Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-11 / 74. szám

EGYES SZÁM ARA 80Ö KOROM Békéscsaba, Í924 ápriíis 1Í Péntek 51-ik évfolyam, 74-ik szám BEKESMESYEI KÖZLÖNY Politikai napifap Előfizetést dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55 000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Smitf) a neve annak az amerikai jogásznak és pénzügyi embernek, akit a Népszövetség a szanálás idejére, mint főbiztost, Magyarországba küld, hogy annak pénzügyeit ellenőrizze. Hogy az amerikai Smith ur, ban milyen törököt fogtunk, azt a jövő fogja megmutatni. Egy példa van előttünk : Ausztria és Zimmermann ur. Ausztriában nem minden keserűség nélkül ejtik ki a hollandus Zimmermann nevét, de a keserűségen és fogcsikorgatáson keresztül is átérezni a mégis jóleső megnyugvást abban, hogy amit egyik osztrák államférfiú sem tudott megcsinálni, Zimmermann ur, az idegen, megcsinálja és részben már meg is csinálta. Ausztria egyre tovább halad a gazdasági kibontakozás utján. A mi Smithünk bizonyára nem fogja máskép csinálni (nem is csinálhatja), mint Zimmermann Ausztriában. Az elszegényedett, megcsonkított és megsarcolt nemzetnek rideg tükröt állit elébe: ilyen lettél, szegény lettél, nyomorult leltél. Hogy pénzt szerezzen az állam kasszájába, benyúl az amúgy is megsoványodott zsebekbe és hogy az így kisarcolt pénzből fussa is, rákoppint a könnyedén költekező kezekre. A teherviselésben a legnagyobb erőfeszítés, a kiadásokban a legnagyobb takarékosság. Ez vár a közeljövőben ugy a magyar államra, mint minden magyar állampolgárra. Es Smith ur lesz a felvigyázó, hogy ez is történjék. ' Nem szabad a dolgot tragikusan felfogni, sőt okunk van rá, hogy ehez a művelethez jó arcot is vágjunk. Jobb megoldást nem lehetne találni. ^ De egy felett mégis érdemes elgondolkozni. Ma a napnál is világosabb, hogy a háború gazdasági volt s ép azért a győzelem is, a vereség is, nyomában pedig a leigázás és rabszolgaság is gazdasági. Hogy a szép és hangzatos jelszavak mögött mik feketéllettek, azt leginkább azokból a könyvekből láthatjuk, amiket a háború óta hadvezérek és államférfiak megírtak, ki a maga lelkiismeretének megnyugtatására, ki önmaga felmagasztalására. Legnagyobb tragikumunk, hogy nekünk még ezekhez a gazdasági érdekütközésekhez sem volt sok közünk. Smith ur nemsokára megérkezik szép fővárosunkba és megkezdi munkáját. Ahová könyörtelenül kitettek bennünket, a gályára ő fog vigyázni, hogy el ne sülyedjen. Mert halott rabszolgának nem veheti hasznát a győztes. Hogy munkáját hogy fogja végezni, a jövő mutatja meg. De, ha hatalmával és zimmermanni szigorával egyebet nem tesz, minthogy ebben a minden-üzlet-világban végre okosan, számitóan, józanul gondolkodni megtanítja a fantaszta vagy mondjuk egyszerűen bolond magyart, ezért is hálásak leszünk neki. Nagy Vince vádjai a kormány ellen Azt állítja, hogy a kormány elleni bizalmatlanság miatt vesztettük el a Muraközt és Szabadkát Budapest, április 10. A nemzetgyűlés mai ülésén a 16 órás ülésekre vonatkozó indítványt a Ház 127 szavazattal 33 ellenében elfogadta. Igy holnap az ülések reggel 7 órától délután 2 óráig és 3 órától 12 óráig lesznek. A szanálási javaslalok folytatólagos tárgyalásánál az első felszólaló Nagy Vincze. Alig ejti ki nevét a jegyző, nagy zaj támad a kormánypárton. A kormánypárti képviselők nagy része feláll és elakarja hagyni az üléstermet. (Nagy zaj az ellenzéken.) Az ellenzéken ilyen felkiáltások hangzanak : Leszavaztak, most már elmennek. Szégyen, ez nem törvényhozó tes'ülel I Az elnök helyreólli'ja a rendet, mire Nagy Vince megkezdi beszédét. Kijelent?, hogy mosakodásra nincs szüksége. Szomjas Gusztáv : Pedig mosakodhatna. Mándi Sámuel : Van mit. Nagy Ernő Mándi felé: Önnek zsidó volí a papája, mégis beszél. (Nagy zaj.) Nagy Vince: Egyik alkalommal a kormánypárt részéről a közbeszólások egész áradatát zúdították felé : Hazaáruló és más sértő kifejezésekkel illették, az elnök mégsem utasiiotta rendre a közbeszólókat. Kéri az elnököt, alkalmazza egyformán a házszabályokat. Az elnök kijelenti, hogy ezeket a közbeszólásokat nem hallotta, mert bizonyára rendreutasította' volna. Ezután Nagy Vince áttér a szanálási javaslatok bírálatára. Fejtegeti, hogy a legyőzött államok között is a gazdasági taipraáliás^ott sikerült, ahol mindjárt a békekötés után felülkerekedett a józan belátás, jelszavak hangoztatása helyett szorgalmas munkához kell látni. Elitéi minden nemzeti önérzeteskedést. (Nagy zaj és tiltakozás minden oldalról.) Magyarországot a helytelen pénzügyi és gazdasági politika juttatta mai helyzetébe. A kölcsönt nemcsak hogy későn kértük, de annak őszszege is elégtelen. Maga a kormány is 60 millió kölcsönt akart másfélévvel ezelőtt. Foglalkozik a kölcsön kihatásával. Nem biztos benne, hogy a koronánk állandósulni fog. A kölcsön még akkor sem volna elég, ha az államháztartás egyensúlyától függne a korona állandósulása. A korona állandósulása akkor sem volna biztos, ha csakugyan meg tudnók valósítani a költségvetést és a fizetési mérleg egyensúlyát. Rendezni kellene az egész közgazdasági életet, elsősorban a kereseti lehetőséget kellene javitani. Ausztriát kellett volna mintának venni és az indexrendszert be kellett volna hozzánk is vezetni. Ezután áttér a kölcsön felvételének bírálatára. Elsősorban az ellenőrzési feltételekkel foglalkozik. Ausztriának a nagyhatalmak garantálták a kölcsönt, melynek révén Ausztria nagyobb kölcsönt is kapott. E garanciára lett volna szükség nálunk is. Magyarország azonban nem merte kérni a külföld jótállását, mert ez esetben megvizsgálták volna a kormányzást. (Nagy ellentmondások. Nagyatádi Szabó : Ausztria jobban sirt, azért kapott többet.) Ezután a tisztviselők létszámcsökkentését teszi szóvá. Itt nem lehet Ausztria példáját követni. Ausztriából idegen államok szakadtak el s igy ott nem voltak menekültek, mint nálunk. Nálunk e kérdést fokozottabb mértékben kell megoldani. Nálunk egyszerre bocsájtják el őket. Protekció nélkül kell megcsinálni a létszámapasztást, az igazság alapján. Ezután a költségvetési előirányzatot bírálja. Szerinte a kormány a dolgozó osztályokat sújtja leginkább adóval és védi a földbirtokot. A földadónál is a progresszivitás bevezetését kívánja. A városi ingatlan szerinte súlyosabban van megterhelve, mint a nagybirtok. Rátér a jugoszláv és román szerződésekre. A nagyantant államai azt az utasi tást adták a magyar kormánynak, hogy a kölcsön kérdésében előbb a kisantant államaival állapodjanak meg. Londonban azt mondták a miniszterelnöknek, hogy Prágában nyilik meg az ut a kölcsön számára. A miniszterelnök igen nagy ellenértéket adott az utódállamoknak. Elvárta volna a miniszterelnöktől, hogy az utódállamokkal folytatott tárgyalásoknál a területi kérdéseket is felszinreveti, de ez nem történt meg. A határkiigazitások során nem vették figyelembe Millerand kísérőlevelét. Elmondja, hogy hogyan vesztettük el a Muraközt és Szabadka határát. Azt állítják, hogy a nagyhatalmak tanácsa a magyar kormánnyal szemben olyan'.bizalmatlanságot tanúsított, hogy a Muraközt nem sikerült Magyarországnak visszakapnia, bár arra pozitív igéretünk volt és bár a határmegállapitó bizottság a Muraköz visszacsatolását javasolta. A Jugoszláviával kötött szerződés piesztizscsorbát és területveszteséget jelent. Ebben nemcsak a trianoni békét, hanem a belgrádi szerződést is elismerte a kormány. Nem lett volna szabad a szerződést elismerni akkor, amikor a fegyverszüneti kérdést hazaárulásnak minősítették. A jugoszláviai fegyverszüneti szerződést hazaárulásnak minősítették és most elismerik annak kötelezettségeit. A román kormánynyal való megállapodásokra megjegyzi, hogy példátlan a parlament történelmében, hogy egy súlyos jelentőségű megállapodást három soros távirat alakjában terjesztenek a Ház elé. Végzetes baj, hogy lemondtunk a károk megtérítéséről. Hadviselési költségekről lehet szó, de a károk gazdasági és más vagyonok elrablásából állottak elő. A Romániával való tárgyalások során szóvá kellett volna tenni a kisebbségi jogok kezelését is. Meg kellett volna kérdezni a román kormányt, vájjon még mindig azon az állásponton áll-e, hogy magára nézve a kisebbségek tiszteletbentartósát nem tartja kötelezőnek. Nagyatádi: Felelős állásban elfogadta a Franchet Desperay-féle szerződést. Szomjas Gusztáv: A forradalom előkészítésében Nagyatádinak semmiféle szerepe nem volt. Nagy Vince kijelenti, hogy neki sem volt semmiféle szerepe e tekintetben. Harctéren szerzett betegségben feküdt a kórházban, amikor sokan mások pipáztak. Drozdy: Feljártak a Károlyipártba. Ott pipáztak. Máday Gyula : Becsapták őket. (Nagy zaj a baloldalon)Nagy Vince: Akik küldöttséget vezettek saját főispánságuk érdekében, azokat nem lehet becsapni. Máday: Én nem vezettem küldöttséget I Nagy Vince határozati javaslatot nyújt be, melyben a Batthyányi és Berinkey kormányok vád alá helyezését kéri. Jobb oldalon felállással megszavazzák az indítványt. Erre óriási zaj az ellenzéken. Felkiáltások : Kisebbség, kisebbség- Elnök kimondja a határozatot, az ellenzék nem nyugszik meg. Ellenpróbát követel. Elnök kijelenti, hogy a többség a jobboldalon volt. 100 takarékkorona mai árfolyama 114 papirkorona. Zürichben a magyar koronát 77-5-el jegyezték.