Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-15 / 251. szám

eetcis SZAM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 november 15 Szombat 51-ik évfolyam, 251-ik szám BEEESH EOZLONT Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdette díjszabás szerint. n SKSai pSi gSís íü Irta dr. Tonelll Sándor, a szegedi kereskedelmi és iparkaraara főtitkára. Évek óta bizonyos nyugtalanság tapasztalható a magyar kisiparosság 1 körében. A megnehezedett viszonyok, a folyton növekvő adóterhek, a munkásbiztositó költségei és komplikált adminisztrációja, a megcsökkent kereseti lehetőségek fokozott erővel nehezednek erre az osztályra, amely évszázadokon át a polgári hagyományoknak a leghivatottabb képviselője volt Magyarországon. Az iparososztály valahogyan elhagyottnak érezte magát és ugy vélte, hogy nincs igazi szószólója, aki jogos kívánalmait felfelé megfelelő nyomatékkal kifejezésre juttatná. Érthető és természetes volt, hogy mikor néhány esztendővel ezelőtt az úgynevezett kézmüveskamarai mozgalom megkezdődött, sokan az iparosok közül tényleg elhitték, hogy csak egy intézményen múlik, hogy a kisiparosnak a bajai orvosoltassanak. Elhitték, hogyha lesz kézmüveskamara, akkor az el tudja oszlatni az adósérelmeket, a munkásbiztositás körül jelentkező bajokat, részeltetni tudja a kisiparosokat a közszáliitásokoan és azt a helyzeti elégedetlenséget, amely ma kétségtelenül megvan, megelégedettségre tudja átváltoztatni. E feltevések mögött talán még az a gyanú is lappangott, amit egyesek még szítottak is, hogy a meglevő kereskedelmi és iparkamarák nem feleltek meg hivatásuknak és nem képviselték elég erélyesen a kisiparosság érdekeit. A kamarák örömmel fogadták, amikor Wa/feó Lajos kereskedelmi miniszter ankétot ' hivott össze a kézmüveskamarai mozgalom megbeszélése céljából, mert ugy vélték, hogy ezen az ankéten alkalmuk lesz, hogy a bajoknak igazi okaüa rámutassanak és komoly javaslatot tehessenek a kis iparosság szervezeti kérdéseinek megoldására. Az ankét lefolyása már a lapokban megjelent tudósitásokból ismeretes. Véletlenül e sorok irója volt az, aki az értekezlet túlnyomó többségének hozzájárulásával egy olyan javaslatot terjesztett elő, amelyhez Walkó miniszter hozzájárult és egy szűkebb bizottságot küldött ki a reformtervezet elkészítésére. Az alapgondolatom, amelyből kiindultam, az volt, hogy hiábavaló addig minden központi szervezet, amig az iparosság közvetlen érdekképviseletei, az ipartestületek mai szomorú állapotukban sínylődnek. Az ipartestületeknek igazi hatáskörük nincs, anyagi eszközeik szegényesek, eredményes működést nem tudnak kifejteni. Ezért a reformot az ipartestületeknél kell megkezdeni, ugy, hogy rendes irodát tartsanak fenn, állandó tisztviselővel. Célszerű volna az ipartestületek anyagi bázisának kiszélesítése céljából, hogy az összes iparosok, tehát azok is, akiknek ipara képesítéshez kötve nincs, az ipartestületekbe való belépésre köteleztessenek. A tagdijak kötelező módon, progresszív alapon állapitandók meg és feltétlenül közigazgatási uton hajtandók be. Ez a reform természetesen törvényhozási uton hajtandó végre. A törvényben, amely a kézművestestületek törvénye cimet viselhetné, történnék intézkedés egy központi jellegű szervezetnek a felállításáról, mely az Országos Kézműves Testület néven alakulna meg. Ennek az országos szervezetnek természetesen nem az volna a hivatása, hogy bürokratikus in- , tézmény legyen és fegyelmi jogot j gyakoroljon az ipartestületek fölött, ' mert az ipartestületek autonómiája egy százados fejlődés folyamán kialakult érték, melyet bántani nem szabad. Értékes működést fejthetne ki azonban a központ, ha olyanformán, mint a városok kongresszusának az irodája, az általános jellegű kérdéseket tárgyalás céljából előkészítené, ezekben az ügyekben javaslatokat tenne és az ipartestületek országos kongresszusait megszervezné. A kamara cimet és jelleget azért nem tartottam helyesnek, mert a kamarák a kifejlődött gyakorlat szerint helyi jellegű és nem országos érdekképviseletek s a címeknek és feladatköröknek az összekeverése olyan súrlódásokat idézne elő, melyek épen az iparosságnak nem állhatnak érdekében. (Vége köv.) A nemzetgyűlés üdvözli a hercegprímást Budapest, nov. 14. A nemzetgyűlés mai ülésén az elnök megemlékezett Csernoch János biboros-hercegprimás aranymiséjéről és az ezt követő, a Bazilikában és a Vigadóban végbemenő ünnepségekről. Magyarország hercegprímása — mondotta — nemcsak a magyar katolikus egyház, hanem közéletünkben is nagyon emlékezetes szerepet töltött be. A nemzeti hagyományok tisztelete megkívánja, hogy a magyar katolikus társadalom ünnepi manifesztumához a nemzet képviselői is csatlakozzanak. Indítványozza, hogy a nemzetgyűlés a jubiláló hercegprímást aranymiséje alkalmával üdvözlő irattal keresse fel. A Ház az indítványt elfogadja. Ezután bejelenti az elnök, hogy Várnai Dániel a Just-izzó ügyében sürgős interpellációra kért engedélyt, de az engedélyt erre nem adta meg. Ekörül kisebb vita kerekedett. Ezután áttérnek a fővárosi törvényjavaslat tárgyalására. Rothenstein Mór: Nézete szerint mindegy, mikép osztják fel a kerületeket, lényeges az, hogy ott, ahol több a szavazó, több bizottsági tagot válasszanak. Indítványt terjeszt elő, hogy a választások törvényes munkaszüneti napokon történjenek. Petrovác Gyula: A keresztény gazdasági párt minden erejével a 10 választókerületes beosztás mellett foglalt állást. A 22 es választókerületes beosztásnak semmiféle logikai alapja nincs. Különféle módosításokat javasol. Csilléri András a közigazgatási kerületek szerinti beosztáshoz csatlakozik. Nem tartja helyesnek a kerületek mesterséges alakítását, sem kulturális, sem társadalmi szempontokból, mert a kerületek lakossága a, közigazgatási kerületek szerinfszervezkedik. Ha a nemzetgyűlés a 22 kerületes beosztást fogadja el, akkor legyen ez a beosztás arányos. Propper kifogásolja Petrovác indítványát, hogy a kerületek egyenlő számú tagokat küldjenek be a bizottságba. Helyesnek tartja és javasolja, hogy az egész főváros egy lajstromos kerület legyen és a mandátumok a pártok arányában oszoljanak meg. Budai Dezső indítványozza, amennyiben sem Petrovác, sem Csilléri indítványát nem fogadnák el, a VII. kerület 10, a XX kerület 14 mandátumot nyerjen. Szakács Andor javasolja, hogy az egész főváros egy választókerületet alkosson, melyben a választás arányosan történjék. Szabó József kijelenti, hogy a keresztényszocialista párt részéről a 10 közigazgatási kerületi beosztás mellett foglal állást. Hegymsgi-Kiss Pál a szakasz utolsó bekezdéséhez azt indítványozza, hogy a belügyminiszter a választói kerület végrehajtási utasítását törvényhozási uton rendezze. Egyebekben Szakács javaslatát támogatja. Miután több szónok nem jelentkezett, az elnök a vitát bezárja és szünetet rendel el. Zürichben a magyar koronát 69V

ae1 jegyezték. Fantasztikus puccskísérlet Olaszországban San-Remo, nov. 14. A franciaolasz határon megerősítették Olaszországot. A part mentén 9 olasz hadihajó cirkál. Ennek a megerősítésnek az oka az, hogy a hatóságok hirt vettek arról, hogy a franciaországi orosz kommmistacsoport készülődik arra, hogy csinyszerü expsdiciót kíséreljen meg a fasiszta-kormíny megbuktatására. A határvonalon mindvégig erős őrségek állanak. JTlegegt/ezés a f) ázszabáltfreuizió kérdésében Budapest, nov. 14. A házszabályreviziós bizottság ma folytatta a házszabályrevizió tárgyalását. Eőrffy Imre előadó nyilatkozató ban kijelentette, hogy a klotür elejtésébe a miniszterelnök semmi esetre sem megy bele. Kompromisszum létesítését azonban a miniszterelnök a legnagyobb meg~ értéssel jlgyekszik támogatni és a kilátásba helyezett engedménynél még messzebb elmegy. Kormánykörökben arra számítanak, hogy karácsonyra tető alá kerül a Házban a házszabályrevizió. Fasisztaellenes zavargások Olaszországban Róma, nov. 14. Landrianóban a kommunisták támadást intéztek a fasiszták háza ellen. Három fasiszta megsebesült. Róma, nov. 14. Igen komoly a helyzet Messagnában, ahol a kommunisták megtámadták és lerombolták a helyi fasiszták hadiszállását. A városba csapatokat küldtek ki, mert attól tartanak, hogy esetleg megtorlással válaszolnak. wwwwwwwwwwwww $A városi tűzoltóság biztosítása Gyulán t—2000 aranykoronára biztosították a tűzoltókat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a belügyminiszter néhány nappal ezelőtt szigorú hangú leiratot intézett a vármegyéhez, rámutatva azokra a hiányosságokra, amelyeket az őszi tüzrendészeti szemle Békéscsaba és Gyula tűzoltóságánál felfedezett. Ezt a leiratot már részletesen volt alkalmunk ismertetni, leközölve a miniszteri leirat tartalmának nagyrészét. Azóta elmúlt néhány nap és Gyula város vezetősége lázas igyekezettel kezdte meg, hogy a belügyminiszter megjelölte hibákat eltüntesse, a mulasztásokat pótolja és a hiányokat betöltse. Elsősorban a tüzoltólegénység biztosítását intézték el Gyulán, mert bizony ott is, akárcsak Békéscsabán, a tűzoltóság tagjait egyáltalában nem tartották szükségesnek bebiztosítani baleset, rokkantság vagy épen halál esetére. Ezt a súlyos és teljesen érthetetlen mulasztást Gyula város vezetősége most egyszerre jóvátette, amennyiben a város tiz főből álló tüzoltólegénységét, valamint a tűzoltóság parancsnokát, baleset és az ebből származó rokkantság és halál esetére ma bebiztosította. A tűzoltókat fejenként 1000-1000 aranykoronára, a parancsnokot pedig 2000 aranykoronára biztosította be a város, amely biztosítási dij fejében évenként 40'40 aranykoronát fizet a biztosító társaságnak. Kívánatos és feltétlenül szükséges, hogy a gyulai példát Békéscsaba városa is kövesse a tűzoltóit illetően. Nam lehet ugyanis állandósítani azt a rendszart, hogy