Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-09 / 104. szám

2 BÍSÉSMEÖfEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1925 május 9 városaival a telefonforgalom ismét felvétessék. Csehországgal és Ju­goszláviával ezek a tárgyalások részben eredményre is vezettek, amennyiben egész sor magyar állomásról már lehet a nagyobb cseh és jugoszláv városokba tele­fonálni. Most a kamara elérke­zettnek látta az időt, hogy ez­irányban további lépéseket tegyen és javaslatot terjesztett elő a ke­reskedelemügyi miniszternél, hogy az Ausztriával való telefonforga­lom Gráz, Linz, Salzburg, Klagen­furt, Villach és más nagyobb vá­rosokra is kiterjesztessék. Kérel­mezte egyúttal a kamara azt is, hogy hasonló irányú tárgyalások indíttassanak meg Romániával, ahol különösen a Temesvárral, Araddal, Kolozsvárral és Brassó­val való telefonforgalom felvétele mutatkoznék mindkét állam keres­kedelme szempontjából igen fon­tosnak. A villanytelep védi az autóját (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a legutóbbi városi közgyűlés Kraszkó György indít­ványára ugy határozott, hogy a városi villanytelep köteles eladni az autót, amelyet április hó folya­mán vásárolt abból a célból, hogy a szerelői gyorsan jelenhes­senek meg azokon a helyeken, ahol vezetékszakadások, vagy áramzavarok történtek. A képviselőtestületnek ez ellen a határozata ellen, amely semmi­képpen sem volt szerencsés és a haladás szolgálatában álló, az érdekelt villanytelep igazgatósága ma felebbezést adott be a vár­megye alispánjához. Nigrinyi János igazgató a feleb­bezésben nagyjában ugyanazokat az érveket hozta fel, amelyeket a városi közgyűlés előtt elmondott az autóbeszerzés megvédelmezé­sére. Hivatkozik a gépkocsi meg­lepően alacsony vételárára, ami az üzlet elsőrangú volta mellett bizonyít. Majd felhozza, hogy a szerelők gyors megjelenése élet és halál kérdése akkor, amikor pél­dául valamelyik uccán leszakad a primőrvezeték és tartani lehet attól, hogy valaki megérinti a vezetéket. Ilyenkor rögtöni halál következik be, ha valaki a lesza­kadt sodronyhoz ér és ezt csak ugy lehel megakadályozni, ha a szerelők gyorsan a veszedelem színhelyére juthatnak. Ez pedig csak gyorsjáratú autóval lehet­séges. A villanytelepi igazgató feleb­bezését a május 20-ikai megye­gyülés fogja tárgyalni. — Medgyaszay Vilma kabaré­társulata f. hó 13-án este 8 óra­kor tartja egyetlen müvészestjét mérsékelt helyárakkal a városi színházban. Fellépnek Medgya­szay Vilma, Hollós Sári, Kovács Méri, Kőváry Gyula, Kuruc Já­nos, Herczegh Albert, Lengyel Vilmos. Jegyek elővételben Ges­mey papirkereskedésében. Egy sikerült éhségsztrájk története Fleischmann Ármin aradi utaaót öt napi éhségsz trájk után szabadlábra helyezték — Amikot a fogházigazgató saját költ­ségén akar egy foglyot jóllakatni Mintegy négy héttel ezelőtt ke­rült az aradi ügyészség foghá­zába Fleischmann Ármin kereske­delmi utazó, akit egy aradi keres­kedelmi vállalat az inkasszók elsikkasztásával vádolt meg. Az elsikkasztott összeg mindössze 2500 lei volt és igy a vizsgáló­bíró nem tartotta szükségesnek az utazó fogvatartását, annál kevésbé, mert az utazónak Aradon beje­lentelt lakása volt. A vizsgálat befejeztével főjárgyalásra került Fleischmann Ármin ügye, aki azonban nem jelent meg a tár­gyaláson. A büntetőtanács egyik tagja erre elővezetési parancsot adott ki Fleischmann ellen, de miután az elővezetési parancsot végrehajtani nem tudták, mert a vádlottat lakásán nem találták meg, az elővezetési parancsból körözőlevél lett, azonban a keres­kedelmi utazót igy sem találták sehol. A legérdekesebb volt az ügyben, hogy Fleischmann Ármin