Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-12 / 248. szám

2 BfiKfigHÖSOTEl KOZHiONY Békéscsaba, 1924 november 12 Pentelei-Molnár yános meghalt (A Közlöny eredeti tudósitása.) A magyar piktúrának nagy ha­lottja van: Pentelei-Molnár János festőművész — akinek neve a kül­földön is megbecsült név volt ér­tékes művészete révén — Gyulán váratlanul elhunyt. A javakora­beli, alig 46 éves festőművész három hónappal ezelőtt jött Gyu­lára, ahol a József-szanatórium­ban keresett gyógyulást, de ehe­lyett a halál várt ott reá, amely szívszélhűdés következtében ve­tett véget a jeles művész életé" nek. Halála kedden reggel 8 óra­kor történt. Pentelei-Molnár János érdemes, komoly egyénisége volt a magyar figurális festészetnek és különösen hangulatos, szindus tájképei, de mindenekfelett világhírű csend­életei révén tette ismertté nevét s aratta osztatlan sikereit. Tragikuo halála komoly vesztesége a ma­gyar piktúrának, amelynek ama tagjai közé tartozott, aki az egész világon nevet és becsületet szer­zett magának és hazájának. Az elhunytat — mint értesülünk — a Képzőművészeti Társulat a maga halottjának tekinti és a te­metés iránt, amely Budapesten fog megtörténni, mér megtörténtek a szükséges intézkedések. Pentelei-Molnár halála Békés­csaba több előkelő családját dön­tötte gyászba. Halálát Wagner József festőművész, Nagy János takarékpénztári igazgató, Bielik Sándor takarékpénztári cégvezető és Kunos József csalódja gyá­szolja. A tisztviselők aránytalan napidijai Konkoly vármegyei főjegyző életrevaló indítványa A közalkalmazottak körében ál­talános a panasz ama nagy sére­lem miatt, hogy kiküldetéseik után felszámitható költségeik alapjóul egy régi kormányrendelet szolgál, melynek rendelkezései a drágaság hullámaiban egészen eltűntek. Egy tisztviselő pl. bérkocsi díjban, még a legmagasabb rangosztályban is, csak 4500 koronát szómithat fel, Lolott legalább is 30.000 koronát kell fizetnie, napidíjban pedig 60—80 ezer koronát kap, holott ebből a lakás költségeit sem egyen­lítheti ki, igy tehát az élelmezési stb. kiadásokat sajátjából fedezi. Ezeknek a jogos és alapos pa­naszoknak illetékes helyen adott kifejezést Békésvórmegye közigaz­ga'ási bizottságában dr. Konkoly Tihamér, a KANSz békésmegyei einöke, mikor is egyúttal rámuta­tott arra, hogy a kiküldetések után felszámitható költségeknek korszerű és a drágaság méreteihez alkal­mpzkodó ujabb rendelkezése nem pusztán a közalkalmazottaknak' érdeke, mert a kiküldetésekhez rendesen fontos köz- vagy magán­érdek fűződik, melyek halasztása mindenkor kárral jár. A bizottság a felszólalást ma­gáévá téve, feliratban kérte a mi­niszterelnököt és a pénzügyminisz­tert a széles körben nyugtalansá­got keltő visszás helyzet orvoslá­sára. A feliratnak annál feltűnőbb jelentősége van, mert kiszivárgott hírek szerint a vonatkozó kormány­rendelettervezet már régen készen van, azonban érthetetlen módon mai napig sem látott napvilágot. Mi jár a jelmondásban levő alkalmazottaknak ? A magyar királyi Kúria elvi je­lentőségű határozata alapján a b -dapesti királyi törvényszék fe­lebbviteli tanácsának birói a követ­kezőkben állapodtak meg: 1. A felmondásban levő (vagy felmondás nélkül jogellenesen el­bocsátott) alkalmazottat a felmon­dási idő tartama alatt mindazok a járandóságok megilletik, ame­lyeket tényleges szolgálatban létei esetén élvezett volna. Tehát jár­nak neki a felmondási idő alatt az illető üzemnél általában meg­adott fizetésemelések is. 2. A végkielégítés kiszámítá­sénál irányadó szolgálati időbe a Jelmondósi idő is beszámítandó s az a járandóság irányadó, ame­lyet az alkalmazott a felmondási idő lejártakor élvezett. 3. Ha a munkaadó az alkal­mazottat jogellenesen a felmon­dási időre járó illetmények kifize­tése nélkül bocsótotta el, ez esetben azt a kórt is viselni köte­les, amelyet az a'kalmazott a pénz értékelésében beállott csökkenés óltel szenvedett. A kár a magyar koronának az elbocséjlás és a tényleges fizetés napján Zürichben jegyzett árfolyamok között mutat­kozó különbözettel egyenlő. Hősök emlékszobra Öcsödön November 16-án leplezik le (A Közlöny eredeti tudósitásaj Békésvórmegye községei abban az általános, eléggé nem dicsér­hető törekvésben, hogy elesett fiaik hősi emlékét megörökítsék az utókor számára, nem marad­nak el az ország egyéb vidékei mögött. Nálunk is felismerték annak a kegyeletes hazafiúi köte­lességnek teljesítését, amely a hóboiu túlélőire hárult az érettünk életet áldozott magyar fiuk nevé­nek és emlékének megörökítésével. Ujabban a gyomaiak ilyenirányú készülődéséhez az öcscdiek igyek­vése csatlakozott. Öcsöd község közönsége ugyanis egyhangú lel­kesedéssel munkálkodik azon, hegy a község főterén méltó és impozáns emlek hirdesse az elesett öcsödiek emlékét. A szobormű elkészítésével Istók János neves szobrászművészt biztók meg, aki az emlékszobrot most készítette el, ugy hogy azt most már ét lehet adni rendeltetésének. A hősök emlékszobrát novem­ber 16-án délelőtt 10 órakor lep­lezik le Öcsödön ünnepélyes ke­retek között. Az ünnepségen a vármegye hivatalos vezetőin kívül sok társiadalmi és katonai előke­lőség is résztvesz. Az ünnepség reggel 9 órakor istentisztelettel kezdődik, amelyet Harsányi Pál ref. esperes tart a református templomban. Utána díszközgyűlés lesz a községházén, majd leleplezik a diszes szobor­müvet. Az ünnepségre a békés­csabai volt 4es honvédek is kül­döttséget menesztenek, Jánossy Gyula rendőrfőtanácsos vezeté­sével. Betörőbandát tettek ártalmatlanná Gyomán Két év óta garázdálkodtak A legutóbbi hetekben egymást ér­ték Gyomán a betörések, ugy, hogy a polgárság vagyonát állandóan fenyegető betörőtórsaség ellen a közönség már polgárőrséget volt kénytelen alakítani. Az alapos nyomozás végre is sikerrel járt és a csendőrség meg­állapította, kik követték el az első és az azóta óllandóan ismétlődő betöréseket Gyomán. A betörők feje, mint a nyomozás kiderítette, Gyányi Imre és G. Kiss József gyomai lakosok voltak, akik a leg­első betörést rrór az 1922. évben követték el — Sípos Sándor kó­réra — és azóta óllandóan veszé­lyeztették a község vagyonbizton­ságát. Második betörésük alkalmával felnyitották Makai Teréz menekült tanítónő vagenjét, amelyből 16 millió korona értékű fehérneműt és íuhafélét raboltak el. Ezutén rövid időközben egyik betörés a másikat követte s a zsákmányuk több métermázsa buza, tengeri, rozs, burgonya, ezenkívül külön­féle üzleti árucikk volt. Megdézs­málták az állomáson veszteglő vagy átmenő fa- és szénszállítmá­nyokat is. A be'öréseknél társaik is voltak Heiter József, Schwartz Kálmán és Gróf József Jenő személyében, akik a lopott holmik értékesítését is végeztek. A holmik nagyrészét Budapestre vitték értékesíteni, de keililt belőlük a szomszédos köz­ségekbe és Békéscsabára is, ahol különböző orgazdáknak adték el a betörésekből származó holmi­kat. Az egyik orgazdát, Hugyec Lajo& endrődi lakost a csendőrség kinyomozta és őrizetbe vette. A két betörőt a csendőrség le­tartóztatta és ót fogja adni a gyulai ügyészség fogházának. A nyor nzás tovább folyik a vesze­delmes társasé? bünlajstromának teljes kiderítésére. A gyulaiak pedig most fellélekzerek és hálával gon­dolnak a csendőrség derekas mun­kájára, amely megszabeditotta őket az állandó aggodalomtól. HIRUK — Zadravecz István tábori püs­pök Békéscsabán. Mint értesülünk, Zadravecz tábori püspök, a nép­szerű és kiváló szónok e hó 23 ón, vasárnap Békéscsabára jön, hogy az elnöklete alatt lévő „Honsze­retet" egyesülést itt is megalakítsa. Zadravecz kíséretében többen is •lesznek, ugy hogy városunk kö­zönségének igen kiváló szónokok­ban lesz alkalma gyönyörködni s hazafias érzését mélyíteni. A gyű­lés, amelyre