Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-15 / 251. szám

2 SffiMgMSOTlS KfeMfTO Békéscsaba, 1924 november 15 a város lüzoltói, akik naponta a testi épségüket, egészségüket, a tagjaikat és az életüket adhatják oda áldozatul a köz érdekeiért és valamennyiünk vagyoni épségének megóvásáért, ezt az áldozatukat teljesen reménytelenül, minden ellenszolgáltatás nélkül tegyék meg. Nem szabad sokáig meg­hagyni a mai helyzetet, hanem itt is be kell biztosítani baleset és halál esetére a tűzoltókat, akik a legveszedelmesebb és legfélelme­tesebb mesterséget űzik, amelyet csak akkor folytathatnak kedvvel, lelkiismeretesen és odaadással, ha személyüket és családjuk jövőjét biztonságban tudják a jövőre nézve, esetleg szerencsétlenség esetére. A ragadós csizmák Egy évig rejtegették a vásáron lopott csizmákat A tavalyi füzesgyarmati vásár után Hricsovinyi Károly békés­csabai csizmediainesfer hazafelé tartott a kocsiján, emelyen a meg­maradt lábbeliek voltak a szoká­sos módon elcsomagolva és fel­rakva. Az ut azonban elég hosszú és igy sokáig tartott, amig a csiz­madia kocsija végigdöcögött rajta. Hogy az utat megrövidítse és an­nak unalmát elűzze, az egyik országúti csárdában hosszabb pi­henőt tartott. Mialatt a csizmadiamester a csárdában falatozott és iddogált, szép lassan leszállt az alkonyat, sőt csakhamar be is sötétedett. Ugyanebben az időben érkezett az útszéli csárdához K. Tamás békéscsabai lakos Pál nevü fiá­val. A két vándor ugyancsak a füzesgyaimati vásárról jött és szin­tén pár pohár bor bekebelezése céljából akart állomást tartani a csárdában. Amikor azonban megpillantották a vásáros szekeret, amely a csárda udvarán gazdátlanul és őrizetlenül vesztegelt, hirtelen mást gondoltak. Nem mentek be a csárdába, ha­nem a sötétben észrevétlenül a szekérhez férkőztek, leemeltek róla egy pár csizmát, aztán sietve továbbélitek a zsákmánnyal. A csizmák elemelését K. Pál hajtotta végre, igen meglepő és határozott tehetségre valló ügyességgel. Apa és fiu ezután minden baj nélkül értek haza Békéscsabára a jó zsákmánnyal. Idehaza azon­ban nem merték használatba venni a csizmát, mert tartottak attól, hogy a megkárosított Hricso­vinyi megismerné a lábukon a csizmákat s ebből bej származ­nék. Egy teljes évig rejtegették tehát otthon a csizmákat és sem egyikük, sem a másikuk nem merte a csizmákat egyetlen egy­szer sem a lábára húzni. Majd­nem ugy járlak, mint az egyszeri kalaptolvaj, eki, hogy rá ne jöjje­nek a lopására, csak éjjel merte viselni a lopott tökfedőt . . . Egy év múlva azonban azt hit­ték, hogy a megkárosított Hricso­vinyi Kálmán már eltelejtette a füzesgyarmati lopást, mire a ház­nál eladták egy ismerősüknek a csizmát. És itt esett meg a baj. Amikor a vevő nagy boldogan vitte hazafelé a gyanús eredetű pár csizmát, uljában a főtéren haladt át. Éppen hetipiac napja volt. A helybeli csizmadiók és egyéb lábbelikészitők a sátraikban árusilottak, igy Hricsovinyi Kál­mán is. Amikor Hricsovinyi meg­látta a nevezetes csizmákat az ismeretlen ember kezében, nyom­ban felismerte azokban a két keze munkáját. Kérdőre vonta hát az újdonsült csizmatulajdonost, aki persze be­vallotta, kitől vásárolta a csizmá­kat. Hricsovinyi előtt igy derült ki minden és mivel a mestertől ab­ban az időben nem kevesebb, mint 11 pár csizmát loptak el a különböző vásárokon, Hricsovinyi Kálmán nem kegyelmezett a tol­vajoknak, hanem feljelentette őket a bíróságon. A járásbíróság tegnap tárgyalta K. Tamás és K. Pál ügyét. A vád­lottak a tárgyaláson tagadták, hogy a kérdéses pár csizmát lopták volna a kocsiról. K. Pál azt akarta a bírósággal elhitetni, hogy a csiz­mákhoz hozzá sem nyúlt, azok a földön hevertek a csárda udvarán, ugy, hogy direkt beléjük botlottak, amikor ott áthaladtak. Ök aztán magukhoz vették a csizmákat, ne­hogy ott az udvar sötétjében el­kallódjanak . . A bíróság azonban nem hilte el ezt a védekezést, hanem mind­kettőjüket bűnösnek mondva ki, K. Pált mint tettest 1C0.0C0 ko­ior,a, K. Tamást pedig mint bűn­segédet 30.000 korona pénzbün­tetésre ítélte. A büntetés kiszabá­sánál a bíróság figyelemmel volt a vád oltak büntetlen előéletére és arra, hegy a csizmák vadonat­újén megkerültek s Hriaovinyinek minden kára megtérült. Az itelet jogerős. Az apagyilkos sokalja a halálos Ítéletet Újra felvételt kért egy debre­ceni gyilkos Biró Jénos debreceni hentes­segéd 1920. augusztus 26 én éjjel a vágóhidrál két fejszecsapással agyonverte apját, Biró Gábor fu­varost. Az ügy — mivel akkor sta­tárium volt — a icgtönítélő-biróság elé került, ahol Biró azzal véde­kezett, hogy epja jól keresett, de családjának semmit sem adott ke­resményéből, hanem elitta, felesé­gét és leányait pedig többször kés­sel kergette el a háztól. Egy este közös megbeszélés alapján lesből vasvillenyéllel hátbaütötte apját, ugy hogy az négy hétig feküdt. Ez alatt a fiu fuvarozott. Az öreg Biró azonban felgyógyulása utón elvette tőle a lovat és szekeret és még keményebben bánt családjá­val. Augusztus 26-án éjjel azután Biró János megleste az apját és két fejszecsapással megölte. A rögtönitélő bíróság Biró Jánost kötél általi halálra ítélte, a bünte­tést azonban kegyelem folytán életfogytiglani fegyházra változtat­ták át. Büntetését jelenleg a váci fegyházban tölti. Bíró János védője, dr. Kuthi Sándor, az év elején újrafelvételi kérelmet adott be a törvényszék­hez arra hivatkozva, hogy Biró jogos felháborodásában ölte meg az apját, mert többször kijelen­tette, hogy kiirtja az egész csa­ládját. A törvényszék az újrafel­vételi kérelmet elutasította, ami ellen a védő felfolyamodással élt s igy a kérelem az ítélőtábla elé került. Az ítélőtábla elrendelte az ujrafelvételt és dr. Jakó Ferenc vizsgálóbircsegéd ma délelőtt meg is kezdte a védelem által beje­lentett tanuk kihallgatását. H1B1B — Az állandó választmány ülése. A városi állandó választ­mány szombaton délután 3 órakor ülést tart, amelyen a hétfői városi közgyűlés elé kerülő darabokat tárgyalja le és látja el javaslattal. — A békési főszolgabíró beteg­sége. Moldoványi János békési főszolgabíró ismét súlyosan meg­betegedett. A főbiró betegségének gyógykezeltetése végett Budapestre utazott. Gyógykezeltetése ideje alatt a békési szolgabirósági te­endők végzésével Forgáts Béla békési szolgabíró bízatott meg. — Telmányi Emil hegedüharg­versenye november 20 án lesz a Városi Színházban. — Levente-gyakorlat lesz va­sárnap. Békéscsaba város test­nevelési bizottsága felhívja azo­kat a 12—21 év közötti ifjakat, akik iskolába nem járnak s ezért testnevelésre kötelezettek, hogy no­vember 16 án, vasárnap délutón 2 órakor az állami polgári fiúiskola tornateimeben levente-gyakorlatra feltétlenül megjelenjenek. _ Egyházi gj üléstartásra nem kell engedtJy. A kormány rende­letet adott ki, mely szerint a gyü­lekezési jog tárgyóban az 1924­ben kiadott kormányrendeletbe foglalt előzetes engedélyezési kö­telezettseg alól kivetetnek a be­vett vallásfelekezetek egyházigaz­gatósági gyülekezései. Ezek a gyű­lések bejelentési kötelezettség alá sem esnek és hatósági biztos je­lenléte nélkül is tarthatók. — leeestély Békésen. A Bé­kési Nőegylet november 15-én este fél 9 órakor a békési Bérház nagytermében zártkörű jótékony­célu teaestélyt rendez. Belepődij személyenkint teával együtt 30.000 korona. A tiszta jövedelmet a békési szegények felsegélyezésére íoiditjók. FeJülfizetéseket köszö­nettel fogad a rendezőség. — A köiöstarcsai vadászati jog bérbeadása. Köröslarcsa köz­ség vadászati jogát nyilvános ár­verésen most adják bérbe. Az árverést november 25-én reggel 9 órakor tartjók meg a község­házán. — Kanyaró miatt bezárnak Békésen egy iskolát. Békésen a községi iskola V— VI. fiúosztályát, mely ideiglenesen a gör. kel. is­kolában van elhelyezve, — mivel az ottan lakó tanító családjában járványos fertőző kanyaró beteg­ség lépett fel, — be fogják zárni. A békési főszolgabiróság ugyanis javasolta az alispánnak a neve­zeit iskolának 14 napra való be­zárását. Egyben utasította a köz­ségi e'őljáróságot, hogy az iskolát fertőtlenitlesse. — Temetőt akar létesíteni az orth. izr. hitközség. A békés­csabai orthodox izraelita hitköz­ség ma azzal a kérelemmel for­dult a városi tanácshoz, hogy a hitközségbe tömörült hivők kíván­ságához képest engedélyezze a város egy orth. izr. temető nyi­tását. A hitközség a hősök teme­tője közelében, esetleg a Berényi ut végén óhajtaná megnyitni a temetőt. A kérelemmel a legkö­zelebbi tanácsülés fog foglalkozni. — A gőzmalmok iparvágányá­nak mütanrendőri bejárása. Pén­teken délelőtt folytatták le a Ro­senthal-malcm iparvágányán a be­vezetni szándékolt szikramentes gőzüzemű vontatóerő mütanrend­őri bejárását, amelyen a vasúti és hajózási főfelügyelőség, a várme­gye, a város és az államrendőr­ség képviselői veitek részt az ér­dekelt iparvállalat megbizottain kívül. A bizottság ezután a Ko­vács gőzmalom iparvágányának mütanrendőri bejárását tartotta meg. — Műkedvelő társulatok fi gyeimébe. Megjelent a Színházi Elet színdarabjainak jegyzéke, mely az összes műkedvelői elő­adásra alkalmas színdarabokat, drámákat, operetteket és egyfelvo­násos kabaréjréfákat tartalmazza. A Színházi Élet színdarabjainak jegyzékét mindenkinek ingyen,és bérmentve küldi a Színházi Élet kiadóhivatala, Budapest, Erzsébet­körut 29. — Jugoszlávián keresztül szál­lítják acukorrépát Mezőhegyesre. A Baja környékén termelt cukor­répát ó mezőhegyesi gyár kö/ötte le és most az érdekelteknek sike­rült megállapodást létesíteni az S. H. S. államvasutakkal, mely sze­rint a cukorrépát Szabadkán ké­résziül szállíthatják Mezőhegyesre. Ennek következtében közel 100 kilométeres utat takarítanak meg. — A jévátíteli bizottság lett az ACsEV főrészvényese. Az Arad—Csanádi Egyesült Vasutak Részvénytársasága a napokban tartotta évi közgyűlését, amelynek legizgalmasabb pontja volt a vál­lalat romén vonalainak kisajátí­tása. A közgyűlésen kiderült, hogy a vasút német részvénytulajdono­sainak részvényei a jóvátételi bi­zottság tulajdonába kerültek, en­nek folylán ma a jóvátételi bizott­ság a vasutvállalat főrészvényese. A jóvátételi bizottság képviselője felszólította a társaság igazgatósá­gát, hogy forduljon a genfi dön­tőbírósághoz, mely érvényt fog szerezni a jóvátételi bizottság, il­letve a részvénytársaság jogainak. Békéscsabai Iparosbank Részvénytársaság '^Alaptőke'ffl^mM 45 (FiLker-fféle ház) Telefon: 255 szám Elfogad : Betéteket könyvecskére és folyószámlára a legmagasabb kamat mellett. Folyósít: Váltó és folyószámla kölcsönöket mindenkor a legolcsóbb kamat mellett. Iparosok részére beszerzi elsőkézből nyersanyagszükségletét és kész gyártmányok megfelelő értékesítéséről gondoskodik. — Nyisson folyószámlát az Iparosbankban ! 300 m korona gazi Budapeí külföldi t< a hitelnyuj A gazdák lanak öss: szövelkez< társaság f< port tagja iositására tanak. A gazdaság körülbelül koronára összegnek sen legalá aranykoro szántóföld lenleg 5°, hető, vagí tositásul s Petfjesh megt Budapei Imrének i lyamón ví ugy, hog; szüllek £ Állapota t món egyi és a kora beállott a: órákban zatlanul t< bekövetke kérdése. Hötéldl Ítélték rabi Székesfe A törvényi meg a ügyének q napjat, arr az Ítéletet, börtönőr v lottakat. I Jánost bür ki gyilkoi büntettébei általi halá, mint 10 i tésre. Hera rendű vád következni nyiték hic tette és elr« szabadláb) bíróság e tanáccsá t Jlagij i cseni lepi Washint hatósagok közi esem; nyomára, t letartóztatí tézkedés csempésze szálait Ausztriába és egyéb i tik, amely háború utí romlott. JTlai a les. London, káspárt kié a szociális lekezzenek és segédke népet me ciálizmusn dül képes J szereléshez vezéreljen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom