Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-31 / 73. szám

2 BfiKfigHEOra &Ö3SLÜ5ÍY Békéscsaba, 1925 március 29 Szeder Ferenc beszédét zajos taps és éljenzés közben fejezte be. Esztergályos János beszéde Utána Esztergályos János lépett a dobogóra. Történelmi visszapillantással kezdte, azután Bethlen amaz állításával vitázott, hogy a magyar ember még nem elég érett a titkos választójogra. Fejtegette, hogy a jogoktól való távoltartás elkeseredést okoz, amely a kitörés felé igyekszik. Felolvasta Bethlen választójogi beszédét, amelynek cáfolatéul Tisza Kálmán és István egykori választójogi beszédeit olvasta fel. Rámutatott arra, hogyha akkoriban megadták volna a magyarság széles rétegeinek a választójogot, Magyarország régi határai ma is megvolnának. Beszéde végén felhívta Dózsa és Áchim ivadékait, hogy legyenek hivek mindég elődjeikhez. A gyűlés öt óra utón ért véget. Tisztújítás az Iparos Olvasókörnél Uj tagdijakat állapítottak meg (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békéscsabai Iparos Olvasókör vasárnap délután 3 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében. Simon Béla elnök megnyitójában rövid beszéd keretében színesen vázolta a békéscsabai iparosság multévi gazdasági helyzetét, amely a tapasztalt általános visszaesés következtében szomorúnak volt mondható. Zlehovszky János, a kör jegyzője, terjesztette elő ezután jelentését a kör multévi működéséről. Utána a számvizsg. bizottság jelentése számolt be a kör vagyoni állapotáról. A közgyűlés a jelentéseket egyhangúan elfogadta. Megállapították ezután a folyó évi költségvetést és ezzel kapcsolatosan az évi tagsági dijakat is meghatározták, még pedig aranykorona-alapon. Rendes tagsági dij 4, pártoló tagsági dij 2 korona. Ezután a közgyűlés érdeklődése a legfontosabb tárgy : a tisztújítás felé irányult. A választás lefolytatására korelnökül Horváth Mihály ipartestületi jegyzőt választották meg, mire megtörtént a tisztújítás. hlnöknek közfelkiáltással Végh Endrét választották meg, alelnökke Zlehovszky Jánost, jegyzőül Hugyec Pált, pénztárnokká Baukó Mihályt, ügyésszé Forray Lajos dr.-t, zászlótartókká Patay Györgyöt és Lipták Jánosi. Ezenkívül még 12 rendes és 5 póttagot váasztotlak a választrnanyba. Az újonnan megválasztott elnök: Végh Endre ezulán székfoglalóbeszédet mondott, amelyben a tagokat felhívta a vezetőség munkájának támogatására és a kör működése iránti érdeklődésre. A közgyűlés végül örökös tiszteletbeli pénztárossá választotta meg Csjernyik Jánost, az ipartestület érdemes pénztáinokát, aki a köri pénztárnoki tisztet immár a kör megalakulása óta látta el a legnagyobb buzgalommal és renddel. A közgyűlés az uj elnök éltetésével ért véget. Péterfi Cipőáruházában férfi- és női cipők kizárólag elsőosztályu kézimunka kivitelben. Gyári cipőt nem tartok. i Czettler Jenő előadása Békéscsabán —•»•»»— A mai kisgazdatársadalom feladatai (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vasárnapi gyulai gazdagyülésre Békéscsabán keresztül utazott Czettler Jenő dr. egyetemi tanár, a jeles közgazdász is, aki csak nemrégiben tartott Békéscsabán magvas és nagyszerű előadást az aktuális agrárkérdésekről. A jeles egyetemi tanár átutaztában megragadta az alkalmat, hogy itt ismét előadást tartson, ezúttal a kisgazdaifjak részere. Az előadást a Kisgazdaegylet helyiségében tartották meg, ahol megjelent Berthóty István dr. polgármester is. Czettler dr. előadása előtt aszszisztense : Dezső Andor dr. tartott magvas és impozáns felkészültségre valló előadást a mai kisgazdatársadalom feladatairól. Ez az előadás egy sorozatos vidéki ismertetőelőadásnak az első állomása volt. A nagyszámú hallgatóság eleven figyelemmel hallgatta végig az élvezetes modorban előadott, nagyszerű fejtegetéseket. Czettler Jenő dr. tartotta meg ezután előadását, amely a kisgazdák és a mezőgazdaság mai, halaszthatatlan kérdéseiről szólott. Az előadás után a tanárok Gyuiára utaztak, ahol a gazdagyűlésen vettek részt. Szilágyi Aladár jubileuma (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szombaton este bensőséges, meleg családias ünnepség játszódott le a színházban, ehol díszelőadás keretében a társulat egyik éidemes tagjának: Szilágyi Aladár jellemszinésznek 35 éves színészi működését ünnepelték meg. Az előadás megkezdése előtt a színpadon folyt le a tulajdonképpeni ünnepség. A rivalda deszkáin egytől-egyig megjelentek a színtársulat tagjai, a szinügyi bizottság néhány tagja, az ünnepelt barátai és számos érdeklődő. Az ünnepséget Berthóty István dr, polgármester üdvözlő beszéde nyitotta meg, amelyben rámutatott azokra az érdemekre, amelyeket a magyar kuliménak egy-egy napszámosa negyedfél évtized alatt szerez meg azáltal, hogy szívvel-lélekkel, minden idegszálával hűen szolgálja a magyar kulturát, a magyar haladást. A meghatott jubilánsnak a polgármester ezután átnyújtotta szinügyibizottság ajándékát: egy hatalmas, pompás babérkoszorút, amelyet Szilágyi Aladár nagy elfogódottsággal vette át. A hivatalos üdvözlés után az igazgatóság nevében Kiss Árpád igazgató mondott néhány meleg szót az ünnepeltnek, majd a kartársak nevében Petrik József főrendező intézett Szilágyihoz meleg szavakat. Beszéde ulán átnyújtotta az ünnepeiínek a pályatársak erre ez estére tartogatott meglepetését : a társulat tagjainak ajándékát: egy értékes arany pecsétgyűrűt. A jubiláns meghatottan fogadta el az ajándékokat és hálásan köszönte meg azokat és az ünneplést. Ezután felgördült a függöny és megkezdődött az előadás. Aicard négyfelvonásos színműve : a Lebonard apó került előadásra, amelynek főszerepét a jubiláns játszotta- Szilágyi Aladár, akin játéka alatt meglátszott az előbbi ünnepség okozta meghatottság, igazi melegséggel, lendületesen és izmos erővel játszotta meg az apa szerepét, azzal a rutinnal és átérzéssel, amit játékában eddig is tapasztaltunk és az értékei közé könyveltünk. Mint Lebonard apó is bebizonyította, hogy becses és érdemes tagja a magyar vidéki színészeinek, aki 35 évi szinészkedése alatti működésével maradandó nevet szerzett magának. A közönség melegen és nagy közvetlenséggel ünnepelte egész estén át a jubilánst, akinek tisztelői több babérkoszorút és ajándékokat adtak fel a színpadra. A forró hangulatu jubiláris előadásba szokott értékeikkel méltóképpen illeszkedtek be Zilahyné, Zilahy, Petrik, Poór, Vághy Panni és Tóth Magda is. A díszelőadás negyobb közönséget is megérdemelhetett volna, de elsősorban az érdemes jubiláns, dehát ő nem kaszinói tag, akinek ünneplésére a közönség tömött sorokban vonul fel s hajnalig marad egyült ; ő „csak" a kuitura hercosa volt, az is csak a — magyaré ... (h. r.) Vidéki színészek estje a Vígszínházban junius 10-én A közönség dönti el, hogy kik szerepelnek az estélyen Érdekes és komoly jelentőségű akciót, illetve pályázatot kezd a Színházi Élet. Szavazásra szólítja fel a vidéki színházak publikumát: döntse el, kik azok a színészek, akiket méltónak tart, hogy a főváros közönsége elé kerüljenek ? Minden vidéki színésznek vágya és élma, hogy egyszer a főváros közönsége előtt bizonyíthassa be szinpadralermettségét. Ez az erő fesziti, amikor a vidéken a legjobbat akarja produkálni — és e mikor lent a nézőtéren összecsattannak a tenyerek, a hálátlan vidéki színész arra gondol, hogy megint egy kis erkölcsi tőkét gyűjtött Budapestre. Mert hiába, mégis csak Pesten van a művészetek gyújtópontja, ahol sziriészek naggyá nőnek és dicsőségüket szétárasztják az egész országra. Szinészkarriér utja a népszerűség és a — véletlen. A hir szárnyra kapja a színész nevét, jó emberei összeköttetést keresnek pesti direktorokkal, akik a maguk részéről nem zárkóznak el gőgösen elefántcsont-tornyaikban és szívesen keresik föl a jónevű vidéki színészt, csakhogy nem minden meghallgatás jelent pesti szerződést. Szóval a véletlen éppen olyan erős, sőt néha erősebb tényező a karriér kialakulásánál, mint maga a tehetség. Nem mondjuk, az igazi tehetség előbb-utóbb mégis csak érvényesül, de hányszor utóbb, mini előbb ? 1 A véletlent akarjuk mi kiküszöbölni, amikor országos pályázatunkat megrendezzük, mert az, akire a vidéki közönség válaszfása esik, azzal a jogos büszkeséggel s nagy lelki előnnyel indul a vidéki színészek Vigszinházi estjére, hogy őt egy egész város tartotta méltónak erre a dicsőségre. Az első ilyen előadás junius 10 én, szerdán lesz a. Vígszínházban. Erre az előadásra tehát minden város közönsége kiválasztja és felküldi a maga kedvenceit. Az előadás keretében operett- és drámarészletek, egyfelvonásos darabok és kabarészámok kerülnek szinre s minden szereplőnek módja és alkalma lesz egyéniségéhez legjobban illő szerepben bemutatkozni a budapesti közönségnek, főképen pedig az illetékes köröknek. A vidéki olvasó tehát, aki átérzi az akció jelentőségét és bizonyára sok esetben sorsdöntő voltát, arra vonatkozólag válaszol, hogy kit akar a város legjoob színészének és színésznőjének ? A kitöltőit szelvényt azután .kivágják és beküldik a Színházi Élet szerkesztőjének, amely a szavazatok aránya szerint megállapítja, hogy kik azok a színészek és színésznők, akik a junius 10-iki monstre színházi estén szerepelni fognak? atü JBIJLffiHí — Vidéki előfizetőinket kérjük, hogy lapunk mai számához mellékelt befizetőlapon szíveskedjenek előfizetéseiket beküldeni, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon elö. — Hétfőn rendkívüli közgyűlést tart a város. Megírtuk, hogy az államvasutak szegedi üzletvezetősége azzal a kérelemmel fordult a város tanácsához, engedje át neki a honvédlaktanya és az árurektárak közötti üres telek egy részét, hogy ott egy két-három emeletes épületet emeltethessen. 30—40 lakással, ö vasúti alkalmazottak részére. A kerelmet a tanács pénteki ülésén tárgyalta le és azt közgyűlés elé utalta. Mivel a rendes városi közgyűlés csak április 20-án esedékes, a polgármester elhatározta, hogy a rendkívül fontos és sürgős ügy miatt a közgyűlés előtt összehívja a képviselőtestületet, rendkívüli közgyűlés keretében. Ezt a gyűlést a jövő hétfőn, április 6-án délelőtt fogják megiaitani. — Útmutatás és előadas az Olaszországba utazóknak. Az Aurora szombaton este, a Kultúrpalotában hangversenyt rendez,, amely alkalommal Gyöngyösi Lacika, a legfiatalabb kis művésznövendék mutatja be ujabb zongoramüsorát. — Ugyanekkor dr. Gyöngyösi János a szent ev folyamán Olaszhonba utazóknak tart gyakorlati értékű előadást, amelyben főleg Velence, Firenze és Róma művészeti, kulturhistóriai és természeti látnivalóival foglalkozik. Péterfi Cipőáruház szabászmestere Kurilla András. — A postapalota ügyében küldöttség utazik Budapestre. Berthóty István dr. polgármester kedden délben Budapestre utazik es vele együtt többtagú küldöttség is. A küldöttség, amelynek tagjait még nem állították össze, a postapalota és a járásbirósági székház felépítésének megsürgetése érdekében fog eljárni a fővárosban, ahol a kereskedelmi miniszternél és a postafőigazgatónál a postapalota, az igazságügyminiszternél pedig a járásbirósági épület felépítése ügyében fog eljárni. * Vegyen Singer varrógépet, megtanul díjtalanul hímezni.