Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-12 / 248. szám

EftYES SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 november 12 Szerda 51-ik évfolyam, 2<t8~ik szám SS íSSa ess m Sü-®! BS^s í£-3=) m Bgs SS KÖZLÖNY Politikai napilap ElSfUetó»l dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi Jánoa. Merényletet terveztek a kormányzó ellen Budapest, nov. 11. Mint alapok jelentik, a rendőrség bizalmas uton arról értesült, hogy egy kommu­nistákból álló szervezett társaság Horthy Miklós kormányzó ellen fegyveres merényletet akart elkö­vetni. Ebből az ügyből kifolyólag három egyén a főkapitányság őri­zetében van. A tulajdonképe.ii ér­telmiszerzők nem Magyarországon tartózkodnak és ezek személyének megállapítására, illetve elfogatá­sára a nyomozás még folyauiat­ban van. A nyomozás érdekében a főkapitányság a nyilvánosságot egyelőre nem tájékoztatja. Rakovszky megvédelmezi a fővárosi javaslatot Budapest, nov. 11. A nemzet­gyűlés mai ülésén a fővárosi tör­vényjavaslat folytatólagos tárgya­lására térnek át. A második sza­kasz tárgyalásánál Haller József szólal fel, kijelenti, hogy az álta­lános választójog előbbi álláspont­ján áll, ezért a főváros ügyeinek intézésénél is az a kívánsága, hogy ennél minél nagyobb réte­geknek legyen beleszólása. Ezzel a 10 évi kikötött domicilium kikö­tését nem helyesli, viszont a do­micilium teljesen figyelmen kivül hagyását sem tartja kívánatosnak, a javaslatban foglalt rendelkezé­seket tárgyalni. Hegymegi-Kiss Pál kijelenti, hogy a régi törvénnyel szemben a javaslat visszafejlődést jelent, mert ebben a hat évi helyben­lakásról van szó. Ma már az a helyzet, hogy a régi intézménye­ket és az elavult törvényeket kell védelmeznie a kormány reakciós uj javaslatával szemben. A hely­benlakás kérdése épen az alacso­nyabb sorsban élő néprétegekre sérelmes, mert azok a kenyérke­reseti viszonyok változása alatt gyakran jutnak abba a helyzetbe, hogy változtassák lakóhelyüket. Rakovszky belügyminiszter vála­szol a felszólalásokra. Az autonóm választójognak mindig szűkebbnek kell lenni az országos választó­jognál. A választójog rendezésé­nél egyszerű kérdéseket kell meg­szabni, egyszerű eszközökkel meg­állapítható az életkor és a helyben­lakás. Hogy a helybenlakás kér­dése nem valamely reakciós kívánság, arranézve hivatkozik Vázsonyinak 1918-ban hozott vá­lasztójogi javaslatára, amelynek indokolása nem vonja kétségbe a helybenlakás létjogosultságát, tehát Vázsonyi akkor maga is azt az álláspontot foglalta el, amit ma a kormány. Majd rátér az egyes ellenzéki szónokoknak felszóla­lására, amelyekben egyes kivé­teles példákkal igyekeztek bebi­zonyítani, hogy a választójognak a helybenlakáshoz való kötöttsége milyen igazságtalan állapotokat teremt. Kijelenti, hogy nincs olyan tökéletes törvény, amelynek kere­tén belül egyes példákkal kap­csolatban apró igazságtalanságok ne fordulhassanak elő. Ezután magyarázza Budapest fejlődését és lakosságának szaporulatát, amely — szerinte — főleg beván­dorlás utján szaporodott, mig az európai fővárosoké természetes uton. Ez késztette a kormányt arra, hogy meghonosítsa a fővá­rosban a régi hagyományokat, a magyar szellemet és a hazafisá­got Ha százszor azzal vádolják, hogy ezek csak hazafias frázisok, ki kell jelentenie, hogy ezek a gondolatok voltak azok, amelyek az országokat tadották fenn és igy lesz a jövőben is. Majd meg­említi, hogy a régi választásnál is megtörtént, hogy Jókai Mórt ki­hagyták azon a cimen, hogy nem tud irni és olvasni. Vissza­utasítja azt a vádat, mintha a helybenlakásra vonatkozó intéz­kedés munkásellenes volna. A javaslat egyáltalán nem nevezhe'ő sem munkás-, sem polgárellenes­nek, mert hiszen abból a feltétel­ből indul ki, hogy azoknak legyen az intézkedéseknél beleszólásuk, akik a fővárossal összenőttek. Mindenkinek be kell látnia, hogy a magyarországi demokrácia nem hasonlítható össze más államok demokráciájával. Végül hangsú­lyozza, hogy a kormány ezzel az intézkedéssel csak a magyar szel­lemet akarja meghonosítani. K'ri a szakasz eredeti szövegében való elfogadását. fWWWWWWWWWWWWWWW Brazíliai forradalmárok elvittek egy csatahajót Newyork, nov. 11. A Sao-Pauló brazíliai csatahajó, amelynek le­génysége fellázadt, Montevideoba érkezett. Azt hiszik, hogy a hajón lévő forradalmárok az Uruguayba menekült brazíliai forradalmárok­kal akarnak érintkezésbe lépni. Földcsuszamlás Svájcban Genf, nov. 11. A föld megrázkód­tatása következtében a Wallensee nevü tó balpartján hatalmas föld­csuszamlás történt, amely a vasúti töltést hosszú darabon magával ragadta a tóba. Egy spanyol nagyiparos kiváltja a spanyol foglyokat Páris, november 11. Echevarrieta nagyiparos, aki 1922-ben a spa­nyol foglyok kiváltása ügyében tárgyal4st folytatott, Ferrernek, a marokkói főbiztos volt főtitkárának és Gonzalez ellenőrnek kíséreté­ben Gibraltárba érkezett, hogy ott megbeszéléseket kezdjen a bé­kéről Abd-EI-Krim képviselőjével, Gibera Kaiddal. Zürichben a magyar koronái 69 s/sal jegyezték. Felelős szerkesztő i P.-Horváth. Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabin, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. A közadók kétharmada hátralékban van az adózóknál Mátéffy Domokos pénzügy igazgató érdekes adatai a vármegye adózásáról (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegyei közigazgatási bizott­ság hétfői ülésén — amelyen a választott tagok is szép számban vettek részt — Daimel Sándor dr. alispán indítványt tett arra, hogy az italmérési illeték elleni felszó­lamlási bizottság elnöke és tagjai is kapjanak napidijat, mint ez az adófelszólamlási bizottság tagjai­nak is kijár. A bizottság tagjai ugyanis ma majdnem teljesen ingyen végzik sok munkát és időt igénybevevő, fáradságos felada­tukat, amelyért ez év juliusáig 100, azaz egyszáz papírkorona napidijat kaptak, ujabban pedig 10.000 koronát kapnak. Ez az összeg még mindig olyan kevés, hogy annak ellenében senki sem hajlandó vállalni ezt a feladatot. Ezután Török Gábor és Beliczey Géza szólaltak fel. Beliczey az elemi károk bejelentésének határ­idejére vonatkozóan kivánt felvilá­gosításokat, Török pedig az adó­kivetés körüli késedelmeket és azt kifogásolta, hogy a kivetésnél nem veszik figyelembe a bemutatott üzleti könyveket, hanem csak találomra, ötletszerűen állapítják meg az adókat. A felszólalásokra Mátéffy pénz­ügyigazgató tárgyilagos és alapos választ adott, amely mindenkit megnyugtatott. Majd ismertette a hivatala nehézségeit amiatt, hogy naponta kapnak sürgős, ujabb és ujabb rendeleteket, amelyeknek végrehajtására alig adnak még gondolkozási időt is. Tárgyalta ezután a bizottság