Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-15 / 225. szám

EGYES SZÁM ARA 1ÖOO KOROMA Békéscsaba, 1924 október 15 BÉEÉSH Elöflaetetl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Szerda 51-ik évfolyam, 225-ik szám KÖZLÖNY Politikai napilap Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Kiutasítják Erzberger merénylőjét Budapest, oki. 14. Förster­Schultze ügyében különböző hirek látnak napvilágot, amelyek rész­ben ugy tüntetik fel az ügyet, mint hogyha a hatóságokat valami mu­lasztás terhelné. Beavatott helyen kijelentették, hogy Förster-Schultze rendőri felügyelet alatt állott, amennyiben rendőrhatóságoknál jelentkeznie kellett. Kötelezettsé­geinek kétizben eleget is tett, de aztán elmulasztotta, ezért volt szükséges kézrekeritése iránt az intézkedéseket megtenni. Egyéb­ként az emiitett forrás ugy tudja, hogy a kormány Förster-Schultze kiutasítását elhatározta. Borhamisítás miatt kitoloncolnak egy pesti vendéglőst Budapest, okt. 14. Az Excelsior pince tulajdonosát, Kremslert, bor­hamisítás és hamis bor forgalomba­hozatala miatt 20 napi elzárásra és 5 millió korona pénzbüntetésre Ítélték. Azonkívül az italmérési engedély azonnali megvonása iránt is folyamatbatétették az eljárást. Kremslert a felebbezési ítélet foly­tán azonnal őrizetbe vették és büntetésének kitöltése végett át­adták a toloncügyosztálynak. Sajtóperel a kultuszminiszter Budapest, okt. 14. A Magyarság cimü napilap Pető Sándor bűn­ügyéből kifolyólag 1924. okt. 11-iki számában „Az üvegember" cim alatt ujabb támadást inézett a kul­tuszminiszter ellen, amelyet Kle­belsberg Kunó gróf magára sérel­mesnek tartván, a felhatalmazást az ügyészségnek a bűnvádi eljá­rás megindítása végett megadta. francia bangók a Zeppelin-müvek ellen Páris, október 14. A francia sajtó már hetek óta azzal a követeléssel lép fel, hogy a friedrichshafeni Zeppelin-müveket a békeszerződés értelmében rombolják le. Eynac repülésügyi államtitkár most feltű­nést keltő nyilatkozatot tett, amely­ből arra kell következtetni, hogy a francia kormány magáévá teszi a követelést. „Ha a friedrichs­hafeni repülőálJomást a nagykö­veti konferencia épségben hagyta — mondják — az tisztán az amerikai állam kérésére történt, amely a jóvátételi számlára 70000 köbméteres léghajót kívánt. A versaillesi békeszerződést most már haladéktalanul végre kell hajtani és a friedrichshafeni telepet a hangárokkal és modelekkel együtt le kell rombolni. A Matin közlése szerint ez ügyben jelentést tesznek Herriot miniszterelnöknek, aki a kérdést a nagyköveti konferencia elé viszi. Zürichben a magyar koronát 67 5-el jegyezték. As igazságügyminiszter megvédte a birákat Budapest, okt. 14. A nemzetgyűlés mai ülésén Pesthy Pál igazságügyminiszter a nemzetgyűlés multheti ülésein meg­támadott birói függetlenséget védi : Nem térhetek napirendre a kérdés felett és a független magyar bíró­ság ellen intézett támadásokat, va­lamint az egyes birákat ért táma­dásokat a leghatározottabban visz­szautasitom. (Helyeslés) A magyar bíróság letéteményese a nemzet erkölcsének. (Ugy van, ugy van.) Ezt a kérdést mindenkinek, a Ház minden oldalán és a nemzet min­den egyes tagjának tiszteletben kell tartania, mert ez képezi a nemzet életének alapját. Ki kell térnem azokra a támadásokra, amelyek