Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-17 / 151. szám

2 BÉKÉ8MEGYBI KOHüOOT Békéscsaba, 1924 julius 17 Éles politikai ellentétek a pesti vasasok között Budapest, jul. 16. Amint isme­retes, a vasmunkások szakszerve­zetében néhány nappal ezelőtt a munkások közti politikai, ellenté­tek szakadásban nyilvánultak meg. A vasesztergályosok testületileg kiléptek a szakszervezetből. A vasmunkások két csoportja közti ellentét azonban a munkahelye­ken is sok egyenetlenségre adott alkalmat. A Hoffher és Schrantz cég kispesti gyárában a munká­sok azt követelték, hogy néhány velük rokonszakmáju munkás ugyancsak hagyja el a szakszer­vezetet. Az esztergályosok cso­portjához tartozó egyik munkás ugyanis arcul ütötte munkás tár­sát, aki nem volt a kilépettek kö­zött. A gyárnak az inzultált mun­kással rokonszenvező munkásai a támadásra azzal a követeléssel léptek a vállalat igazgatósága elé, hogy a politikai nézeteit pofon alakjóban kifejező gyári munkást azonnal bocsássa el szolgálatából. Az üzem igazgatósága a munká­sok kérésének teljesítését megta­gadta, mire a munkások egy ré­sze kijelentette, hogy abbahagyja a munkát. Több száz munkás csakugyan le is tette a szerszámot és csak órák múlva sikerült a munka folytatására rábírni. Elégedetlenség a gaz­dasági munkások sorában Budapest, jul. 16. A Magyar Hirlap írja ; Röviden megemlékez­tünk arról, hogy az Alföld töbfr városában elégedetlenség támadt a gazdasági munkások sorában, aminek oka abban keresendő, hogy a munkások keveslik a napi 15—20 kg-nyi munkakeresetet és jobb munkaalkalmak által igye­keznek kenyerüket beszerezni. Makói tudósítónk jelentése szerint a határban 70 cséplőgép közül alig 20 van üzemben. Apátfalvén hasonló a helyzet, mert a község­V»eli munkások az épülő ACsEV hídnál dolgoznak és többet keres­nek, mint a rosszul fizető cséplő­munkánál. A volt főjegyző 590 millió koronáig perli Mezőberény községet Kolozsy Endre volt nemzetgyű­lési képviselő és Mezőberény volt községi főjegyzője 590 millió ko­rona erejéig perli Mezőberény köz­séget. Mezőberényben évekkel ezelőtt minden pörlához járt bizo­nyos nagyságú köziegelő. A köz­ség néhány évvel ezelőtt ugy ha­tározott, hogy a közlegelő dara­bokat megváltja. A község végre is hajtotta ezt a határozatát és mindenkit a közlegelőrész nagy­sága szerint ki is elégített. Az egyes érdekeltek felvették a pénzt, csupán Kolozsy Endre nem vette fel — állítólag azért, mert már nem volt pénze a községnek. Most Kolozsy valorizálva kéri a közlegelő megváltásának összegét, melyet 52 vagon búzában, illetve 590 millió koronóban kért meg­Heifön, kedden állapítani. A község már évek óta pörben van a volt főjegyzőjével, aki most egyezséget ajánlott fel. Most Mezőberényből a követke­zőket irják; Kolozsy Endre mezőberényi volt községi főjegyző 590 millió korona erejéig pört indított Mezőberény község ellen, mely nem volt haj­landó a főjegyző követelését akcep­tálni. A gyulai kir. törvényszék két birája kiszállt Mezőberénybe s ott tanúkihallgatásokat végzett. A tár­gyalás megkezdése előtt Kolozsy Endre ügyvédje utján egyezséget ajánlott fel. A főjegyző 52 vagon búzát követelt, most azonban megelégedett volna 26 vagonnal. A fizetési feltételeket ugy kívánta megállapítani, hogy azt részletek­ben 10—15 év alatt fizessék meg. Az elöljáróság az ajánlat elfoga­dása végett julius 16-ikára össze­hívta a képviselőtestületet, hogy az döntsön az ajánlat sorsa felett. A perenkivüli egyezség termé­szetesen nincs befolyással a per további menetére és ezért a Me­zőberénybe kiszállott gyulai bíró­ság a tanúkihallgatásokat megtar­totta. A fejlemények elé nagy ér­deklődéssel néznek mindkét olda­lon. A herényiek rendkívül elke­seredetten beszélnek arról, hogy ők alig kaptak valamit legelőmeg­váltás címen, a község volt főjegy­zőjének pedig horribilis összeget kell majd kifizetni. Kedvezően intéződött el a Rokka-gyár gépügye »• > A Népszövetség döntése A Rokka-részvényehet levesetik a tőzsdén (A Közlöny eredeti tudósítása.) Érdekes és nemzetgazdasági szem­pontból figyelemreméltó ügy fog­lalkoztatja a szakköröket. A na­pokban dőlt el véglegesen a há­ború tartama alatt Romániából Magyarországra került értékek kérdése, mely nem kisebb ered-, ménnyel végződött, minthogy a Népszövetség, mint legfelsőbb fó­rum .a Románia támasztotta igé­nyeket elutasította, úgyhogy az mult héten nemcsak a román minisztertanács, hanem már a román képviselőház is kénytelen volt ratifikálni a szerződést, mely szerint végleg lemond az egykor területén feküdt s a háború folya­mán országunkba került értékekről. Ezen ügy városunkat magát kö­zelebbről is érinti, minthogy a Rokka kötszövőgyár r. t. évek óta húzódó gépügye igy a leg­kedvezőbb eredménnyel jutott dü lőre, sőt mint értesültünk, a ma­gyar kormány mindezeken felül még 10 évi adómentességet is biztosilott a vállalatnak s a meg­felelő kulcsot mindjárt meg is ál­lapította. E rendkívüli esemény a Rokka kötszövőgyár r. t. szituáció­jót lökésszerűen viszi előre és ki­számíthatatlan, hogy a vállalat prosperálását mily kedvezően be­folyásolja az ominózus ügy ily szerencsés elintézése. Szaklapok­ból értesültünk, hogy a legköze­lebbi hónapokban a vállalat rész­vényeit a Magyar Általános Hitel­bank a tőzsdén kotiroztatja s ha a mai tőzsdei árfolyamok nem is a legrózsásabbak, bizonyos, hogy a helyi piaci értékét a papir ott sokszorosan fogja felülmúlni. Ma­gunk részéről városunk e kitűnő vállalatának jövő üzletéhez sok szerencsét kívánunk. Cserkészeink a Bakonyban (Folytatás.) Az ebéd két fogásból áll, Ízle­tes és elég változatos is. Fiaink a maguk főztjét eszik és nem egy rosszul nevelt házi lány elcsodál­kozna azon a szakácstudományon, amelyre a tanulékony cserkészek szert tettek. A cserkészeknél nincs cselédmizéria. Az ebéd elköltése után — akárcsak a katonák — ma­guk mosogatják el edényeiket. A csajkalisztitás terén Moci Pista ör­vend a legjobb hírnévnek. Most következik az ebéd utáni szieszta. De három órakor mór felpattannak a cserkészek s hoz­záfognak a sátor rendbehozásá­hoz. Akkurátus pontossággal he­lyezik el a szalmazsákokat, ide is, oda is még egy kis fenyődísz ke­iül, ugy hogy amikor fél óra múlva kezdetét veszi a sátorvizsga, min­degyik őrs kifogástalan rendben várja a szemlét. Amelyik Örsnek a sátra a legszebb, annak a zász­lója kerül a magas póznára a lo­bogó mellé és a legvégén, ame­lyik őrs legtöbbször részesült eb­ben a kitüntetésben, az kapja meg a legrendesebb őrs cimet. Egyáltalán cserkészeink