Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-17 / 151. szám

Békéscsaba, 1924 julius 17 Csütörtök 51-ik évfolyam, 151-ik szám BEKESMEGYEI KOZLOHY Politikai napilap Előfizetési dijat : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona, dányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngye ; János. Felelős szerkesztő i P-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Igy szanálják a munkanélküliséget ? A szanálással ránk szakadt nagy gazdasági váláság magá­val hozta az üzemi redukció­kat. A munkanélküliség s nyo­mábán a nyomor és elégedet­lenség napról-napra növekszik. A riasztó közhangulatnak han­got adnak a munkásszerveze­tek s a kormány kénytelen a munkanélküliség problémájával foglalkozni. Törvényjavaslat ké­szül a kérdés megoldására, a népjóléti miniszter pedig az aggasztó tünetek hatása alatt kijelentést tesz, mely szerint a közmunkákat a legsürgősebben megkezdik. A szociáldemokrata párt, mely e kérdés miatt a parlament összehivásával fenye* zetődzik, garanciákat és tette­ket kiván. Ilyen körülmények között fokozott érdeklődésre tarthat számot Békésvármegye alispánjának a közigazgatási bizottság tegnapi ülésén nyúj­tott helyzetképe, amelynek ide­vonatkozó részlete a követke­zőkép hangzik : „A közúti szükségletekre a folyó év második felére, a mi­niszter felhívására, 3000 mil­lió korona előleget kértem, mert ilyen nagy összegre van szük­ség, hogy az utiszemélyzet ki­adása, valamint a most nagy •erővel folyó utfentartási és út­javítási munkálatok költségei fedezhetők legyenek. Az igaz, hogy erre a felterjesztésemie még válasz nein érkezett, azon­ban az eddigi tapasztalatok alapján nem sok reményem van arra, hogy a kért előleget megkapjam, ha pedig előleg nem utaltatik, ugy az összes útfenntartási munkálatokat na­gyon rövid idő alatt abba kell hagyni, be kell szüntetni és több száz munkást, akiknek egy te­- kintélyes része éppen ezért, mert ezeknél az útjavítási munkála­toknál elég tűrhető keresete volt, aratási munkát nem vállalt, a munkájából el kell bocsájtani. Hogy ezután ennek milyen ha­tása és következménye lesz, ehhez sem kell bővebb kom­mentár Ehhez valóban nem kell kom­•mentár. Csak hálásak lehetünk a vármegye alispánjának, hogy mind a megye közönségének, mind a kormánynak ilyen talán kegyetlenül őszinte, de szük­ségszerűen és gondosan tárgyi­lagos és előrelátó képét nyújtja a dolgok állásának. Mint a há­borúban a századparancsnokok, ugy most, ebben a rettenetes létfenntartási küzdelemben, a megyei és városi autonomiák vezetőinek objektív és az előt­tük fekvő tények alapján leadott jelentéseiből merithetünk igazi képet a felsőbb vezetés átgon­doltságáról, célszerűségéről és életrevalóságáról. A népjóléti miniszter uj mun­kaalkalmakat, a §közmunkák megindítását jelenti be, ugyan­akkor lépten-nyomon a már folyamatban lévő munkáknak megszüntetését vagy megszüki­tését látjuk. A belügyminiszter előleget igér a megyéknek és a városoknak, ugyanakkor a pénzügyi diktatúra a meglévő­ket is beszünteti. Súlyos pénz­ügyi ellentét van még mindig felszínen a föld nivelésügyi mi­niszter és a pénzügyi kormány között. Hova fog mindez ve­zetni ? Vagy egész jogos a kér­dés : miért és hogyan történ­hetett meg? A kérdés elől nem lehet azzal kitérni, hogy az egyes resszort­miniszterek között mindenkor voltak ilyen ellentétek. A köz­munkák s a munkanélküliség ügye, a megyék és városok háztartása, a földváltság kér­dése mind szerves alkotói kel­lene hogy legyenek egy szer­ves szanálási programmnak. Egy állomás építésére mond­hatja a pénzügyminiszter, hogy nincs pénz, de a munkanélkü­liség leküzdésére, a közmun­kákra, a megyék és városok létfenntartására kell hogy pénz legyen Ha nincs, akkor 1 nincs szanálás se s akkor hiábavaló az egész papirosprogramm, amelyet ridag számtani müve­letekkel ugyan egyenlegbe hoz­tak, de a való élet követelmé­nyeit figyelmen kivül hagyták. Magyarországon a jövő héten kerül jegyzésre a külföldi kölcsön reánk eső része Londonban egy centtel esett a magyar kölcsön A népszövetségi kölcsönnek bel­földön való jegyzésre kerülő ré­szének kiírása ügyében az előké­születek már folynak. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint, előreláthatóan a jövő hét köze­pén, julius 24. vagy 25-én bocsát­ják nyilvános jegyzésre a belföldi részletet. Maga a jegyzés a ter­vek szerint csak augusztus elején kezdődik és mindössze néhány nappal előtte bocsátják ki a fel­hívást is. A felhívás különben rö­vid terjedelmű körlevél lesz. A felhívás ezután is ismertetni akarja a kölcsönnek már általunk közölt feltételeit a kamatozásra, a kibo­csátási árfolyamra, a lejáratra és a lomb&rdirozásra vonatkozóan. London, jul. 16. Az uj magyar kölcsön jegyzése a londoni tőzs­dén newyorki rendelkezésre tör­tént eladások következtében egy centtel esett. Az MTI illetékes he­lyen érdeklődött a hir jelentősége felől és azt a választ kapta, hogy ez a kis árfolyamcsökkenés a pénzügyi köröket egyáltalán nem éri váratlanul, mert az osztrák kölcsön kibocsátása után hasonló jelenség mutatkozott. Az ameri­kaiak spekulatív okokból akkor is piacra dobták címleteiket és ezzel néhány napra fluktuációt okoztak. A londoni árfolyamcsökkenés teimészetesen semmiféle aggoda­lomra nem ad okot, mert hiszen a magyar kölcsönnek Londonban történt kétszeres túljegyzése mu­tatta, hogy mekkora bizalom van Londonban a magyar kölcsön iránt és valószínű, hogy a Iondoni piac kissé alacsonyabb kurzuson hamarosan felveszi a kinált pa­pirt, equiparálódik a most előál­lott árfolyamkülömbség. Mindössze pár napos árfolyam fluktuációval kell számolnunk. Összeült a londoni konferencia Valóssiuüleg két hétig fog tartani London, julius 16. A sajtó a szövetségesközi konferenciát a versaillesi békekonferencia óta tar­tott államférfiúi és diplomáciai összejövetelek legfontossabbiká­nak mondja. A berlini Expressz azon a nézeten van, hogy a versaillesi szerződés aláírása óta tartott 15 ik konferencia nagyobb sikerrel kecsegtet, mint a legutóbbi 5 év alatt tartott bármelyik érte­kezlet. A Daily Cronicle írja, hogy a Daves jelentés sikeres elfoga­dásától függ a nemzetek békéje és fizetőképessége, valamint az európai társadalom stabilitása és haladása. London, junius 16. A londoni értekezletre kiküldött delegátusok ma délután kezdik meg a pro­gram tanulmányozását. Azt hiszik, hogy a konferencia munkálatai körülbelül 14 napot vesznek igénybe. London, julius 16. Ma délelőtt 11 órakor összeült a szövetség­közi konferencia, amely való­színűen csak kevés teljes ülést fog tartani. A konferencia tagjait élénken foglalkoztatja az a kér­dés, hogy meddig tarthatnak a tanácskozások. Erről nagyon elté­rőek a vélemények. Egyesek azt hiszik, hogy négy nap alatt vé­gezhetnek, mások arra számí­tanak, hogy a tárgyalások eltar­tanak két hétig is. A francia delegáció — mint egyes nyilat­kozatokból kitűnik — hosszabb tanácskozásra gondol. Herriot ugyanis nyilván erre való tekin­tettel vitte keresztül a kamarának julius 29-ig való elnapolását, Herriot kijelentette, hogy abban a meggyőződésben érkezett Lon­donba, hogy az európai béke és a talpraállitás kérdése a londoni konferencia eredményeképen uj fázisba fog jutni. Szomorú napunk volt ma Parisban Páris, jul. 16. Az olimpiai kard­csapatverssnyben a magyarok II—5 arányban megverték a cse­heket. Az olasz—magyar mérkő­zésben az arány 8—8 volt. Mint­hogy azonban az olasz csapat 46, a magyar csapat 50 tust kapott, az olasz csapatot jelentették ki győztesnek. A 200 méteres mellúszás mai selejtezőjében az első előfutam­ban Bitskei Zoltán 3.4 mp. alatt III-ik lett. A második előfutamban Sipos 3.9.8 mp. alatt szintén har­madik lett. Vizipolóban Belgium 6 : 2 arány­ban győzött Magyarország ellen. Evezősverseny : Az olimpiai ket­tős evezősverseny első előfutamá­ban az Egyesült Államok, mely első helyre került és Franciaor­szág, mely második helyre került, megverték Magyarországot. Vádfanács fogtathozott Eskütt zsarolási ügyével Budapest, jul. 16. Denk Tivadar dr. tanácselnök elnöklésével ma délelőtt 10 órakor kezdte rr.eg a büntető törvényszék vádfanácsa Eskütt Lajos zsarolási, lopási és becsületsértési ügyében a kifogá­sok tárgyalását. Eskütt ellen az ügyészség vádiratot adott, amely ellen védői terjedelmes kifogások­kal éltek. A védők a bizonyítás kiegészítését kérik kifogásukban és ennek az ügynek a megvesz­tegetési üggyel való egyesítését. Ha Eskütt Lajost ez ügyben vád alá helyezik és sem a bizonyítás kiegészítését, sem pedig a másik üggyel való egyesítését nem ren­deli el a vádtanács, akkor — ér­tesülésünk szerint — a védők Es­kütt szabadlábra helyezését fog­ják kérni. Ha a vádtanács a sza­badlábra he'yezést s°m fogja elrendelni, akkor ebben sem nyu­gosznak meg a védők, hanem felfolyamodnak a táblá hoz. Zürichben a magyar koronát 68-al jegyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom