Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-15 / 61. szám

Békéscsaba, 1925 március 15 Vasárnap 52-ik évfolyam, 61-ik szám Politikai napilap Előflxetéel dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Föswttkesztö; Dr. Gyöngyösi János. Felelős sxerkesztő t F.-Horváth Rexső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscüebán, D. kw. Ferencz József-tér 20. — Hiidetés díjszabás sxerint. JTlárcius Tizenöt Március Idusa rénkköszöntölt s a magyar, aki ünnepelni talán legjobban tud a világ nemzetei közölt, egy napra ünnepi diszbe öltözik, hogy hódoljon a márciusi ifjak emlékének. De vájjon a külsőségek ünnepi burka alatt megvan e a lelki fel­magasztosultság, a lelki közös­ség a márciusi eszmékkel ? Már cius Idusa az abszolutizmus, az uralkodói és rendi elnyomás alatt senyvedő népek szabadságvágyá­nak feltörő megnyilatkozása volt. Ez a Március juttatta politikai ki­fejezésre a demokratikus gondo­latot, amely az ember szabad vol­tában, a polgárok egyenlőségében és a népek testvéri együttműkö­désében nyilvánul meg. Március Tizenötödike nemcsak magyar ünnep, mert hiszen a márciusi eszmék végigviharzottak egész Európán. De nálunk saját­ságos szint nyert azzal, hogy át­véve a kor egyetemes eszmei irányelveit, idomult a nemzeti ha­gyományokhoz és a világforron­gásban nemzeti forradalom lett belőle. A mi Márciusunknak alábbha­gyott az a gyújtó ereje, amellyel még mindössze egy évtized előtt hatott a magyar tömegekre. Az abszolutizmus kései jelképe össze­omlott és Magyarország elérte nehezen vágyott függetlenségét. De az álmoknak micsoda keser­ves, milyen gyalázatosan torz meg­valósulása a független, de mégis világpolitikai frakció járószalagján rángatott ország, az önnálló, de csonkaságában életképtelenül va­júdó magyar haza. Március Ti­zenöt rajongó álmodozói egy nagy „világforradalomról", vilógdemok­ráciáról álmodoztak s az eszmét gyalázatosabb sérelem, de egy­szersmind felháboritóbb guny is nem érhette volna, mint Versail­lesban és Trianonnál. De jött hozzá más is, meg­előzte más is. Végigverekedtünk, még pedig becsülettel és dere­kasan olyan háborút, amely a maga ridegen anyagias indítékai­ban mindegyik részéről arculcsa­pósa volt az emberi szabadság, a polgári egyenlőség, a népek testvérisége gondolatának s amely­nél nálunk még az önző indí­tékok is hiányozva, ma sem tud­juk, miért kellett folynia. Azért, hogy a sirunkat segítsen megásni ? Mi ugy érezzük, csak termé­szetes, hogy ami utána nálunk következett, a lélektelen háború alól való felszabadulás, megint csak szánalmas, sőt döbbenetes torzképe lett a szabadságnak és a demokráciának. Amit pedig ellen­ségeink velünk csináltak, afelett egy Metternich is pirulhatna. És épp azért: ha a lelkek a sok csalódásban és a sok csö­mörteljes, undorító világcsalásban el is fásultak, azért a márciusi eszmék ünnepén ébredniök kell közönyükből. Azért, mert vissza­éltek az ideával, azért, mert meg­csúfolták a haladást, azért nem szabad sem az eszmétől, sem a haladástól riadtan elfordulni. Az apostolok, akik vagy dőre fantasz­ták vagy gaz világcsalók voltak, a márciusi gondolatokat, a sza­badság, egyenlőség és testvériség, a demokrácia szentháromságénak eszméjét nem tehették tönkre és nem béníthatták meg. Március Idusa él és Március Idusa újra kell, hogy fakadjon 1 Kint is, bent is! Az igazság mindenkor diadalt arat s diadalt kell, hogy arasson a magyar igazság is 1 Élénk less a holnapi városi közgyűlés Interpelláció és indítvány a szomszédos vasúti forgalom megjavítása érdekélen — A vásári napok megváltoztatása Délután lesznek a közgyűlések r (A Közlöny eredeti tudósitásaj A holnapi városi közgyűlés tárgy­sorozatán nem szerepelnek külö­nösebb ügyek, mégis a beérkezett és nagyjelentőségű indítványok és az ujabban bejegyzett interpellá­ciók arra mutatnak, hogy a köz­gyűlés élénk lefolyású lesz és azon értékes viták fognak kifej­lődni. Az indítványok száma a tegnapi napon eggyel megszaporodott. Dr. Tardos Dezső városi képviselőtes­tületi tag indítványt jegyzett be, amely a szomszédos községekkel való vasúti összeköttetés megjaví­tását és a fennálló hiányok pót­lását célozza. Indítványában hi­vatkozik arra, hogy a megye többi jelentős helyei, főleg Orosháza és Gyula állandóan tevékenykedneK vasúti hálózatuk javítása érde­kében s ezeket a mozgalmakat Békéscsaba nem nézheti tétlenül, mert különben Csaba iparét és kereskedelmét, de általában egész gazdasági forgalmát és jelentősé­gét helyrehozhatatlan veszteségek érik. Elsősorban fontosnak tartja indítványozó a sopronyi tanyákon át