versen­genek a jóságben. Az elért ered­mények alapján egyénenkint pon­tokkal osztályoztatnak. És nem egyszer kedves tréfálkozás céltáb­lája Csiszlik (a Haider fiu tréfás neve) a pontvadász. Ha valahol valakire szükség van, ha valami­ért a faluba kell menni, Csiszlik lesben áll, Csiszlik már jelentke­zik. Igy vadászik a pontra. Fél négytől hatig játékok foly­nak. Sőt a mi cserkészeink még egy kis fiók-olimpiászt is rendez­tek, amelyen a párisi olimpiász összes megrendezhető számai sze­repelnek. Játék után pihenő, majd komoly vezetői értekezlet. Az őrsvezetők megbeszélik a lefolyt nap eredmé­nyeit és a következő nap program­ját. A munkában töltött nap után persze nagyszerű étvággyal fo­gyasztják el a vacsorát. Fél 9 óra­kor parancskiosztós s a zászló le­kerül az órbócról. A cserkészek hatalmas máglyát raknak s körül ülik a vigan lo­bogó rőzsehalmazt. A szelíd pász­tortűz meleg, bíboros fénnyel vilá­gítja meg az arcokat s ilyenkor a gondolatok ugy pattannak, mint a szikra a ropogó fenyőgalyakbóL Zahorán Gyuszi az ötletek nagy­mestere és Várady Karcsi, a tré­fák és áitatlan heccek főkovácso­lója, ilyenkor élik fénykorukat. A tábor költője, a hatodikos Técsy Olivér poéta szemeivel az izzó zsarátba mélyedve, rímeken és. ritmusokon nyargaltatja fiatal Pe­gazosát. Egyébként — mint mondják — Técsy nappal is folyton ihlik, amint az ilyen korban egy reményteljes alanyi költőhöz illik is. Azután nyugovóra tér az egész tábor, hogy másnap korán reggel,, frissült erővel és friss ötletekkel újra kezdjék az egészet. Egészsé­gük rózsás, a hangulat kitünő„ hazulról a posta is jól funkcionál, sőt a csabai újságokat is ponto­san megkapják. Igy hát semmiben sincs panasz. Igy élnek cserkészeink az ősi Bakonyrengeteg szélén. Mulassa­tok jól fiuk, igyekezzetek jóság­ban, lelki és testi erőben, életre­valóságban minél több pontot szer rezni, hogyha majd egyszer az: erdő széléről a nagy emberi Ba^ konyba kell behatolnotok, ott is derekasan és bátran megálljólok helyeteket. A békési polgári leányiskola ügye Békésmegye kir. ianfelügyelő­sége megkereste Békés községet az iránt, hogy a békési községi polgári leányiskola szük, sötét s rendeltetésének a mai viszonyok között meg nem felelő épületét alakitassa át, vagy uj iskola épí­téséről gondoskodjék. Erre vonat­kozólag a békési községi képvi­selőtestület hatórozatilag kimon­dotta, hogy a község nincs olyan anyagi helyzetben, hogy uj épü­letet emeljen, a régi épület átala­kítással sem alkalmas arra, hogy abból modern iskola épület legyen és az átalakítási költség is elvi­selhetetlen terheket róna a köz­ségre s hiába való lenne a régi épület alaprajzi elrendezése miatt is. A község az éDitendő polgári le­ányiskola céljaira hajlandó meg­felelő telket átadni és felkéri a kir. tanfelügyelőséget, hogy az építke­zésnek állami költségen leendő keresztülvitelére illetékes helyen tegyen javaslatot. DEL-KA cipők nyári idénykiárusitása Női szürke, barna és fekete antilop köröm és regatta cipők párja 260 ezer K Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 120 ezer K Mindenki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipőáruházában ndevu a halállal dráma 6 folv. a főszerepben a japán Sessue Hayakawa

Next

/
Oldalképek
Tartalom