Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-30 / 97. szám

2 SiMSMEÖYSl XSMíÖHI Békéscsaba, 1925 április 30 holdanként 10 fillér, de legfeljebb 3 K. ha a fél maga tölti ki, 50 f hitelesítési dijat tartozik fizetni. XII. Becsübizonyitványok : 100 K értékig 50 f, 100—500 K értékig 1 K, 500-1000 K értékig 2 K, ezenfelül 100 koronánként 10 f, de 50 K-nál több nem lehet. XIII- Nyugta- és utalványilletékek: 10 arany K-ig illetékmentes 10-50 „ 10 f, 50—100 „ 20 f, 100-500 „ 50 f, 500-1000 „ 1 K, 1000 koronán felül 2 korona. XIV. Jegyzőkönyvek vagyonos kiskorúak ügyében 5 aranykorona. Dij- és illetékmentesek a szegénységi bizonyítványok, a szegényjogon kiadott bizonylatok és okmányok. Az itt fel nem sorolt és külömböző miniszteri rendeletekben előirt bizonylatok és okmányok kiadatási dijai — mivel a vonatkozó miniszteri rendeletek azok mérvére nézve is intézkednek — továbbra is azoknak megfelelően szedendők. Ezek a dijak 1925 május 1-től kezdve érvényesek. A képviselőtestület egyúttal megbízta a városi tanácsot ennek a határozatnak hatályba léptetésével és azzal, hogy a fenti dijakat az aranykoronának az adófizetésre megállapított szorzószáma figyelembevételével ugy állapítsa meg papirkoronában, hogy azok a könnyű kezelhetésre és elszámolásra alkalmas kikerekített összegekben írassanak elő s a szorzószám változása esetén a papírkorona mérvének fel- vagy leszállítása tekintetében a saját hatáskörében járjon el. Egységesitik az ipartestületek adminisztrációját A szegedi kereskedelmi és iparkamara ipartestületi tanfolyama A kereskedelemügyi miniszter már régebbi leiratában kívánatosnak jelezte, hogy a kamarák a kötelékükbe tartozó ipartestületek vezetői részére tanfolyamokat rendezzenek, egyrészt, hogy az utóbbiak az őket érdeklő törvényi és rendeleti intézkedésekkel megismerkedjenek, másrészt, hogy a tanfolyamokkal kapcsolatos eszmecsere révén az ipartestületi adminisztráció egységes alapokra helyeztessék. A szegedi kereskedelmi és iparkamara ezt a tervet magáévá tette és a kerületébe tartozó ipartestületek vezető tisztviselőit, esetleg elnökeit április hó 25—27. napjaira három napos tanfolyamra hivta össze. A tanfolyamon összesen 53-an vettek részt és a következő ipartestületek képviseltették magukat: Bácsalmás, Bácsbokod, Battonya, Békés, Békéscsaba, Csanádpalota, Csorvás, Elek, Endrőd, Gyoma, Gyula, Hódmezővásárhely, Jánoshalma, Kevermes, Kistelek, Kiszombor, Kondoros, Köröstarcsa, Körösladány, Makó, Medgyesegyháza, Mezőberény, Mindszent, Orosháza, Öcsöd, Szarvas, Szegvár, Szentes, Szőreg, Tótkomlós, Vésztő. A tanfolyamot április 25-én reggel Wimmer Fülöp kamarai elnök nyitotta meg, utána két napon át az egyes előadók szakszerű előadások keretében foglalkoztak az ipartestületeket leginkább érintő kérdésekkel. Tonelli Sándor dr. főtitkár két előadásban a magyar érdekképviseletek fejlődését és je* lenlegi szervezetét, illetőleg az ipari törvényhozásnaK az ipartestületi adminisztráció szempontjából fontos fejezeteit ismertette, Petkóczy Lajos dr. államrendőrségi tanácsos a kihágási bíráskodásnak alaki. Hammer Fidél dr. városi kihágási biró pedig ennek anyagi részét adta elő. Thiering Oszkár iparoktatási főigazgató az iparoktatási intézményeket, Landesberg Jenő dr. a piaci és vásárrendészetről és az iparhatósági biztos jogkörérői tartott előadást, Cserzy Mihály dr. kamarai fogalmazó pedig összefoglaló ismertetést nyújtott a segédmester-, szakés egyéb vizsgálatokra vonatkozó rendeletekről. Az előadások sorát Villányi Ármin műszaki tanácsos, a szegedi államépitészeti hivatal vezetője zárta be az építőipari törvényhozás és az építőipari munkakör ismertetésével. Minden előadáshoz hozzászólások fűződtek és a tanfolyam befejezése után a résztvevők az előadókkal együtt több órás eszmecserét folytattak az előadott tárgyakról. Az előadásokon kívüli időben a kamara gondoskodott róla, hogy a résztvevők Szeged városának különböző intézményeit, a nagyobb szegedi iparvállalatokat és a városi muzeumot megtekintsék. Hogy erre a tanfolyamra menynyire szükség volt, az legjobban kitűnik abból a nagy érdeklődésből, amellyel a résztvevők az előadásokat kisérték és abból az eleven vitából, amely minden egyes előadás után kifejlődött. A tanfolyam bezárása alkalmával a résztvevők nevében a kamarának Papp József makói ipartestületi elnök, Tákos Lajos szarvasi és Horváth Mihály békéscsabai ipartestületi jegyzők mondottak köszönetet. A résztvevők körében általánosan az a nézet alakult ki, hogy célszerű volna ezeknek a tanfolyamoknak és megbeszéléseknek legalább féléves időközökben való rendezése, esetleg abban a formában, hogy az ipartestületek az általános érdekű kérdéseiket már előzetesen közölnék a kamarával és az előadók azokra a tanfolyamon adnák meg a felvilágosításokat. zetben tartja. Most az esetleges egyéb bűncselekményeit igyekeznek kideríteni és összeállítani, mert bizonyosra veszik, hogy a pecérlegény lelkét még számos hasonló bűntény terheli. Franciaország óvatos ftindenburggat szemben Páris, ápr. 29. A lapok hangsúlyozzák, hogy a mai miniszterközi értekezletnek Hindenburg megválasztására való tekintettel nagy jelentősége van. Az Excelsior azt irja, hogy nem fogják megszakítani azokat a megbeszéléseket, amelyeket a német birodalom részérőlelőterjesztett garanciaszerződés ügyében megkezdtek, de Franciaországnak a legnagyobb elővigyázatot kell tanusitania.Valószinü, hogy Briand át fogja dolgozni a Herriot által elkészített választervezetet, mert számot kell vetni e/zal, hogy Marx és Hindenburg nyilatkozatai, amelyek ugylátszik, a legpontosabban tükrözik vissza a német hivatalos körök általános szellemét, uj helyzetet teremlettek, A Mount Everest meghódítása Az angol királyi földtani intézet és az Alpesi Club által kiküldött tudományos expedíció a földkerekség legmagasabb csúcsának megmászására vállalkozott 1922-ben és az expedíció vezetője; Bruce generális csak hosszas fáradság után nyerte meg a dalai láma engedélyét ahhoz, hogy Tibet tilalmas földjére léphessen és a 29000 láb magasságú Mont Everest megmászására útnak indulhasson . . . Az ut csodaszép erdőkön vezetett keresztül az örökös hó birodalmába. Az erdőkben rekkenő hőséggel, rovarokkal, főként halálos marásu piócákkal kellett megküzdeniök, mig elérték a tibeti fensikot, ahol módjukban volt a tibeti nép erkölcseibe és szokásaiba bepillantani. A tibetiek vallási táncünnepe, a hullapusztitó démonok tánca, az ördögök és a Bosszú Istenének tánca a maga groteszk fenségességében lenyűgöző hatást gyakorolt. A legnagyobb hideggel és fáradságos szenvedésekkel megküzdve az expedíció elérte a 27000 láb magasságot s onnan vissza kellett fordulniok, mert a jéghideg szélvihar és az elemekkel való meddő küzdelmeik lehetetlenné tették a további előnyomulást. Ez a rendkívül tanulságos, élvezetes és izgalmas expedíciós történet, melynek minden fázisát és nevezetes eseményeit a magával vitt filmfelvevő készülék megörökítette hétfőn és kedden kerül az Apolló Mozgóban bemutatásra, mely bizonyára nemcsak a tudományos problémák iránt érdeklődők, hanem a nagyközönség széles rétegének kíváncsiságát is fel fogja kelteni. Ugyanez alkalommal kerül bemutatásra egy nem kisebb érdekességü 6 felvonásos film is, mely egy másik expedíciónak mintegy 2 évig tartott hosszú és fáradságos útját mutatja be, mely Martin Johnson vezetése alatt — ki husz éven át járta Afrika rengetegeit — az eltűntnek tartott Paradicsomtavat kutatta fel. A vadászat nagy vadakra Afrika Közönséges betörő a lutheruccai áldetektiv Amikor a sintér szerelmes — A kutyapecér érdemes mellékfoglalkozása — Gyarapodik a letörő bün lajstroma (A Közlöny eredeti tudósítása.) Röviden jeleztük tegnapi számunkban, hogy a rendőrség nagyszabású bűnügyben folytat nyomozást, amelyben számos előállítás történt. A nyomozás nagyrésze a mai nappal befejezést nyert és megállapíthatjuk, hogy a rendőrség bűnügyi osztálya ezúttal is derekas és eredményes, főképen pedig gyors munkát végzett. A bűnügyi osztály páratlan buzgalommal és teijes rátermettséggel bogozza ki ujabban a bűncselekmények szálait, miáltal egész sereg veszedelmes ember ártalmatlannátételével biztosítja a közbiztonságot. A nagyszabású bűnügy a Lizsáky László nyug. városi adónyilvántartó kárára elkövetett betörés volt. Ez a betörés a Lutherucca 5. számú házban történt a péntekről szombatra hajló éjszakán, mint akkor megírtuk. Egy ismeretlen fiatalember akart akkor behatolni Lizsákyék lakásába, de zörejt okozott és Lizsáky kisietett, mire a betörő elinalt. Később vakmerő módon visszasompolygott a házhoz, bezörgetett, majd a háziak előtt detektivnek adva ki magát, nyomozni akart a betörés ügyében. De nem hittek neki. Nem eresztették be, mire megsértődve eltávozott. Csernok Ilona, Lizsáky László cselédje, a betörő látogatását ugy adta elő, hogy az ismeretlen fiatalember az üveges folyosónak azon a részén hatolt a lakásba, ahol ő alszik. Amikor észrevette a betörőt, bemenekült a lakásba és az ajtót bezárta maga után. A látogató ekkor az ablakon ót akart bejutni, miközben benyomott egy ablaktáblát. Ennek zörgése volt az, amire Lizsáky felébredt és kiment. A betörő ekkor elmenekült. A cselédleány szerdán a hetipiacon járt bevásárlás céljából. Egyszerre szembentalálta magát egy fiatalemberrel, akiben legnagyobb meglepetésére a multheti éjszakai látogatót ismerte fel. A leány nyomban szólt egy rendőrnek, mire a rendőr a fiatalembert előállította a rendőrségen. Kiderült, hogy a fiatalember Lippai Lajos 19 éves pecérsegéddel azonos, aki a békéscsabai sintértelep alkalmazottja. Lippai a vallatás során eleinte állhatatosan tagadta, mintha ő azonos lenne a Luther-ucca betörőjével és áldetektivjével. Ekkor szembesítették Csernok Ilonával, mire a leány állításaira megtört, megváltoztatta tagadó magatartását és beismert mindent. Csupán némi szépségflastromot akart illeszteni még a veszett fejsze nyelére. Elmondotta, hogy akkor éjszaka csupán a leányt akarta meglátogatni, akit látásból már évek óta ismert. Észrevette, hogy a leány egyedül ment hazafelé a moziból, mire követte és amikor hazaért, be akart hozzá jutni. A betörési szándékot tagadta és azt is, hogy a bejutási kísérlet meghiúsulása után újból visszatért és detektivnek jelentve be magát, nyomozni akart a lakásban. Lizsáky László, akit ekkor szembesítettek Lippaival, kijelentette, hogy nem meri állítani, hogy ez a fiatalember lett volna a magát detektivnek jelző egyén. A rendőrség ezután gyanút fogott, hátha Lippai volt az, aki özv. Hankó Pálné, szül. Maczák Erzsébet éléskamráját a Kistabánucca 5. számú házban kifosztotta, az élelmiszereket pedig az uccán — mert detektivvel találkozott — elhajította. A vallatást tehát ebben az irányban is kiterjesztették. Lippai eleinte makacsul tagadott, amikor azonban a lábnyomait összehasonlították a helyszínen felfedezett nyomokkal és azok tökéletesen megegyeztek: mindent beismert és vállalta a betörést. A rendőrség ezután kivitte Lippait özv. Hankóné házához, ahol pontosan lejátszatták vele az egész betörést, ugy ahogy történt. A rendőrség Lippai Lajost őri-