Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-30 / 97. szám

ékéscsaba, 1925 április 30 Csütörtök 52-ik évfolyam, 97-ik szám Politikai napilap Előfiaetésl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre T6.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona* Ffazeikesztó; Dr. Gyöngyösi János. Felelős iserkesvtői P.-Horváth Rezső. TolefoüLHfcm : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békísosabín II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. A német elnökválasztás A német elnökválasztás ered­ménye, Hindenburg tábornagy megválasztása kétségkívül töb­bet jelent a németek bel- és külpolitikai orientációjánál. Hi­szen az uj elnök már előre le­szögezte a maga pártatlan és politikailag passziv szándékát, az uj alkotmányhoz való hűsé­gét, ebből a szempontból tehát legalább egyelőre változás nem várható. A választás eredmé­nyének, főleg pedig a Hinden­burg név fogalomkörének hatása azonban arra mutat, hogy nem­csak Nyugateurópában, de a bonyolult európai kérdésben zavarokra lehetünk elkészülve. Minek köszönheti a németek katonai bálványa és polgári pJdaképe győzelmét? A meg­bántott és megalázott német nemzeti önérzet lelkes megnyil­vánulásának, amelyet a hábo­rús követelések és a francia nacionalizmus türelmetlensége váltott ki. Amellett személye cso­dálatraméltó varázsának, amely­nél nagyobb, de csak őt meg­közelítő egyéniséget is a há­ború után a német közélet nem tudott kitermelni. És ebből aggasztóan követ­kezik Hindenburg elnökségének a bizalmatlanságra, dühre és bosszúra ajzott ellenfeleknél akarva-nemakarva kiváltandó hatása. Az ősz hadvezér hiába teszi le a weimari alkotmányra az esküt, odaát mégis csak ugy tekintik, mint hü katonáját csá­szárának. Megválasztását hiába érezzük az erőszakosan lefoj­tott és megsértett nemzeti ön­érzet kirobbanásának, odaát mégis hivalkodó provokáció­nak minősitik. S amennyire imponálóan megerősödött a né­met nemzeti érzés, még hat­ványozottabban duzzad a fran­cia nacionalista önhittség, a megtorlás dühe és a bosszú, az angol bizalmatlanság s az amerikai rezei váltság. Nemcsak a németeknél, de a legyőzőiteknél általában re­mény és aggodalom kél Hin­denburg megválasztásának nyo­mában és remény, aggodalom egyrészről, bizalmatlanság és bosszú másrészről jelzik, hogy a világpolitikai indulatok már­már elülni készülő vize újból egész mélyről felzavartatott. Nem is Hindenburgnak, de a német diplomáciának feladata lesz a hullámokat elsimítani. A békéscsabai állomás kibővítésének ügye Gyalog­Az ipar­natkozóan megállapítja, hogy ez a sérelem csakugyan be fog kö­vetkezni, azonban a mostani, pá­lyaszintes utátvezetés helyett ott olyan átjáró létesül majd, amely a vasúti üzemtől és a közleke­déstől teljesen elszigetelve, a köz­úti közlekedést a nap bármely szakában akadálytalanul bonyo­lítja majd le. A miniszter ennek a felüljárónak a,megépitésére már utasította a MÁV igazgatóságát. Az eddigi útátjáró aligha lenne továbbra is fentartható, mert azt sok üzemi vágány szeli keresztül és igy a közúti forgalom ott tete­mesen zavarva lenne. Ebben az átjáróban tehát már most meg kell állapodni a várossal. Ugyancsak utasította a minisz­ter az igazgatóságot arra is, hogy az Ihász- és Tompa-ucca között egy a gyalogosok használatára szolgáló átjáró-hidat építtessen, az érdekelt lakosság kérelmére. A vasút körüli belvizek elveze­tésére is utasították az igazgató­Megépitik a földmivesiskola vasúti felüljáróját átjárót építenek as Iháss- és Tompa-ucca között vágányok áthelyezése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai állomás kibővíté­sének ügye ujabban ismét előbbre haladt. Március 18 iki számunk­ban megírtuk Daimel Sándor dr. alispántól nyert azt az értesü­lésünket, hogy a kereskedelmi miniszter az állomáskibővités és vágányáthelyezés - közigazgatási bejárását átvizsgálta és jóvá­hagyta. S tekintettel az építkezés sürgősségére és hogy a MÁV a területeket az építkezésekhez megszerezhesse, a szükséges te­rületekre vonatkozó kisajátítási jo­got engedélyezte. A kisajátítási eljárás elrendelése tekintetében a miniszter csak akkor fog hatá­rozni, ha a vasút beigazolja, hogy a területekért folytatandó tárgya­lások túlzott követelések miatt nem végződnének eredménnyel. A miniszter az állomás kibőví­tésére az engedélyt megadta, a bővített közigazgatási bejárás alap­jául szolgáló tervek szerint. Hang­súlyozza azonban, hogy az állo­máskibővités tervét túlzottan ter­jedelmesnek tartja, mivel a mai forgalom sűrűségét egyáltalában nem tartja véglegesnek. A nem­zetközi vasúti forgalom megindu­lása után ugyanis a most terve­zett építkezés és bővítés egyáltalá­ban nem lesz szükséges. Akkor a vonatoknak a közbeeső nagyobb állomásokon való teljes felosztása meg fog szűnni, ezzel együtt pe­dig a vonatrendez»snek mai aránya. Mégis a miniszter nem kiván a bővítésnek a tervezett mé rtékben való kivitele elől elzárkózni, mi­vel az építkezést úgyis csak fo­kozatosan lehet megvalósítani sa tágabb keret nagyobb alkalmat.ad a részletek célszerű tervezésére, a mindenkori viszonyokhoz való alkalmazkodás tekintetében. A le­irat ezután felöleli az építkezés módjait a legapróbb részletekig. Például kimondja, hogy a felvé­teli épület előtti perron nem lehet szélesebb 15 méternél. A földmivesiskolától igényelt földekre vonatkozóan a főispán ma értesítette a várost, hogy a földmivelésügyi miniszter kijelen­tése szerint azok a területek már most igénybevehetők a vasút által abban az esetben, ha azok elle­nében megfelelő területi kárpót­lást adnak az iskolának. Emiatt az iskola igazgatóságának a föld­mivelési miniszterhez kell for­dulnia. A földmivesiskola közelében tervezett vasúti átjáró miatt az iskola aggályokat fejezett ki, mert annak megítélése esetén az ut fél kilóméterrel meghosszabbod­nék, ami sérti az iskola érdekeit. A kereskedelmi miniszter erre vo­ságot azzal, hogy a város és az illetékes hatóságok bevonásával kellőképp tanulmányozza a kér­dést és a szükséges lépéseket tegye meg. A lakótelep mellőzésére vonat­kozó kérelemre nézve a döntést a területi kérdés rendezéséig egye­lőre függőben tartja a miniszter. Végül az államvasuthoz csat­lakozó iparvágányengedélyesek ügyében a kereskedelmi miniszter ugy döntött, hogy a Vágó-cég, a Such—Wagner- és a Bohn-tégla­gyár iparvágányának áthelyezési költségei alóli felmentést — ame­lyet a vállalatok kértek — tekin­tettel, hogy a közelmúltban már vágányáthelyezés történt, méltá­nyosságból teljesitendőnek találta. A költségeket teljesen a MÁV fogja viselni. A Vágó-cég vágányának beiktatása folytén felmerült és a vágány átalakítása következtében előállott költségeknek viselésére a kiadott rendelet értelmében az összes érdekeltek lévén kötelesek, a Bohn-téglagyárra eső részek elleni tiltakozást figyelembe vehe­tőnek nem találta. Mivel a költ­ségek viselésére megegyezés nem történt, a MÁV igazgatóságának javaslata alapján a kérdésben a miniszter fog dönteni. Érvénybe lépnek az aranykoronás városi illetékek Szabályozták a magán célokra szolgáló okmány ok kiállítási diját (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a város április 20-án tartott közgyűlése elhatá­rozta, hogy a magáncélokra szol­gáló közhatósági bizonyítványok és egyéb okmányok dijait arany­koronaalapon szabályozza. Ez a díjmegállapítás részben a nyomtatványárak emelkedése foly­tán előáiló és folyton emelkedő kiadások, részben a város jöve­delmének fokozása céljából vár­ható bevételek emelése miatt vált szükségessé. Az uj dijakról szóló táblázat kidolgozásával most ké­szültek el a városházán. A szabályozás a magáncélokra szolgáló közhatósági bizonylatok és egyéb okmányok dijait az aláb­biakban állapítja meg: I. Bizonylatok: Bizonyítványok, igazolványok, őstermelési, adóügyi természetű bizonyítványok (fény­űzési, forgalmi) igazolványok és bizonyítványok hitelesítése 50 aranyfillér. II. Katonai felmentési ügyben ki­adandó bizonyítvány 3 aranyko­rona. III. A 6COOO—1925. F. M. sz. rendeletben előirt és ingatlanszer­zési ügyben kiáilitott bizonyítvá­nyok után birtokszerzésnél: a) 5 holdon alulinál 1, b) 5—10 holdig 150. c) 10-20 holdig 2, d) 20-30 holdig 3, e) 30 holdon felül 5 aranykorona. IV. Jegyzőkönyvek, kérvények — ha azok a magánfél érdekében vétetnek fel: pl. iparügy, állam­polgársági, illetőségszerzési ügy — 5 aranykorona. Igazolt szegé­nyeknél díjmentes. V. Másolatok dija ivenként 1 aranykorona, másolatok hitelesí­tési dija 50 aranyfillér. VI. Szerződések: Aratási, mun­kabéri szerződések kiállítási és hitelesítési dija ivenként 1 arany­korona. VII. Engedélyek: a) Hullaszálli­tási engedély 3 aranykorona, b) sirboltnyitási engedély 50 arany­fillér, c) ipari pótdíj kisiparnál és kereskedésnél 2 aranykorona, d) ipari engedélyek : nagyiparnál és nagykereskedésnél 5 arénykorona. VIII. Reverzális dija 4 arany­korona (a fogalmazványra ragasz­tandó). IX. Vadászbejelentő lapok kiállí­tása és halászengedélyek (horgá­szás) 2 aranyKorona. X. Meghatalmazások és bele­egyező nyilatkozatok elkészítésé­ért 1 aranykorona, aláírások hi­telesítése 50 aranyfillér. XI. Adóügyi természetű dijak : Adókataszteri birtokivmásolatok ivenként 1 aranykorona. Házbérvallomás és másolat ki­állítási dija ivenként 50 fillér. Dohányengedélyek kitöltése fél Zürichben a magyar 72'25-el jegyezték. körönét

Next

/
Oldalképek
Tartalom