Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-14 / 250. szám

2 Békéscsaba, 1924 november 14 Összeírják a csehországi gyámpénztári követeléseket A cseh-szlovák köztársa&ággal Prágában 1924 március 8-án kötött egyezmény V. cikkének 2. bekezdése értelmében a gyámhatóság alatt állóknak a másik állam területén levő s a trianoni határ által meg nem osztott gyámpénztárakkal szemben fennálló pénzköveteléseiknek — amelyek 1919 február 26 ika előtt keletkeztek — kölcsönös összeírása rendeltetett el. Felhívja tehát , az árvaszék azokat a magyar állampolgárokat, akiknek kiskorúi, gondnokoltjai (ha azok időközben nagykorúvá váltak is) a cseh-szlovák köztársaság területén levő gyámpénztárakkal szemben 1919 február 26 előtt keletkezett követeléseik volnának, ugy a városi árvaszéknél irataikkal együtt 1924 december 20 ig annál is inkább jelentkezzenek, mert a későbbi jelentkezések figyelembe vétetni nem fognak és a jelentkezés elmulasztása miatt ki lehetnek téve annak, hogy a cseh-szlovák állam területén levő gyámpénztárakkal szemben fennálló követeléseik elvesznek. Jl magyar püspökök a mai női viselet ellen Budapest, nov. 13. A magyar püspöki kar a következő felhívás, illetve rendelkezés közzétételét határozta el: Az erkölcsi érzés mély sülyedésére mutat az a divat, mely szerint a nők ma öltözködnek, mely a női szemérmet támadja meg, amivel utolsó kincsét veszítené el. Még inkább tiltakozni kell az ellen, hogy katolikus nők ilyen ruhában járjanak templomba vagy járuljanak a szent áldozáshoz. Felhívja ezért a püspöki kar a nőket, hogy se maguk ne járjanak mélyen kivcgott, átlátszó ruhában, se leányaikat ne járassák ilyenben. A Rosenthal-alapitvány kamatainak kiosztása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Rosenthal Andor hősi halála emlékére szülei es a gőzmalom tisztviselői nagyobb összegű alapitvényt tettek, azzal a rendeltetéssel, hogy a háború néhány áldozatát : pár rokkantat, özvegyet és árvát segítsenek az összeg kamataiból. A segélyösszegek minden év november havának közepén, az elesett Rosenthal Andor halála napján kerülnek odaitélesre és kiosztásra. Az idén az összeg 1 millió 64 ezer koronát tett ki, amelyet a rendelkezésekhez hiven a városi népjóléti hivatal osztott szét az arra érdemesek között. A segélyből 13 egyén részesült, még pedig 7 hadiözvegy, 4 hadirokkant és 2 hadiárva. A segélyezettek névsora a következő : István Pálné, Nóvák Pálné, Lipták Jánosné, Aradszki Andrásné, Balangi Pálné, Medovarszky Ádámné és Botyánszky Pálné hadiözvegyek, Molnár András, Kudlák György, Rusznák György és Hadel Jenő hadirokkantak és Stefanik András és Truzsa Ilona hadiárvák. Ázsiába menekült a büntetés elöl Egy békéscsabai gasdalegény két évig bujdosott a világban, mert leszúrta a kedvese apját (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az 1922. év folyt mán sokat foglalkoztatta a békéscsabai rendőrséget és csendőrséget egy fiatal, alig 23 éves gazdalegénynek a bűncselekménye, de még inkább az a ténye, hogy egy erős felindulásban véghezvitt véres cselekedet után kereket oldott Békéscsabáról és a legszorgosabb kutatás sem tudott a nyoméra akadni. Hogy a nyomozás eredménytelen volt, annak egyedüli oka az volt, hogy a merénylő fiatal legény a véres tett elkövetése után elhagyta az ország területét, sőt Európát is és egészen vad, egzotikus vidékekre vitte az a félelme, hogy tettéért felelősségre vonhatják s börtönbe kerülhet. A regényes történet, amely egyébként minden bizonnyal a befejeződéséhez érkezett el, nagyjában a következő : Kraszkó György 23 éves gazdalegény, aki szüleinek bajzauccai házában lakott, az 1922. év nyarán hevesen és kitartóan udvarolt egy Viczián Ilona nevű leánynak. Ez a leány, a Kraszkó György édesapjának tanyáján lakott ap jánál, Viczián András béresnél s mivel a tanyát a fiatal Kraszkó kezelte, a fiatalok gyakran és huzamosabb ideig szoktak együtt lenni. A béres azonban egyáltalában nem látta szívesen, hogy nagygazda fia forgolódik a béres leánya körül. Ebből a felfogásából nem is csinált titkot s akárhányszor összezördült a szerelmi viszony miatt a fiatalokkal. Ilyenkor heves és szenvedélyes jelenetek játszódtak le hármuk között s a vita vége az lett, hogy a fiatalember felindultan fordított hátat a leánya becsülete felett féltékeny igyekvéssel őrt álló béresnek és eltávozott a tanyáról. Egyszer egy ilyen veszekedés közben Kraszkó Györgyöt annyira elfutotta a hirtelen harag, hogy előrántotta bicskáját és mellbeszurta Vicián Jánost. A bérest a szúrás olyan helyen érte, hogy a kés pengéje elérte a nemes részeket. Vicián összeesett és rövid vergődés után kiszenvedett. Amikor a gazdalegény látta, hogy meggondolatlan tettének milyen szomorú és végzetes következménye lett, nagyon megrémült. Megijedt a bíróságtól, a sokféle hatósági herce-hurcától és a reáásitó börtöntől. Hirtelen összeszedte néhány ruhadarabját és értéktárgyét, pénzt vett magéhoz, aZIén bucsu nélkül távozott Békéscsabáról. Eltávozását olyan hirtelen vitte véghez, hogy amikor a véres gyilkosság hirére a csendőrség nyomozása megindult, Kraszkó Györgynek már csak hült helye volt, A fiatal bűnös ekkor bujdosásra adta a fejét. A büntetéstől való félelmében kimenekült az országból. Átszökött a határon Romániába, de ott sem érezte magét biztonságban, mire Ázsia felé vette az utjét. A békéscsabai gazdalegény, aki még csak a vármegyéje határét sem lépte át azelőtt, a félelemtől lebirhatallan ösztökélést kapva, ekkor végigbujdosta Ázsiának egy hatalmas részét. Hol gyalog, hol vonaton haladt, mindig távolabb kerülve hazájától, mig végül elért a távoli Keletre. Mindezt a családja körülbelül pontosan tudta, hiszen a menekülő állandóan levelekben számolt be bujdosásának egyes fázisairól és a háta megett hagyott útról. De valamennyi levele megegyezett abban, hogy sóvárogva vágyódott bennük vissza az elhagyóit hazeba. A levelekben Kraszkó György mélyen sajnálta cselekedetét és megírta, hogy amióta a véres tettet elkövette és menekülnie kellett, a lelkiismerete egy percig sem ha;, ta nyugodni s végtelenül megbérta a cselekedetét. Egyik levelében pedig arról irt az Ázsiát járó gazdalegény, hogy ha tudná, hogy a haláron nem tartcz'atják le, azonnal hazajönne. A bujdosást ugyanis — irta — nem birja tovább, de mielőtt a bírósághoz megy, szeretné előbb a hozzá'arlozóit felkeresni és velük elbeszélgetni. Kraszkó György véglelennak tetsző bujdosása közben eljutott a bolseviki Oroszországba is. Ott azlán, hosszas tergcdés után, végleg megérlelődött benne az az elhatározás, hegy hazatér és a bíróság elé áll. hogy a tettéért számot adjon. És valóban el is indult és hozzátartozói, akik a levelei kimaradása utón már már a pusztulását kezdték falra festegetni rémkép gyanánt, néhány nappal ezelőlt arra ébredtek, hogy az ázsiai pusztákig elbujdosott fiuk hazatért és kopogtat a kiskapun. Kraszkó Györgyöt hazahozta a gyötrő honvágy es hadifogolynak edva ki magát, jutott ki a vörös Oroszországból. Amikor az itthoniak kellőképen kiörvendezték magukat a két évig bujdosott, elveszettnek hitt fiuk láttán, Kraszkó György ügyvédhez ment és annak társaságóban ma Gyulára utazott, hogy jelentkezzék a vizsgálóbíró előtt. A szegény gyermekek felruházása A Merkúr «. szövődé adománya A tél közeledtével akció indult meg a szegény békéscsabai gyermekek felruházása érdekében. Az akciót a népjóléti miniszter vezeti, amely hatásosan megszerkesztett irattal fordult a nagyobb vállalatokhoz, leginkább pedig a kötsi.övőipar helybeli, napról-napra szaporodó reprezentánsaihoz. A felhívás máris utat talált az egyik gyár vezetőségének szivéhez. A „Merkur"-szövőde budapesti igazgatósága ugyanis teljes erejével felkarolta az emberbaráti akciót és a mai napon mintegy négy millió korona értékű ruházkodási anyagot és ingvásznat küldött a gyermekfelruházasi akció céljaira a következő körlevél kíséretében : „Békéscsabai gyárvezetőségünk felterjesztette hozzánk a t. Cim átiratát a gyermekfelruházasi akció támogatósa ügyében. A különösen humánus és feltétlenül támogatást érdemlő ügyre való tekintettel indíttatva éreztük magunkat, hogy egyébként elveink felfüggesztésével a bennünket központilag terhelő jótékonysági kereteken túlmenően ezen helyi akcióhoz is hozzájáruljunk és örömmel bo~ cséjtunk 8 t. Cim rendelkezésére 2 vég körülbelül 60 méter flanelt és körülbelül 100 méter fehér vászon maradékot. Ezen árukat ma az ügyosztály fenti cimére postán feladjuk." A nagy megértésről és a szegény néposztállyal való együttérzésről tanúskodó levél követendő például állitható a többi üzemek elé, azzal, hogy itt, a kemény tél küszöbén, ők is siessenek a didergő szegények megsegítésére. Az ingnek szánt vásznat — értesülésünk szerint — a békéscsabai úriasszonyok ingyen fogják megvarrni ingecskéknek a szegény gyermekek számára. Mihelyt az ingek elkészülnek, a népjóléti hivatal közbenjöltével kiosztásra kerülnek, ünnepség keretei közötte A meleg flanellt mór rövid időn belül ki fogja osztani a népjóléti hivatal az arra rászorult szegény gyermekek között. Bajbajutott egy tengeri íyajó Róma, nov. 13. A háborúban elsülyedt Amalfi csatahajó kiemelésére egy ócska hajót vittek ki gépészszemélyzet nélkül. A vihar a hajót a tengerre sodorta és most ott kóvályog 30 főnyi személyzetével az ioni partvidéken élelmiszer nélkül. Több hajót indítottak útba felkeresésére. Csabai lakatoslegény Budapesten Sorozatos betöréseket követett el tetőjavítás közben (A Közlöny eredeti tudósítása.) Knapcsik Béla 19 éves békéscsabai lakatossegéd ez év tavaszén Budapestre ment dolgozni, ahol egy budai szerelővállalatnól, a Gábor és Glasner-cégnél kapott alkalmazást. Knapcsikot, amikor megbízhatónak bizonyult, a nyáron egy Weisz Márton nevü társával padlás- és tetőjavításokra használták. Kettejük kötelessége az volt, hogy a kijavításra szánt házak tetejére mentek és ott elvégezték a csatornák és egyéb pléhvezetékek javítását. Knapcsik és Weisz észrevették, hogy a nagy pesti bérházakban, amelyeknek padlásain jutottak fel a tetőre, rengeteg holmi hever, amivel senki sem törődik. Lopásra határozták hát el magukat s ettől kezdve szómos házban törték fel a padlásokat és loptak el különféle tárgyakat. Igy julius 8 ón az Attila-ucca 91. szhóz padlásén Hursah Antal és Pál Béla holmijait, julius 14-én Sahlender Béla tábornok ruháit és Huszár Antal fehérneműit dézsmálták meg, julius 15-én pedig Hangay Gusztévtól egy bronzcsillárt, Vajda Andortól egy .ezüst forrasztókészletet és Hazai Ödöntől két női ruhát loptak el. A nyomozás során a két tolvajt a rendőrség elfogta és bűneik felett most mondott ítéletet a budapesti törvényszék. Knapcsik Bélát a bíróság kétrendbeli lopás bűntettében tettesként és négy rendbeli lopásban bűnsegédként mondotta ki a bíróság bűnösnek és ezért őt félévi börtönre itélte, ezenkívül 5 évi hivatalvesztéssel is sújtotta. Az itélet jogerős. Weisz Márton ugyanilyen nagyságú büntetést kapott.