Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám
1924-10-15 / 225. szám
2 8Í'.K*:*M#;<«VÉ:Í KÖZIEM Békéscsaba, 1924 október 15 lekapta fegyverét és rásütötte Kelemen Andrásra. A gazda egy jajszó nélkül összeesett és azonnal meghalt. Ezután kirabolták a házat, majd távoztak. Elmentek — ismét hármasban — Szabó Gábor sarkadkereszturi tanyájára, ahol azonban pénzt nem találtak, mire egy csomó élelmiszert raboltak el. Este 10 órakor Fekete Sándor tanyáját látogatták meg, ahol fegyverrel kényszeritet ték a gazdát, hogy összes készpénzét, 14,000 koronát, odaadja nekik. Pár hónappal előbb hármasban Asztalos Ferenc tanyáját támadták meg. Bekopogtattak és tábori csendőröknek adva ki magukat, könnyű szerrel bejutottak a lakásba is. Itt nem kaptak pénzt, mire beérték 4 hizott kacsa elrablásával. „Maga a bestia" Pocsai Ferenc, a következő vádlott, csak egyetlen rablást ismer be, a többiben való részvételét tagadja. A szembesítéseknél ártatlan arcot vágva, csodálkozva jelen'i ki, hogy nem tudja, miért vallanak rá olyant, amit nem tett. A csendőröknél azért ismert be bűnöket, mert megverték. — A vizsgálóbírónál — mondja — szintén beismertem ezeket, mert féltem, hogy visszaadnak azoknak a bestiáknak. Tóth elnök : Maga a bestia, nem a csendőrök l Virág György, a következő vádlott, részben beismer, részben tagad. Terhelő vallomást tesz Pocsaira, aki — szerinte — agyonlövéssel kényszeritette őt a bandába való belépésre. Okányi Mihály hasonló vallomást tesz. Vallomásából kiderült, hogy néha nagyon rossz üzletnek bizonyultak a fosztogatások, mert alig pár korona jutott egyiknekmásiknak, sőt néhányszor alig jutott más egy-egy pár — kapcánál. Szabados János az elnöknek arra a kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, kijelenti, hogy igen. Majd a közönség nagy derültsége közben jelenti ki, hogy „csak egy gyilkosságot és csak kilenc rablást követett el". Bevallja, hogy némely helyre álarcosan vagy bekormozott arccal mentek rabolni. Szintén Pocsait vádolja a bandába való bekényszeritésével. A délelőtti tárgyalást ezután Tóth elnök a déli órákban megszakította és folytatását a délutánra tűzte ki. Délután kerül a sor a többi vádlott kihallgatására, akik közül Bondár Gábort, aki súlyos betegen fekszik a kórházban, hordágyon fogják elhozni a tárgyalóterembe. A nagyszabású bünper tárgyalása előreláthatóan három napig fog tartani. * » A főtárgyalás folytatásáról mindennap részletes tudósításokban fogunk beszámolni. — A békéscsabai szobafestők és mázolok szakosztályának elnöksége kéri azokat a mestereket és segédeket, akik a szakiskolába felvétetni óhajtják magukat, f. hó 15-én, szerdán délután 6 órakor az Ipartestület helyiségébea megjelenni szíveskedjenek. Elcsapták állásából a két nemzetellenes tótkomlósi tanítót A forradalmi tdök epilógusa — A tótkomlósi , tSzlovenszki Rada" — Szokolay és Lachata tanitó, a határkiigazitök Az 1918. év őszén, amikor a monarchia minden részében a felbomlás tünetei mutatkoztak, a lelkiismeretlen és elvakult pánszláv aknafurók munkája nyomán Tótkomlóson is alakult amolyan nemzeti tanács, amelyet a község tót lakossága „Narodna Rada"-nak nevezett. Ezzel egyidejűen megalakították ez úgynevezett ,,Szlovenszki Rada"-t, a tót tanácsot is, amelynek élén a hírhedett, sötét emlékű Hrdlicska Lajos, volt tótkomlósi evangélikus lelkész állott. Ennek a két pánszláv szervezetnek röviden összefoglalva az volt a célja, hogy Tótkomlóst és környékének szlávok lakta területeit, valamint