Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-17 / 227. szám

2 JSRKFCSiL'&YiO KÖZLÖKV Békéscsaba, 1924 október 18 KÖZKÍVÁNATRA a Lubinszky gyerekek ma, pénteken este felnőttek részére tartanak előadást Mikor a támadók közül ketten bementek, Garu igy szólt hozzájuk : — Nem vagyok én méltó arra, hogy velem ilyet tegyenek. Pénzt követeltek tőle, fegyvert szegezve, mire azt felelte : — Rossz helyre jöttek az urak. Szembesítve a vádlottakkal, Balogh és Virágban véli felismerni támadóit, kik ezt tagadják. Kohn Mór sarkadkereszturi lakost szintén az ágyból ugrasztották ki „kasszát és pénzt" kiáltással, 1740 koronát vittek el. Pikó Imréné és ifj. Pikó Imre nem ismerik fel a támadóikat. Szegedi Antal sem ismeri fel őket, de Virág és Okányi vádlottak elismerik, hogy ők törtek nála be. A „csendőr-őrjárat" Maár János békési erdész nem ismeri fel őket. Este 10 órakor lefeküdt, de a zajra kinézett s a kinn álló alakok az mondták, hogy ők csendőrőrjárat s öten vannak. Tejet kértek. A gazdaszszony beengedte őket a konyhába, ahol egyik revolvert rántott s őt hivták ki. A harmadik hivásra kiment, mikor is az egyik rabló rálőtt s a golyó a balbordáját érte, mire földreesett. Erre a rablók bementek a lakásba, felkutatták s az ingóságokat és a pénzt elvitték. Előbb azonban őt megkötöztették a házbeliekkel s feltették az ágyra. Ezután eltávoztak. Paulik Sándor előadja, hogyan törtek be hozzá s mikor ő elfutott, lövést tettek rá, mely nem érte. Senkit nem ismer fel. Lőrinczi Jánost és nejét hallgatták ki még délelőtt. Szabados vádlott elismeri, hogy itt jelen volt. Délután folytatták a tanúkihallgatásokat. Érdekes momentum nem merült fel. Ezután áttértek a vád- és védőbeszédekre, amelyek délután 4 óráig tartottak. Ekkor a biróság ítélethozatalra vonult vissza. Az ítélet Feszült várakozás közben vonult a biróság a tárgyalóterembe. Az óra fél ötöt mutat. Tóth elnök szilárd, messzecsengő hangon hirdeti ki az Ítéletet, amely a következő : Pocsai Ferencet 12 évi, Szabados Jánost 9 évi, Balogh Gábort 8 évi, Papp Mihályt 4 és fél évi, Virág Györgyöt 4 évi, Okányi Mihályt 3 és fél évi és Bondár Gábort 3 évi fegyházbüntetésre itélte a törvényszék a sorozatos rablások, fosztogatások, betörések és utonállások és három rendbeli gyilkosság büntette miatt. Az ítélet ellen Liska Károly dr. ügyész felebbezést jelentett be, súlyosbítást kérve. megint nyugtalankodnak az egyetemek Budapest, okt. 16. Ma délelőtt az esetleges rendzavarások elkerülése végett rektori parancsra elzárták az egyetemek kapuit. A Műegyetem rektora rektori szünnapot rendelt el- Az egyetemek környékét megszállották a Bajtársi Szövetség tagjai és minden diákot, aki az egyetem felé igyekezetf, igazoltatnak. Pakots József nemzetgyűlési képviselő az egyetemek körül lejátszódó igazoltatási jelenetekről napirend előtti felszólalását a nemzetgyűlés holnapi ülésére halasztotta. Pécs, okt. 16. A pécsi egyetemi ifjak valamennyi bajtársi egyesülete tegnap este elhatározta, hogy egyelőre két napig az előadást nem látogatja. Az egyetem kapuja elé pedig őröket állítanak. Debrecen, október 16. Az Attila debreceni szervezet és a debreceni ifjúsági egyesületek képviselői elhatározták, hogy október 16-tól további intézkedésig az előadásokat nem látogatják. Tlagijatádi megmagyarázta távozása okait Budapest, október 16. Szabó István, a lemondott földmivelésügyi miniszter ma délben búcsúzott el a minisztérium tisztviselőkarától. A tisztviselők nevében Tahy Jakab államtitkár mondott beszédet, amire Szabó hosszabb beszédben válaszolt. Hangoztatta, hogy a földreform végrehajtásának nehézségei voltak és az a nézete, hogy távozása után ezeket az ellentéteket sokkal könnyebben lehet áthidalni. Beszéde után a megjelent tisztviselőktől különkülön vett bucsut, akik lelkesen megéljenezték a távozó minisztert. A katonaság és a laktanyabér Huszonhatezer papirkoronát fizetitek egy — évre (A Közlöny eredeti tudósítása.) Évtizedek óta használja már a katonaság a békéscsabai gyalogsági laktanya sok épületét, amelyeket annak idején a város épített meg és amelyeknek ma is a város a telekkönyvileg bejegyzett tulajdonosa. A hadsereg és a város akkor szerződést kötött a laktanya használatára vonatkozóan és mint évi bérben 26000 koronában állapodtak meg. A katonai kincstár azóta rendesen fizette az évi 26000 koronákat, fizeti ma is, amikor ez a 26000 koróna nem annyit jelent többé, mint évekkel, sőt hónapokkal ezelőtt. A katonai kincstár — miután a bérleti szerződésben errevonatkozóan kikötés nem történt — valorizálatlanul fizeti ma az évi 26000 koronákat, valódi papirkoronában, amelyek a város jövedelmei között egy nevetséges bevételi tételt képeznek. Ezt a visszásságot már régesrégen belátta a város mai vezetősége, amely tapogatózó lépéseket tett abban az irányban, hogy a katonasággal uj megállapodásokat létesítsen, a mai pénzértéknek megfeleiő kikötésekkel. A katonaság a változott viszonyokra való tekintettel készséggel hajlandó a mai 26000 papírkorona évi beszállásolási dij helyett többet, megfelelőbb összeget fizetni a városnak, annál is inkább, mert hiszen jól tudja, hogy a laktanyaépületek fenntartása ma rengeteg költséget nyel el, hasonlíthatatlanul többet, mint az a 26000 papírkorona. A tárgyalások során azonban felmerült az az eszme is, hogy a laktanyát átadnák kezelésre a kincstárnak, amely ezután is fizetne ugyan beszállásolási dijat, de nem a békebeli 26000 koronának mai értékét, hanem jóval kevesebb valorizált koronát. Viszont a laktanya összes épületének mindenféle fenntartási terhét átvenné a város vállairól és az összes javítási és karbantartási költségeket a katonaság fedezné. Mint értesülünk, a honvédelmi miniszter ebbe a megoldásba is hajlandó beleegyezni és erről az elhatározásáról már értesítette a polgármesteri hivatalt. A nehéz kérdés igy valószínűen szép simán rendeződik és a város ezentúl elesik a nagy anyagi veszteségektől és megkapja a laktanyáért a mai viszonyoknak megfelelő bérösszeg bizonyos jelentékenyebb százalékát. A honvédelmi miniszter leirata egyébként a hélfői városi közgyűlés elé kerül, amelynek döntenie kell majd a laktanyabér mikénti rendezése tekintetében. Nagy bolgárkertészet less Békéscsabán A Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Részvénytársaság szerdán délután 5 órakor a BékésCsabai takarékpénztár egyesület helyiségében közgyűlést tartott, amelyen Réthy Béla elnökölt. A közgyűlés egyetlen tárgya volt a vállalat 15 millió korona alaptőkéjének 30 millió koronára való felemelése, amelyet a közgyűlés egyhangúan elhatározott. Az alaptőkefelemelést 15.000 darab, egyenként 1000 korona névértékű részvény kibocsátásával hajtják végre. A régi részvényesek minden régi részvényre egy ujat kapnak, a kibocsátási áron. A vállalat alaptőkegyarapitása azt célozza, hogy a fiatal, életerős vállalat lényegesen ki akarja bővíteni kereteit. Most ősszel került telepítésre Okányban egy 12 katasztrális hold terjedelmű faiskolája és bolgárkertészeti telepe. Ugyancsak nemrégiben létesített a vállalat az abaujtornamegyei Szögligeten egy nagyobbszabásu magaslati faiskolát, kizáróan fenyőfacsemeték számára, azzal a tervvel, hogy a fenyőket az Alföld vidékein is meghonosítja. Végül a vállalat Békéscsabát illetően is nagyszabású tervekkel foglalkozik. A tavasszal a város területén egy 11 hold kiterjedésű, bolgár-rendszerű konyhakerti telepet állit majd fel, hogy a város piacról élő lakosságát olcsó és jó főzelékfélékkel és más konyhakertészeti cikkekkel láthassa el. A vállalat ezzel a silány és selejtes holmikat méregdrágán piacra hozó parasztkertészetet és kofa-egyeduralmat akarja — eléggé nem helyeselhetően — ellensúlyozni és letörni. A Faiskola r.-t-nak ezek a tervei a vállalat fejlődésének nagyon szép perspektíváját mutatják. Ez a serény igyekezettel haladó fiatal vállalat, amely már eddig is 24 holdat telepitett be gyümölcsfákkal, veteményekkel, virágokkal és piaci termékekkel, ma már komoly közgazdasági tényezővé nőtte ki magát ugy, hogy jelentékeny hasznára lesz nemcsak a piacról élő közönségnek, de a város nevének is, kivitelre alkalmas terményei révén. A város ragaszkodik az idegen-adókhoz -*••*— A községi törvény megenged ilyen adót (A Közlöny eredeti tudósítása. Megírtuk a napokban, hogy a belügyminiszter megsemmisítette Békéscsaba város képviselőtestületének a vármegye közgyűlése által jóváhagyott azt a határozatát, hogy a város szállóiban megszálló idegenek a szállodai számla 10 százalékát adó fejében kötelesek a város pénztárába lefizetni. A miniszter ezt az intézkedést azzal indokolta, hogy a város már ré- , szesül a szállodai vendégek után jövedelemben, a forgalmi adó réven. Ebben az ügyben alkalmunk volt beszélgetést folytatni Berthóty István dr. polgármesterrel, abból az alkalomból, hogy a hétfői városi közgyűlés újból foglalkozni fo^ a városi szállodaadó kérdésével. — A 10 százalékos szállodai adó kérdésében — mondotta a polgármester — feliratot szándékozunk intézni a belügyminiszterhez. A községi törvény ugyanis világosan kifejti, hogy a különleges adók bevezetését és alkalmazását megengedi azokban a városokban, amelyek aránytalanul meg vannak terhelve, a jövedelmük viszont nagyon csekély. Annál is inkább ragaszkodnunk kell ehhez a városi jövedelemhez — amely évente vagy ötven milliót hozna a városnak — mert hiszen tudomásom szerint az országnak több városában vezették már be ezt a városi adónemet, igy például Budapesten is. Ez az adózás azonban nem is a szállodákat sújtja — mint amely érvre támaszkodva tanúsított elutasító magatartást a miniszter — hanem a vendégeket, tehát azokat az idegeneket, akik ideiglenesen, rövid napok tartamára érkezve a városba, itt tulajdonképpen semmiféle adójövedelemhez nem juttatják a várost. A polgármester kijelentette végül, hogy a város vezetőségének álláspontja az, hogy kérni fogják a belügyminisztert: másítsa meg elhatározását és merev álláspontját és — legfeljebb — kivételesen engedje meg a tízszázalékos városi szállodaadónak bevezetését. Az ügy egyébként valószínűen hosszadalmas megvitatást fog eredményezni a hélfői közgyűlésen.