Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-22 / 67. szám

EOTES SÍ2&ASS AfflLi. WMIO KOROMA Békéscsaba, 1925 március 20 Vasárnap Péntek 52-ik évfolyam, 65-ik szám Politikai napilap EIöíasurtOBi dijait : Hsiybsn ás vidékre postán küldve : negyedévre ?6.Ö00 korona. Egy hónapra 25000 "korona. Példányonként 1000 korona. Fősiejkesztó; Dr. @yöng$r&gil Já&os. F«íeSŐ« cserkesztől P .-Horváth Rmaőo Segítség l A parlament a kényszeredetten végzett és halálosan unt munka után pihenőre ment, hogy csütörtökön néhány napra , újból összeülve ijesztő gazdasági válságunk leküzdésére megtegye az első lépést és tárgyalás alá vegye a mezőgazdasági hitelre vonatkozó javaslatokat. A magyar politikai élet az alkotmányjogi reformok napirendre tételével forduló ponthoz jutott. Senki sem vitathatja el a választójogi javaslatnak az ország politikai felépítésében és jövőjében alapvető fontosságát. De ugyanakkor a magyar gazdasági élet olyan súlyos és kritikus válságba került, amelynek erre vagy arra való fordulása az ország egyetemességére sorsdöntő befolyással bír. A papiros-szanálás nálunk nemcsak azokat a természetes zavarokat keltette, amelyek az V állami és magángazdaságok megszükitése folytán természetszerűleg a levert központi hatalmak országaiban mindenütt beállottak, de a valóságos életnek a bürokrata asztalok rideg számfejtéseinél figyelmen kivül hagyása már-már megbénulással és csőddel fenyegeti egész gazdasági életünket. Az ipari termelés katasztrofális méretekben csökken (a piac pénztelensége, az igényeknek erőszakos és szükséges lefokozása folytán) a kereskedők áruraktárai megterhelve s egyre több kereskedő fizetésképtelen, vállalatok, pénzintézetek elbocsátgatják tisztviselőiket, a megbénitott gyárak munkásaikat s a rendkívüli szociális és politikai veszedelt meket magában rejtő munkanélküliség egyre nő. A mezőgazdaság köréből olyan súlyos feljajdulások hallatszanak, amelyek arra mutatnak, hogy mezőgazdaságunk is teljesítő képességének határára érkezett. Már pedig gazdaságunk alapja kétségkívül a mezőgazdaság. Ép azért örömmel üdvözöljük az első megnyilvánuló akaratot, amely a kormány részéről a mezőgazdasági hitel formájában fuldokló magángazdaságunk segítségére óhajt sietni. Afelett talán lehet vitatkozni, melyik szorulna rá elsősorban és leginkább a támogatásra (véleményünk szerint mindegyik nagyon sürgősen), de annyi bizonyos, ha a gazdának van pénze, annak az összes termelési ágak és a kereskedelem is hasznát látja. Sokszor támadtuk a kormányt s a sajnálatos eredmények igazolják, joggal, hogy egy kényszerű matematikai müvelet kedvéért elhanyagolja a valóságot s a holt számok ledorongolják az élő embereket. A való élet azonban érvényesiti jogait s ez a szomorú valóság kétségbeesetten kiált segítségért. Hisszük, hogy a benyújtandó törvényjavaslatoknál ez a segélykiáltás talált visszhangra s hogy a megkezdett lépést követni fogják ujabb, elhatározó és célravezető intézkedések. Nehéz anyagi gondokkal küzd a kórház Fel kell emelni az ápolási dijakat, mert különben csődbe jut a kórház A vidéki, de a fővárosi kórházak is évek óta állandó anyagi zavarokkal küzdenek. A korona elértéktelenedése következtében azok az összegek, amelyeket a kórházak ápolási dijak cimén kapnak a betegektől, olyannyira jelentéktelenekké zsugorodtak össze, hogy azok a kórházak fenntartására megközelitően sem elegendők. Ugyanezek a jelenségek tapasztalhatók a békéscsabai városi közkórháznál is, amely szintén évek óta küzd a legnehezebb anyagi gondokkal. Itt nemcsak az ápolási dijak elégtelensége a legfőbb ok, hanem az, hogy magát a várost a törvény olyan alacsony díjosztályba sorozta, amilyenben Békéscsabánál jóval kisebb, sőt egészen jelentéktelen városok foglalnak helyet. Ez aztán azt eredményezi, hogy a kórház ápolási dijak cimén sokkal kisebb összegű térítést kap a betegek ellátásáért, mint ami az itteni élelmiszer stb. áraknak megfelel. A békéscsabai kórház naponként 22000 korona ápolási dijat szedhet. Ez az összeg olyan jelentéktelen, hogy még a beteg élelmezésére sem elegendő, pedig ebből kell fedeznie a kórháznak még a betegre fordított összes kötszereket és medicinákat is. Nyilvánvaló tehát, hogy itt a kórház kárára olyan