Hrdlicska Lajos volt tótkomlósi ev. lelkész kérelmét visszatartott fizeté­sének folyósítása iránt. Hrdlicska fizetését ugyanis visszatartani rendelték, amikor magyarellenes üzelmei miatt fegyelmi uton eltá­volították állásából. A kérelmet — Hoffmann Károly dr. tiszti ügyész nagy jogászi tudással ki­dolgozott javaslata után — a bi­zottság elutasította azzal, hogy a kérelem nem tartozik a bizottság hatáskörébe. Haviár Gyula ekkor aziránt s JÓ­lalt fel, hogy a határozati javaslat egyes kifejezéseit az evangélikus egyház érdekében változtassák meg. Békésmegye adózása Mátéffy Domokos pénZügyigazga­tó olvasta fel ezután rendkívül ter­jedelmes, részletes jelentését a vármegye mult havi adózásáról. A jelentés szerint a fogyasztási adók'italmérési és szeszitali adó­zási részének kivetését elrendel­ték, amelyek az egész megye te­rületén 82913 aranykoronát tesz­nek ki. Ezt teljesen az illető vá­rosok és községek kapják. A ki­vetések ellen eddig 300 felebbe­zést adtak be s a felebbezések tárgyalását november 17-én fog­ják megkezdeni. Október hónap folyamán megszüntettek 10 ital­mérési és 6 dohányárusitói jogo­sítványt, lemondás folytán, mig 7 uj italmérési engedélyt adtak ki. Az általános kere3etiadó kive­tése mindenütt megtörtént, de tul­magas volt Békéscsabán, Oro.há­zán. Tótkomlóson, Gyomán, Füzes­gyarmaton és Körösladányon, mire a kért revízió következtében 1905 tételnél a kereseti adót felemelték, 5817 tételnél ellenben leszállították. Ennek következtében a 17.688,012 aranykoronában megállapított adó­alap 13.992,354 aranykoronára mérséklődött. A legnagyobb aránytalanság ezen a téren Békéscsabáq volt, ahol az 5.971,731 koronás adó­alap 4.005,281 koronára szállott le a revízió következtében. V a?yis a mérséklés 1.966,450 koronát tett ki. A házadókivetést illetően az 1925. évi kivetéshez szükséges bevallásokat most novemberben kellene beadni, de a bevallások lebonyolítását a pénzügyminiszter most felfüggesztette, mivel 1925-től kezdve ezt is aranykoronában kell megállapítani s az erre vonat­kozó nyomtatványok még nem ké­szültek el. A pénzügyigazgató jelentése vé­gül megállapította, hogy a kincs­tár adókövetelései Békésmegyében jelentős összeget tesznek ki, ugy, hogy az adófizetőknek kétharmada von hátralékban s tartozik adójá­val az államnak. A hátralékok ilyen horribilis felszaporodásának okát a pénzügyigazgató a behajtó közegek kényelmességében látja. Október hónapban befolytak együttesen kezelt adókban 1.524,702.693 forgalmiadóban, i lletékbe n 3.065,624.858 Összesen 4,590,337.551 Az 1924. tiz hónapjában az ál­lami adók előirányzata és az erre történt befizetések a következő­képen alakultak : földadó társulati adó és pótl. igazg. jutal. adó jöved és vagyonadó házadó kincstári haszonrészesedés 33.333,179.880 2.804,145.895 177,602.530 2.910,200.618 914,337.060 962,290 097 Összesen 41.101,756.080 Ebből a végösszegből a tiz hő­nap alatt befolyt 13.657,832.021 korona, a hátralék tehát még 27.444,924.059 korona. Ugyanezen idő alatt vármegyei adók befolytak: vármegyei adókban községi adókban 4.283,053.936 2-972,314.984 Összesen 7.255,368.920 Végezetül bejelentette a pénz­ügyigazgató, hogy az adóhátralé­kok behajtásának szorgalmazására megtette a szükséges intézkedé­seket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom