Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-11 / 74. szám

2 BÉKÍSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 április 11 7f mentelmi bizottság ülése Budapest, április 10. A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága ma 12 órakor Peidl Gyula elnökletével a képviselőház 2. számú bizottsági termében ülést tartott. A bizottság Propper Sándor nemzetgyűlési képviselőt, akit a nemzetgyűlés utalt a bizottság elé, a Ház ünnepélyes megkövetésére utasította. Lingauer Albin három rendbeli, Barla-Szabó és Lenduay István képviselő ügyében zaklatás esetét látja fennforogni és a mentelmi jog felfüggesztését hozza a a bizottság javaslatba. Fábián, Haller, Vanczák és Ruppert ügyében a mentelmi jog felfüggesztése mellett döntött. Kiss Menyhért két rendbeli ügyében egyik esetben a mentelmi jog felfüggesztését, a másik esetben a mentelmi jog felfüggesztése ellen döntött a bizottság. Szilágyi Lajos mentelmi ügyének a tárgyalását elhalasztotta a bizottság. Tíz újjáépítés akadálya: a jóvátétel Washington, ápr. 10. Mower a szakértői jelentések közzétételével kapcsolatban kijelentette, hogy Európa gazdasági újjáépítésének legnagyobb akadálya az, hogy a jóvátételek kérdését nem rendezték. A jóvátételi bizottság most igazságos és gyakorlati megoldásra jutott, hogy ezáltal az egész világ hasznára váljék. Egy kötéltáncos tjalálos zuhanása Pápa, április 10. Strohschneider kötéltáncos, aki most Pápán szerepelt, tegnap szörnyethalt. Pápán a mutatványhoz szükséges sodrony toronymagasságban volt kifeszítve. Bevezető mutatványait a szokásos bravurossággal végezte, amikor arra vállalkozott, hogy egy személyt is visz keresztül a kifeszített sodronyon. Egy nő akadt a szerepre, A kötéltáncos el is ért vele utja feléig, de ekkor egyensúlyozó rúdja eltört és a kötéltáncos élő terhével együtt lezuhant. Nyomban segítségükre siettek és megrémülve látták, hogy az artista súlyos sérülésével eszméletlenül fekszik, mig a vállalkozó nő holian terült el. Fél óra múlva belső sérülés következtében kiszenvedett a kötéltáncos is. Robbanás f)at tjatottal Dürkirchen, április 10. Egy munkásbarakban robbanás történt, amely hat embert megölt. Azt hiszik, hogy a szerencsétlenséget robbanószerek gondatlan kezelése okozta. — Gazdasági tudósítói kinevezés. A földmivelésügyi miniszter a vármegyei gazdasági felügyelőség előterjesztésére Tar Gyula békéscsabai földmivesiskolai igazgatót gazdasági tudósítóvá nevezte ki. Változatlanul tart a nyomdászsztrájk Budapest, április 10. A budapesti nyomdászok sztrájkja ügyében, illetve a sztrájkmozgalomban semmiféle változás nem következett be. A budapesti napilapok közül csak a „Reggeli Hirek" jelenik meg, amelyet a kormány intézkedésére kiszednek, ezenkívül a „Népszava", amely azért jelenhet meg, mert nyomdája nem követte a többi lapkiadóvállalat példáját és nem zárta ki munkásait. A többi napilap Csaló kivándorlási ügynök Budapest, ápr. 10. Brückner József 44 éves, volt munkafelügyelő ellen a budapesti vizsgálóbíró kivándorlásra való csábítás miatt elfogató parancsot adott ki. Brückner bevásárlás ürügye alatt magyar falvakban járt, ahol a földmunkásokat kivándorlásra csábitolta. Azonban csak Hamburgig csalta ki őket, ahol cserbenhagyta valamennyiüket. Jelenleg 20 ember tartózkodik Hamburgban, kiknek miután teljesen elfogyott a pénzünk, vissza kell jönniök Magyarországba. Brucknert keresi a rendőrség. megjelenésére semmi kilátás sincs. Nem felel meg céljának a csabai leánygimnázium épülete Gajda Béla igazgató részletes leirása az intézet állapotairól (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lapunk tegnapi száméban ismertettük Gajda Bélának, a békéscsabai állami Lorántffy Zsuzsanna leánygimnázium igazgatójának beadványát, amelyet az intézet megszüntetésével kapcsolatosan a polgármesterhez intézett. Az igazgató jelentéséből tegnap azt a részt közöltük, amely a tanárok lakásmizériáit ismertette, mint az iskola beszüntetésének egyik legfőbb okát. Gajda Béla igazgató beadványának az a része, amely magával az intézet épületével foglalkozik, a következő : Mikor az intézet nyolc osztályú leányközépiskola lett (1917), az illetékes tankerületi kir. főigazgató mindjárt megállapította s azóta évről-évre hangsúlyozza, hogy a jelen épület egy nyolc osztályú leányközépiskola céljaira ugy oktatási, mint egészségi szempontból teljességgel alkalmatlan. A középiskolai ügyosztály főnöke, Vajdinger Gyula dr. miniszteri tanácsos 1923 november 20-án tett személyes látogatása alkalmával ugyanezt konstatálta, hozzátéve, hogy rendes viszonyok közt iskolát ilyen épületben meg nem tűrnének. Ezt a körülményt egyébként már az intézeti Értesitő (1917—18) leszögezi a nyilvánosság előtt, sőt 1917 szeptember 19. és 20-án az intézet (akkor felső leányiskola) leányközépiskolává való fejlesztésével kapcsolatban a vallás és közoktatásügyi miniszter megbízásából Vass Bertalan dr. takerületi kir. főigazgató által Békéscsabán tartott helyszíni tárgyaláson a község megbízottai is elismerik s a tárgyalások eredményeként Békéscsaba község kötelezettséget vállalt az uj iskolaépület felemelésére, melynek céljaira 233. kgy. 1917. sz. a. határozattal a református templom mellett egy minden tekintetben megfelelő telket át is engedett az államnak. 1923 május 18—25 közt a község megbízásából egy bizottság tanulmányozta Budapest, Győr, Kolozsvár és Temesvár leányközépiskoláit s e tanulmányúton szerzett tapasztalatok alapján a község mérnöki hivatala ki is dolgozta az emelendő uj épület terveit. Ez azonban a közbejött viszonyok miatt elodázódott. Hogy egy leányközépiskola részére szükséges épület követelményeitől (és pedig távolról sem a luxusigényeket, hanem csak a normális szükségleteket véve) mily távol esik a jelenlegi intézeti épüler, arra nézve legyen szabad felemlítenem azon helyiségeket, amelyek teljesen hiányzanak és amelyek méreteiknél fogva elégtelenek vagy egyéb okból nem megfelelők. (Itt részletesen felsorolja az igazgató azokat a helyiségeket, amelyek egészségtelenségük és ártalmatlansóguk miatt nem felelnek meg egy iskola céljainak. De felsorolja azokat a helyiségeket is. amelyek teljesen — hiányzanak.) Ilyen környezetben, a jelenlegi életfeltételei közt az iskola teljes bizonyossággal el fog sorvadni, pedig kétségtelen, hogy az őt megillető életfeltételek közt határozottan jövője és hivatása volna. Életképessége mellett bizonyítanak a kővetkező körülmények : Békéscsaba városa Arad és Nagyvárad ideiglenes elvesztésével erős pozicionális helyzeti energiához jutott. Ama kulturális és gazdasági gravitációnak egy igen jelentékeny része, mely eddig: a megszállás alá került két gócpont felé áramlott, most Békéscsaba felé tendál, annál is inkább, mert Békéscsaba az Alföld keleti szélén a legnagyobb vasúti gócpont. A város ujabbi gyorsütemű fejlődésében — gyárvállalatok stb^ nagyszámú alakulásában, a sok építkezésben — lehetetlen ennek, kétségtelen jeleit nem észlelni. Egy ily gyors iramban fejlődő s Csonkamagyarország legnépesebb városai közé tartozó helységnek,, mint Békéscsaba, kulturszükséglete a nevelés terén feltétlenül többre terjed a polgári leányiskolánál, annál is inkább, mert a város lakosságéban egyre nagyobb' tért hódit a kereskedő és iparos elem, amely eddigi statisztikaiadatok bizonyságai szerint i» 3—8-szoros számát adta ki növendékeink szüleinek a földmiveléssel foglalkozókkal szemben, (A mult évben is 85 kereskedők és iparos gyermeke járt az intézetbe 21 gazdagyermekkel szemben) A város ez iránt való szükség

1érzetét bizonyítja az is, hogy az intézetet éppen most 56 éve,. 1874-ben a város közönsége társadalmi uton, egy Nőképző Társulat létesítése által alapította,, tehát az intézet nem az állam,, nem is a hivatalos község vagy valamely felekezet alapítása, hanem maga a helyi társadalom, érezte hiányát. A Nőképző Társulat épületet is emelt az iskolának s másfél évtizedig a társadalom áldozatkészségéből tartotta fenn az iskolát. Igaz ugyan, hogy az intézet alapításakor polgári leányiskola volt, de nem is lehetett más, mert akkor még nem volt nálunk ennél magasabb fokozatú leányiskola. Megmarad a mrosgazdai állás A vármegye a csabai városi hivatalok létszámcsökkentése ellen (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az általános tisztviselői létszámcsökkentéssel kapcsolatban a belügyminiszter intézkedésére a békéscsabai városházán két állást a megszüntetés veszedelme fenyegetett. A halálos Ítélet előtt álló állás egyike az alszámvevői, másika pedig a városgazdai állás volt. Minthogy a városi hivatalnoki létszám amúgy is csekély, a város vezetősége a tervbevett létszámcsökkentés ügyében fölterjesztést intézett a belügyminiszterhez. A város fölterjesztése alapos és nyomós indokok fölsorakoztatásé-* val igyekezett meggyőzni a belügyminisztert a város igazáról. Hivatkozott arra, hogy a városnál,, ahol csak tiz százalékos létszámapasztás volna lehetséges, a redukció igen súlyos helyzetet teremtene. A két állásra elengedhetetlenül szüksége van a városnak, hiszen annakidején, amikor Békéscsaba várossá alakult, csak A castiliai véreb rendki?ül izgalmas történet hétfőn-kedden A lélek érása szerdán-csütörtökön. Főszereplők Lóth 11a, Vándory