Békéscsabát és tótajka környékét elszakítsák a magyar impérium alól és átjátszók valamelyik szomszédos szláv állam uralma alá. Ez esetben tehát a déli, legközelebbi szomszéd : az Sz. H. Sz. királyság impériuma alá. Ebbe az elszakadási mozgalomba teljes szívvel és lélekkel kapcsolódott bele két tótkomlósi evangelikus tanitó : Szokolay Pál és Lachata Mátyás is, akik nemcsak a Narodna Rada helyi mozgalmában. de annak a megye többi tót részeiben is kiterjesztett pánszláv mozgalmában tevékeny részt vettek. Lachata ezenkívül átjárt Békéscsabára is, ahol az ismeretes elszakadási mozgalom vezetőivel szoros kapcsolatot tartott fenn, majd résztvett azon a titkos gyűlésen is, ahol küldöttségjárást határoztak el Békéscsabának Romániához való csatoltatása érdekében. A két tanitót a román megszállás elmultával a magyar hatóságok letartóztatták. Szokolay és Lachata a szegedi törvényszék fogházába kerültek, ahol 1920 julius végéig tartották őket fogva. mialatt ügyükben a vizsgálat tovább folyt. Végre is szabadlábra kerültek és ügyüket a törvényszék az illetékes egyházi hatósághoz tette át. Az egyházi hatóságok el is jártak a két tanitó fegyelmi ügyében. Az eljárás azonban azzal a váratlan és meglepő befejezéssel ért véget, hogy az evangélikus egyház fegyelmi bírósága a vád alól mindkét tanitót jogerősen felmentette. Az egyház felmentő Ítéletét azonban a vallás- és közoktatásügyi miniszter a törvényben biztosított jogánál fogva nem fogadta el, hanem utasította Békésvármegye közigazgatási bizottságát, hogy Szokolay Pál és Lachata Mátyás ügyében a pótlóan lefolytatandó vizsgálat után hozzon ujabb ítéletet. A Národna Rada két vezetőtagjának : Szokolay és Lachata tanítónak ügyével hétfőn foglalkozott a vármegye közigazgatási bizottságából kiküldött fegyelmi választmány, amely az ügy rendkívüli nagy fontosságára való tekintettel mind az öt tagját belevonta az ülésbe. A fegyelmi választmány mindenekelőtt megállapitotta, hogy a két tanitó — noha szabályszerű idézést kapott, amit a vétiven aláírásukkal ismertek el — a tárgyaláson nem jelent meg. A választmány ezután részletesen megvizsgálta az ügyet, a vádakat és vallomásokat, valamint a nyomozás adatait feltüntető aktaszerü adatokat. Mindezekből tisztán és világosan kitűnt, hogy Szokolay és Lachata valóban elkövették mindazt, amivel vádolták őket, ennélfogva a fegyelmi választmány nyomban meghozta Ítéletét. Az ítélet ugy szól, hogy Szokolay Pált és Lachata Mátyást a fegyelmi választmány a forradalmak alatt tanúsított haza- és nemzetellenes magatartásuk és ténykedésük miatt vétkesnek mondotta ki és — különös tekintettel arra, hogy ilyen mentalitású egyénekre a mai generáció nevelése nem bizható — állásukból való elmozdításra ítélte. A fegyelmi választmány súlyosbító körülményül tudta be azt, hogy Szokolay Pál az egyik, írásban őrzött vallomásában saját maga is nyíltan bevallotta azt, hogy a pánszláv, a magyar nemzet léte és épsége ellen irányuló mozgalomban tevékeny részt vett és célja volt az itteni tótajku vidékeknek Jugoszláviához való átcsatoltatásáért küzdeni. A két, állásától megfosztott tanítónak az ítéletet írásban fogják kézbesíteni és az ellen a vallásés közokt. miniszterhez lehet felebbezniök, akihez az Ítéletet a fegyelmi választmány különben hivatalból felterjeszti. A főgimnázium és az Aurora együttesen rendezik Vidovszky Béla képkiállitását Tegnap este szükebbkörü értekezlet volt a főgimnáziumban Vidovszky Béla festőművész gyűjteményes képkiállitésának tárgyában, amelyet dr. Rell Lajos, mint a gimnázium igazgatója és az Aurora művészeti kör alelnöke hivott egybe. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy a kiállítást a főgimnázium és az Aurora-kör közösen rendezik. Előbbinek a művész középiskolai tanulmányai alatt növendéke volt, utóbbi pedig, mint egyetlen csabai művészeti kör, örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy ilyen kiváló s hozzá közülünk sarjadzott művésznek abszolút értékű munkásságát propagálni alkalma nyílik. A kiállítás e hó 26 án, jövő vasárnap nyílik meg a Kultúrpalotában megfelelően ünnepélyes keretek között és két hétig marad nyitva. A kiállítás iránt már is nagy érdeklődés nyilvánul meg az egész megyében. A magyar diákok megmentéséért A diákttyom orenyh itő-akció szombati táncmulatsága (A Közlöny eredeti tudósítása.) A magyar egyetemi hallgatók egyrészének sötét nyomorával már többizben foglalkoztunk és megírtuk, hogy az égyetemi ifjúság nehéz helyzetén az országos diáknyomorenyhitő-akciók során Békéscsabán is fognak nyilvános, uccai gyűjtést rendezni' Ez a humánus és főleg magyar nemzeti célú gyűjtés szombaton, október 18-án fog lefolyni. Öt súlyos esztendő keresztjét hordta görnyedten, fiatal vállán a magyar egyetemi ifjúság. A dicsőség homlokén tért meg a háborúból és lelkének egész melegével fogott a munkához. Boldog volt, hogy olyan kötelesség elé állította a sors, amelynél szebbet csak azoknak a daliás időknek küzdelme szült, melyeknek visszaragyogó glóriája gyászolásunkban az egyedüli fénysugár maradt. Az Alma Mater kitárta karjait s a harcokban megacélozott ifjúság java bevonult a kultura csarnokába nincstelenül, lehorgasztott fejjel, menekülve, táplálék, könyv és lakás nélkül. Azóta — hat éve már — küzd, harcol álmatlanul áttanult éjszakák sápadt hajnaláig, hogy fázósan, aláásott szervezettel újra kezdhesse reggel. Az egyetemi ifjúság nem birja már sokáig a nélkülözést, nem birja lerongyolódott szervezete a küzdelmet ; a£ halállal megbirkózott, de ezt az életet nem bírja már sokáig, félő, hogy összeroppan válla és összedől vele az újjáépítendő Magyarország legerősebb oszlopa is. A békéscsabai akció során az egész szombati napon fog folyni az uccai gyűjtés, amelyet a külörnböző lányegyésületek agilis tagjai vállaltak magukra, hogy perselyekkel a kezükben nyissák meg a járókelők szivét és erszényét. Este pedig műsorral egybekötött jótékonycélu táncmulatság lesz a Vigadó nagytermében 9 órai kezdettel. A táncmulatság a kormányzó és József főherceg fővédnöksége alatt működő Országos Magyar Diáknyomorenyhitő Akció Debreceni Főosztálya javára az Evang. és Katolikus Leány-Egyletek közreműködésével rendeződik az akció javára, a következő műsorral : 1. Nyitány. Játsza a katonazenekar. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Szabó Sándor, az Akció igazgatója. 3. Szaval Boda Sándor. 4. Énekel Ludmány Sándor. 5. Vonós négyes : Varga Gyula, Friedrich Béla, Kardos Lajos, Galánffy György. 6. Vígjáték: Harsányi László, Makády Lajos, Rolkó S. 7. Zárinduló. Játsza a katonazenekar. Felülfizetéseket, tekintettel a jótékony célra, köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. Jegyek árai: Személyjegy 30.000 korona és a vigalmi adó. Családjegy 80 Női köpeny, kosztüm, ucc.i és menyasszonyi ruhák, az összes ferfiruhák a legszakszerűbben készülnek r er II M ! J FjT® r f r nemi ^zövdekb'il állandóan nagy váíasatsk. ivattermitsin ándrátgf-tif II Angcil munkához kézileáísiyok feSvéfatnsk.