Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám
1924-07-17 / 151. szám
Békéscsaba, 1924 julius 17 békesslegyei kozlony 3 Egy bárókisasszony szomorú lesüllése Temesvár uccáin egy idő óla teljesen lezüllött külsejü női koldus vonta magára a járó-kelők figyelmét. Csak kevesen tudják, hogy ez a borzalmas emberroncs egy igen előkelő magyar bárócsalád sarja, akinek élete a legfantasztikusabb regények minden borzalmát felülmúlja. A koldusasszony, aki a báró Orosz csalód sarja, már kora ifjúságában, 25 évvel ezelőtt nagyfokú egzaltáltságáról tett tanúságot. Annakidején a „Kor" cimü Budapesten megjelent anarchista folyóiratban Adrianne bárókisasszonynak teljes neve alatt forradalmi verse jelent meg. A család szigorú büntetésben részesítette a fiatal leány* s nevelőül egy pap tanárt veit -i.ellé. Orosz Adrianne bárókisasszony egy napon eltűnt nevelőjének oldala mellől. Négy hét múlva levél érkezett tőle Zürichből, amelyben bejelentette, hogy egy orosz forradalmárral éJ együtt. Ettől a naptól kezdve valóságos szenzációs film a báró kisasszony élete. A külföldi lapok a háború előtt gyakran foglalkoztak az egzaltólt nővel, aki ekkor Zürichben a hazájából menekült orosz anarchisták társaságóban a legszélsőbb baloldalt képviselte. Városról-vórosra vetődött a boldogtalan nő és mindenütt központjában állott a botránykrónikáknak. Majd végül lopás miatt 2 évi börtönre ítélték Párisban. 1913-ban Berlin rosszhírű mulatóinak fertőjeben lobog Orosz Adrianne, mint egy nyugtalan és beteg lidérc fénye. Majd Budapestre jön, itt megöregedetten, kiélten, testileglelkileg letörve, utolsórendü éjjeli mulatók közismert alakja. A beteglelkü báró kisasszony szörnyű életének utolsó állomása Temesvár, ahol közismert alakja a város koldustársadalmának és az egykori bárókisasszony, a huszárezredes leánya, az anarchistanő ma rongyokban és betegen várja a megváltó halált. A félholtra vert éjszakai vendég (A Közlöny eredeti tudósítása.) Viczián Pál mázoló segéd a napokban kedélyes hangulatban borozgatott a „Föld gyomrához" címzett vendéglőben egyik barátjával, Szarvas György nevü rovottmultu egyénnel. Egyik üveg a másik után ürült ki, ugy hogy mire a záróra elkövetkezett, a két ember már erősen illuminált állapotban volt kénytelen elhagyni a vendéglőt. Egy ideig tanácskoztak hova menjenek, mig végül Szarvas György azt indítványozta, menjenek el egyik Réthy uccai nőismerőséhez, ott kellemesen el fogják tölteni az időt. Viczián ráállott és a szót tett követte. Felzörgették ólmából Szarvas barátnőjét, aki Szarvast be is engedte, mig Vicziánt kint hagyták a hűvös éjszakában. Viczián szépen könyörgött bebocsájtásért, mint szerelmes trubadur, veregette a kegyetlen hölgy ablakát, majd nekikeseredve a világ csalfaságán, be is verte az ablakot. Erre már megijedt és elszaladt. Szarvas György és hölgye azonban felbőszülve ezen éjszakai inzultus miatt, utánaeredtek. Szarvas egy nyújtóiéval a kezében, a hölgy pedig tiz éles körömmel az ujjain. A mázolósegédet. aki amúgy is alig állott a lábán, utolérve a földre leteperték és részben a nyujtófával, részben az asszonyi körmökkel alaposan ellátták a baját. A megrémült Viczián ijjedten az egyik házba menekült, ahol éppen kenyeret sütöttek, üldözői azonban ide is utána eredtek és a mázolósegéd állítása szerint kötelet kötöttek a nyakára és ugy akarták kicipelni. Végre is a házbelieknek sikerült Vicziánt kimenteni szorongatott helyzetéből. Viczián Pál feljelentése alapján a rendőrség Szarvas György és hölgytársa ellen megindította a nyomozást. HIBEK Az első magyar cigányprímás Bihary János A sokat szenvedett, sirva vigadó magyarnak nagy istenáldás a magyar cigány. Hej de sok gondot, nekibusulást, a nemzet sorsán kétségbeesést muzsikált ki varázsos nyirettyüje a szivekből, de sok boldog szerelem fakadt nótái nyomán, de sok közönyösnek, meddő küzdelemben fáradtnak öntött lelkébe uj erőt, uj tüzet. A hála, a kegyelet parancsoló szava juttatja eszünkbe cigány muzsikusaink elsejét, a legjobbat, a legkiválóbbat, Bihary Jánost, akit most száz esztendeje vesztett el a magyar haza. Bihary volt az első magyar cigányprímás, akinek hírneve egész Európát bejárta s aki a magyar muzsikának külföldön nagy becsületet szerzett. Nagyszerű bandájával, melynek tagjai közül Bakos Ferenc, jeles cimbalmos neve máig fennmaradt, bejárta Romániát, Horvátországot, Galíciát, Ausztriát és Németországot. Amerre csak megfordult, magyar muzsikájával meghódította a sziveket s mindenütt ugy fogadták, ugy ünnepelték, mini a világ legnagyobb zenemestereit. Legnagyobb sikerét Bécsben aratta, mikor a bécsi kongresszus tagjai előtt játszott 1814-ben. A császári udvar és diplomáciai testületek reprezentánsai elragadtatásuknak olyan jelével halmozták el, amilyenben még zeneművésznek nem volt része soha. A magyar cigánnyal hercegek paroláztak, a legfelsőbb körök asszonyai versengtek kegyéért s a kitüntetéseknek, aranynak és bankóknak egész záporát zúdították rá. Pedig Bihary még a kottát se ismerte, de lángesze az egyszer hallott nótát megragadta s hegedűjén ugy sírt, zokogott, kacagott, rikoltozott a magyar dal, hogy vele sirt, vele kacagott még a halvérü idegen náció is. Dalai még most is zengenek a magyar portákon. Legjelesebb alkotása az a D moll rapszódia, melyet fia halálának emlékére irt. A hires magyar muzsikus tragikusan fejezte be pályafutását, Koncertkör utján Gyöngyös és Hatvan között felborult a kocsija és oly szerencsétlenül bukott ki, hogy eltörte a karját. Ezzel aztán a magyar sors is betelt a legelső magyar cigányprímáson. Nyomorba jutott. Évekig élt a legnagyobb nélkülözésben s szomorú sorsán csak egyik másik magyar művész enyhített, akik Bihary javára hangversenyeket adtak. A végső kétségbeeséstől életének egy megható epizódja mentette meg. Szomorúan lógatta fejét egyszer a már-már elfelejtett vén cigány egy pesti kávéházban, amikor magyar mágnásifjak jöttek be a mulatóba. Felismerték a magyar muzsika leg nagyobb mesterét, asztalukhoz hívták s béna karját bepolálták — bankókkal. Ebből a pénzből élt aztán haláláig Bihary János. Száz esztendeje hallgatott el csodahegedüje. Azóta a magyar sors még szomorúbb, a magyar nóta még busább lett. Mégis ha a vén cigány, jó Bihary János még egyszer rárántaná hires kesergőjét, bizony-bizony könnyebb lenne a magyar kálvária . . . (A Prágai Magyar Hírlapból). — A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. Dr. Kovacsics Dezső főispán elnöklésével hétfőn tartotta ülését a vármegye közigazgatási bizottsága. Az uj főispánt a bizottsági tagok nevében Ambrus Sándor üdvözölte. Felolvasásra került dr. Daimel Sándor alispán jelentése, amelynek a vármegye pénzzavarairól beszámoló részét mór ismertettük lapunkban, mig a közúti munkálatokat fenyegető veszedelemmel mai számunkban vezető helyen foglalkozunk. A bizottság elhatározta, hogy a vármegye háztartási kiadásainak fedezésére szükséges összegnek folyószámla kölcsönként való felvétele céljóból felszólítja az alispánt, hogy a feltételek tekintetében lépjen érintkezésbe a vármegye pénzintézeteivel. A pénzügyigazgató jelentésének tárgyalásánál elfogadták dr. Török Gábor indítványát, hogy a pénzügyigazgató a forgalmiadó kezeléséből származó bevételek, kiadások és a kezelési tisztviselők illetményei tekintetében tegyen a bizottságnak tájékoztató jelentést. — A 225. sz. „Petőfi" cserkészcsapat f. hó 26-tól augusztus hó 15 ig nyári táborozást tervez. Tekintettel arra, hogy a csapatban sok szegénysorsu cserkész van, kik a táborozás költségeit saját erejükből fedezni nem tudják, ezúton fordulnak a nagyközönséghez, hogy szives adományaikkal (liszt, zsir, szalonna, cukor, méz, mák, lekvár, főzelékfélék stb.) a táborozás minél nagyobb számban való megtartását tegyék lehetővé. Az adományokat a csapat otthonéban (Polgári fiúiskola) a szolgálattevő cserkészek átveszik mindennap délelőtt 9-től 12-ig. — Feihivas. Mindazok az ifjak, akik a m. kir. Örkényi honvéd altisztképző és nevelőintézet I. évfolyamóba díjmentes államköltséges helyre bejutni kívánnak, a pályázati feltételeket a Népjóléti Hivatal 2. sz. szobájában megtudhatják. — A békési vitézek neveinek jegyzőkönyvben való megörökitése. Békés község képviselőtestülete legutóbb tartott közgyűlésén Faragó László községi képviselő indítványára határozatilag kimondotta, hogy a junius 15-én Budapesten felavatott békési vitézek névsorát — kiknek neveit már lapunkban közöltük — jegyzőkönyvileg megörökíti. A békési vitézek nevében vitéz Mucsy Mihály községi jegyző mondott köszönetet a képviselőtestületnek kitüntető határozathozataláért. — Sásüamezők Debrecen uccáin. Debrecenből jelentik: Az olasz sáska napnyugtakor meglepetésszerűen ellepte Debrecen uccáit és pár pillanat alatt piros és rózsaszínre tarkázta az uttestet. A sáskák nyugatról repültek a városba és reggelre eltűntek. — Mennyivel csökkent a MÁV áruforgalma. A magyar államvasutakon és az általuk kezelt vasutakon 1924 junius havában feladott áru mennyisége 115,340 kocsirakományt tett ki. Ez a menynyiség az előző hónappal szemben 12.2%, mig a mult év ugyanezen hónapjával szemben 16.3% csökkenést mutat. Az áruforgalom csökkenése a szénbányáknak a munkássztrájk fotytán bekövetkezett kismérvű termelésére vezethető vissza. A feladásra került árukból 5671 kocsi gabona, 2927 kocsi liszt, 19910 kocsi szén, 11946 kocsi fanemük, 19100 darab áru. 31463 kocsi épitési anyagra, mig a többi mennyiség különféle árukra esik. — Könnyítés az iskolai szezonra. A kiadások fenyegető rohamában a szülőknek nagy gondot okoz a tankönyvek beszerzése. Egyrészt a tankönyvek ára, másrészt a könyvek beszerzési nehézsége komoly aggodalommal tölti el a szülőket. A viszonyokhoz mérten ezen óhajt segíteni a dr. Gyöngyösi és Gruber könyvkereskedő cég (Főtér, a Wénich drogéria mellett), amikor a tanulók ócska, de használható könyveit átveszi s azokért — a különbözet lefizetése mellett — augusztus végén a szükséges ujakat kiszolgáltatja. Egyszersmind ugyanott előjegyeztetni is lehet s az előjegyzett tanulók augusztus végén öszszes könyveiket és iskolaszereiket dr. Gyönyösi és Gruber üzletében átvehetik. — Öngyilkosságok. Magyar János 39 éves békési lakos a nehéz megélhetési viszonyok miatti elkeseredésében és özv. Domokos Andrásné szül. Somogyi Mária 55 éves békési lakos gyógyíthatatlan betegsége miatt egy őrizetlen pillanatban lakásukon felakasztották magukat. Hozzátartozóik már csak kihűlt tetemüket találták meg. Apolló Mozgó Az ifjú Medardus A szombat és vasárnapi műsor ismét gazdagítani fogja az Apolló Mozgó nívóját. Schnitzler világsikerű regénye, „Az ifjú Medardus" kerül e napokon bemutatásra, mely a zseniális Kertész Mihály rendezésében és Várkonyi Mihály főszereplésével az irodalmi és művészi filmek sorában az első helyet foglalja el. Csak vissza kell gondolnunk a „Kuruzsló" cimü filmre, mely tartalmi mélységével, komolyságával és kiállításának tökéletes voltával ugyancsak széles skálájú rendezői tehetségét és a bécsi Saschagyár pazar áldozatkészségét bizonyítja. A lebilincselő tartalmú regény, mely egy ifjú hősies magatartását vázolja a legkritikusabb napokban, amikor az ellenséges megszállás nyomasztó súlya üli meg a lelkeket, oly szivbemarkolóan és frappánsan nyer megoldást és kifejezést e filmben, hogy a nézők szinte együtt éreznek Medardussal, ki a legnagyobb áldozatoi hozza meg hazájának. Ma csütörtökön este 9 órakor a „Tarzan" befejező része és a „Kutya-kutya tarka" cimü 2 felvonásos rendkívül mulatságos Fatty-burleszk kerül bemutatásra.