Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-31 / 73. szám

Békéscsaba, 1925 március 20 Péntek 52-ik évfolyam, 65-ik szám KÖZLÖNY Politikai napilap Elöfi*«té»l űijsvíc : j-Uíyban és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Fóicetkosztő ; Dr. János. Feleli* iierkesstői P.-Horváth RexaS. Telefonaxám': 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II ker. Ferencz József-tér 20. sx. — Hirdeti* díjszabás szerint. Nősök emlékének leleplezése Orosházán Orosháza, márc. 30. Tegnap délelőtt 10 órakor leplezték le az orosházi ev. templomban azt a négy óriási márványtáblát, amely az egyházközség 800 hősi halottjának nevét tartalmazza. Az emléktáblák avató beszédét dr. Raffay Sándor püspök mondotta, aki többek között kijelentette, hogy nem az adófizető polgárok tartják fenn a nemzetet, hanem a hősök, akik oda tudták adni érte életüket is. Majd imát mondott a hősi halottak lelki üdvéért és áldást osztott a megmaradtaknak. Ezután Nem

.es László altábornagy, utána pedig a többi küldöttségek helyezték el Tcoszoruikat. Ezután Kratochvill altábornagy felolvasta a hősi halottak névsorát. 77 gyulai gazdagyütés Gyula, márc. 30. Az Országos Gazdaszövetség vasárnap délelőtt 10 órakor a Göndöcs népkertben tartotta meg a vándorgyűlését, a melyen mintegy 600 kisgazdán kivül részt vettek az ülést vezető 'Czettler Jenő egyetemi tanár, dr. Kovacsics Dezső főispán, Gyula és Békéscsaba polgármestere, va^ lamint számos városi és megyei jiotabilitás. Az ülésen az általános kívánságok kielégítése és a kérelmek orvoslására vonatkozó indítványok megvitatása után több határozati javaslatot fogadtak el az adók és az adókivetési adminisztráció egyszerűsítése, ezeknek a helyi viszonyokhoz való alkalmazása tekintetében, a kültelki házak adómentesítése, az ármentesitő társulatok államosítása ügyében, a gazdasági hitel tekintetében, valamint az állami vetőmagvak tárgyában. Több felszólalás és Lukács György nemzetgyűlési képviselő hozzászólása után az iskola és gazdasági politika harmonizálása ügyében a többtermelés előmozdítása céljából fogadtak el határozati javaslatot. Este a 48-as körben 300 teritékes bankett volt. Kilakoltatiák • a tatabányai bányászokat Tatabánya, márc. 30. A biróság 88 tatabányai munkás lakás felmondását érvényesnek mondta ki. Az alperesek az Ítélet ellen 8 napon belül igazolással élhetnek. Ha azt nem teszik meg, az ítélet jogerősséválik és a vállalat kilakoltatja a munkásokat. Ez azonban előreláthatólag nem fog bekövetkezni. Minden remény megvan arra, hogy a munkaadók és a munkások között rövidesen megindulnak a tárgyalások és azok eredményre is vezetnek. Ez esetben a vállalat aligha ragaszkodik a kilakoltatáshoz. A többi lakásfelmondási perben a legközelebbi napokban tártra ják meg a tárgyalást. Zürichben a magyar koronát 72-el jegyezték. „Magyarországon a bolsevizmus őrülete soha többé nem ismétlődhetik" Szeder Ferenc vasárnapi beszámolója — As állami költségvetés bírálata — A szanálási politika csődje — A választójog (A Közlöny eredeti tudósítása.) Elkésett téli hidegben, többezernyi hallgatóság előtt folyt le a szociáldemokraták vasárnapi népgyülése, melyen Szeder Ferenc képviselő egyúttal beszámolót is tartott. A népgyűlést 2 órakor nyitotta meg Filippinyi János helyi pártelnök, majd átadta a szót Szeder Ferencnek. Szeder Ferenc beszámolója