a magas állásban levő és tekintélyes birákat érték. Azok a birák nem azt érdemelték, hogy igy pellengérre állítsák őket. Nagy Ernőt személyi mötivumok vezé­relték, csak azért támadta Degré Miklóst, mert egyik ügyét kedve­zőtlenül intézték el. Ilyen indokból birót támadni nem szabad és nem lehet. Biztosithatom a Házat, hogy a birák tárgyilagosan, igazságosan és minden mellékes tekintet nélkül fogják a jövőben az igazságot kép­viselni. Nagy Ernő vádjait a leg­határozottabban visszautasítom. Nagy Vince a házszabályokhoz kér szót. Azt fejtegeti, hogy a ház­szabályrevizióról csak a választó­jog letárgyalása után lehet szó. Farkas István hangoztatja, hogy a házszabály módosítására eddig az összes pártok hozzájárulása volt szükséges. Propper Sándor hosszadalmasan fejtegeti, hogy házszabályrevizióra nincs szükség. Elnök ezután elrendeli a szava­zást. A szociáldemokraták nagy zaj közben kivonulnak és kiabál­ják, hogy választhatnak a tehenek, meg az ökrök. Felkiáltások jobb­ról : Végre tiszta a levegő! A szo­ciáldemokraták után kivonul az ellenzék többi frakciója is, csak a pártonkívüli képviselők maradnak bent. Ezután áttérnek a fővárosi tör­vényjavaslat folytatólagos tárgya­lására. Pikler Emil a javaslatot nem fogadhatja el, mert azt reak­ciósnak tartja. Frühwirth Mátyás beszéde ele­jén kijelenti, hogy statisztikai ada­tokkal bizonyítja azt, hogy a mun­kásság nem azonos a szociálde­mokráciával, még a legszervezet­tebb országokban is legfeljebb csak 50%-os arányban vesznek részt a munkások a szakszervezetekben, nálunk csak 32%-ra tehető ez az arány. Pikler Emil az egész nyáron előkelő szállodában nya­ralt egész családjával együtt, pe­dig a munkásság nem azért fizeti be pártadójót. Ha megtudják ezt a munkások, meglesz a vélemé­nyük vezéreikről. A németországi szociáldemokraták megakadályoz­zák, hogy a kommunisták szak­szervezetek kezébe kerüljenek. Nálunk pedig a vezérek össze­ölelkeztek a kommunistákkal. El kell ismerniök nekik is, hogy a bolsevizmus legalább husz évvel vetette vissza a szociáldemokrata mozgalmat. A szociáldemokrácia már régen nem lesz, de a vallás uralkodni fog. (Nagy zaj és felhá­borodás kiséri a szociáldemokra­ták részéről azt a kijelentést, hogy a demokráciát azért nem engedik a faluba, mert szellemi pestisnek tartják.) Az elnök ezután félbeszakítja a napirendi vitát és felolvassa a név­szerinti szavazás eredményét. Majd felolvassa a 3-as bizottság megválasztott tagjainak névsorát. A legközelebbi ülés holnap dél­' előtt 10 órakor a mai napirenddel lesz. A békési haramiák bünpere a törvényszék előtt A főtárgyalás első napja — A rablók mindent a szökésben levő két társukra kennek — Kézigránátos fosztogatások Sándor — azért hiányzik a főtár­gyalásról, mert a szabályszerű idé­zésre nem jelent meg, mire az el­nök elrendelte telefonon való meg­idézését. A főtárgyaláson igy csak nyolc vádlott foglalt helyet a vádlottak padján és pedig a következők: Balogh Gábor, Pocsai Ferenc, Vi­rág György, Okányi Mihály, Sza­bados János, Papp Mihály, Bon­dár Gábor és vitéz Pankotai Gá­bor. Pankotainak a rablásban való részvétele miatt a Vitézi Szék a vitézi rendben való jogosultságát felfüggesztette, a bűnössége vagy ártatlansága kiderültéig. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A gyulai törvényszéken Tóth Fe­renc dr. büntetőtanácsa kedden reggel kezdte meg a békési hara­miák nagyszabású bűnügyének tárgyalását. A bünper iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg a kö­zönség körében és nagyszámú kí­váncsi foglalta el a tárgyalóterem padjait. A bünpernek 12 vádlottja van, akik közül egy Szántó István nevü nemrégiben elhalálozott, kettő pedig — Fábián István és Balázs István — szökésben van. Fábiánt még ta­valy Triesztben elfogták és dacára, hogy azóta szünet nélkül folyik a kiadatási eljárás, a veszedelmes gyilkost még mindig nem küldték meg az olasz hatóságok. Végül egy negyedik vádlott — Nemcsok Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* dijszabás szerint. A vádirat Az ügyészség vádirata a rablá­soknak, fosztogatásoknak, utonál­lásoknak és a testisértéseknek egész sorozatával vádolja a tucatnyi vádlottat, ezenkívül három rend­beli gyilkossággal is. A vádirat szerint Fábián István és 11 társa az 1919. év januárjá­tól kezdve hosszú hónapokon ke­resztül valóságos rablóhadjáratot viselt a békési járás tanyavilága ellen. A katonaságtól hazakerült, eldurvult lelkű emberek katona­puskákkal, kézigránátokkal, bajo­nettekkel és más gyilkoló szerszá­mokkal felfegyerkezve, szabály­szerű rablóbandát alakítottak, amely nappal az erdőben tanyá­zott, éjjel pedig zsákmány után nézett. A békési haramiák rablóban­dája éjszakának idején tanyáról­tanyára járva fosztogatott és ra­bolt, állandó rémületben tartva Békés, Mezőberény, Sarkadkeresz­tur, Bélmegyer és Doboz közsé­gek, valamint az ezek között elte­rülő tanyák lakosságát. A rablók csak nagysokára kerültek kézre, amikorra már egész halmaz bűn­cselekményt követtek el. A keddi tárgyaláson a vádlot­tak legnagyobb része állhatatosan tagadta a terhére rótt bűnöket és legtöbbször még a szembesítésnél is konokul letagadták a rabláso­kat. Egyébként igyekeztek a bű­nök súlyosabbik részét a két meg­szökött bandavezérre hárítani, akikre minden rosszat rákentek azért, hogy ők csak megmenekül­hessenek. A tanyarablások sorozata Tóth Ferenc dr. elnök a vád­lottak közül elsőnek Balogh Gá­bort hallgatta ki. Balogh elmon­dotta, hogy Fábián Istvánnal és Balázs Istvánnal 1919 januárjában a vésztői uton ballagott, német katonafegyverekkel és kézigráná­tokkal felfegyverkezve, amikor szemközt jött velük K. Kovács János békési lakos, lovagolva. Nyomban megtámadták Kovácsot, fegyvert szegeztek rá, aztán elvet­ték néhány száz korona pénzét. Fábián rákiáltott, hogy szálljon le a lóról, Kovács azonban hirtelen sarkantyúba kapta a lovát és elvágtatott. Még aznap éjjel hár­masban beállítottak Ardeleán Ger­gely bélmegyen tanyájára. Fábián bevezetésül bevert egy ablakot, mire Ardeleán kijött megnézni, mi történik. Lekapták a fegyve­reiket és rákiáltottak a gazdára: Pénzt vagy életet 1 Balázs rá is lőtt Ardeleánra, de a golyó a lóba mellett reüült el és a falba fúró­dott. Ezután Ardeleán átadta nekik a pénzét, 560 koronát, amivel tovább állottak. Az első gyilkosság Ezután Kelemen András bél­megyeri tanyájára mentek. A zör­getésre előjött a gazda és a fele­sége, ezenkívül Kovács Imre és Szabó Ferenc fiatal legények, akik ott aludtak. Alig hogy a család megjelent az ajtóban, Balázs István

Next

/
Oldalképek
Tartalom