közben munkanélküli lett és napok hosszat dominózott a Vadászkürt­kávéházban, sőt mindennap sétált a korzón. Az egyik hatósági kö­zegnek körülbelül négy héttel ezelőtt mégis csak szemébe ötlött a korzón sétáló Fleischmann, akit nyomban felvezetett a rendőrségre, ahonnan az ügyészségre vitték át. Fleischmann nem nyugodott bele a sorsába. Kijelentette a vizs­gálóbíró előtt, hogy ártatlan és halvány sejtelme sem volt arról, hogy az aradi törvényszék az ő 2500 leies ügyével mikor foglal­kozik, mert idézést a tárgyalásra nem kapott. Vallomását azonban nem vették figyelembe és Fleisch­mann továbbra is ott maradt: az ügyészségi fogda cellájában. Na­gyon szomorú lett emiatt és elha­tározta, hogy ha törik-szakad, segí­teni fog helyzetén. Addig gondol­kozott, mig végre rájött, hogy ezt az ügyet éhségsztrájkkal lehet a legegyszerübbben megoldani. — Magas kora ellenére nyomban hozzá is látott az eszme kivitelé­hez. Hiába harangoztak reggeli­hez, ebédhez és vacsorához, Fleischmann ki se mozdult cellá­jából, nem evett úgyszólván egy falatot sem. Néhány napos sztrájk után már mutatkoztak az eredmények. Arca megnyúlt, szemei beestek és ez a körülmény a fogház igazgatóját roppant aggasztotta. Végtére is annyira megsajnálta a fogház­igazgató, hogy könyörögni kezdett, sőt felajánlotta, hogy a törvény­szék szomszédságából a saját költségére a legfinomabb ételeket hozatja fel, csak egyék valamit. Fleischmann azonban törhetet­len akarattal folytatta a megkez­dett sztrájkot, amelynek az lett az eredménye, hogy az akarat győzött. A napokban a fogházban járt Bradean Athanaz törvény­széki orvos, aki megállapította, hogy a kereskedelmi utazó egész­ségi állapota annyira megrokkant, hogy föltétlenül szükségessé válik szabadlábra helyezése. Igy véle­kedett a törvényszéki főorvos is és most már csak a főügyészen van a sor, hogy ő is ugy vélekedjék, ahogy Fleischmann szeretné és akkor még holnap ha nem is fog a korzón sétálni, de bejelentett lakásán emlékszik majd vissza az ügyészségi fogdára. jének vallomását. Ezekből kide­rült, hogy Rusznyák Mihály csak­ugyan 9 órakor jelentkezett utol­jára az irodában azon az estén s hogy ezután történt elmaradása miatt azon az éjszakán senki se kereste a szolgálat érdekében óránkénti jelentkezésre kötelezett éjjeliőrt. Több békéscsabai vasúti vonatkísérő, aki azon az éjszakán Kétegyházára vitt vonatot, hasonló értelemben vallott. Ök sem látták többé Rusznyákot esti 9 óra után. A csendőrség jelentése a három vagon feltörésére nézve azt tartal­mazta, hogy noha betörési nyo­mokat a vagonokon a csendőrök nem tudtak megállapítani, a há­rom vagon ajtaját ólomzárak nél­kül, tehát nyitott állapotban talál­ták. Ez azt bizonyítja, hogy az ólomzárak erőszakos uton távolit­tattak el az ajtókról. Az éjjeliőr hullájának feltalálá­sáról szóló jegyzőkönyvet ismer­tette ezután a bíróság. A holttes­tet egy Romániából jövő, épület­fával megrakott nyitott vagonban találta meg a ceglédi állomáson egy vasúti kocsitoló, amint a vo­naton át akart jutni és eközben két kocsi ütközőin és kapcsoló­láncain mászott keresztül. Pillan­tása ekkor a kocsi belsejébe esett, ahol meglátta a gerendavégekkel kocsi homlokfalához préselt, Sajtóper az éjjeliőr halála miatt A kétegyliázi állomás pere lapunk ellen (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mult év juniusában történt, hogy a kétegyházi állomásról el­tűnt Rusznyák Mihály éjjeliőr, akit később a ceglédi állomáson talál­tak meg egy vasúti kocsiban, de holtan. A titokzatos esetet akkor megírta a Békésmegyei Közlöny is és az éjjeliőr családjának infor­mációja alapján azt is érintettük, hogy noha