Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-28 / 211. szám

E6YES SZÁM ARA KORONA Békéscsaba, 1924 szeptember 28 Vasárnap 51-ik évfolyam, 211-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona

. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. ^Felelős szerkesztő« P-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz, — Hirdetts díjszabás szerint. Uj vagyon- és jövedelmiadó kulcsot terveznek Budapest, szept. 27. Korányi pénzügyminiszter a tegnapi minisztertanácson ismertette azt a rendeletet, amely a jövedelemadók 1924. évi kivetése tárgyéban a folyó év október 1-én összehívandó 33-as bizottság elé kiván terjeszteni. Az általános érdekű főbb rendelkezések a következők: I. Nem fizet jövedelmiadót az, akinek 1923. évben az összes adóköteles jövedelme nem haladta meg a 800.000 aranykoronát. II. A közszolgálatban alkalmazott szolgálati illetményei (fizetés,.nyugdíj, lakáspénz és egyéb pótlék) nem esik jövedelmi adó alá. A magánalkalmazottak éslelkészek jövedelme csak akkor adóköteles, ha a 2400 aranykoronát meghaladja. III. A háznak igazolt tatarozási költségeit akkor is le lehet vonni, ha a bérjövedelmet meghaladják. Igazolás nélkül a bérjövedelem 30 százalékát lehet levonni- A többi pontok a földek utáni adókat szabályozzák és a vagyonadót, majd hosszasan felsorolják az uj jövedelmiadókulcsot. Ujabb vasúti szerencsétlenség Homániában Kolozsvár, szept. 27. Ermihályfalván két tehervonat összeütközött. Az egyik tehervonat fűtője azonnal szörnyethalt. Bővebb részletek hiányoznak. Jlem jönnek fjaza a tárgyalásukra az emigránsok Budapest, szept. 27. Értesülésünk szerint az emigráns-pör vádlottjai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nem kísérlik meg a hazajövetelt. A november 11-én kezdődő főtárgyalásra a vádlottak már kijelölték védőjüket is. E szerint Garamit és Buchingert Györki Imre dr. nemzetgyűlési képviselő, Károlyit Nagy Vince dr., Lovászy Mártont Óhegyi dr., Hock Jánost Szőke Sándor dr., Ringer Bélát Kottmann Dezső dr., Jászi Oszkárt Vámbéri Rusztem dr., Hatvany Lajos bárót Rupert Rezső dr., Kende Pált pedig valószínűen Blauner Mór dr. fogja képviselni. A főtárgyalás során Györki Imre deklarációt fog felolvasni. Ebben a deklarációban illetéktelennek fogják kijelenteni azt a bíróságot, mely a vádlottak távollétében akarja ténykedésüket elbírálni. Arra is hivatkoznak a deklarációban, hogy ők haza jönnének, de nem engedik meg nekik, hogy személyesen védekezzenek és nézzenek szembe a velük szemben támasztott vádakkal. A deklaráció elhangzása után a védők megállapodott terv szerint csatakoznak védenceik nevében a Györky állal elmondottakhoz. Zürichben a magyar koronái 68-al jegyezték. A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi tanács pénteken délben tartotta rendes ülését dr. Berthóty István polgármester elnöklete alatt. A tanácsülésen a következő fontosabb ügyek nyertek elintézést: Iparigazolványt kaptak: Zöllner György férfiszabó, Staszenka Elek szíjgyártó. Hirth Lajos mázoló-, szoba- és címfestő, Debreczeni István asztalos, Tevan Rezső és Czikó István betonárugyár, Kállai János baromfi- és tojáskereskedő, Deutsch Erzsébet keztyü-, rövidáru- stb. kereskedő, Kesjár János kerékgyártó. A vigadói nagyterem használati diját 50, a városháziét nappal 10, este 15 aranykoronában állapították, meg. Építési engedélyt kapott: Ferenc Andrásné (Árpád-sor 70.) lakóházra és Varga Mihály (Thurzóucca 1/3) lakóházra. Az Andrássy-uti betonjárda építésére beérkezett ajánlatok az október l én tartandó rendkívüli városi közgyűlés elé kerülnek. Három vállalkozó a betonjárdához Még az idén elkészül az Andrássy-ut járdája (A Közlöny eredeti tudósítása.) A város képviselőtestüle szerdán délelőtt — mint már röviden jeleztük — rendkívüli közgyűlést tart, hogy az Andrássy-ut vajúdó betonjárdájának ügyében a sürgős építkezés kérdésében döntést hozzon. Mint ismeretes, a gyalogjárónak a primitív és teljesen rossz téglaburkolat helyett betonburkolatuvá való átalakítását a város házi kezelésben, a saját erejéből óhajtotta elvégezni. A járdaépítés meg is indult, mihelyt a tavaszi rossz idő elmúlott, azonban az építkezés csakhamar megakadt, mert a megrendelt anyagok szállítása megszűnt. Megszűnt pedig azért, mert a város pénzforrásai kiadadtak, a betont szállító vállalat pedig nem volt hajlandó hitelezni. A járdaépítés megfeneklésével vetődött fel aztán az a gondolat, hogy a házi építkezés helyett vállalkozónak kell átadni a munkálatokat. Erre vonatkozóan a város fel is hivta a helybeli betonszakma képviselőit ajánlatuk beadására, ami meg is történt. Elsőnek Belanka Mihály adta be ajánlatát. Utána aztán az Unió R.-T. és a Glóbus R.-T. is megtette ajánlatát s mindegyik olyan előnyös feltételek mellett jelentette be készségét az építkezések elvégzésére, hogy a város vezetőségének valóban nem volt könnyű dönteni az ajánlatok felett. Mégis a legkedvezőbb a Glóbus r.-t. ajánlata, nemcsak az árra, hanem az építési teltételekre való tekintettel is. Az ajánlat szerint lehetővé válik az Andrássy-ut betonjárdájának még az idén való megépítése, mert a vállalat tervei szerint a megfelelő munkaerők beállításával legfeljebb hat hét alatt teljesen el fog készülni az Andrássy-ut betonjárdája. A Glóbus ezenkívül igen előnyös fizetés mellett egy évi hitelre vállalja el az épitkezéseket, ami rendkívül előnyös a városra nézve, mert ezáltal lehetővé válik, hogy a járdaépitkezés költségeit egy éven kelül a rendes költségvetés keretében ki tudná fizetni. A szerdai rendkívüli közgyűlés — értesülésünk szerint — csak két ajánlatot fog tárgyalni, aminek oka az, hogy Belanka Mihály, aki legelőször tett ajánlatot a betonjárda megépítésére, szombaton visszavonta ajánlatát. Most már csak a képviselőtestületi tagok elhatározásától és megértésétől függ, hogy a város legfőbb uccájának és legforgalmasabb utvonalának járdakérdése kedvezően elintéződjék, hogy aztán a rossz idők és a locspocsos tél beálltával az emberek rendes járdán tudjanak közlekedni. Felszabadul a Kultúrpalota November 1-én kiköltöznek belőle a hivatalok (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kormány legutóbb ugy intézkedett, hogy a közélelmezési minisztérium megszüntetésével a Gabonaügyi Országos Kirendeltségeket is megszünteti, illetőleg ezek hatáskörét a vármegyei pénzügyigazgatóság veszi át. Ezt az intézkedést most fejezték be és rendelet formájában most küldték le a gy ulai pénzügyigazgatósághoz. A volt közélelmezési minisztériumnak Békéscsabán is működött egy alosztálya Gabonaügyi Országos Kirendeltség címén, amely a Kultúrpalota néhány helyiségéoen ütötte fel tanyáját, egész sereg alkalmas helyiséget vonva el érdemesebb kulturális céljától. Ez a visszás állapot most már — szerencsére — nem fog sokáig fennállani, mert értesülésünk szerint a rendelet ugy szól, hogy a kirendeltségek legkésőbb november 1 -éig megszüntetendők, illetve a hatáskörüket a pénzügyigazgatóságnak kell átvennie. A Kultúrpalotába befészkelt bürokráciát évek óta igyekezett onnét a város vezetősége kitelepíteni. A kitessékelés azonban mindezideig nem sikerült, noha a város vezetősége buzgón keresett más helyiséget a gabonagyüjtő kirendeltségnek (például legutóbb is a méntelepi laktanya üres emeleti helyiségeit), de a hivatalokat csodálatos módon nem lehetett kimozdítani onnét, noha a helyiségek éppen nem erre a rendeltetésre készültek. Szerencsére közbejött a közélelmezésügyi minisztériumnak a megszűnése és ezzel feleslegesekké váltak a gabonaügyi kirendeltségek is. November 1-éig meg fognak szűnni ezek a kirendeltségek és a békéscsabainak megszűnésével egyidejűen felszabadulnak a Kultúrpalota eddig megszállva tartott helyiségei. Ezt a hirt bizonyára elégtétellel és örömmel veszik tudomásul mindazok, akik eddig fájdalommal szemlélték, hogy a Kultúrpalota egy részét elvonták valódi rendeltetésétől. A felszabadult helyiségekben a Kultúrpalota egyes osztályait fogják elhelyezni. Románia és a külföldiek birtoka Elárverezik az idegenek határmenti birtokait A romániai alkotmánytörvény 18. szakasza kimondja, hogy Romániában nem román állampolgár nem birhat és nem szerezhet semmiféle ingatlant. A törvénynek ezt a rendelkezését, amely főként csehszlovák és magyar állampolgárok ellen irányul, mert Erdélyben e két állam polgárainak van igen sok ingatlana, nem hajtották végre erőteljes külföldi ellenkezés miatt, de most hozzákezdenek a törvényszakasz folytatólagos végrehajtásához. Az erdélyi kincstári jogügyi igazgatók a napokban erélyes rendeletet kaptak a belügyminisztertől, aki utasítja a jogügyi igazgatókat, hogy kezdjenek hozzá a törvény végrehajtásához. A belügyminiszter legelőször a falusi külsőségekre vonatkozóan követeli a törvény végrehajtását. A nem román állampolgárok falusi birtokait kisajátítják, a kisajátított ingatlant elárverezik és az árverésen elért összeget — megfelelő levonások után — átadják a tulajdonosnak. Ha a külföldi állampolgár a falusi birtokot román állampolgárnak adja el, akkor a birtok mentesül a kisajátítás alól, de ugyanez történik azzal a falusi birtokkal is, amely öröklés utján jut valamely külföldi állampolgár birtokába. Ez esetben az árverésen a belföldi örökösnek elsőbbségi joga van az ingatlanhoz. Az ország határától tiz kilométeres sávban azonban meg a falvak belterületén sem lehet idegen állampolgároknak ingatlanuk és igy a cseh-szlovák és magyar határ mentén, ahol némely helyen falvakat szel ketté a határ, a külföldiek falusi házait, melyet esetleg csak egy ucca vagy hid választ el a tulajdonos „külföldi" lakáshelyétől, a román belügyminiszter rendelete alapján könyörtelenül ellicitálják.