágkormányzó fogadta és üdvözölte a társaságot. A kirándulók megtekintették az összes gazdasági épületeket, a két ménest, a szíjgyártó- és gépműhelyt, az uradalmi raktárakat, a villamos telepet és a kovácsműhelyt. Ezután lóréval a szeszgyárhoz utaztak, azt megszemlélték, majd megnézték a tehénistállókat és a tehenészetet. Innen tiz fogaton a földekre hajtattak ki, ahol megnézték és megcsodálták az uradalom pompás tábláit. A cukorrépa- és a nemesitett buza, valamint a zab tetszettek itt leginkább a kirándulóknak. 240 uj ház Újkígyóson Innen az ujkigyósi telepítés uj részeihez mentek, ahol megtekintették a házhelyosztás végrehajtását. Itt a 470 házhelyből 240 re már felépült az uj családi ház. Visszafelé jövet a józsefmajori táblák között hajtattak és különösen tetszéssel nézegették a pompás búzatáblákat. A majori iskolánál a róm. kath. iskola összes növendékei éppen méhészeti gyakorlatot tartottak. Egy VI. oszt. tanuló széo beszéddel üdvözölte Somssich László grófot, aki megköszönte a felköszöntőt. A vendégek ezután a grófi kastélyt tekintették meg, ahol felmentek Wenckheim József grófhoz, aki az egész családjával vendégül látta a kirándulókat. Táplálkozás után, háromnegyed 4 órakor a gróf vezetésével a kirándulók megnézték a fácánost, ahol előadást hallgattak az okszerű vadtenvésztésről. Majd lóréval ismét a Józsefmajorba kocsiztak, a többi búzatábla megszemlélésére. Itt megtekintették még a vágómarhákat, a hizott sertéseket és a grófi szőlőskertet. Megnéztétt még az ujkigyósi lakosságnak kiosztott földeket, majd a medgyesi uton hazatérve, megtekintették a legelésző juh-, tehén- és sertéscsordákat. A kirándulók délután 6 órakor az AEGV különmotorján tértek vissza Békéscsabára. A szombatesti bankett Szombaton este a vándorgyűlés résztvevői társasvacsorára jöttek össze a Fiume szálló éttermében. A vacsora folyamán több felköszöntő hangzott el, amelyek közül kimagasló volt Somssich László grófé, aki magasnivóju. mindvégig figyelmet keltő, lángoló hazafiasságu beszédében a csonka haza felemelésére és az egymás megértésére buzdította a gazdatársadalmat. Lelkes beszéde mély hatást tett a gazdák sorai között. A társaság kitűnő hangulatban a késő éjszakai órákig maradt együtt. Kirándulás a tanyavilágba Vasárnap reggel 8 órakor a vándorgyűlés összes résztvevői, egy sereg helyi kitűnőséggel, nagyobb kirándulásra indult. A kirándulók a városháza előtt gyülekeztek, ahonnan 35 fogaton indultak el a délutánig tartott kirándulásra. A vendégeknek először a városi öntözött-rétet mutatták be, az ott űzött mintagazdaságot, amelyről Zahorán Pál városi gazdasági intéző, az üzem vezetője, szakszerű magyarázatot tartott. Innen az alsóvégi tehénlegelőre haladt a hosszú kocsisor s ott a hatalmas gulyát és annak elhelyezését szemlélték meg. Ezután a Békéscsabai Sertéshizlaló RT. hatalmas telepét tekintették meg. A kirándulók csodálkozva, kellemes meglepetéssel szemlélték a jónevü, impozáns üzemű hizlalda állattengerét, amelyben vizilószerü, ijesztő hus- vagy zsirtömeggé nőtt állatok százával voltak láthatók. A szemle alatt Jacina ügyvezető-igazgató szakI szerű magyarázatokkal szolgált az egyes, hizlalás alá fogott csoportokról. A szemle után a vállalat magyaros vendégszeretettel kitűnő és változatos villásreggelit adott a kirándulóknak. A vendégek nevében Beliczey Géza és Székács Elemér köszöntötték fel a vállalatot, rámutatva arra, hogy az Alföld mai rossz vasúti közlekedése tarthatatlan, viszont az Alföld gazdasági és politikai megerősödése az egész országnak létérdeke. Három minta-tanya Innen a kirándulók a kereki földekre kocsiztak, végighaladtak a zöldelő vagy sárguló vetésoceán között, hogy megtekintsék az Alföld jellegzetes, érdekes tanyarendszerét. Az első megálló Gajdács György pompás szépségű, tökéletesen felszerelt tanyáján volt, ahol ozsonna várta a kirándulókat, akik nevében Székács Elemér köszöntötte fel a gazdát, kiemelve, hogy a magyar lélek, a magyar föld asszimiláló ereje derék magyar emberré változtatta az idegenajku tanyagazdákat. Ezután Lipták S. György tanyáját — amely uj telep — nézték meg, majd kiérve a szegedi országútra, ifj. Bakos Mátyás tanyáját és hizlalóját tekintették meg. A kirándulók ezután a Kisgazdák Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetének telepére kocsiztak, ahol a kisüstön főtt különféle pálinkákat kóstolták meg, végül a földmivesiskolát keresték fel, melyet Tarr Gyula igazgató vezetése mellett alaposan megszemléltek. A vendégek a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoztak az iskola mintaszerű berendezéséről és felszereléséről s megtekintették a növendékek lakótermeit is. Az élvezetes kirándulás ezzel véget ért és a vendégek szállásaikra kocsiztak A vándorgyűlés Az OMGE vándorgyűlését vasárnap délután 3 órakor tartották meg a városháza nagytermében, Somssich László gróf elnöklete alatt. Az üléstermet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődő gazdák, akik nagy figyelemmel kisérték a szakszerű előadásokat- A gyűlésen megjelent Kovacsics Dezső dr. főispán is. Somssich gróf pontban 3 órakor nyitotta meg a gyűlést és üdvözölve az illusztrus vendégeket és a megjelenteket, köszönetet mondott a város közönségének a gyűlés felkarolásáért és a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek a rendezés kitűnőségéért. Berthóty István dr. polgármester a város közönsége nevében üdvözölte a vendégeket, Kovacsics Dezső dr. főispán pedig a vármegye nevében, leszögezve, hogy a magyar gazdáknak Wenckheim Krisztina grófnő követőinek kell lenniök. Majd arról beszélt, hogy ugy tapasztalja, ismét felütötte a fejét az országban a destrukció, amellyel azt a jelszavat állítja szembe : nem, nem, soha I — Nekünk fáj a megcsonkitottság — folytatta a főispán — nekünk fáj Trianon és ezért azt mondjuk : a destrukció feltámadása nem történhet meg többé soha 1 Ez a föld a miénk és nem lesz soha többé másé! Kérem a gazdákat, értsék meg, hogy ha itt élünk, ezen a földön és ezért a földért, akkor ugy éljük át a mai időket, hogy az utódok majdan hálásan emlegethessék a neveinket. A főispánnak nagy tapssal fogadott beszéde után Somssich gróf szólalt fel, majd megkezdődtek az előadások. Mattiassich Sándor vármegyei gazdasági felügyelő Békésvármegye állattenyésztésének helyzetét vázolta rendkívül tanulságos előadásban. Schandl József dr. közgazdasági egyetemi tanár az állattenyésztés fejlesztése érdekében szükséglendő feladatokról adott üdvös és nagyértékü tanácsokat. Weiser István dr. a m. kir. állatélettani és takarmányozási kísérleti állomás igazgatója, a takarmánytermelés és okszerű takarmányozás módszereiről tartott nívós, érdekes és tanulságos előadást. A vándorgyűlés délutén 6 óra tájban fejeződött be Somssich László gróf zárószavaival. A vendégek az éjszakai vonatokkal utaztak el Békéscsabáról. A résztvevők nagy elismeréssel nyilatkoztak a kirándulások folyamán látottakról és a páratlanul pontos, körüliekintő és a legaprólékosebb részletekig gondos rendezésről, amelyet nagy agilitással és fáradságot nem ismerve Sólyomi Lipót, a Bekésvármegyoi Gazdasági Egyesület titkárja látott el. (h. r.) A csabai középiskolák tornaünnepélye A kerületi cserkészünnep impozáns lefolyása után tegnap ifjúságunknak másik biztató és lélekemelő fejlődésében gyönyörködhettek a jövő nemzedékének erőshitü barátai. A négy népes csabai középiskola fiu- és leánynövendékserege vonult fel a CsAK pályáján, hogy tanúságot tegyen fegyelmezettségéről, fiatalos, egészséges eszményeiről és a szellemiek mellett jelentő testi felkészültségéről. A csapatok megkapóan szép, impozáns felvonulása délután 4 órakor kezdődött a következő sorrendben : reálgimnázium, leánygimnázium, polgári leányiskola, polgári fiu-, illetve felsőmezőgazdasági iskola. Az ünnep első számaként a négy középiskola Áchim Károly tornatanár vezetésével együttesen mutatott be szabadgyakorlatokat, amelyeknek egyrészt egybevágó, precíz kivitele, másrészt a szervesen beleillesztett hazafias, fogadalmi felkiáltás frenetikus tapsot váltott ki a zsúfolt nézőtérről. A polgári leányiskola növendékei Csepreghy Rózsi tanárnő vezetésével adtak elő tetszetős botgyakorlatokat nagy sikerrel, méltó jutalmául a fegyelmezett csapatnak és ambiciózus, szakavatott, agilis tanárnőjüknek. Élénk és szines képet — a sport külömböző ágából — varázsoltak elénk a polgári fiúiskola tornacsapatának szabadgyakorlatai, érdeméül tanáruknak, vitéz Marék Endrének, mig Gajda Béláné a leánygimnázium tornásznövendékeivel plasztikus táncmozdulatokat mutatott be. A női pszichének és a női fizikumnak is legjobban megfelelő gyakorlatok a bennök feldolgozott magyar táncmotivumokkal nagy hatást váltottak ki a nézőkből, ugy hogy több gyakorlatot meg kellett ismételni. Közben az atlétikai számokat bonyolították le, ahol főleg a felsőmezőgazdasági iskola növendékei váltak ki. A gimnazista atlétákat tegnap többször üldözte a balszerencse. Főleg a 4x100 méteres stafétában, ahol a favorit gimnáziumi A-csapat hibás váltás következtében lemaradt. Kiváló rövidtávfutó Viski, 400 méteren Rélhy ért el respektabilis eredményt, mig Lu-