még visszatérünk, a véroshóza nagytermében lesz. — Tarsasutazás Csabáról Ró­mába. Megírtuk, hogy a szegedi és békéscsabai leánygimnázium 1925. április 16—28-án társasuta­zást rendez Rómába, Velencébe és Firenzébe. E tanulmányútra Békéscsabáról eddig 75 résztvevő jelentkezett. A jelentkezőket ez­úton kéri a rendezőség, hogy az előkészületi költségek fedezésére fejenként 35.000 K-t (10 lirót) még e héten fizessenek be a Békés­megyei Általános Takarékpénztár­nál. Ugyancsak e héten befize­tendő a részvételi dij első havi részlete is, 30 arany korona. A további részletek decembertől márciusig havi 40, áprilisban havi 20 arany korona. A rendezőségnek e hó végéig le kell foglalnia a szükséges szállodai szobákat, a befizetés tehát okvetlenül szüksé­ges. Kéri a rendezőség, hogy a már régebben megállapított rend érdekeben minden résztvevő szí" veskedjék a havi részleteket pon­tosan befizetni, egyszerre, vagy később szándékolt befizetések nagyban növelnék az elszámolás nehézségeit. Kéri végül a rendező­ség a résztvevőket, ho&y e lapot figyelemmel kisérni szíveskedje­nek, mert a további tudnivalók egy részét szintén ezúton közli. — Eljegyzés. Zinner Olgát el­jegyezte Ziegler Zsigmond. (Min­den külön értesítés helyett.) — Szünetei a tanitás a békés­csabai görögkeleti iskolában. Mint a tanfelügyelő a vármegyei közigazgatási bizottság hélfői ülé­sén bejelentette, a békéscsabai görögkeleti iskolában a tanításokat be kellett szüntetni, a tanulók gyér száma miatt. A tanfelügyelő jelen­tése szerint az iskola az idei tan­évben is megnyílt, mégpedig álla­mi helyettes tanerővel, akinek mindössze csak 6 tanköteles ta­nulója volt. Időközben azonban ez a féltucat gyermek is kimaradt az iskolából, ugy hogy tanulók nem létében az iskolát be kellett zárni és az idei tanévben már nem is lehet többé megnyitni. _ Meghivó. A Kereskedelmi Csarnok folyó hó 16-án, vasárnap délelőtt 10 órakor, az egyesület helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a kö­vetkező : 1. Választmány javas­lata uj lakbérleti szerződés meg­kötése tárgyában. 2. Ezzel kap­csolatban uj költségvetés és a jövő évi tagsági dijak megállapítása. 3. Kereskedelmi alkalmazottak ké­relme az esti zárórának 6 órában való megállapítása végett. 4. Eset­leges indítványok. Elnökség. — A pén elrendelte s nán aluli ki nöksürgősi A pénzügyn hó 29-én i rendeletet ii ügyigazgató deli, hogy csönöknél fizetéseket, ezer koront befizetett k nőket most lanul utaljál ügyigazgató késedelmez goru megto: látásba. _ A kin dés befizet tárideje. / 1924. nover bérek fizetés jét kiterjesz 15-ig. Erre i a pénzügyn delte, hogy sok a nover járó kincsté részesedést vember hó be a közséj — Csökk tók számá miniszter e lába járó ta mának csöl elrendelte, tós, állami iskolánál tanítói alléi töltése a t gyatkozása hető, mindf sék be, n száma me emelkedik. Iánál 30—í 61-120, 1 120-160, 161-200, tanitónkint nuló a m nél még t hető. Ke> mellett az hez az ill gatási bizot niszter eng — Hősi tani csak déllyel sz emlékek fe mány már rendeletileg kimondta, ket felállitf sök Emié Országos délyével s; zottságot, i nak nem ti a kormány előtt felos megállapit< irónyelveke hősi emlé körül kövi szerint a h óllitósára \ rozatok CSÍ sági eng< jóváhagyás végre, am tele az, 1 művészi sz felelő legye egy pártat! zottság bír; veket, ame az elnöke t ter képvise pedig a ] tanács fogj Békéscsabai Iparosbank Részvénytársaság Alaptőke 805 millió K Andrássy-ut 45 (Fikker-féle ház) Telefon: 255 szám Elfogad s Betéteket könyvecskére és folyószámlára a legmagasabb kamat mellett. Folyósít: Váltó és folyószámla kölcsönöket mindenkor a legolcsóbb kamat mellett. Iparosok részére beszerzi elsőkézből nyersanyagszükségletét és kész gyártmányok megfelelő értékesítéséről gondoskodik. — Nyisson folyószámlát az Iparosbankban !

Next

/
Oldalképek
Tartalom