Szeder Ferenc közel háromórás beszédet mondott. Azzal kezdte, hogy amióta a parlamentből eltávolították, mo3t nyilik először alkalma, hogy kifejtse választói előtt a felfogását és elmondja nézeteit az egyes politikai kérdésekről. Közismert, miért nem vesz részt pártja a parlament munkájában, de felfrissíti mindenki emlékezetét. A kormány célja az volt, hogy a harcos ellenzéket ott benn elhallgattassa és szelídített ellenzékkel dolgozzék. Mivel sikraszállottak, oly eszközöket alkalmazott velük szemben, melyek a rendes parlamenti munkát lehetetlenné tették. A módszert már régóta forralták a kormány boszorkánykonyháján és az alkalom a házszabályreviziós javaslattal érkezett el. Da nem emiatt távolitoltak el bennünket, hanem a közéleti panamák felhánytorgatása miatt. — Mindaddig, mig a választójog terén oly eredményeket el nem érünk, hogy a demokratikus élet biztosítva nincs, addig nem tisztulhat meg a közélet. ŐÓ azt mondják, mi kerékkötők vagyunk. Kérdem : hónapok óta mit dolgoztak, mit alkottak ? Letárgyaltak egy költségvetést és megszavaztak egy csomó apró törvényt. Mi másképp képzeltük el a törvényalkotás munkáját, ama események után, ame- » lyek lezajlottak Magyarországon, az egész világon lejátszódott események utórezgései gyanánt. Végigéltük a háborút, az ország megcsonkítását, gazdasági tönkretételét, a forradalmakat és ellenforradalmakat. És ezek után ugy képzeltük el a törvényalkotás munkáját, hogy az eseményekből mindannyian tanultunk, nem rézünk visszafelé, nem nézzük, kik a bűnösök, hanem mentjük, ami menthető, hogy tudjunk talpraállni, tudjunk egy szent, nagy célra — félretéve az osztályérdekeket — egyesülni. Mindezt csak a kiengesztelődés alapján tudtuk elképzelni. Szeretettel és megértéssel kellett volna gyógyítani a bajokat, amiket a kor hozott. A belföldi Trianon — Ugy érzem, csalódtam. Nemcsak egy Trianon született meg, nemcsak győzők és legyőzöttek vannak, de egy második Trianon is van : idebenn, ahol a kormány ugy áll az ellenzékkel szemben, mintha ő volna a kisántánt. A kormány kegyeiért könyörögnünk kell, amire őt az buzdította, hogy jól sikerültek az 1922-es választások. A kormánynál nem a kiengesztelődés politikája uralkodik, hanem a mesterségesen táplált gyűlölködésé. A polgárságot egyszer azzal ijesztik, hogy jön a bolsevizmus, másokat meg, hogy jön Héjjas és Gömbös. Igy játsszák ki az ország népét egymás ellen, hogy ők politikai tőkét nyerjenek. Ezután a földreform huzavonájáról beszélt, majd a szanálásra tért át, leszögezve, hogy noha a kormánynak a nyugati demokrácia a titkos választójogával nem kellett, a penze annál inkább. A szanálásnak ők nem vetettek gátat, nehogy kerékkötőknek mondják őket, de most már meg lehet mondani. hogy a szanálás teljesen csődöt mondott. Ennek főoka az, hogy a képtelenségig felfokozott adók kivégzik az adózókat. Hát ilyen szép lett a szanálási menyasszony! (Derültség.) Jóval több adót szedtek be, mint amennyit előirányoztak. Például a szanálás 7 hónapja alatt 50 millió aranykoronával volt több a bevétel, mint amit az egész évre előirányoztak. A forgalmiadóból az előirányzott havi 100 milliárd helyett 316 milliárd, a vámokból 30 milliárd helyett 144 nr.llliárd és a fogyasztási adókból 40 milliárd helyett 109 milliárd folyt be. Hogy mindez a gazdasági életre mit jelent, mindenki sejtheti. Jelenti a rettentő munkanélküliséget, a tisztviselői nyomort és az egész ország megbénulását. A lótenyésztés milliói Ezután boncolgatni kezdte a költségvetés egyes tételeit. Az 1923—24. évben lótenyésztésre 2,513138 koronát irányoztak elő, amit 1924—25-re 3.903.549 koronára emeltek fel. Ugyanekkor embervédelmi célokra az előző évben 411.679, az idén 272.170 koronát irányoztak elő. Munkásszövetkezetek segélyezésére 1200 korona szerepel a költségvetésben. A jövedelmek 60%-át improduktív célokra fordítják, aminek egyszer már véget kellene vetni. Fejtegette ezután a kormány külpolitikáját. Bethlen — mondotta — egyszer a konzervatívokra esküdött, máskor meg a szocialistákkal fraternizált. Egyszer a konzervatív politikát, máskor a demokráciát ismerte el egyedül üdvözítő politikának, amely a világkaoszból kivezet. Külpolitikája határozatlan : jobbra is, balra is kacsintgat. Amikor Angliában a munkáskormány megbukott, Bethlen levetette az álarcot és emiatt történt az ő parlamenti kivezettetésük is. Hosszasan ismertette ezután a választójogi küzdelem előzményeit. Majd rámutatott arra, hogy mig Békéscsabán 1922-ben 15.030 választó volt, ma — noha a né^ pesség azóta gyarapodott — csak 14.008 választó van. Az egész országban 200.000-rel fogyott a választók száma. Fejtegette a titkos választójog előnyeit, a nyílt választás hátrányait, majd részletesen elmagyarázta az uj választójogi javaslatot és annak a képviselőjelöltekre vonatkozó súlyos rendelkezéseit. Bejelentette, hogy ez ellen a javaslat ellen a legkíméletlenebb harcot fogiák folytatni és általában mindaddig, mig Magyarországon az általános, titkos választójog törvénybeiktatva nem lesz. Csak a titkos választójog alapján lehet megoldani a rengeteg égő kérdést, különben folytatódni fog itt az a szerencsétlenség, amit keresztény kurzus néven ismerünk. Akkor folytatódik a bűn, a mocsár. Kunapé, Patacsi A kisgazdák parlamenti viselkedését bírálgatta ezután és mostani magatartásukat árulásnak bélyegezte. Mostani törekvésük folyton a kisüst és a dohánypalánta érdekében mozog, bár az utóbbit Smith Jeremiás most elvonta tőlük. A reakciót támogató Kunapék, Patacsiak és Sokorópátkaiak azonban legközelebb már nem lesznek képviselők, mert a szocialisták gondoskodnak majd arról, hogy a falu megtudja parlamenti árulásukat és viselkedésüket. Nagyatádi politikai irataiból olvasott fel ezután, bizonyítva, hogy az elhunyt vezér haladottabb szellemű volt. Foglalkozott Bethlen legutóbbi beszédével és választ adott annak egyes állításaira. Bethlen mint a polgári társadalom szent Györgylovagja mutatkozik, hogy megmentse azt a kommunizmustól, holott mindenki tudja, hogy a bolsevizmus gaz őrülete Magyarországon sohasem fog többi ismétlődni; azt senkisem akarja többé ismételni! (Hosszantartó, zajos helyeslés.) Itt tehát nincs veszély. De veszélyt Iát abban, hogy a választójogot nem terjesztik ki és igy a tömegek nem vehetnek részt nyíltan a kormányzásban, ami a titkos gondolkodást és tevékenységet mozdítja elő. Elemezte ezután az emberek külömböző felfogását a hazafiasságról, majd bejelentette, hogy a mostani választójogi javaslat törvényesítése nem jelent nyugvást választójogi harcukban, mert ők nem fogják eltűrni, hogy a munkások százezrei jogfosztottak legyenek. Ez a küzdelem végeredményben a magyar nemzet megerősödését jelenti s ők azért küzdenek,