Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-09 / 104. szám

EGYES SZiH ARA lOOO KORONA //

7 Békéscsaba, 1925 május 9 Szombat 52-ik évfolyam, 109-ik szám BEKESME6YEI EOZLONT Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korongi Főszetkesrtő j Dr. Gyöngyösi Jáaos. Felelői szerkesztői P.-Horváth BeiseS. A kormány a titkos szavazás bevezetését tervezte Budapest, május 8. A nemzetgyűlés mai ülésén a választójogi törvényjavaslat tárgyalására tér át a Ház. A javaslatot Puki Endre előadó ismerteti. Beszéde elején kiemeli a választójogi reform nagy fontosságát. Nagy fontossággal bir a választójogi reform főleg azért, mert ez egyúttal visszatérést jelent a régi képviselőházhoz, amely kapcsolatban van egyidejűleg a visszaállítandó megreformált főrendiházzal, nevezetesen lépést jelent alkotmányos jogi életünk teljességéhez és folytonosságához. Ezután ismerteti a választójog fejlődését. Számokban is kimutatja, hogy a javaslatban foglalt választójog milyen nagy kiterjesztést jelent. A munkásságnak 50.5%-a, a polgárságnak 63.5% a bir választójoggal. Ezen a határon túllépni a polgári társadalom érdekeinek veszélye nélkül ezidőszerint nem lehet. A kiterjesztés nagymértékét az is okozza, hogy a nők is belekerülnek a választók közé. Ismerteti ezután azokat az érveket, amelyek a nők szavazati joga mellett és ellen felhozattak. A választójogi bizottság a nők szavazati joga mellett foglalt állást, amelytől a közvéleménynek nagyrésze eddig idegenkedett. A nők szavazati jogában biztosítékot lát a radikalizmus veszélyeivel szemben. A nők szavazati joga a polgári társadalmat egyesíti. Azonban a nőknek ugyanolyan feltételek mellett, mint a férfiaknak, nem lehet szavazati jogot adni, mert ez végeredményben a női parlamenthez vezetne. Kevesebb választója lesz Csabának 1926-ban Elkészült a vármegyén aa uj választói névjegyzékterveset Foglalkozik ezután a nyilt és titkos szavazás kérdésével. A kormány eredeti javaslata a titkos szavazás bevezetését tervezte, de a választójogi bizottságban többségben voltak azok, akik a nyilt szavazás mellett foglaltak állást. A bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a visszaélések titkos szavazás mellett is épp ugy lehetségesek, mint a nyilt szavazásnál, viszont a nyilt szavazásnál a visszaélés könnyebben nyilvánosságra kerül. Részletesen ismerteti a javaslatnak a választási tisztaságot biztosító részletét, kiemelve azon szigorú megtorlásokat, amelyek a visszaélőket fogják sújtani. Fejtegetéseit azzal fejezi be, hogy amig ezelőtt a választójog a nemzetiségi és dinasztikus törekvésekkel szemben, addig most az osztályuralom egyoldalúsága és a demagógia veszedelmével szemben akar védelmet nyújtani. Ennek azonban csak akkor lesz eredménye, ha átfogó közoktatási, szociális és gazdasági politikával jár együtt. A javaslat a jogkiterjesztés terén feltalálja a helyes mértéket, megóvja a polgári társadalom túlsúlyát, biztosítja a nemzeti szempontokat, hatalmas lépést tesz alkotmányos életünk teljességének és folytonosságának. Kéri a javaslat elfogadását. Drózdy Győző szólalt fel ezután, aki a javaslat igazságtalanságát hangoztatta, majd heves szóváltásba elegyedett Kuna P. Andrással és több egységespárti képviselővel. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegyén a nemzetgyűlési választói névjegyzékek tervezeteit felülvizsgáló előadó: Páncél József dr. vármegyei aljegyző hetek óta tartó hatalmas munkával most készült el az 1926. évre szóló névjegyzéktervezetek átvizsgálásával és ellenőrzésével. Az évrőlévre visszatérő nagy munka eredményét, a nyers tervezeteket most majd a központi választmány veszi munka alá, még pedig a május 11-én, hétfőn tartandó ülésében. Az ülést délután fél 5 órára hivta össze Daimel Sándor dr. alispán. Az előadói javaslat szerint a békéscsabai választókerületben 13.380 lesz a jövő évben a nemzetgyűlési választók száma, az 1925. évi jegyzék 14.008 választójával szemben. Hasonlóan apadni fog a választók létszáma a városban is, ahol az 1925. évi 12.940 választóval szemben a tervezet csak 12.843 választót sorakoztat fel. Különféle bonyodalmak támadtak a választói névjegyzékben Gerendásnak községgé való alakulása következtében. A gerendási választók közül ugyanis a község megalakulása után ki kellett venni több békéscsabai választót, mivel az átvizsgálás alkalmával kiderült, hogy nem laknak a község területén, hanem Békéscsabán. Az igy kihagyottak száma 516. Az alispán éppen azért ma utasította a polgármestert, hogy vizsgálja meg, felvették-e ezt az 516 választót a békéscsabai névjegyzékekbe, mert könnyen megtörténhetett, hogy itt kihagyták őket azzal, hogy hiszen a gerendási névjegyzékbe fogják őket felvenni. Az 516 kihagyott választópolgár ügyét a névjegyzékeket felülvizsgáló központi választmány nem bírálhatta el, mert nem tudta megállapítani, melyik választókerületben laknak Békéscsabán. Az alispán ezenkívül utasította TelefonH&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba* II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. a polgármestert arra is, hogy azoknál a választóknál az 516 közül, akik nincsenek felvéve a névjegyzéktervezetben, hivatalból éljen a felszólalással, mivel ezeknek egytől egyig megvan a jogcímük a felvételre, hiszen azelőtt is választók voltak. Ezeket minden akadály, vagy huzavona nélkül fel kell venni a névjegyzékekbe. A rengeteg, szekérderéknyi névjegyzék átvizsgálása és felülbírálása az idén is hetekig vette igénybe a vármegyén több tisztviselő munkáját. Ha ehhez hozzászámítjuk azt, hogy a községeknél ugyancsak rengeteg időt kell eltölteni a névjegyzékek elkészítésével, ezenkívül óriási költségekbe is kerül ez a müvelet, akkor rájövünk arra, hogy az állam a sok vármegyében évről-évre elvégzett ezt a munkát sok-sok millióval fizeti meg, mint olyant, amelynek elvégzése — legalább minden évben — egészen bizonyosan felesleges. Ipari és kereskedelmi ügyek A szegedi kereskedelmi és iparkamara közleményei A szegedi kereskedelmi és iparkamara a közérdekű hivatalos közleményei kapcsán ujabban a következőket juttatta el hozzánk: A képkeretező, a réz- és ónfoglaló iparok szabályozása. Konnrét kérdés kapcsán a keresk. miniszter 63378/1925. sz. elvi határozatával kijel'

3n,0,

,p ^ogy a réz- és ólomfoglalással, mint járulékos, mellékes munkával, főként üvegesiparosok, ezek között kiváltképen az üvegcsiszolók és üvegfestők foglalkoznak. Különálló iparként, vagy munkakörként ez a tevékenység nem jelentkezik. Arról tehát, hogy az emiitett munkák végzése képesítéshez kötött iparrá nyilvánittassék, nem lehet szó. A képkeretezés hovatartozóságát illetően, ezzel a tevékenységgel, amely alatt gyári uton előállított keretlécek megfelelő nagyságra vágását és összeállítását s a képnek az ily módon összeállított keretbe helyezését kell érteni, a munkaegyesitésnek az 1922. évi XII. tc. 45. §-ában szabályozott esetétől eltekintve, az aranyozó-, asztalos-, az üveges- és a faszobrászipar egyaránt foglalkozik s hogy a képkeretezés, az ipari munka érdemét tekintve, az emiitett iparoknak csupán alárendeltebb jelentőségű részét alkotja. A „képkeretezés" szó egyébként a közönség megtévesztésére s az üveges- és aranyozóiparok között a munkakör tekintetében határkérdések előidézésére alkalmas annak következtében, mert az emiitett kifejezésben a képkeretnek kész keretlécekből való összeállításán s a képnek a keretbe helyezésén kivül maguknak a keretléceknek előállítása is belemagyarázható, noha ez utóbbi tevékenység a képkeretezésnek fentebb előadott fogalmi körébe nem tartozik. A szóbanforgó tevékenység megjelölésére inkább a „képkeretfoglalás" szó alkalmas és ennélfogva kívánatos, hogy azok az üvegesiparosok, akik ezt a tevékenységüket cégtáblán, üzletilevélen, hirdetésben, azaz az üzleti forgalomban netán feltüntetni kívánják, a „képkeretező" szó helyett a „képkeretfoglaló" szót használják

. Zürichben a magyar koronái 72-5-el jegyezték. A londoni kiállítás megnyitása. A mult évben a magyar lapok rendkívül sokat írtak a London melletti Wembley parkban rendezett kiállításról, amely valóságos néprajzi, ipari, kereskedelmi és kulturális bemutatása volt az öt világrészre kiterjedő angol birodalomnak. A kiállítás rendezése azonban oly rengeteg tőkét emésztett meg, hogy ezek egy esztendő alatt nem voltak amortizálhatok és igy a kiállítás intézőbizottsága az angol kormánnyal egyetértőleg elhatározta, hogy a kiállítás tartamát még egy évvel meghoszszabbitja. Londoni jelentés szerint az 1925. évi kiállítást május 9-én fogja az angol király megnyitni, aki három nappal előzőleg tér vissza földközi tengeri útjáról. A kiállítás megnyitása a Stádium helyiségében igen nagy ünnepségek között történik, mert egybe esik György király 15 éves uralkodói jubileumával. A kiállítás az eddigi tervek szerint október l-ig marad nyitva. Berendezés és beosztás tekintetében a kiállítás nem változik, csupán az ipari csoportokban intézkedett az igazgatóság egyes cégek iparcikkeinek felfrissítéséről. A nemzetközi forgalom megkönnyítése. A szegedi kereskedelmi és iparkamara még ez év február havában előterjesztéssel élt a magyar kormánynál, hogy a vízumkényszer megszüntetése révén a nemzetközi forgalom megkönnyittessék. A kamara elsősorban azt hozta javaslatba, hogy a. kormány mindenekelőtt Ausztriánál tegyen kísérletet a vizűm eltörlésére nézve. Értesülésünk szerint most osztrák részről is hasonló mozgalom indult meg és az osztrák kormány puhatolózott Budapesten abban az irányban, hogy a magyar kormány hajlandó volna-e a vízumkényszer megszüntetése . dolgában tárgyalást folytatni. Érdemleges tárgyalások még nem történtek, de a kezdeményező lépések alapján már remény van a Magyarország és Ausztria közötti utasforgalom szabaddá tételére. Egy másik kezdeményezése volt a kamarának, hogy az utódállamok nagyobb