Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-12 / 75. szám

EGYES SZÁM ARA SOO KOROKA Békéscsaba, 1924 április 12 Szombat ől-ik évfolyam, 75-ik szám BEEESHEBTEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negvedévre £5.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Bosbő. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Apponyi Albert beszélt a nemzetgyűlésen Eőry-Ssabó Dezső súlyos kritikája aa adópolitikáról Budapest, április 11. Ma volt az első 16 órás ülés a nemzetgyűlésen. Pontosan 7 órakor megszólalt az elnöki csengő » és a képviselők szokatlan nagy számban voltak a teremben. Eőry Szabó Dezső az első szónok. Örömének ad kifejezést, hogy a parlament ily korai órákban munkához lát. Az ellenzék a javaslatoknak törvényerőre való emelését nem akarja megakadályozni. Elismeri, hogy a kormány száméra nincs más ut. Kell, hogy nyoma legyen, hogy voltak, akik tiltakoztak az ellen, hogy ezek a javaslatok kiszolgáltassák az országot azoknak, akiknek létérdeke, hogy az ország talpra ne tudjon állni. Bírálja a kormány pénzügyi politikáját. Hibáztatja, hogy pénzügyi viszonyainkat nem szanáltuk idejekorán. Valorizálni kellett volna űz államháztartást, a bevételt és a jegyintézeti hiteleket. A takarékkorona 14 százalékkal emelkedett, pénzünk értéke pedig 100 százaC lékkai romlott. A jegyintézet mégis tovább folyósítja a valorizált hitelekel, a takarékkorona alacsony árfolyama következtében méltán nevezhetnénk ezután valorizálatlan hiteleknek. Bírálja a kormány adópolitikáját. Adórendszerünk a legigazságtalanabb adón, a fogyasztási és forgalmi adón épül fel. A mobil tőke nincs kellőképen megadóztatva. Helyesnek tartja a nőtlenek és a gyermektelen házaspárok megadóztatását, örömmel üdvözli a konjukturális vagyon megadóztatását. Kifogásolja, hogy nem hajtják végre azt a törvényt, mely a háborús fölmentettek megadóztatásáról szól. A tisztviselők több olyan súlyos adót fizetnek, mely minden más társadalmi osztály terhét felülmúlja. A vagyonos és nőtlen tisztviselőket már régen el kellett volna bocsátani. A már megüresedett állásokat nem szabad betölteni. A lakáskérdés mielőbbi rendezését kéri és a lakások felszabadítását kívánja. A kormány iránt bizalmatlan és a ^javaslatot nem fogadja el. Bell Miklós (fajvédő) nem fogadja el a javaslatot. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a jegyintézet mindenkori irányitója a kormány legyen, pénzfedezetnek pedig az ingatlan vagyont vegyék egy bizonyos százalékig igénybe. Ezután általános érdeklődés mellett emelkedik szólásra gróf Apponyi Albert (pártonkívüli). Kérdés, hogy mi felett kell dönteni ez alkalommal és nem az, hogy lehet-e a kibontakozást kölcsön nélkül is keresztülvinni. Lehetett volna valaki azon a nézeten, hogy •^orábbi időben minden lehetséges ^olt, de ma arra a kérdésre kell válaszolni, hogy az adott helyzetben van e, lehet e kibontakozás. Minden súlyos aggodalma ellenére is el kell fogadnia a javaslatot. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és középen.) Tudja, hogy ezzel felelősségben osztozik a javaslat törvényerőre való emelésében, azonban e felelősséget szigorúan körül kívánja határolni. Felel azért, hogy a mai helyzetben nem határozhatja el magát másra, de nem felel azért a politikáért, amely részben okozója annak, hogy ez intézkedést el kell fogadni. Sajnálja, hogy a magyar kormány nem lépett erre az útra, az osztrákok útjára. Hosszasan beszél a kölcsön után elkövetkező lekötöttségünkről, amely a szigorú nemzetközi ellenőrzésből áll, majd rátér a jóvátételi kérdésekre és megállapította, hogy az ellenőrző bizottság csak a kisantant erőszakoskodására került a szanálási mü rekonstrukciójába. A szanálási akció súlypontját nem a kiadások csökkentése, hanem a bevételek fokozására fektették. A szanálás sarkpontját képviselik az állami üzemek. Nem látja azonban, mit teremtett a kormány az állami üzemek terén. Ilt radikális intézkedések szükségesek. Teljes bizalommal volt az ügyeinket végző férfiaink szaktudása iránt, ma is meg van a tisztelet ezek iránt, de a szaktudományukat nagyon egyolda'unak, körülhatárolnak tartja. A közgazdasági életnek nem jutott elég támogatás. A kormány pénzügyi politikáját a kapkodás jellemzi. Pár hónappal ezelőtt még szembeszállt a kormány a valorizáció gondolatával és a Jegyintézet milliárdokra menő valorizálatlan hitelt adott. Kevéssel utóbb pedig a valorizációt az ország megmentésének nyilvánította. Ez nem kelthetett valami nagy bizalmat a kormány pénzügyi politikájának tervszerűségéhez. A helyzetet ugy lehet jellemezni, hogy a kormány sikertelen deflációs politikát követett. Ott vagyunk, ahol Ausztria, azzal a külömbséggel, hogy Ausztria és Németország táplálták közgazdaságunkat s nem engedték tönkretenni a középosztályt. E két állam ma is devizabőségben van, nálunk nincsen elég deviza. A kölcsön megkötésével és a büdzsének két és fél évi érvényben tartásával azonban még nincsen befejezve Magyarország szanálása, csak meg van kezdve. Vissza kell térnünk közgazdaságunk terén azon egyszerű érvhez, hogy a közgazdasági politikát nem jelszavak és melléktekintetek szerint, hanem hathatós törvények alapjón kell irányítani. Tudnunk kell, hogy nagy beruházási tőkére van szükségünk. Meg kell teremteni az erkölcsi összeforradást a magyar nép minden rétege között. (Lelkes éljenzés.) Helyre kell állítani a társadalmi békét. Tudnunk és éreznünk kell, hogy az egész nemzet képviselői vagyunk es nem egyes gazdasági ágaknak. Alakitanunk kell egy gazdasági építő bizottságot a nemzetgyűlés keretében és a bizottságban legyen képviselve minden egyes párt. Óriási hiba volt, hogy nem létesítettünk már eddig is ilyen bizottságot. Az ország vagyonos osztályának ki kell vennie az oroszlánrészt a teherviselésből^ Együttes elhatározással iparkodnunk kell távoltartani a közéletből a mérgezési anyagot. Bármennyire nem kielégítő a kiindulási pont, nem esem kétségbe, sőt bizom az eredményben. Még egy feltétel van : ez a demokratikus politika, annak minden utógondolat nélküli követése. A javaslatok megszavazása által osztozom a felelősségben. (Hosszas éljenzés és taps az egész Házban.) Utána Reisinger Ferenc beszél. Lapunk zártakor az ülés folyik. Jiözös lapot adnak ki. a lapkiadók Budapest, ápr. 11. A lapkiadók és a főnökegyesület ma délelőtt közös értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy szombattól kezdve „Magyar Sajtó" cimen naponként kétszer megjelenő közös lapot adnak ki, mely magyar és német nyelven fog megjelenni. A lapot valamennyi pesti napilap előfizetőinek megküldik. Az újságot a nyomdák tulajdonosai szedik és állítják elő. 100 takarékkorona mai árfolyama 115 papirkorona. Zürichben a magyar koronát 75-el jegyezték. 20 koronás arany 345000 papirkorona. Országos tiltakozásra készülnek a közalkalmazottak A békéscsabai kösalkalmasottak gyűlése — Monstre fölvonulást tervesnek a parlament elé (A Közlöny eredeti tudósítása.) A közalkalmazottak tömegei az egész országban megmozdultak arra a hirre, hogy a szanálási törvényjavaslatok tervezetében a kormány korántsem szándékozik olyan anyagj létalapokat biztosítani a közalkalmazottaknak, amely ezeknek tisztességes megélhetésére elegendő lenne. A közalkalmazottak, az ország Iegsilányabban fizetett tisztviselői, immár elérkeztek ahhoz a határhoz, amikor végeszakad az emberi türelemnek és amikor már nem bírják lovább az állandó, intézményesített nyomort, a sötét helyzetet, a folytonos nélkülözéseket. A közalkalmazottak megmozdultak, hogy emberségesebb fizetési lehetőségeket vívjanak ki maguknak és tudomására adják az illetékeseknek, hogy a türelmüknek végeszakadt. Az országos mozgalomba most Békéscsaba közalkalmazottai is belekapcsolódtak. A KANSz békéscsabai elnökének: Gajda Béla leánygimnáziumi igazgatónak kezdeményezésére csütörtökön délután nagy értekezletet tartottak a városháza tanácstermében. Az értekezleten a közalkalmazottak hatalmas számban jelentek meg. Csupa intelligens állami alkalmazott, tanár, postás, tisztviselő jött el és a hangulat nyugodtsága alatt nem volt nehéz észrevenni a parázs lappangó szikráit. Gajda Béla elnök pontban öt órakor nyitotta meg az értekezletet. Nyugodtsógra, méltóságteljes viselkedésre intette a megjelenteket, akiket arra kért, hogy nyilatkozzanak a közalkalmazottak aranyparitásos fizetésének tervét illetően. Ha az értekezlet tárgyalása nem lesz szenvedélyes hangú, azért ez nem jelenti azt, hogy a közalkalmazottak oda ne kiáltsák a kormánynak, hogy „itt a tizenkettedik óra, nem türünk tovább 1" Valamikor fegyelmit kapott egy közalkalmazott azért, mert kijelentette, hogy „éhes gyomorral nem lehet Himnuszt énekelni." A közalkalmazottak már négy év óta nem tesznek egyebet, mint cáfolják ezt a kijelentést. A mai közalkalmazott bátran elmondhatja Dante ismeretes jelmondatát a reményről. Nálunk most a nyomorúságot akarják stabilizálni, mert ez könnyebb, mint a korona stabilizálása. Ezután a szanálási javaslatokról beszélt. Kimutatta, hogy a kormány jóval kevesebb költséget állított be a költségvetésbe, mint amennyit a közalkalmazottak tényleges szükségleteihez képest kellene. A békeidőkhöz képest 50—60 százalékos fizetésrendezést igért Bethlen, viszont eltörlik az összes kedvezményeket, amiknek fejében az alkalmazott 25 aranykoronát, minden egyes családtag pedig 7 aranykoronát kapna havi kárpótlásul. Ugy hallatszik, hogy a kormány még a vasúti utazási kedvezményt is meg akarja vonni a közalkalmazottaktól. Ez nem más, mint a szerzett jogok oknélküli megvonása, ami azonban már nem szokatlan a közalkalmazottak előtt. Végül Buday Barnának egy éleshangu nyilatkozatából olvasott