Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-14 / 275. szám

2 BÉKÉSME6T1I KÖZLÖM Békéscsaba, 1924 december 14 zetgyülés működésében a komoly munka előföllételei intézményesen biztosittatnak. Erről feliratilag a magyar nem­zetgyűlés, a miniszterelnök és a magyar nemzetgyűlés elnöke érte­sitendők. A közgyűlés az állandó választ­mány javaslatát nagy tapssal, hosszantartó éljenzéssel és nagy lelkesedéssel fogadta és egyhan­gúan magáévá tette. Tisza István emléke Több miniszterelnöki leiratot a miniszterváltozásokról elfogadott a közgyűlés, majd Konkoly főjegyző ismertette Szatmár, Bereg és Ugo­csa ideiglenesen egyesitett vár­megyék köriratát a gróf Tisza Ist­ván emlékét megsértő kiskunfél­egyházai városi határozat meg­bélyegzése tárgyában. A javas­lathoz Harsányi Pál református esperes szólt hozzá, lángoló haza­szeretettől telitett, fölényesen szép beszéddel áldozva a nagy állam­férfiú emlékének. A közgyűlés ezután egyhangúan elfogadta a kiskunfélegyházai határozat meg­bélyegzéserői szóló állandó vá­lasztmányi javaslatot. Borsod- és Gömör-Kishontvár­megyék köriratára nézve — a járási számvevőségek visszaállí­tása tárgyaban — ugy határozott a közgyűlés, hogy a kérdést egy­előre tanulmányozni fogja. Heves­vármegye köriratát, a vasárnapi munkaszünet szigorítását illetően, Pallmann Péter hozzászólása után a közgyűlés magáévá tette. Abauj­tornavármegye köriratáról viszont, a birói függetlenség megóvása tekintetében, azt határozta, hogy Békésváimegye ezúttal nem kíván felirati jogával élni. Választások A közgyűlés ezután többféle bizottsági tagsági választásokat ejtett meg. A közigazgatási bizott­ságból kilépő Ambrus Sándor, Korosy László, Schrifferl Elek dr., Török Gábor dr. és Wenckheim Dénes gróf bizottsági tagokat a közgyűlés egyhangúan újra ta­gokká választotta, a iefolytatott névszerinti szavazás utón. Az ál­landó választmányban megürese­dett két tagsági helyre Csige-Varga Antal dr.-t és Márky Barnabást vá­lasztották meg, a központi választ­mányban üresedésben levő egy tagsági helyre pedig Mitnyán Mi­hályt (Tótkomlós). A vármegyei igazoló-választmányt egyhangúan a régi tagokból állították egybe, akik elnökéül a főispán Márky Jánost jelölte ki. A szolgálatkép­telenséget igazoló orvosi bizott­ságba Takács Lajos dr.-t, az épít­kezési bizottságba Kalocsa Istvánt választották meg. Ezután szabályozta a közgyűlés a magánvnsutak által a közutak­ból elfoglalt területek használati diját, 15-től 200 aranykoronáig ter­jedő dijakban. A vármegyei tisztviselők mel­lékfoglalkozásának kérdésénél Al­mádit Géza indítványozta, intéz­t zenek felterjesztést a kormányhoz, hogy a szorzószám leszállításakor az állam békebelire valorizált fi­zetést adjon az éhező és nyomor­gó köztisztviselőknek. Az indít­ványt a közgyűlés elfogadta. A Csabacsüd pusztának önálló nagyközséggé alakulásáról szóló belügyminiszteri döntést a közgyű­lés tudomásul vette s a községet ideiglenesen a szarvasi járáshoz csatolta. Békéscsabai ügyek Békéscsaba kérelmére a honvéd havidijasok részére szükséges szál­lodai szobák árának a vármegyei katonabeszállásolási alapból le­endő fedezése tárgyában a köz­gyűlés ugy határozott, hogy a di­jak 50% át az érdekeltek, 50%-át a vármegye viselje. Ezt a terhet a vármegye január 1-től kezdve vállalja magára, azzal, hogy az évi összeg 1000 aranykoronánál több nem lehet. A vármegyei hivatalos lap elő­fizetési diját 1925-re 6 aranykoro­nában állapították meg. Hoffmann Lajos dr. és társainak felebbezését a békéscsabai And­rássy-uti betonjárda építése ellen a közgyűlés elutasitotta, mivel a járdaépítés sok szempontból rend­kívül előnyös a lakosságra nézve. Elfogadta a közgyűlés a vár­megye 1924. és 1925. évi háztar­tási költségvetésének belügyminisz­teri döntését s egy sereg kisebb ügyet. Kisebb vita kerekedett Békés­csaba ama határozata felett, ame­lyet a vágóhidi állatorvosi lakás fűtése és világítása tárgyában ho­zott. Az állandó választmány ugyanis a természetbeni járandó­ságok engedélyezését megtagadta, azzal, hogy a községek háztartá­sáról szóló rendelet értelmében fűtés és világítás nem adható fi­zetésképpen a községi tisztvise­lőknek. Pollák Arnold felszólalása után Daimel Sándor dr. alispán megmagyarázta a vonatkozó tör­vényt, amire a közgyűlés az ál­landó választmány elutasító javas­latát fogadta el. A közgyűlés ezután letárgyalta a 109 pontú rendes és a 93 pontú póttórgysorozatot, megfogyatkozott érdeklődés mellett. A szaksajtóközpont a kézmüveskamara ügyéről A szaksajtóközpont, amely éve­ken át legerősebben agitált a kéz­müveskamara gondolata mellett, november végén egy köriratot adott ki, amely összefoglaló for­mában foglalkozik azzal a hely­zettel, amely a kézmüvesiparosság központi szerve tekintetében a Walko Lajos kereskedelemügyi miniszter elnöklete alatt lefolyta­tott ankét nyomán előállott. A körirat szerint az Ipartestüle­tek Országos Szövetsége által ké­szített tervezetnek az első része, amely megállapítja a központ munkakörét, kifogástalan. A má­sodik résszel szemben azonban már jogos aggodalmak merülhet­tek fel, mert olyan jogokat köve­tel a központ részére, amelyek csak a kereskedelemügyi minisz­tériumot illethetik meg és olyan pontozatai vannak, amelyek nem alkalmasak a zavartalan működés biztosítására. Kiemeli a szaksajtó azt is, hogy helytelen volt a kéz­müveskamara címnek az erősza­kolása, mert ez ellentétet támasz­tott a meglevő kamarákkal. Ezekből a szempontokból kiin­dulva a felállítandó központi szer­vezetnek a munkakörét ugy kell megállapítani, hogy az a meglevő szerveknek a munkakörével ne kerülhessen összeütközésbe. Nyo­matékosan hangsúlyozza a szak­sajtóközpont azt is, hogy a kéz­müvesiparosok érdekében kiválóan fontos az is, hogy az ipartestüle­tek reformje minél előbb tető aló hozassék. Cserkészkiállitás A békéscsabai 184 sz. „Csaba", a 225. sz. „Petőfi", a 239. sz. „Munkácsy", továbbá a leány­gimnázium „Hungária" és a pol­gári leányiskola „Kanizsay Do­rottya" cserkészcsapata folyó hó 14-től 21-ig a Lorántffy Zsuzsánna leánygimnázium tornatermében nagyszabású cserkészkiállitásf ren­dez. A kiállításra a cserkészfiuk és lányok maguk készitétte tár­gyaikat hozzák el. Lesznek ott bú­torok, játékok, könyvek, cserkész­vonatkozású dolgok .. . ezer ked­vesség, amit az ifjú lelkek fantá­ziája és szorgalma megteremthet. A kiállítást délelőtt 11 órakor nyitja meg dr. Rell Lajos főgimnáziumi igazgató. Belépődíj 5000 korona. Diák- és gyermekjegy 2000 korona. Felül­fizetés.eket bármelyik csapat fel­szerelése javára köszönettel fogad a kiállítás rendezősége. Színielőadás a cserkészalap javára A békéscsabai polgári leány­iskola „Kanizsay Dorottya" leány­cserkészcsapata cserkészalapja ja­vára, folyó hó 20-én délután 4 órai kezdettel előadást tart. A ked­ves és változatos műsor bizonyára nagyszámú közönséget vonz majd az előadásra, mely — tekintettel a nemes célra — a legnagyobb mértékben megérdemli az érdek­lődést. A műsor a következő : 1. Leánycserkészinduló. Énekli az énekkar. 2. Menuette. Táncolják : Áchim Máiia, Bielik Mária, Maján Irén, Osgyán Erzsébet, Zelenyánszky Erzsébet II. o., Fábián Erzsébet, Kovács Z. Judit, Schreier Gizella III. o. tanulók. 3. Hevesi József: „Vilma nem szaval". Előadja Bogdán Ilona IV. o. t. 4. Kakastánc. Táncolják Balog Eszter, Bertalan Margit, Bobály Erzsébet, Budai Ilona, Felber Ró­zsi, Gurzó Mária, Halász Kató, Hankó Erzsébet, Kéri Margit, Ko­cziszky Erzsébet, Kurcsinka Ilona, Lipták Mária, Medgyes Ilona, Plu­hár Ilona, Sztankó Judit, Szulyó Irén, Teslér Hona) Tóth Ilona, Wandlik Judit, Vincze Margit, Varga Gizella, Walkusz Mária, Zahorán Hona, Zsibrita Mária I. o. t. A zenekiséretet Chovan Er­zsébet IV. o. t. adja. 5. Farkas Dezső : Hires, nótás Csikországba, Azt üzenték a kas­sai legények, énekli Huczka Ró­zsi IV. o. t. 6. Tutsek Anna: Tündérek szi­gete. Szereplők : Vilma Facsinay Mária IV. o. t. Margit Renyka Mária IV. o. t. Péter Balla Alajos VIII. o. t. Zsupka Tóth Teréz IV. o. t. Ella Gyebrovszky Mária IV. o. t. Ilonka Gál Mária IV. o. t* Gizi Szepessy Mártka IV. o. t. Irma Krucsó Irén IV. o. t. Katóka Fritz Margit IV. o. t. Boris Orvos Emilia IV. o. t A darabban előforduló sétapa­lotást Ambrus Ilona, Gyucha Er­zsébet, Cservenák Erzsébet, Gab­nai Ibolya, Gyimesi Ilona, Hra­bovszky Judit, Ilovits Mária, Já­novszki Judit. Povázsay Ilona III. o., Belanka Judit, Jakab Gizella, Kojnok Mária, Kormányos Róza, Szilágyi Erzsébet, Zahoran Judit és Zahoran IV. o. tanulók, a to­borzót Balla Alajos, a felső mező­DELI • mm cipók, amerikai, svéd és norvég gyárt­mányú női-, férfi- és gyermek­érkezett nagy mennyiségben Péterii cipüárnházába Az árak kirakataimban megtekinthetők gazd. isk. VIII. o. tanulója tán­colják. Dr. Szathmáry István : Mi nem felelhetünk. Szavalja Szilágyi Er­zsébet IV. o. t. Az élőképben szerepelnek: Hungária : Szőllősy Ilona IV., Er­dély : Gyimesi Ilona III., Felvidék : Hrabovszky Judit III., Nyugat­magyarország : Ványa Margit III., Délmagyarország : Dékány Jolán III., angyalok : Hankó F. Judit és Offenwagner Jolán II. o. tanulók. Akadályok a temesvári vonal megnyitásánál A jugosslávoknak át kell épí­teni a vonal egy réssét Megírtuk, hogy eredménnyel biz­tató magyar-román tanácskozások folynak a temesvár—szeged—bu­dapesti vonal megnyitása ügyében. Különösen a .bánsági és a magyar délvidéki kereskedelem és ipar szempontjából fontos a vonalak megnyitása, miután az ország nyu­gati részéről a forgalmat ezideig Áradon keresztül bonyolították le, amely jóval hosszabb a szeged —temesvári vonalnál. A temesvár—szegedi vasútvonal megnyitása ügyében lefolytatott tanácskozások — mint most ille­tékes helyről értesülünk — még nem vezettek pozitív eredményre, mert a jugoszlávok nincsenek any­nyira érdekelve a nagykikinda— szegedi vonalon lebonyolítandó forgalomban, mint akár Magyar­ország, akár Románia és nem mutatnak sok hajlandóságot a terv Száraz hasábos és aprított tűzifái faszenet legolcsóbban szállít a FafrtíKcsitg R.-T. munkácsi-u. 9. Apjári-ház Telefon 210. 100 kg. r8ndeléstb?2lioz szállítunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom