Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-17 / 151. szám

Békéscsaba, 1924 julius 17 békesslegyei kozlony 3 Egy bárókisasszony szomorú lesüllése Temesvár uccáin egy idő óla teljesen lezüllött külsejü női koldus vonta magára a járó-kelők figyel­mét. Csak kevesen tudják, hogy ez a borzalmas emberroncs egy igen előkelő magyar bárócsalád sarja, akinek élete a legfantasz­tikusabb regények minden borzal­mát felülmúlja. A koldusasszony, aki a báró Orosz csalód sarja, már kora ifjúságában, 25 évvel ezelőtt nagyfokú egzaltáltságáról tett tanúságot. Annakidején a „Kor" cimü Budapesten megjelent anar­chista folyóiratban Adrianne báró­kisasszonynak teljes neve alatt forradalmi verse jelent meg. A család szigorú büntetésben része­sítette a fiatal leány* s nevelőül egy pap tanárt veit -i.ellé. Orosz Adrianne bárókisasszony egy na­pon eltűnt nevelőjének oldala mellől. Négy hét múlva levél érke­zett tőle Zürichből, amelyben be­jelentette, hogy egy orosz forra­dalmárral éJ együtt. Ettől a naptól kezdve valóságos szenzációs film a báró kisasszony élete. A külföldi lapok a háború előtt gyakran foglalkoztak az egzaltólt nővel, aki ekkor Zürich­ben a hazájából menekült orosz anarchisták társaságóban a leg­szélsőbb baloldalt képviselte. Vá­rosról-vórosra vetődött a boldog­talan nő és mindenütt központ­jában állott a botránykrónikáknak. Majd végül lopás miatt 2 évi börtönre ítélték Párisban. 1913-ban Berlin rosszhírű mulatóinak fertő­jeben lobog Orosz Adrianne, mint egy nyugtalan és beteg lidérc fénye. Majd Budapestre jön, itt megöregedetten, kiélten, testileg­lelkileg letörve, utolsórendü éjjeli mulatók közismert alakja. A beteg­lelkü báró kisasszony szörnyű életének utolsó állomása Temes­vár, ahol közismert alakja a város koldustársadalmának és az egy­kori bárókisasszony, a huszár­ezredes leánya, az anarchistanő ma rongyokban és betegen várja a megváltó halált. A félholtra vert éjszakai vendég (A Közlöny eredeti tudósítása.) Viczián Pál mázoló segéd a na­pokban kedélyes hangulatban bo­rozgatott a „Föld gyomrához" cím­zett vendéglőben egyik barátjával, Szarvas György nevü rovottmultu egyénnel. Egyik üveg a másik után ürült ki, ugy hogy mire a záróra elkövetkezett, a két ember már erősen illuminált állapotban volt kénytelen elhagyni a vendéglőt. Egy ideig tanácskoztak hova menjenek, mig végül Szarvas György azt indítványozta, menje­nek el egyik Réthy uccai nőisme­rőséhez, ott kellemesen el fogják tölteni az időt. Viczián ráállott és a szót tett követte. Felzörgették ólmából Szarvas barátnőjét, aki Szarvast be is engedte, mig Vi­cziánt kint hagyták a hűvös éj­szakában. Viczián szépen könyör­gött bebocsájtásért, mint szerelmes trubadur, veregette a kegyetlen hölgy ablakát, majd nekikeseredve a világ csalfaságán, be is verte az ablakot. Erre már megijedt és elszaladt. Szarvas György és hölgye azon­ban felbőszülve ezen éjszakai in­zultus miatt, utánaeredtek. Szarvas egy nyújtóiéval a kezében, a hölgy pedig tiz éles körömmel az ujjain. A mázolósegédet. aki amúgy is alig állott a lábán, utolérve a földre leteperték és részben a nyujtófával, részben az asszonyi körmökkel alaposan ellátták a ba­ját. A megrémült Viczián ijjedten az egyik házba menekült, ahol éppen kenyeret sütöttek, üldözői azonban ide is utána eredtek és a mázolósegéd állítása szerint kötelet kötöttek a nyakára és ugy akarták kicipelni. Végre is a ház­belieknek sikerült Vicziánt kimen­teni szorongatott helyzetéből. Viczián Pál feljelentése alapján a rendőrség Szarvas György és hölgytársa ellen megindította a nyomozást. HIBEK Az első magyar cigányprímás Bihary János A sokat szenvedett, sirva vigadó magyarnak nagy istenáldás a ma­gyar cigány. Hej de sok gondot, nekibusulást, a nemzet sorsán két­ségbeesést muzsikált ki varázsos nyirettyüje a szivekből, de sok boldog szerelem fakadt nótái nyo­mán, de sok közönyösnek, meddő küzdelemben fáradtnak öntött lel­kébe uj erőt, uj tüzet. A hála, a kegyelet parancsoló szava juttatja eszünkbe cigány muzsikusaink elsejét, a legjobbat, a legkiválóbbat, Bihary Jánost, akit most száz esztendeje vesztett el a magyar haza. Bihary volt az első magyar cigányprímás, akinek hírneve egész Európát bejárta s aki a magyar muzsikának külföl­dön nagy becsületet szerzett. Nagy­szerű bandájával, melynek tagjai közül Bakos Ferenc, jeles cimbal­mos neve máig fennmaradt, be­járta Romániát, Horvátországot, Galíciát, Ausztriát és Németorszá­got. Amerre csak megfordult, ma­gyar muzsikájával meghódította a sziveket s mindenütt ugy fogad­ták, ugy ünnepelték, mini a világ legnagyobb zenemestereit. Legna­gyobb sikerét Bécsben aratta, mi­kor a bécsi kongresszus tagjai előtt játszott 1814-ben. A császári udvar és diplomáciai testületek re­prezentánsai elragadtatásuknak olyan jelével halmozták el, ami­lyenben még zeneművésznek nem volt része soha. A magyar ci­gánnyal hercegek paroláztak, a legfelsőbb körök asszonyai ver­sengtek kegyéért s a kitüntetések­nek, aranynak és bankóknak egész záporát zúdították rá. Pedig Bihary még a kottát se ismerte, de lángesze az egyszer hallott nótát megragadta s hege­dűjén ugy sírt, zokogott, kacagott, rikoltozott a magyar dal, hogy vele sirt, vele kacagott még a hal­vérü idegen náció is. Dalai még most is zengenek a magyar por­tákon. Legjelesebb alkotása az a D moll rapszódia, melyet fia ha­lálának emlékére irt. A hires magyar muzsikus tra­gikusan fejezte be pályafutását, Koncertkör utján Gyöngyös és Hat­van között felborult a kocsija és oly szerencsétlenül bukott ki, hogy eltörte a karját. Ezzel aztán a ma­gyar sors is betelt a legelső ma­gyar cigányprímáson. Nyomorba jutott. Évekig élt a legnagyobb nélkülözésben s szomorú sorsán csak egyik másik magyar művész enyhített, akik Bihary javára hang­versenyeket adtak. A végső két­ségbeeséstől életének egy megható epizódja mentette meg. Szomorúan lógatta fejét egyszer a már-már elfelejtett vén cigány egy pesti ká­véházban, amikor magyar mág­násifjak jöttek be a mulatóba. Fel­ismerték a magyar muzsika leg nagyobb mesterét, asztalukhoz hívták s béna karját bepolálták — bankókkal. Ebből a pénzből élt aztán haláláig Bihary János. Száz esztendeje hallgatott el cso­dahegedüje. Azóta a magyar sors még szomorúbb, a magyar nóta még busább lett. Mégis ha a vén cigány, jó Bihary János még egy­szer rárántaná hires kesergőjét, bizony-bizony könnyebb lenne a magyar kálvária . . . (A Prágai Magyar Hírlapból). — A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. Dr. Kovacsics Dezső főispán elnöklésével hétfőn tartotta ülését a vármegye közigaz­gatási bizottsága. Az uj főispánt a bizottsági tagok nevében Am­brus Sándor üdvözölte. Felolva­sásra került dr. Daimel Sándor alispán jelentése, amelynek a vár­megye pénzzavarairól beszámoló részét mór ismertettük lapunkban, mig a közúti munkálatokat fenye­gető veszedelemmel mai számunk­ban vezető helyen foglalkozunk. A bizottság elhatározta, hogy a vármegye háztartási kiadásainak fedezésére szükséges összegnek folyószámla kölcsönként való fel­vétele céljóból felszólítja az al­ispánt, hogy a feltételek tekinteté­ben lépjen érintkezésbe a várme­gye pénzintézeteivel. A pénzügy­igazgató jelentésének tárgyalásá­nál elfogadták dr. Török Gábor indítványát, hogy a pénzügyigaz­gató a forgalmiadó kezeléséből származó bevételek, kiadások és a kezelési tisztviselők illetményei tekintetében tegyen a bizottságnak tájékoztató jelentést. — A 225. sz. „Petőfi" cser­készcsapat f. hó 26-tól augusztus hó 15 ig nyári táborozást tervez. Tekintettel arra, hogy a csapatban sok szegénysorsu cserkész van, kik a táborozás költségeit saját erejükből fedezni nem tudják, ez­úton fordulnak a nagyközönség­hez, hogy szives adományaikkal (liszt, zsir, szalonna, cukor, méz, mák, lekvár, főzelékfélék stb.) a táborozás minél nagyobb szám­ban való megtartását tegyék lehe­tővé. Az adományokat a csapat otthonéban (Polgári fiúiskola) a szolgálattevő cserkészek átveszik mindennap délelőtt 9-től 12-ig. — Feihivas. Mindazok az ifjak, akik a m. kir. Örkényi honvéd al­tisztképző és nevelőintézet I. év­folyamóba díjmentes államköltsé­ges helyre bejutni kívánnak, a pályázati feltételeket a Népjóléti Hivatal 2. sz. szobájában meg­tudhatják. — A békési vitézek neveinek jegyzőkönyvben való megöröki­tése. Békés község képviselőtes­tülete legutóbb tartott közgyűlésén Faragó László községi képviselő indítványára határozatilag kimon­dotta, hogy a junius 15-én Buda­pesten felavatott békési vitézek névsorát — kiknek neveit már lapunkban közöltük — jegyző­könyvileg megörökíti. A békési vitézek nevében vitéz Mucsy Mi­hály községi jegyző mondott kö­szönetet a képviselőtestületnek ki­tüntető határozathozataláért. — Sásüamezők Debrecen uc­cáin. Debrecenből jelentik: Az olasz sáska napnyugtakor meg­lepetésszerűen ellepte Debrecen uccáit és pár pillanat alatt piros és rózsaszínre tarkázta az uttestet. A sáskák nyugatról repültek a vá­rosba és reggelre eltűntek. — Mennyivel csökkent a MÁV áruforgalma. A magyar állam­vasutakon és az általuk kezelt vasutakon 1924 junius havában feladott áru mennyisége 115,340 kocsirakományt tett ki. Ez a meny­nyiség az előző hónappal szem­ben 12.2%, mig a mult év ugyan­ezen hónapjával szemben 16.3% csökkenést mutat. Az áruforgalom csökkenése a szénbányáknak a munkássztrájk fotytán bekövetke­zett kismérvű termelésére vezet­hető vissza. A feladásra került árukból 5671 kocsi gabona, 2927 kocsi liszt, 19910 kocsi szén, 11946 kocsi fanemük, 19100 darab áru. 31463 kocsi épitési anyagra, mig a többi mennyiség különféle árukra esik. — Könnyítés az iskolai sze­zonra. A kiadások fenyegető ro­hamában a szülőknek nagy gon­dot okoz a tankönyvek beszer­zése. Egyrészt a tankönyvek ára, másrészt a könyvek beszerzési nehézsége komoly aggodalommal tölti el a szülőket. A viszonyok­hoz mérten ezen óhajt segíteni a dr. Gyöngyösi és Gruber könyv­kereskedő cég (Főtér, a Wénich drogéria mellett), amikor a tanulók ócska, de használható könyveit átveszi s azokért — a különbözet lefizetése mellett — augusztus vé­gén a szükséges ujakat kiszolgál­tatja. Egyszersmind ugyanott elő­jegyeztetni is lehet s az előjegy­zett tanulók augusztus végén ösz­szes könyveiket és iskolaszereiket dr. Gyönyösi és Gruber üzletében átvehetik. — Öngyilkosságok. Magyar János 39 éves békési lakos a nehéz megélhetési viszonyok miatti elkeseredésében és özv. Domokos Andrásné szül. Somogyi Mária 55 éves békési lakos gyógyítha­tatlan betegsége miatt egy őrizetlen pillanatban lakásukon felakasz­tották magukat. Hozzátartozóik már csak kihűlt tetemüket találták meg. Apolló Mozgó Az ifjú Medardus A szombat és vasárnapi műsor ismét gazdagítani fogja az Apolló Mozgó nívóját. Schnitzler világ­sikerű regénye, „Az ifjú Medardus" kerül e napokon bemutatásra, mely a zseniális Kertész Mihály rendezésében és Várkonyi Mihály főszereplésével az irodalmi és mű­vészi filmek sorában az első helyet foglalja el. Csak vissza kell gon­dolnunk a „Kuruzsló" cimü filmre, mely tartalmi mélységével, komoly­ságával és kiállításának tökéletes voltával ugyancsak széles skálájú rendezői tehetségét és a bécsi Saschagyár pazar áldozatkész­ségét bizonyítja. A lebilincselő tartalmú regény, mely egy ifjú hősies magatartását vázolja a legkritikusabb napokban, amikor az ellenséges megszállás nyo­masztó súlya üli meg a lelkeket, oly szivbemarkolóan és frappánsan nyer megoldást és kifejezést e filmben, hogy a nézők szinte együtt éreznek Medardussal, ki a legnagyobb áldozatoi hozza meg hazájának. Ma csütörtökön este 9 órakor a „Tarzan" befejező része és a „Kutya-kutya tarka" cimü 2 felvonásos rendkívül mulatságos Fatty-burleszk kerül bemutatásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom