Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-25 / 158. szám

egyes szám ara looo koroka Békéscsaba, 1924 julius 25 Péntek 51-ik évfolyam, 158-ik szám * w BEKESM Politikai napilap Előfizetési ölj tik : Helyben és vidékre postán líüldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. öyöngycB! János, Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetéi díjszabás szerint. 77 íakbérrészíetfizetés ügye kedvezően ált Budapest, julius 24. A lakók szövetsége, valamint a kereskedők népes küldöttsége kereste fel ma Valkó Lajos kereskedelmi minisztert, hogy támogatását kérjék az irányban, hogy a lakás-, üzletés boltbéreket havonta fizethessék. Vértes Emil, a fővárosi kereskedők egyesületének elnöke vázolta a kereskedők helyzetét. A miniszter elismerte, hogy rossz a kereskedők helyzete, de megemlítette, hogy kérdést az, nem zavarja e a háziurakat a kincstári házhaszonrészesedés megfizetésében az, ha a kormány hozzájárul a három részletben való lakbér és pótbér fizetéséhez. Bródy Ernő, a lakók szövetségének elnöke arról szólott, hogy a lakbér részletekben való fizetésére volt már precedens a mult év októberében. A miniszter kijelentette, hogy érintkezésbe lép a pénzügyminiszterrel és mindent megtesz, ami csak módjában áll. összefjivják a 33-as bizottságot Budapest, jul. 24. A szociáldemokrata párt és a nemzeti demokrata párt a lakbérek és a munkanélküliség ügyének megvitatása céljából a 33-as ellenőrző bizottság összehívását kérte Ráday Gedeon elnöktől, akinek már át is adták az erre vonatkozó ivet. Valószínű, hogy a bizottság már a legközelebbi napokban összeül, a két fontos pont tárgyalására. 77 szovjet proletárforradalmat íjifdet Moszkva, jul. 24. A kommunisták végrehajtó bizottsága legutóbb a következő kiáltványt bocsátotta ki : A kommunisták két állam területén többségben vannak. Itt az ideje, hogy ezt a körülményt hatalmuk biztosítására kihasználják. A lengyel, cseh és osztrák kommunisták német elvtársaik segítségére fognak sietni. Proletárforradalom lesz ennek a vállalkozásnak legközelebb kitörő első kísérlete. Poincaré aknamunkája Tferriot ellen London, jul. 24. Francia körökben ugy vélik, hogy Herriot helyzete nagyon nehéz, sőt most még •veszélyesebb, mint akkor volt, a mikor a londoni konferenciára utazott. Arra következtetnek abból is, hogy Bokanovszky várat• lanul Londonba érkezett és szerdán egy órahosszat tanácskozott a miniszterekkel. Köztudomásu, hogy Bokanovszky meghitt embere Poiincarénak. Nyilvánvaló, hogy nagyon fontos közléseket hozott Párisból. Bizonyára figyelmeztette Herriot miniszterelnököt, milyen veszedelmek fenyegetik a kormány helyzetét a kamarában, ha Franciaország szerződésszerű jogaiból bármit is lealkudni enged. A magyar kölcsön Európa újjáépítésének pillére London, jul. 24. Sir William Good Magyarország rekonstrukciójában kifejtett másféléves önzetlen és sikeres munkája után elhagyta Magyarországot. Bethlen István a Times tudósítója előtt ebből az alkalomból a következő nyilatkozatot tette: — A nragyar probléma nehéz napjaiban a történelem védőszelleme mindég Magyarország mellett őrködött. Mindég akadtak az országnak barátai, kik önzetlenségük csodálatos erejével és igaz rokonérzéssel állottak az ország ügye mellé. Sir Willam Good a magyar nemzet ilyen őszinte és lelkes barátjának bizonyult. Mikor most elhagyja Magyarországot, azzal a meggyőződéssel térhet hazájába pihenni, hogy nagy feladatot végzett. A magyar szanálás, a kölcsön ma fait acompli. A külföldi piacon való jegyzés nagy sikerrel járt, mely felülmulta várakozásainkat. Ennek a jelentékeny sikernek elérésében Goodnak kétségtelenül oroszlánrésze van, melyért teljes mértékben megérdemli nemcsak Magyarország, hanem egész Európa igazi háláját. A nemzetek szövetségének szanálási terve és a Magyarországnak nyújtott nemzetközi kölcsön nemcsak a mi ügyünk, hanem Európa általános konstrukciójának egyik pillére. Az a tény, hogy Good felismerte ennek a problémának történelmi fontosságát és Európa közvéleménye elé vitte, e kérdésnek olyan érdeme, mely messze felülmúlja az átlag államférfiúi sikereket. Good, az angol nemzet nemes és kitűnő fia, meg lehet győződve minden magyar ember mély hálájáról és rokonszenvéről. „A kisántánt ideje lejárt az európai politikában" Olasz vélemények a kisántániról — A lengyelek »Magyarország csendőré^-nek nevezik a kisántántot A kisántánt konferenciájának utóhangjai még mindig nem ültek el a világsajtóban. A nagy lapok egyértelműen meglehetős ellenszenvesen irnak erről a katonai csoportosulásról — amely az állandó fegyveres felkészültséget rögzíti meg Középeurópában — és a legtekintélyesebb világlapok különös egyértelműséggel nyilatkoznak meg a kisántánt ellen. Az olasz közvélemény teljességének visszhangjaként konstatálható, hogy mind a kormánytámogató, mind az összes jelentősebb ellenzéki lapok, teljes részvétlenséggel és néma hallgatással haladnak el a kisántánt prágai konferenciája mellett. Egyesek csupán a hivatalos kommünikék közlésére szorítkoztak, mig mások gúnyosan jegyzik meg, hogy teljesen felesleges volt nagy fontosságot tulajdonítani a kisántánt konferenciájának, amelynek találó jellemzői a hivatalos kommünikék, ezek a „megszokott körlevelek, amelyek fellengzős megfogalmazással akarták takargatni a sikertelenséget". Ennek részben oka az, hogy a londoni konferencia áll a politikai érdeklődés középpontjában s hogy a Matteotti esetével felizgatott belső politikai helyzet befolyásolja a politikai megnyilatkozásokat, mert a valóságos ok abban rejlik, hogy Olaszországban a kisántánt ma már teljesen jelentőségét vesztette s az egész alakulás az olasz felfogás szerint immár csak a múlté. A római „La Tribuna" kijelentette, hogy ez az összejövetel nem volt más, mint egyszerű udvariassági látogatás a barátság felvillanyozására, amely azonban legkevesebbet mondva a két félre nézve ma már súlyos kötelék. A milanói „II Secolo"-ban a konferencia alkalmából Prágában időzött Attilio Tamaro jeles politikai iró kijelenti, hogy az esetben, ha a kisántánt három állama között nem jött létre Prágában titkos katonai szerződés, konferencia teljes csőddel végződött, aminek bizonyítéka az is, hogy az összes problémák megoldatlanul maradtak vagy még sokkal jobban elmérgesedtek. A Corriere della Sera megjegyzi, hogy a konferencia eredménye abban foglalható össze, hogy a kisantant jövendő életének biztosítása végett minden erejét megfeszíti, hogy megtartsa saját szövetségeseit. Romániával szemben fentartja magának az alkalmas pillanatra a döntést, kivéve azt az esetet, ha segítséget kell nyújtania Magyarországgal vagy Bulgáriával keletkezett konfliktusban, mert erre mindég kész, miután ez az az alap, ami a kisantant ágyuját alkotja. Jelentőségteljes dolog az, hogy a miniszterelnök személyes orgánuma, a Popolo d'Italia teljes hallgatással kisérte a konferenciát. Varsó, julius 21. A lengyel sajtó megállapítása ugyancsak találó és fölötte érdekes a kisántántról, mert a lengyelek a legközvetlenebb közelségből ismerhetik a kisántánt belső állapotát, hiszen egyre hívogatják őket a szövetségbe való belépésre. A varsói Kurjer Polski például azt irja, hógy a kisántántnak csak negatív célja van: ügyelni Magyarországra. Ez már maga elegendő annak megmagyarázására, mért nem vehetett részt Lengyelország ebben a szövetségben. Mindjobban mutatkozik az ellentét a kisántánt tagjai közt, egyrészt az Olaszországhoz való viszony miatt, másrészt, mert Csehország látja, hogy földrajzi fekvése következtében kénytelen Németországgal számolni. A poseni Dziennik Poznanski szerint lejárt már az az idő, amikor a kisántánt szerepet játszott az európai politikában. A krakói Nowa Reforma a kisántántot „Magyarország csendőrének" mondja. Megállapítja a kisántánt kebelében lévő ellentéteket és idézi a Prager Presset, a csehszlovák kormány pénzén élő német lapot, amely nyíltan bevallja, hogy egyetlen közös célja a kisántántnak Magyarország sakkbantartása. Ehhez a csendőrszerephez szerették volna Lengyelországot is megnyerni, ami azonban nem sikerült. Végül a Kurier Codzienny megállapítja, hogy a kisántántkonferencia fiaskóval végződött. A kisantant ma már élettelen alkotás. Zürichben a magyar koronát 69-el jegyezték. Nem less postapalota Békéscsabán A pénzügyi főbiztos törölte a költségvetésből (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ezen a helyen már számtalanszor foglalkoztunk a postaigazgatóságnak azzal a tervével, amely a fejlődés követelményeinek megfelelően modern és díszes postapalotával szándékozott megajándékozni a rohamosan fejlődő Békéscsabát. Amikor az Apponyi-ucca sarkán álló városi ház lebontását befejezték, a terv kivitele közelinek látszott, annál is inkább, mert ugyanabban az időtájban a szegedi postaigazgatóság igen melegen és élénken kezdett érdeklődni az üressé váló telek állapota iránt. Az építkezésre irányuló hivatalos iratváltás azonban egy idő óta szünetel s a magas érdeklődés is befagyott a telek iránt. Ennek oka az, hogy a szanálási törvény végrehajtása során Smith pénzügyi főbiztosnak joga van belenézni az állami költségvetés tételeibe. A főbiztos ezt alaposan meg is cselekszi s a nem feltétlenül szükéges kiadási tételeket egyszerűen kihúzza az állami költségvetésből. Smith főbiztos könyörtelen piros ceruzájának esett áldozatul a békéscsabai postapalota is, amely a főbiztos előtt a „nem feltétlenül szükséges" építkezések közé tartozik. Érre az intézkedésre vall az a gvanus csend és konok hallgatás, ami az utóbbi időben volt ezen a vonalon. Illetékes helyen érdeklődtünk az építkezés ügyének állása iránt és — sajnos — sejtelmünket megerősítette a kapott felvilágosítás.