hatalmas anyagi eltolódás állott elő, amelyen sürgősen változtatni kell, mert különben a kórház összeroppan az anyagi bajok miatt és egy napon egyszerűen be kell majd csukni. A város egyelőre ugy védi ki ezt a veszedelmet, hogy a saját erejéből segíti a kórházat: pótolja a kiadástöbbletet, amely a tényleges árak és a befizetett ápolási dijak között mutatkozik. Minthogy azonban maga a város is súlyos anyagi nehézségekkel küzködik, előrelátható, hogy egyszer csak a város támogatása is be fog fagyni. Berthóty István dr. polgármester a jövő hét folyamán a kórház nehéz válsága ügyében Budapestre utazik, hogy ott az illetékes minisztériumban eljárjon a segítség módjainak és lehetőségeinek elintézése érdekében. A polgármester eljárása csak az ápolási dijaknak lényegesebb mértékben való felemelésére fog szorítkozni, hiszen ez az egyetlen módja annak, hogy a kórház jobb és több anyagi forrásokhoz juthasson. Volna ugyan még egy lehetőség: a város más, magasabb ápolási díj-kategóriába való sorolása, ez azonban csak törvényhozási intézkedéssel lehetséges. Valószínű, hogy a kormány a város kívánsága elől nem fog mereven elzárkózni és segíteni fog a kórházon, hiszen senki sem kívánhatja, hogy a kórház ráfizessen azokra a betegekre, akik meg tudják fizetni a magasabb ápolási dijakat, mert ezt vagyoni helyzetük megengedi. Zürichben a magyar koronát 72-el jegyezték. 77 rendőrség reméli Pödör kézrekerültét Budapest, márc. 21. A rendőrség annak dacára, hogy Sagulyt és Bollát újra átszállították az ügyészség fogházába, nem szün-. tette be ez ügyben a nyomozást és tovább keresi Pödört. Ma d. e. Vogel rendőrkapitányhoz olyan adatok érkeztek, amelynek alapján remélik, ,hogy Pödört kézrekeritik. híeves választási fjarc lesz Győrben Győr, márc. 21. A győri mandátum ügyében erősen megkezdődött a választási harc. Németh Károly pártonkívüli, Barcai Dezső és Vámbéry Rusztem dr. a Kossuth-párt programjával lépett fel. ToleftmesAm,: 7 , Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabái;, II. ktt. Fereaca József-tér 20. sz. — Hirdaíás díjszabás szerint. Szerdán less az ipartestület jubileuma Az ünnepi beszédet a főispán tartja (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk tegnapi számunkban, hogy a békéscsabai ipartestület elöljárósága, abból az alkalomból, hogy a testület betöltötte fennállásának 40. esztendejét, díszközgyűlést tart, amelyen mindazoknak az iparosoknak, akiket a nyáron lefolyt kiállításon kitüntettek, ünnepélyes keretek közt fogják átadni a kitüntetéseket. A díszközgyűlést szerdán, március 25-én tartják meg a városháza tanácstermében, délelőtt 11 órai kezdettel. A díszközgyűlés fényét emelni fogja az, hogy azon Kovacsics Dezső dr. főispán is részt fog venni. Az ünnepi beszédet a főispán fogja elmondani, akit erre a tisztre az ipartestület vezetősége már felkért. A díszközgyűlés tárgysorozata a következő lesz: 1. Az ipartestület 40 éves fenállásának emlékünnepe. Elnöki megnyitó. Tartja : Kovács Mihály ipartestületi elnök. Ünnepi beszéd. Tartja: Dr. Kovacsics Dezső békésvárm. főispán. Az ipartestület 40 éves története. Ismerteti: Ifj. Horváth Mihály. Záróbeszéd. 2. A békéscsabai ipari kiállításon kitüntetést nyert iparosok, kereskedők és mezőgazdák okleveleinek dr. Kovacsics Dezső főispán által történő kiosztása. Társasebéd délután 1 órakor a Fiume éttermében. Vifjarok mindenfelé Newyork, márc. 21. A forgószél áldozatai közül eddig 738 halott azonosságát állapították meg. Nagyon sok halott azonosságát nem lehetett eddig megállapítani. Ezenkívül sok halott van a romok alatt is. Murphysboro-ban a szélvihar ereje egy asszonyt lakásának négy szobáján keresztül a kertbe sodort, ahol az asszonynak sikerült egy faágat elkapni és igy kisebb ficamodások árán megmenekült. Newyork, márc. 21. A Newyork Herald jelentése szerint a tornádó halottainak számát több, mint 1200-ra becsülik, mig sebesültjeinek száma 3 —6000között mozog. Bukarest, márc. 21. A Dunán és a Fekete-tengeren nagy vihar dühöngött. A hatalmas szélvész számos hajót letépett horgonyláncáról és kivetette a nyilt tengerre. Továbbá rendkívül nagymértékben megrongálta a táviróés telefonvezetékeket. Harisnya, ztyü, fehérnemű TESCHEK IMRE AXDK1SS1-IJT