Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-05 / 242. szám

EOTES SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 november 5 Szerda 51-ik évfolyam, 242-ik szám Poliíikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona, rcídányónként 1000 korona. Kiszerkeszti ; Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i F.-Horváth Rezső. Telsfoasaám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz, — Hirdetts díjszabás szerint. A nemzetgyűlés gyászülésen áldozott Szabó István emlékének Budapest, nov. 4. A nemzetgyűlés mai ülésére, amelyet Nagyatádi Szabó István volt földmivelésügyi miniszter emlékének szentelt a Ház, a képviselők majdnem teljes számban jöttek el. Amikor az e'nök megkezdte Nagyatádiról szóló emlékbeszédét, a feketébe öltözött képviselők valamennyien felállottak és tiszteletük jeléül állva hallgatták végig beszédét. Szcitovszky Béla elnök mély fájdalommal jelentette be a magyarság uj, nagy veszteségét, melynek közvetlen hatása alatt állunk mindannyian. Szabó István, a nagyatádi választókerület nemzetgyűlési képviselője, volt földmivelésügyi miniszter november 1-én Erdőcsokonyán váratlanul elhunyt. Váratlanul, hirtelen ragadta ki őt a halál családja köréből, ahol a közügyek szolgálatában oly bőséges munkáktól és izgalmaktól féradt lélekkel rövid pihenést keresett. Ebből a szerény vidéki otthonból, amely a föld rajongó szeretetét oltotta a szivébe, amely választókerületében oly értékes és amely összeíorrt a nevével, mely a közélet egyik legfényesebb karriérjét örökítette meg, úgyszólván országszerte népszerűvé vált. Harmonikusan szép és tanulságaival felemelő hatású életpálya áll előttünk, benne a fényes karrier, amely erdőcsokonyai bölcsőjéből kelt ki és az erdőcsokonyai frissen i.anlolt sirig terjed, egyszersmind klasszikus bizonyságtételét nyújtva fajunk őseredeti politikai hivatottságának is. Ennek oka az, hogy a magyar föld egyszerű gyermeke, a kisgazdaföldmives szülőfaluja terén elemi iskolában szerzett alapképesitéssel, tisztán őserejéből emelkedik egy aqrárország földmivelésügyi miniszterének állásába és a közélet legjelentékenyebb vezértényezőinek sorába. Ha ujabbkori alkotmányos életünkben lehet példátlan jelenség is, még nem menti meg ennek a nagy ivezetü összpályának egész erkölcsi tartalmát. Ennél is lényegesebb súllyal esi.ek egyéni és politikai jelentőségének mérlegébe azok a valóban államférfiúi hivatottságra valló kvalitásai, amelyekből csak kettőt kívánok e pillanatban kiemelni. Egyik az, hogy 8 föld népéből kiinduló és a föld népéért való szociális munkának szentelt közéleti tevékenysége eme egyenes utján szigorú következtetésekkel haladva a céljához vezető eszközök megválogatásában, mindig ellenszenvvel fordult el a nép ellenszenvéhez való apellálás útszéli fegyvereitől, pályájának hatalmas lendületét, páratlan népszerűségét tisztán ideális eszközökkel és lelkéhez hozzánőtt társadalmából merített meggyőződésének természetes hódító erejével tudta keresetlenül is elérni. A magyar föld népének a vállain emelkedve és annak boldogabb jövőjét odaadással munkálva, legbensőbb hite szerint nemzete felemelkedését szolgálta, pillanatra sem szakadva el attól a talajtól, amelyben egyénisége és politikája gyökerezett. Hazafias érzésének és fajszeretetének élből a puszta forrásából fakadt kiváló kvalitása. A hatalomrajutoit kormányférfiu emelkedett felfogása az egyetemes nemzeti érdekek iránti kötelességekről, amellyel még a gondolatát is távol tudta tartani annak, hogy osztályérdekek becsületes szolgálatában szerzett hatalmát és népszerűségét egyoldalú osztályuralmu törekvések felkeltésére vagy buzdítására használja fel. Tudott nagy reformmunkát végezni anélkül, hogy nagy, nemes eszményekhez valaha is romboló kézzel nyúlt volna, utolsó leheletéig vérbeli demokrata maradt, anélkül, hogy demagóg lett volna. Ez az államférfiúi bölcs mérséklet és józan Ítélet volt mindig elhatározásának irányitója. Hazájának, nemzetének és népének hü fia ét> szolgája maradi, közéleti működésének minden fázisában, az ellenzékben és a kormányban egyaránt. Egyéniségét mindig megőrizve, a nép fiának igénytelen egyszerűségében meg nem szédült sem a népszerűség verőfényében, sem a hatalom magaslatán, melynek utjai az ő számára nem voltak tövistelenek. Csak e teremben pár hét előtt elhangzott utolsó felszólalása bánatos végakkordjaiban csendült fel, hogy a munkában és küzdelemben elfáradt lélek vágyott a pihenésre. Ki gondolta volna akkor közülünk, hogy ezt a pihenést oly hamar megtalálja abban a földben, amelyért élt, amelynek lángoló szeretetével, tündöklő tiszta fényében áll tovább közöttünk és marad a magyar nép szivében. Indítványozom, hogy a mai ülésünket egészen gyászunknak szenteljük és a megállapított napirendünk tárgyalását a holnapi ülésre halasszuk. Ezután a nemzetgyűlés az elnök indítványát és bejelentéseit jóváhagyóén tudomásul vette. A Ház minden oldalán mély megilletődéssel hallgatták a képviselők az elnök szavait. A kormány tagjai közül különösen Bethlen miniszterelnökön látszott meg a meghatottság, az egységes párt tagjai közül különösen a kisgazdák arcán tükröződött a fájdalom és közülük a beszéd alatt többen szemeiket törülgették. A Ház ezután felhatalmazást adott az elnöknek arra, hogy a nagyatádi választókerületben szükségessé vált uj választást elrendelje és ez iránt a belügyminisztert megkereshesse. Az elnök napirendi javaslatot tett, mely szerint a nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa. A Ház elfogadta. Ezután az elnök az üléot bezárta. Zita királyné nyomára jött a koronaékszereknek Páris, nov. 4. Mint az Excelsior Madridból jelentette, Zita királyné panaszt tett az egyik madridi ékszerész ellen, hogy illegális uton jutott koronaékszerek birtokába. A vád tárgyává lett ékszerek közölt egy nagy kereszt 196 gyöngygyei, egy tiara két nagy körteformáju gyémánttal, az „El Florentinó" gyémánt, aranygyapjas rendek és egyéb ékszerek 12 millió peszeta értékben vannak. Kirabolják a vonatokat Lengyelországban ' Varsó, nov. 4. A keleti határon fekvő Daranoviciki állomás közelében egy személyvonat ellen egy 45 főből álló rablóbanda támadást intézett. A rablók kézigránáttal és gépfegyverrel voltak felszerelve és a vonatot és utasait teljesen kifosztották. Egy rendőrt megöltek, egy tisztet és hat altisztet megsebesítettek. A rablók üldözését azonnal megkezdték. Eddig mintegy 20 embert tartóztattak le. Zürichben a magyar koronái 68- al jegyezték. A sarkadkereszturi rablógyilkosság Jő tárgyalása előtt Csajbók József bünlajstroma — December 16-án lesz a főtárgyalás — Halálos ítélet várható (A Közlöny eredeti tudósítása.) Rövid időn belül nagyobbszabásu, szenzációs rablógyilkosság tárgyalását kezdi meg a gyulai törvényszék 7o/h-tanácsa. A bünügy annak idején nagy port vert fel és bizonyos, hogy a főtárgyalás iránt is igen nagy lesz majd az érdeklődés. A bünügy „hőse" Csajbók József komádi-i napszámos, akinek a lelkét két sötét bün terheli. Az egyik gaztettet 1923. augusztus 12-én követte el Békés község határában. Ez a cselekménye nem végződött halállal, — bár ez egyáltalán nem az ő akaratán hiusult meg. Csajbók József a jelzett napo:. kileste a békési me^őn dolgozó Szilasi Antal gazdát és amikor meggyőződött arról, hogy a dolgában mélyen elmerült Szilasi nem ügyel reá, de a közelben sem tartózkodik senki, megtámadta Szilasit. Vasvillát kapott fel és azzal orvtámadást intézett Szilasi ellen. A vasvillával hátulról néhány , erőteljes ütést tett a gazda fejére, akit erre elborított a vér, majd eszméletét vesztve, összerogyott. Amikor Szilasi a földre esett, Csajbók a test mellé térdelt és egy darab cinkdrótot a nyakára csavarva, a dróttal meg akarta őt fojtani. Csajbók a drótot egy darabig húzogatta, szoritgatta a gazda nyakán, majd amikor nem boldogult vele, egyszerűen otthagyta a véres testet a mezőn és eltávozott. Emlékül azonban elvitte magával Szilasi Antal két lovát és egy csomó gazdasági eszközt és szerszámot. A rettenetes hélyzetben levő gazdát csak hosszú órák múlva szabadították ki nyakörvéből a mezőn arrajáró emberek, akik aztán gondjaikba vették a megkínzott, vérzőtestü embert. Csajbók József ezután túladott a két lovon és az értük kapott pénzből tartotta fenn magát. De amikor a pénzének végére járt, ujabb rablásra határozta el magát. 1923. november 17-én Sarkadkeresztur határába ment, ahol a mezőnek egyik elhagyatott, félreeső részén dolgozgató Barna Lajos sarkadkereszturi földmivest szemelte ki ujabb áldozatául. Óvatosan a munkájába merült emberhez férkőzött, majd a magával hozott kis fejszét előhúzva, Barna Lajos fejére számos fejszecsapást mért. A szerencsétlen gazda a csapások következtében nyomban meghalt. Ekkor az elvetemült ember felült a Barna Lajos kocsijára és a lovakkal, a kocsival és egy csikóval egyetemben elhajtott véres tette színhelyéről. Csajbók Lajos az eset után természetesen megint túladott a rablott jószágokon, a pénzen pedig tisztességes ember módjára éldegélt, mindaddig, mig a csendőrség ki nem nyomozta és le nem tartóztatta. Ez az idei tavaszon, március 4-én következett be s a veszedelmes, megrögzött lelkű rablógyilkos azóta a gyulai ügyészség fogházának lakója. A nagyobbszabásu bűnügyben mostanában fejezte be az ügyészség a vizsgálatot és a napokban készítette el a vádiratot. Ebben az ügyészség egy rendbeli, előre megfontolt szándékkal elkövetett emberöléssel és egy rendbeli ugyancsak előre megfontolt szándékkal megkezdett, de be nem fejezett emberöléssel, valamint kétrendbeli rablás bűntettével vádolja az ügyészség Csaj bókot. Az ügyben a Tóth-tanács a főtárgyalást décember 16-ára tűzte ki s előreláthatóan a tárgyalás több napot fog igénybevenni. A vádlott megrögzöttségét és a bűncselekményeket tekintve, nagyon közelfekvőnek tekinthető az a feltevés, hogy a törvényszék Csajbók Józsefet kötéláltali halálra fogja ítélni.