Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-29 / 112. szám

BÉMESlOítílifil KÖZLÖNY ezer, a közalkalmazottak stb. gyermekeinek 14 ezer korona. Érettségi bizonyitványmásolat kiállítási dija 15 ezer, osztálybizonyitvány másolaté 7500 korona. A polgári iskolai vizsgálati dijak a következők : A felvételi és különbözeti vizsgálati dijak tantárgyanként 8 ezer korona, a magánvizsgálati rona, ezenkívül osztályonként 20 ezer korona elnöki dij fizetendő. A magánvizsgálatok engedélyezését kérő kérvények beadásánál 10 ezer korona fizetendő le. A közalkalmazottak stb. gyermekei részére felvételi és különbözeti vizsgadíj 300, a magánvizsgálati dij szintén 5000, az elnöki dij 10 ezer korona. dijak tantárgyanként 15 ezer koRészvényjegyzésre hívjak föl a közalkalmazottakat Kedvezményes dollárkölcsönt kapnak a Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésére (A Közlöny eredeti tudósitása.) A pénzügyminiszter abból a fölfogásból kiindulva, hogy a Magyar Nemzeti Bank intézményét valóban az egész nemzet tulajdonává tegye, jelentős akciót kezdeményezett abban az irányban,- hogy az államot fönntartó középosztályt: a közalkalmazottakat is tulajdonosaivá tegye a Nemzeti Banknak. Ezt a lehetőséget ugy véli biztosítani a pénzügyminiszter, hogy módot és anyagi lehetőséget szándékozik nyújtani az állami alkalmazottak számára ahhoz, hogy részvényt jegyezhessenek. Az ilyen irányú lépések már megtörténtek és elsősorban a főispánt hivta föl egy ilyen akció megszervezésére és meginditósóra, meggyőzve a közalkalmazottakat arról a hazafias és nemzeti kötelességükről, amely őket a Nemzeti Bank alapitóinak sorába hivja. A pénzügyminiszter mór kész tervezetet fts küldött a közalkalmazottak részvényjegyzésére vonatkozóan. A tervek szerint fejenként legalább 5—5 darab részvényt jegyezhetnének a közalkalmazottak, amire dollárkölcsönt nyújtana nekik az állam. A dollárkölcsönbol öt hónapi egyenlő részletben kellene kifizetni a jegyzett részvények vételórát, de olyan pontossággal, hogy ha valaki valamelyik hónap 5. napjáig elmulasztaná a részletfizetést, a már befizetett összegek az intézet javára esnek, mig a jegyzett részvények tulajdonjoga a postatakarékpénztárat illeti meg. Á dollárkölcsönt bármely közalkalmazott megkaphatja erre a célra és errevonatkozóan a szükséges és részletes tudnivalókat bármely postahivatalban megtudhatja, amelyeket a részvényjegyzés lebonyolításával ugyancsak megbíztak. A jegyzés alkalmával az első részletül 5 dollárt, a többi részlet fejében pedig 4—4 dollárt kell befizetni, illetően ennek mindenkori hivatalos aru árfolyamán számított papirkorona összeget. A pénzügyminiszter az akciójót azzal a kívánsággal indította meg, hogy a közalkalmazottak felismerik majd kötelességeiket az állammal szemben és sietve adják majd oda a filléreiket a nemzeti önállóság egyik legfontosabb talpkövének megépítésére. • 2 4000—4000 korona. — Egy-egy utalvánnyal küldhető legnagyobb összeg 15 millió korona. A csomag díjszabás is kb. 30

9/o-kal emelkedik. A távirat szódija belföldön 1000 korona. A középiskolákról szőlő uj törvény Az 1924. évi orszógos törvénytárban most jelent meg a középiskolákról szóló törvény, melynek végrehajtósóval a kormányzó a vallás- és közoktatásügyi minisztert bizta meg. A törvény szerint a középiskolának három faja van: a gimnázium, a reálgimnázium és a reáliskola. A középiskolák feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá neveljék, hazafias szellemben magasabb müveitséghez juttassák és a felsőbb tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára képessé tegyék. Gimnázium csak olyan városban maradhat meg vagy állitható fel, ahol másfajta középiskola (reálgimnázium vagy reáliskola) is van. Különösen méltányolt esetekben a vallás- és közoktatásügyi miniszter kivételt tehet. A 9. § kimondja, hogy attól a tanulótól, aki négynél több tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, az osztály ismétlésének kedvezményét a tanártestület javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg az iskola főhatósága megvonhatja. A tanulók heti óraszáma a rendes tárgyakból az I. és II. esztendőben 26, a többi osztályokban 23. A tanárok heti óraszáma legalább 13. A rendes tanárok száma bármely középiskolában nem lehet kevesebb a meglevő osztályok számánál. A tanulók létszáma osztályonként nem lehet több hatvannál. Az iskolafenntartók azonban ezt a számot fokozatosan csökkenteni kötelesek ugy, hogy a törvény életbeléptetésétől számított 10 évi előkészületi idő elteltével magyar középiskolában a tanulók létszáma osztályonként nem haladhatja meg a negyvenet. Ez a törvény nem vonatkozik a leányközépiskolákra és hatályon kívül helyezi az 1883. évi XXX. t,-c. egyes s az 1890. évi XXX. í.*c. összes pontjait. A minisztérium egyidejűen ugy a gimnáziumi, mint a polgári iskolai vizsgálati dijakat felemelte. Az uj hözépiskolai vizsgálati dijak a következők : Az I. o. felvételi vizsgálati dij tantárgyanként 18 ezer, a magánvizsgálati dij tárgyanként 30 ezer korona, amihez 30 ezer korona elnöki dij járul. A rendkívüli időben tett magánvizsgálati dij a megállapított dijak kétszerese. A közalkalmazottak, rokkantak, hadiözvegyek gyermekei e dijaknak a felét fizetik, kivéve a magánvizsgálati dijakat, amely 10—10 ezer korona. Az érettségi vizsgálati dij 84 ezer korona. A közalkalmazottak, rokkantak, özvegyek gyermekei 28 ezer korona érettségi vizsgálati dijat fizelnek, mig a magántanulók a rendes dij kétszeresét. A javító vagy kiegészítő érettségi vizsgálati dij 42 A kisiparosok és a forgalmiadó A szakosztályok állapítják meg az iparosok jövedelmét (A Közlöny eredeti tudósitása.) A pénzügyminiszter tudvalevően megengedte, hogy egyes kisiparosok a forgalmi adójuknak átalányösszegben való megállapítását kérhetik, ha az összes bevételeik után évente nem fizettek több forgalmiadót 50 ezer koronónál. Eme rendelet értelmében a városi adóhivatal megkereste az Ipartestületet, hogy az iparosok szakmánként fartsanak értekezletet a forgalmiadóótalány szempontjából szémbajöhető kisiparosok névsorónak megállapítása céljóból. A szakosztályoknak ugyanis meg kell vizsgálniok az egyes kisiparosok jövedelmét és teherbiróképességét, hogy aztán a pénzügyigazgatóságnak bejelenthessék: melyik kisiparosnak a jövedelme olyan csekély, hogy jogosult forgalmiadóótalányra igényt tartani. Mivel erre a célra csak nagyon csekély időt szabtak meg, az iparosok egyre-másra tartják a szakosztály-értekezleteket, hogy eleget tegyenek a pénzügyminiszteri rendelet követelményeinek. Egyébként minden kisiparosnak fontos érdeke, hogy az értekezleten megjelenjék, mert meg nem jelenése esetén vagy a szakosztály állapítja meg a jövedelmét, vagy pedig ezt a pénzügyigazgatóság fogja megtenni, nyilván kevésbé olyan mélBékéscsaba, 1924 május 29 tónyosan, mint az illető maga vagy a szakosztály. Azok az iparosok, akik a forgalmiadót átalányban fizethetik majd, a megállapított összeget negyedévenként készpénzben fizethetik le, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor naponta, bélyegekben kellett leróniok a forgalmiadót, ami sokszor hosszadalmas és körülményes munkát igényelt. Békeffy és Boross vidám estélye Mint már korábbi számunkban* volt alkalmunk k'3zölni, junius 4. és 5-én, mind két napon teljesen uj műsorral tartja a budapesti Vidám Szinpad kiváló kabaré együttese Békeffy és Boross vezetésével az Apolló Mozgó kerthelyiségében szenzációs kabaréelőadását, melynek mindkét napjára olyan tartalmas és élvezetes müsóit állítottak össze, hogy annak 11 száma változatosan a legfrissebb tréfákat, bohózatokat foglalja magában. Tekintve a szokatlanul korán beállott nyári hőséget, a művészek mindkét napon »csupán egy-egy előadást tartanak, még pedig a kerthelyiségben s ezáltal a kellemes szabad esti levegő is nagyban járul hozzá az előadás élvezetes szórakozásához. Különben az előadás iránt — minthogy kabarémüvészek ily elsőrangú műsorral már rég óta Csabán nem szerepeltek, továbbá Békeffy és Boross személyének vonzó ereje folytán — már is oly élénk érdeklődés nyilvánult meg* hogy egész biztosan a jegyek elővételben fognak elkelni. A jegyek árusítását különben a Mozgó pénzr tára mór megkezdte. A kisgyermek szerencsétlensége Egy ötéves leányka a vasúti kerekek alatt (A Közlöny eredeti tudósitása.) Tegnapelőtt este Csepregi András békéscsabai lakos arról értesítette a rendőrséget, hogy a Békésről érkezett motorosvonattal egy halálosan sebesült gyermeket hoztak a szülei Békéscsabára és a gyermekkel a Kossuth-téri megállónál leszállottak. A rendőrség nyomban intézkedett, hogy a súlyosan sebesült gyermeket — akinek a bal lába volt összeroncsolva — a közkórházba szállítsák, a szülőket pedig rögtön kihallgatták a szerencsétlenség részletei felől. Tóth Bálintné sarkadkereszturi lakos, a súlyosan sebesült kis ötéves Tóth Margit édesanyja elmondotta, hogy a Sarkadkeresztur tőszomszédságában levő Vizesfáspusztán laknak, ahol a férje gazdasági cseléd. A pusztáról keskenyvágányu, lóüzemü mezőgazdasági vasút vezet a községbe, amelynek pályateste az ő lakásuk közelében vezet el. A pusztai cselédség gyermekei ezen a kisvasuton szoktak játszadozni, söt nagyon gyakran fölugrálnak a menőfélben levő kocsikra is. Igy történt ez hétfőn délután is. A kis Tóth Margit a többi, hasonlóDUPLATALPAS SANDÁLOK FEHÉR VÁSZ0NC1PŐK PÉTERFI , CIPŐÁRUHÁZBAN Jackie top: A Itis vániiormuzsihDS íoszBrepében szornbaton, vasárnap