Kondoroshoz vezető kisvasút megépítését, továbbá a Csabától délre fekvő, Aradmegyétől elsza­kított községeknek (Magyarbón­hegyes, a két Kamarás, Medgyes­bodzás stb.) a Csabához vezető kisvasút hálózatába való bekap­csolását. A képviselőtestület, a kérdés fontosságának tudatában, bizo­nyára teljes mértékben támogatni fogja az indítványt, amelyben egyébként konkrét javaslatok van­nak a kezdeményező lépéseket illetőleg. Megjegyezzük még, hogy az érdekelt községek részéről már a múltban is, de most még foko­zottabb mértékben mutatkozik ér­deklődés a megye és messze vi­dék gazdasági centrumába, Békés­csabára vezető vasúti hálózat ki­építése iránt, ugy hogy erőteljes mozgalom az anyagi hozzájárulás szempontjából is sikerre vezetne. Ezzel a kérdéssel összefüggés­ben van az az interpelláció, ame­lyet dr. Gyöngyösi János jegyzett be a szomszédos vasúti forga­lomban Békéscsabát ért sérelmek és azok orvoslása tárgyában. Az interpelláló mindenekelőtt a kis­vasút (AEGV) részéről megnyil­vánult legújabb sérelmet akarja szóvátenni, hogy a motoros a reg­gel Békéscsabára érkező tótkom­lósi járatot beszüntette, ugy hogy ma azok, akik még rászánják magukat, hogy Tótkomlósról dél­előtt bejönnek Békéscsabára, előbb kénytelenek Orosházára menni s csak onnét tudják Csabát elérni. De szó kerül a fővonalakon ural­kodó anomáliákra is. Ugyancsak dr. Gyöngyösi inter­pellál amiatt az abszurd helyzet miatt, hogy ma a városban bélye­get, még pedig ugy törvénykezési, mint adóbéiyeget és postai érték­cikket csak a postahivatalban lehet kapni. Interpellációt jegyzett be még Nóvák György az evangelikus temető közeieben levő, úgyneve­zett Resetár féle kut megjavítása tárgyában. Nagy érdeklődésre tarthat szá­mot és előreláthatóan vitára fog alkalmat adni Korosy László in­dítványa, hogy a képviselőtestü­leti közgyűlések délután tartas­sanak. Okos gondolat, mert hiszen ezzel a városatyák foglalkozá­sukban kevésbé zavartatnának s igy ~hz érdeklődés is nagyobb volna az ülések iránt. Az életre­való indítvány előreláthatóan nagy többséggel fog keresztül menni. Ugyancsak vitát fog provokálni Lipták L. Pál indítványa, hogy a kirakodóvásárok napja, ugy mint azelőtt, vasárnap legyen. A? in­dítványnak a képviselőtestületben jelentős többsége van. * A városi közgyűlés póttárgyso­rozata egyébként a következő: ^ A Magyar Távirati Iroda rádió­telefon felállításához hozzájáru­lást kér. 2. Eger város földrengés által sújtott károsultjainak segélyezése. 3. Tamássy Károly dr. kérelme állásának átszervezése iránt. 4. Zelenyánszky Pál kérelme telek átruházása iránt. 5. Csemay Mihály tűzoltó teme­tési segélyt kér. 6. Vakok intézetének segé­lyezése. 7. Lakos Judit szabadságké­relme. 8. Indítvány a járásbirósági uj épület építésének sürgetése tár­gyában. 9. Tardos Dezső dr. indítványa a városnak az épülő vasútháló­zatba való bekapcsolása tárgyában. 10. A Fiume-szólló mosókony­hájának javítása. 11. A forgalmiadóhivatal szer­vezetéről rendelet. Ismeretlen járvány diitjöng Amerikában Chikagó, márc. 14. Chikagóban ismeretlen halálos járvány pusztít, amelynek mibenlétét az orvosok eddig nem tudták megállapítani. 9 nap alatt 201 ember pusztult el. A betegség tünetei némi rokonsá­got mutatnak a spanyol nátha tüneteivel. fiat halott, 40 sebesült egy kommunista gyűlésen Halle an derSaale, március 14. Ma este 10 órakor a kommunista pártnak a birodalmi elnökválasz­tásra való állásfoglalás céljából a Volksparkban tartott nemzetközi gyűlésén súlyos összeütközés tá­madt a rendőrség és a kommu­nisták között. Mikor egy német kommunista belefogott a beszé­deknek németre való lefordításába, a jelenlevő rendőrtisztviselő tilta­kozott ez ellen. Midőn erre a gyűlés fenyegető magatartást ta­núsított, a rendőrség felszólította a megjelenteket a terem azonnali elhagyósára. Ekkor lövések dör­dültek el a kommunisták köréből„ amiket a rendőrség viszonozott. Eddig hat halottat, 25 súlyos és 15 könnyebb sebesülést állapítot­tak meg. A rendőrség adatai sze­rint az első lövés a gyűlésen résztvevők soraiból esett, amit a rendőrtisztviselő hátamegett levő falon talált golyónyomokból is meg lehet állapítani. Ezzel az üléssel egyidejűleg az épület egy másik termében Thaelmann kommunista elnökjelölt beszélt, ezt a gyűlést is fel kellett oszlatni. Az egybe­gyűltek sörösüvegekkel, asztalok­kal és székekkel támadtak a rendőrségre. Majd hirtelen a kar­zatról néhány lövést adtak le» mire a rendőrség is kénytelen' volt a lőfegyvereket használni. [Harisnya, keztyü, feliérnemiii I TESCHER IMRE ANDKÍSST-IJT V. |

Next

/
Oldalképek
Tartalom