Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-29 / 112. szám

EGYES SZAftt AHA KOROM Békéscsaba, 1924 május 29 Csütörtök 51-ik évfolyam, 112-ik szám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 65.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P -Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Egységespárti hang a szabadkereskedelem ellen Ha talán sok tekintetben ki­fejezett merkantil vezérszerepe magyarázza Sándor Pálnak a parlamentben tegnap elmondott nagyvonalú beszédét, annyi bi­2onyos, hogy nagyon sok olyan gondolat és észrevétel van eb­ben a beszédben, ami minden­kit érdekelhet. Szegénységi bizonyítvány Ma­gyarországra nézve, - mon­dotta Sándor Pál — hogy a nemzetgyűlésen oly kevesen foglalkoznak közgazdasági kér­désekkel. Szegénységi bizonyít­vány, hogy a törvényhozó tes­tületben a magyar nép képvi­seletében túlnyomórészt olyan -emberek ülnek, akik vagy nem tudnak vagy nem akarnak hozzá­nyúlni olyan fontos problémák­hoz, mint amilyen a vámtarifa kérdése. Mert a vámtarifa nem­csak politikai, de életbevá­góan gazdasági kérdés, amely­nek helyes vagy helytelen meg* oldása szociális nyomort vagy jólétet s ennek következménye­kép megelégedést vagy félel­metes elkeseredést szülhet. Ha a magyar ipart agyonütjük, •munkanélküliség és gazdasági válság jöhet a nyomába, vi­szont, ha itt elviselhetetlenül drága lesz az élet s a fogyasztó hatalmas érdekcsoportoknak lesz kiszolgáltatva, társadalmi felfordulás következhetik be. A világtörténelem nem is egy pél* dát tud erről. De a mi honatyáink — sajná­lattal kell észlelnünk — nem igen ismerik a világtörténelmet vagy még kevésbé konyítanak a közgazdaság tudományához. Talán példátlan is az európai államok életében, hogy egy ennyire fontos törvényjavaslat­nak a targyalása — érdeklő­dés hiányában — már majd­nem az első napokban meg­szakadt. Lényegtelen személyi ügyeken, kis politikai részlet­kérdéseken napokhosszat elrá­gódnak, ilyen életbevágó kér­dések elől pedig vagy haza vagy a folyosóra menekülnek. Valóban szegénységi bizonyít­vány, de nem az egész Ma­gyarországra nézve, amely igenis fokozott érdeklődéssel kiséri nemcsak ezt a fontos problémát, de az urak részvét­lenségét is hü emlékezetében tartja a — legközelebbi válasz­tásokig. Budapest, május 28. A nemzetgyűlés mai ülésén Egri Nagy János az első szónok, aki a javaslat bírálatánál polemizál Sándor Pál beszédével és egyes állításait cáfolja. Nem igaz az, hogy a mi vámtarifa javaslatunk az első a szomszédállamok között. Jugoszlávia és Bulgária önálló vámtarifája már régen letárgyal­tatott. Ha az egész világon szabad­kereskedelem volna, vagy ha egy nagy nemzet volnánk, amely Középeurópa kincseit birja, akkor híve volna a szabadkereskede­lemnek, de a mai viszonyok kö­zött a szabadkereskedelem csak arra vezetne, hogy gazdaságilag erősebb szomszédaink kihasznál­nának bennünket. Igaz, hogy a kereskedelmet erősen érinti a vám­tarifa életbeléptetése, mert ezzel megszakadnak azok a kapcsola­tok, amelyeket a magyar keres­kedelem a volt monarchia terü­letén kiépített, megérti tehát a kereskedők feijajdulását, csak­hogy a kereskedők érdekei nem azonosak a fogyasztók érdekeivel. Nem áll az. hogy ez a javaslat a mai drágaságot fogja stabili­zálni. A drágaságnak ma egészen más okai vannak. A vámtarifa élelbeléptetésével megszűnik a ti­lalmi rendszer és ezzel olcsóbbo­dás fog beállani. A mezőgazda­ság szempontjából is előnyös a vámtarifa. Az ország érdekében helyénvalónak tartja a javaslatot és ezért az általános tárgyalás alapjául elfogadja. Ezután Dénes István szólal fel. Egri Nagy János­sal szemben a szabadkereskede­lem hivének tartja magát. A ja­vaslatot antiszociálisnak tartja, a mely borzalmas drágaságot von majd mage után. A hazai gyáripar az egész vilá­gon a legalacsonyabb bérekkel dolgozik. A nyersanyagot világpa­ritási áron alul szerzi be, azon­kívül megtakarítja a vasúti szállí­tás költségét. Miért nem tud hát olcsóbban termelni, mint a kül­földi gyáripar ? A vám megdrá­gítja a magyar nép életét. A nagy vám következtében a gyárak a világpiaci áron felül adják el ter­mékeiket, a külföldön azonban a világparitáson alul kell eladniok. Csak azt a hazai ipart szabad támogatni, amelynek meg vannak a természetes erőfeltételei. Olyan erős ipar, mint a vasipar, a gép­ipar, vagy a cukoripar, egyálta­lában nem szorulnak támogatásra. A vállalatoknak szerinte éppen elég erős tőkéjük van, csakhogy ezt a tőkét spekulációra használ­ják fel. A szónok ezután az el­nöktől szünetet kért. Pár héten belül megkezdik a városháza kibővítését A kölcsön folyósítása már a jövő hétre várható (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hosszas vajúdás és nagy harcok után mégis csak megvalósuláshoz jutott el a város ^gyik rendkívül nagyfontosságú ügye: a város­háza kibővítésének kérdése. A vármegye szombati közgyűlésén — mint azt mi is megírtuk — a törvényhatóság jóváhagyta a vá­rosi közgyűlésnek a kibővítésre felveendő 40 ezer svájci frank megszerzésére alkotott határozatát. Ezzel az ügy a legutolsó fórum beleegyezését is elnyerte és most már csak a kölcsönügylet végső lebonyolítása és a milliók folyó­sítása van hátra. A lebonyolítás már meg is kez­dődött azzal, hogy a város veze­tősége a vármegyei közgyűlés jóváhagyása után nyomban elké­szítette a kötelezvényt és azt el­küldte a Magyar Általános Hitel­banknak, a pénz folyósítását kérve. Az ezután még hátralevő teendők pénzügyi téren immár csak adminisztracionálisak, vagyis automatikusan folynak, tehát tár­gyalások nélkül, gyorsan fognak megtörténni. Ebből következtetve, a város vezetősége bizonyosra veszi, hogy a kölcsönösszeg fo­lyósítása még ezen a héten, de legkésőbb a jövö hét elején meg­történik. Ekkor aztán természete­sen azonnal meg fogják tenni az építkezés előkészületeit. A városháza kibővítésével ese­dékessé váló mérnöki munkálatok nagyrészét (a bontásét é9 tűzoltó­szín átalakításáét) a mérnöki hi­vatal már nagyrészben elvégezte és azok rövidesen befejeződnek. A bontási munkatervek elvégzése és a kölcsönösszeg folyósítása után a városi tanács nyomban meghirdeti az építkezési pályá­zatot s annak lezajlása után a városháza kibővítési munkálatait rögtön el is kezdik, mert a mun­kálatoknak a nyár folyamán tel­jesen bs kell fejeződniök, hogy a rossz időjárás beálltával a hiva­talokat a tisztviselők már birtokba­vehessék. A kibővítési munkálatok megkezdése tehát most már csak pár hét kérdése. Nagy gondot okoz a város ve­zetőségének a szükséges tégla­mennyiség beszerzése. 'A mai vi­szonyok között ugyanis, amikor a téglagyárak alaposan leapasztott üzemmel dolgoznak, nagyobb mennyiségű tégla beszerzése szinte lehetetlenség, de különösen az most, amikor a bányászsztrájk következtében a téglagyárak alig tudnak szénhez jutni. Egyébként pedig a téglagyári munkások nagy­része ilyenkor távozik el mező­gazdasági munkára s ez is ala­posan befolyásolja a téglagyárak termelőképességét­A város tehát valószínűen több helyről lesz kénytelen beszerezni a téglát, hogy a munkálatok meg­kezdését el ne kelljen halasztania s azokban fönnakadás ne legyen. 100 takarékkorona mai árfo­lyama 132 papirkorona. Zürichben a magyar koronát 65-el jegyezték. 71 malmok beszüntették a gabonavásárlási Budapest, május 28. A malmok elhatározták a gabonavásárlás tel­jes beszüntetését, ami minden budapesti malomra vonatkozik, tekintettel arra, hogy a fővárosi malmok kivétel nélkül kötelesek végezni a buza bevásárlását. Teg­nap sem vásároltak semmit a malomkoncentráció megbízottai és nem csinálnak titkot belőle, hogy eljárásuk a kormány intézkedé­sével áll összefüggésben. Szerintük a mai feltételek mellett lisztet nem lehet exportálni, a belső fogyasz­tás nem vásárol, ennélfogva ők sem hajlandók a budapesti piacon egyetlen vagon gabonát is át­venni. Letartóztatott kosztpénzcsató Budapest, máj. 28. Napok óta egész sereg feljelentés érkezett a főkapitányságra Kudják Lénárd ellen, akinek ingatlanforgalmi iro­dája van. Kudják számos üzlet­felétől kosztpénzt vett fel, a ka­matokat azonban nem készpénz­ben fizette, hanem mindig a Ma­gyar-Német Bankra szóló csekket adott ót ügyfeleinek. Most aztán kiderült, hogy a csekkek hamisít­ványok voltak. Kudják lakásszer­zéssel is foglalkozott. Nagyobb előlegeket vett fel a lakáskeresők­től, lakást azonban nem tudott szerezni. Kudjákot ma előállítot­ták a főkapitányságra. Beismerő vallomása ulán letartóztatták. Julius 1-én ismét megdrágul a posta Budapest, május 28. A posta­tarifát a posta személyi és dologi kiadásainak megnövekedése miatt julius 1-én újból felemelik. Az uj díjszabás a következő: Levél 20 grammig helyben változatlan, vi­dékre 1800 korona, levelezőlap helyben 600 korona, vidékre 1000 korona, levelezőlap a szomszédos országokba 2500 korona, egyéb külföldre 3000 korona. Ajánlási díj helyben 1500, vidékre 2000, kül­földre 5000 korona. Postautalvány dija a belföldi forgalomban 300 ezer koronáig 3000 K, 500.000 K-ig 5000 K, 1 millió K-ig 8000 K, ezen felül minden 1 millió korona vagy ennek töredéke után

Next

/
Oldalképek
Tartalom