az őrnek óránként kel­lett volna jelentkeznie a forgalmi irodában és akkor este csak 9 órakor látták utoljára, eltűnése sen­kinek sem tűnt fel az állomáson. Megírtuk, hogy ugyanazon az éj­szakán ismeretlen tettesek felnyi­tottak három vagont, amelyekből azonban semmit sem vittek el. A Rusznyák Mihály halála körüli titokzatosság azt látszott bizonyí­tani, hogy bűntény történt s a nyomozást ebben az irányban in­dították is még. Tudósításunk miatt a kétegyházi állomás tisztviselői kara sajtópert indított, amelynek most volt a tár­gyalása a gyulai törvényszéken. A tárgyalást Tóth Ferenc tanács­elnök vezette. A vádhatóságot Varjú Zoltán dr. kir. ügyész kép­viselte. A tárgyaláson felolvasták a két­egyházi állomás több tisztviselő­megfeketedett holttestet. A hulla teljesen összepréselt, lapos volt, ahogy a hatalmas gerendák a homlokfalhoz lapították. A bonco­lás koponyaalapi törést talált a hullán, amelynek mellkasa any­riyira össze volt préselve, hogy ugyanolyan keskeny volt, mint maga a fej. Az irtózatos suly való­sággal palacsintává lapította össze az éjjeüőr testét. A bíróság ezután a védelem előterjesztésére elrendelte a bizo­nyítás kiegészítését és a fötárgya­lást elnapolta. Kedden kezdik tárgyalni Léderer bűnperét Budapest, május 8. Léderer Gusztáv csendőrfőhadnagy gyil­kossági bűnperét kedden kezdi tárgyalni a Margit-körúti katonai törvényszék. Összesen 43 tanút idéztek meg. ítélet szombat délelőtt lesz. ' Bati 7Tlif)áli/ veje lesz az uj t)ót)ér Budapest, máj. 8. Pesthy Pál igazságügyminiszter ma közölte Szlrache Gusztáv főügyészszel, hogy a hóhéri állásra pályázók közül az addigi segédhóhért, Gold Károlyt tartja a legalkalmasabb­nak a hóhéri állás betöltésére. Pénzbüntetéssel végződött fegyelmi Döntés a volt árvaszéki elnök ügyében (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az egyik legutóbbi városi közgyű­lésen hatalmas vita kerekedett egy beadvány kapcsán, amelyben Zvaratkó Pál dr. árvaszéki ülnök és helyettes árvaszéki elnök állá­sától való felmentését kérte és ugyanakkor végkielégítés iránt fo­lyamodott. A közgyűlés hosszabb szóharc után akként határozott, hogy az árvaszéki elnököt külön­féle szabálytalanságai miatt állá­sától felfüggesztette, egyben pedig elrendelte ellene a fegyelmi vizs­gálatot. A közgyűlési határozatot ezután felterjesztenék az alispán­hoz, mint aki elsőfokon hivatott ítélkezni az ilyen tisztviselői fe­gyelmi ügyekben. Zvaratkó Pál dr. fegyelmijéről az alispáni hivatalban ma azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az al­ispán befejezte a fegyelmit és meghozta abban az ítéletet is. Az ítélet kimondja, hogy a volt helyettes árvaszéki elnök elleni fegyelmi vizsgálat alapján a vár­megyei tiszti főügyész által tett indítvány és Zvaratkó Pál dr. észrevételei meghallgatása után Zparatkót ötmillió korona pénz­büntetéssel sújtotta. Az ítélet megállapítja, hogy Zva­ratkó Pál dr. mint szebályszerüen alkalmazott ülnök, tehát mint ha­tósági személy, sőt köztudomás szerint hatóság, az idevonatkozó törvények és törvényerejű rende­letek megsértésével és letett hiva­tali esküje ellenére hanyagul, ké­sedelmesen és szabályellenesen járt el a kiskorúak három adásvételi ügyében és a pénzügyek lebonyo­lítása körül. A pénzbüntetésen felül a fegyelmi eljárás összes költségeiben is el­marasztalta Zvaratkót az alispán. Megállapítja még az ítélet, hogy Zvaratkó a hivatalos hatáskörén tul, mint a felek megbízottja és nem mint a város alkalmazottja követte el a szabálytalanságokat. Ez enyhitő körülmény ugyan, de a fegyelmi felelősséget nem osz­latja el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom