Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-14 / 275. szám

JE«YES SZÁM ARA lOOO KOROKA Békéscsaba, 1924 december 14 Vasárnap 51-ik évfolyam, 275-ik szám Politikai napilap Előflsetéul dijuk : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre '75 U00 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. {gyöngyösi János. Felelős szerkesztő t P.-Horváth Rexeő. Telefonas&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. A szorzószám kérdése Az utóbbi időkben gyakran kellek szárnyra olyan hirek, hogy a kormány az aranykorona átszámítási kulcsát — a szorzószámot — leszállítja. A leszállítás hírét azzal indokolják, hogy a Nemzeti Bank a dollár és az aranykorona békebeli értéke szerint a dollár mostani napi értékét . figyelembevéve kimutatja, hogy egy aranykorona hány papirkoronának felel meg. Az aranykorona dollárhoz viszonyított értéke papirkoronában már huzamosabb idő óta alatta van a 17,000 koronának, tehát a hivatalos szorzószámnak s alig haladja meg a 15.000 koronát. Adózás szempontjából tehát rendkívül fontos lenne az adózókra nézve a szorzószám leszállítása. Kérdés azonban, hogy az igy mutatkozó kevesebb bevétel nem beíolyásolná-e kellemetlenül az államháztartás előre elkészített, szigorú alapokra fektetett tervezetét. Másrészt kérdés, hogy a dologi kiadások is csökkennének e a szorzószám leszállításával, mert sem a nyersanyagárak, sem a megélhetés — mely ma ugyancsak drága — nem igen igazodjak a hivatalosan megállapított számokhoz. Végül, ha a személyzeti kiadásokat vesszük, itt is súlyosnak .•mutatkozik az amúgy is gyenge •és redukált fizetéseknek a szorzószám arányéban való leszállítása. A személyzeti kiadások ugyanis létfentartást fedeznek, már pedig a létfentartáshoz szükséges eszközök ára nem szállt le, tehát a csökkentés keresztülvihetetlen, mert maga után vonná a bevételek más uton való emelését, hogy az államháztartás egyensúlya fenmaradjon. Nem maradna tehát más hátra, mint az aranykoronabevételek növelése, azaz, aki 17 ezres szorzószám mellett mondjuk 100 aranykorona adót fizetett, kénytelen lenne annyi aranykoronát fizetni a 15-ezres szorzószám behozatala esetén, hogy az állam a régi 17.000-szeres szorzószám alapján kiszámított összeghez jusson. Ezek a számok tehát mutatják, hogy a szorzószám leszállítása a megélhetési viszonyokkal, árakkal szorosan lépést tart s egyiket a másik változása nélkül csak a mostani, aránylag kiegyensúlyozott helyzet veszélyeztetésével lehetne alkalmazni. A kormány mindezek dacára foglalkozik a szorzószám leszállításának kérdésével, de egyelőre épen a fentiekre való tekintettel eddig még megfelelő módot nem talált. Bud miniszter kijelentette, hogy a tisztviselőkérdésben, amelylyel a szorzószám szintén szoros kapcsolatban van, újból tájékoztatja a nemzetgyűlést, hogy a tájékozatlanság és különböző hamis hirek folytán keletkezett nyugtalanság továbbterjedésének elejét vegye. Márjjyt és Marosit halálraítélté a törvényszék Radó 10 évet, Ssáss és Horváth-Halas 6 — 6 évet kapott Budapest, dec. 13. Nagy érdeklődés előzte meg a budapesti bombamerényletek bünperében a mai napra kitűzött itéletkihirdetést. A tárgyalótermet zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság. Pár perccel 10 óra után vonult be a bíróság Langer Jenő elnökkel az élén a tárgyalóterembe és csak ezután vezették fel oda a vádlottakat. Az elnök egymásután maga elé szólította a vádlottakat és ezután kihirdette az ítéletet. Márffy Józsefet és Marosi Károlyt 8 rendbeli gyilkosság bűntettében és több rendbeli gyilkossági kísérlet bűntettében, a fiatalkorú Radó Józsefet ugyanezen bűnök vétségében mondotta ki bűnösöknek, az Erzsébetvárosi Körben elkövetett, több halált és sebesülést okozó bombamerénylet miatt. Horváth-Halas Józsefet és Varga Ferencet bűnösnek mondta ki a bíróság több ember sérelmére elkövetett gyilkossági kísérletben. Marosit és Szászt mint tetteseket, Márffyt mint felbujtót gyilkossági kísérletben a Rassay Károly és Miklós Andor ellen megkísérelt bombamerényletek miatt. A bíróság ezért Márffy Józsefet és Marosi Károlyt halálbüntetésre ítélte. Ssáss Józsefet és HorváthHalast 6—6 évi fegyházra főbüntetésként, 10 évi hivatalvesztésre mint mellékbüntetésre ítélte. Radó Józsefet 10 évi fegyházra ítélte a bíróság s kötelezi a vádlottakat az összes bűnügyi költségek megtérítésére Az Ítélet kihirdetése előtt, alatt a védők közül többen is leintetés után Márffy idegesen viselkedett és a halálos ítélet kihirdetésekor idegesen nevetgélt, ugy hogy ték. Ezután az indokolások felolvasására került a sor. Az indokolás több ivet tesz ki. Békésvármegye elitéli a tekintélyromboló képviselőket A törvényhatóság decemberi közgyűlése — Egyhangúan elfogadta a közgyűlés a parlamenti botrányt okozó képviselőket elítélő határozati javaslatot (A Közlöny eredeti tudósítása.) Negyed 10 órakor nyitotta meg a vármegve decemberi közgyűlését Kovacsics Dezső dr. főispán. A tárgysorozatra való áttérés előtt rövid pár szóban elparentálta az elhunyt volt földmivelésügyi minisztert, Szabó Istvánt, akinek emberi és politikusi értékeit hoszszasan és nagy szeretettel fejtegette. A nemzet nagy halottjának emléke előtt a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel hajlott meg s magasszárnyalásu, szindus beszédben búcsúzott el a volt minisztertől, aki a derék és nagytehetségű magyar földmivesnek kiváló tipusa volt. A főispán indítványára a közgyűlés egyhangúan elhatározta, hogy Szabó István emlékét jegyzőkönyvileg örökíti meg, a jegyzőkönyvet pedig eljuttatják az özvegynek is. A közgyűlés ezután rátért a tárgysorozat letárgyalására. Konkoly Tihamér dr. főjegyző ismertette az alispán jelentését, amelyet a közgyűlés tudomásul 'vett, a számonkérőszéknek a tisztikar munkálkodásáról szóló jelentésével együtt. A parlamenti botrány elítélése Konkoly főjegyző ezután ismertette Sebők Eiek dr. bizottsági tag indítványát a nemzetgyűlésen legutóbb előfordult botrányok elitéléséről és megbélyegzéséről. Az indítvány a törvényhatóság egészének együttérzéséből fakadó keresetlenséggel indítványozta, hogy Békésmegye közönsége üzenje meg Magyarország miniszterelnökének, gróf Bethlen Istvánnak, hogy nagysága iránt egyre fokozódó szeretettel van eltelve és teljes bizalmával ajándékozza meg, üzenje meg. hogy a nemzet tanácsát a törvény szigorával kényszerítse feladatainak teljesítésére és egy emberként bebocsáttatását azon „férfiak" közé, akik a, nemzetet megvédeni készek. És amikor megtagadja a közösséget és undorral ítéli el azokat, akik a nemzetgyűlés termében a gyűlöletet hintik és a rombolás gondolatának eszközei — nagyrabecsüléssel gondol a Ház elnökére. Szcitovszky Bélára, aki első jelenségeiből felismerve a föld alól törő rohamot, a szabályok szigorával fogta fel a nemzet életére mért csapást. Konkoly főjegyző ezután felolvasta a határozati javaslatot, amely a következő: A határozati javaslat Békésvármegye törvényhatósági bizottsága rendületlenül bizik abban, hogy a világháború és forradalmak annyi gyötrelme, szenvedése és megaláztatása után a nemzeti érzés ereje fellángol; — hogy a magyar akarat egy lesz : mindent a nemzetért, — hogy az elszántság közös lesz, mely az egységért feláldoz minden kicsinyes érdeket, — hogy a magyar lelkek végre megtalálják egymást és ennek nyomán felderül a dicsőséges magyar jövő. Nem igy történt 1 Az ország csigalépésekkel halad a kibontakozás, a talpraállás és az újjáépítés utján. A törvényhatóság teljesen szükségtelennek tartja ennek okait széles mederben tagolgatni. Békésvármegye törvényhatósága az országos eseményeket nemcsak szemléli, hanem érzi, éli maga is. Az» indítvány elfogadása mellett tehát felemeli intő szavát. Rámutat arra, hogy az országban a társadalom tényezői és a nemzet fiai már a maguk részéről békésen, kölcsönös bizalommal, jóindulattal és egyetértve törekednek a közjó biztosítására. Ezzel szemben a törvényhozás házában nem keresik vagy nem találják meg a nemzetmentő munka, összetartás és megértés útjait, hanem éppen ellenkezően : a viszály, versengés, személyeskedés, bizalmatlanság, fondorlat ütötte fel fejét. Ily körülmények között az ország nem rendezkedhetik be akként, hogy minden eshetőség készen találja, sőt ha a szenvedély megtéveszti az elméket, akkor a meghasonlás átka kitör, a munka megáll, az állam és társadalmi intézmények belső rendjében az erkölcsi közösség felbomlik és az újjáépítés helyett rombolás mutatkozik mindenütt az ország, a közélet, a társadalmi és polgári élet hajlékaiban. Felirat a nemzetgyűléshez A törvényhatóság feliratilag kéri tehát a magyar nemzetgyűlést, hogy az alkotmányos munka felvételével a rombadőlt Magyarország helyreállítását és az ország felépítésének munkáját, minden más szempontot félretéve, kezdje meg, folytassa és mielőbb fejezze be. Ugyanakkor Magyarország miniszterelnökéhez fordul, kihez működése iránt érzett teljes bizalomtól áthatva és ennek megismétlése mellett azt a hazafias kérelmet intézi, hogy a nemzet talpraállitására irányított önzetlen és önfeláldozó munkájában továbbra is haladjon előre. Köszönetét nyilvánítja a nemzetgyűlés elnökének, hogy a destrukció előretörését erélyes és céltudatos intézkedésével meghiúsította. Megnyugvással látja, hogy a nemzetgyűlés munkaképességének helyreállítása érdekében most már elkerülhetetlennek látszó házszabályrevizió immár megvalósulás előtt áll, melynek folytán a nemZürichben a magyar koronái 70-el jegyezték.