Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-17 / 227. szám

EGYES SZÁM AHA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 október 17 Péntek 51-ik évfolyam, 227-ik szám Politikai napilap Elöfisetéel dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. > cldányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyös) János. Felelős szerkesztő i P -Horváth Rezső. Telefonosára : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Nem less Hazfetolatás Az a hir keringett a napokban felelőtlen oldalról, hogy a kormány a nemzetgyűlés feloszlatásának gondolatával foglalkozik. Ellenzéki oldalon ezt a szándékot, ha léteznék, hajlandók is volnának megtapsolni és teljesülését szorgalmazni. De a híresztelésnek semmi alapja nincs. Házfeloszlatés belátható időben nem lesz, mert nem lenne semmi célja, semmi hasznos eredménye. Törvényünk a nemzetgyűlési időciklus tartamát négy esztendőben állapította meg s ennek a fele még nem pergett le. Magyarország kormányzójának ugyan jogóban áll a törvényhozást, a felelős kormány előterjesztésére hamarabb is feloszlatni, ha ez uj választások után a politikai atmoszféra megtisztulása, a pártközi egyensúly helyreállta s a parlament munkaképességének biztos volta várható. Ma azonban az ily reménységek hívságosak, az orszógnfck nyugalomra, nem pedig választási izgalmakra van szüksége a mostani nehéz átmeneti ( viszonyok közt, amiket a lelkiismeretlen agitáció a legvadabb eszközökkel használna ki, hogy mandátumhoz jusson. A turbulens elemek előreláthatólag visszajönnének az uj nemzetgyűlésbe is, hogy tovább folytassák személyes hajszáikat, botrányfcyártó trafikáikat. a parlament tekintélyének és komoly munkálkodásának nyilvánvaló rovására. Hogy a Ház tekintélyét megmenthessük és munkaképességét biztosítsuk, nem uj nemzetgyűlési ciklust kell kezdenünk uj választásokkal, hanem a Ház szabályait kell revizió alá vonnunk és megszigorítanunk. A mostani házszabályok a törvényhozás turbulens elemeivel szemközt nem birnak elég fékező és megtorló erővel. Más időkben enyhébb rendszabályzat is elégséges volt a nyugalom, illendőség és a kölcsönös méltánylat szellemében való ügymenet loyális fenntartására. Korábbi országgyűléseink képviselői tele voltak az ország iránt való kötelességérzettel s a nemzet iránt való felelősségérzettel, még a legszélsőbb ellenzéki frakciók keretében is. Sajnos, ma ez máskép van. A mostani vad végletek féktelen garázdálkodásaival szemben a mérséklő elemek, a tekintélyek fegyelmező hatására s a turbulensek részéről önfegyelmezésre nem számithatunk többé. Igy tehát a szabályok szigorítása után az institutumot kell rend- és fegyelemtartó instrumentumokkal ellátni. Csaknem valamennyi párton belátja már a többség, hogy a házszabályok haladéktalanul revideálandók a parlament munkaképessége érdekében. Csak persze a turbulens elem ágaskodik hevesen a szándék elien, hogy megvalósulását elgáncsolja, köztük a szocialista képviselők fenyegetőznek, hogy vissza fognak a szigorított házszabályok elől vonulni a paszszivitásba, ami beismerése annak, hogy nekik rend, fegyelem és eredményes munka nem kell és felfordulásokra van állandóan szükségük, mert ők csak ugy érvényesülhetnek. Woljf tagadja, hogy gyűlöletet hirdet Budapest, okt. 16. A nemzetgyűlés mai ülésén Wolff kifogásolja, hogy a mai gazdasági helyzetért a keresztény községi pártot teszik felelőssé. Bárki jöjjön is utánuk a fővárosnál, az a keresztény községi pártnak köszönheti, hogy alkothat, mert ők takarították el a gazdasági romokat. Megállapítja, hogy 1919-től kezdve a keresztény községi párt uralomra jutásáig csak 3 év zárt felesleggel, mig a többi évek ijesztően növekvő deficitet hoztak. A liberális községi uralom bírálata után arról beszél, hogy a béke és megértés nem lehet a mult visszahozása. A liberális uralom alatt a magyarság 90%-a visszaszorult és a gazdasági élet a kisebbség kezébe került. Az az agresszivitás, amely ma sem akar belenyugodni a magyarság érvényesülésébe. (Nagy zaj a baloldalon). Nem akarják elhinni, hogy csak ugy lehet vége a harcnak, ha a magyarság gazdasági érdekeit kielégítik. A gyűlölet a túloldalról tapasztalható. Amig a túloldal is le nem mond a világnézeti tömörülésről, addig nem hajlandó lemondani a keresztény polgárság önvédelmi eszközeiről. (Taps középről és jobbról, zaj balról). Beszédét azzal fejezi be, hogy minden törekvésük arra irányul, hogy Csonka-Magyarország fővárosa keresztény legyen. A javaslatot elfogadja. Ezután Várnai Dániel szólal fel: Azt állítja Wolffékrél, hogy kiakarnak bújni a felelősség alól. (Tiltakozás a keresztény községi pártban.) Budai Dezső : Vállaljuk mindenért a felelősséget. Szabó József a szociáldemokraták felé : Vállalják a felelősséget az 1918—19-iki eseményekért ? Eckhardt : Miért kérdezel tőlük ilyen kellemetlenségeket. Várnai: Kijelenti, hogy Bécs szocialista vezetői sokkal jobban vezették a város ügyét, mint Wolffék Budapestet. Majd Frühwirth Mátyás egyes múltkori kijelentéseit kritizálja. Támadását a szociáldemokrácia ellen szellemi vakondturásnak nevezi. Felolvassa Wolff beszédét, amelyet a keresztény községi párt alakulásakor 1920-ban mondott. Kérdi, mit hoztak Wolffék a krisztusi szocializmusból ? Ezután a főváros szociális és politikai működését bírálja. Kifogásolja, hogy iskolákat nem építettek és hogy az iskolákba bevitték a gyűlöletet. (Wolff: A vallásosságot és hazaszeretet vitték az iskolákba. Ez Önöknek gyűlölet, de nekünk ez az államnak a pillére.) Az elnök két izben is figyelmezteti Várnait, fejezze be beszédét, mert az idő előrehaladt. Várnai azonban tovább beszél, mire az elnök megvonja a szót. Szcitovszky elnök napirendi javaslatóban javasolja, hogy a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órakor tartsák meg a mai napirenddel. Ezután az ülést 2 óra után bezárja. Kihirdették as Ítéletet a békési haramiák bünperében 12 évtől 3 évig terjedő fegyházbüntetést kaptak — Tanuk és sértettek felvonulása a második nap délutánján — A szorongatott Dontokosné (A Közlöny eredeti tudósítása.) A hírhedett, kézigránótos és katonafegyveres békési fosztogatók bünperének második napi főtárgyalásán már a tanuk és a sértettek kihallgatására tért át Tóth Ferenc dr. tanácselnök. Legelsőnek Erdei Kálmánnét, ezelőtt Uhrlik Ödönné, a tarhosi uradalom volt intézőjének nejét hallgatták ki. A vádlottak közül egyet sem ismer fel. Azt mondja, hogy ketten vezették a rablókat, kiket a többiek „Officier"-nek apólitottak s ezek ugynevezet „óntánt" szíjat viseltek. Éjjel fegyveresen törtek be. Férjét a tehénólba zárták, őt pedig pisztollyal kényszeritették, hogy az ágynemüket szolgáltassa ki nekik s a kezén volt három aranygyűrűt adja át. Ardeleán Gergely bélmegyeri lakos azt vallja, hogy este 11 órakor ablakét puskacsővel betörték, ugyanakkor az ajtót berúgták s onnan három puskacső meredt ró. „Pénzt vagy életet 1" kiáltottak, egy bement a szobába, ahonnan 546 koronát, többféle élelmiszert vitt el. Senkit nem ismer fel. Agyonlövik Kelement Özv. Kelemen Andrásné előadja, hogy este 9 órakor, disznóölés után ő, apja, sógora, férje s hét gyermeke kifáradva nyugodni tértek. Később erős zörgetésre ébredtek fel. Férje mécsest gyújtott s az ajtót kinyitotta, ebben a pillanatban egy rabló agyonlőtte. Kelemen András nyomban kiszenvedett. Ugyanekkor az ablakon át az apjára is rálőttek, akit a golyó az óllán talált el. Az ablakon keresztül ekkor egy katonaruhás férfi pénzt kért, mire ő 14 koronát adott ki neki. Senkit nem ismer fel. Kovács Irpre bélmegyeri lakos előadja, hogy nem ismeri fel a vádlottakban azt, aki vejét az ajtónyitáskor agyonlőtte s aki őt az ablakon keresztül állonlőtte. A sebesülés fájdalmától s ijedelmétől akkor elájult. Szabó Ferenc lényegtelen vallomást tesz. , Hajde 1" Özv. Domokos Istvánné békési lakos azt vallja, hogy ő már lefeküdt, amikor megkopogtatták az ablakot. Szolgálójót küldte ki, hogy megnézze, kik azok, akik zörgetnek. A szolgáló azzal jött vissza, hogy katonák. Ugyanekkor két lövés dördült el. Egyik a falba fúródott, a másik a lámpát vitte szét. Ekkor a támadók beszóltak : » — Van-e ló és hóm ? Ö erre lámpát gyújtott, ami nehezen ment s a türelmetlen támadók ezalatt folyton lőttek befelé, majd három ember berontott a szobába és fegyvert szegezve pénzt követelt. Mindegyiknek álla fekete kendővel volt felkötve. Egyszerre az egyik kintálló beszólt: — Hajde! Erre a bentiek, anélkül, hogy valamit is elvittek volna, gyorsan eltávoztak. Id. Kiss Mátyásné csak annyit tud, hogy amikor hazatért, már meg volt a támadás, a rablók is elmentek, ő meg az urát holtan, a fiát pedig véresre verve találta. Kiss Mátyás halála Ifj. Kiss Mátyás azt vallja, hogy este, amikor már mind aludtak, bezörgettek a rablók s követelték, hogy fogjanak be. Kiment az apjával az udvarra, mire leteperték s ütötték. Apját lefogták s lánccal az eperfához kötötték, ahol az egyik a puskatussal a szemén és a szive táján sújtotta, ugy hogy apja nyomban meghalt. Ezután keresztül húzták rajta az igáskocsit s vasvillával újból ^elverték. Sérülése egy hó alatt gyógyult be. A vádlottakkal szembesítve, Balogh Gáborban felismerni véli, ki őt hátbaszurta, amit igy jelent ki: — Ilyen kis barna volt. Balogh vádlott tagadja, hogy ő szúrta volna meg. 36 koronás zsákmány Szabó Gábor és Fekete Sándor előadják, hogy tanyájukra lefekvés után törtek be, pénzt vagy életet követelve. Első helyen 36 koronát, utóbbi helyen 14.000 koronát vittek el. Garu András heves és türelmetlen zörgetésre ébredt fel. Kinyitotta az ajtót, mire nyomban belőttek, de a golyó nem talált. Zürichben a magyar koronát 67'5-el jegyezték.