Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-26 / 36. szám

2 B®K£SME6¥IE1I KÖZLÖWY Békéscsaba, 1924 február 26 Tárgyalások a devizaforgalom felszabadításáról és a takarékkoronáról Budapest, febr. 25. A devizaforgalom felszabadítása érdekében régóta húzódó tárgya­lások a pénzügyi helyzet kialaku­lása miatt dönlő stádiumba jutot­tak és azt az elhatározást érlelték meg illetekes tényezőkben, hogy a devizaforgalom felszabadításá­val tovább várni nem lehet. Valkó miniszter már az első napon, ahogy a pénzügyminisztériumot átvette, oly kijelentést tett, hogy a devizaforgalom felszabadítása elől nem zárkózik el. A deviza­központ már szombaton el is ké­szítette a devizaforgalom felsza­badításáról szóló rendeletet és ót is nyújtotta az ideiglenes pénzügy­miniszternek. A devizaforgalom felszabadítás sának ügye a mai nappal döntő stádiumba jutott. Ma délelőtt nagy fontosságú értekezlet kezdődött Valkó Lajos ideiglenes pénzügy­miniszternél. Tabakovics Dusán, a Devizaközpont vezetője mór kora délelőtt megjelent a pénz­ügyminisztériumban és a minisz­terrel és a szakreferensekkel be­hatóan tárgyalt a kiadandó ren­deletről. Délben 12 órakor Papp Elek, a Jegyintézet elnöke és Eliser Viktor, a Jegyintézet alelnöke is meghívást kaptak. Valószínűleg részt vesz a konferencián Popovics Sándor is. A Devizaközpont vezeiősége ér­deklődésünkre az alábbiakat mon­dotta : — A pénzügyminiszternél meg­tartott tárgyaláson minden való­színűség szerint döntés lesz abban a kérdésben is, hogy a takarék­korona kiszámítása milyen alapon történjék, A Jegyintézet elnöke valószínűnek jelentette ki előttünk, hogy a mai értekezlet eredményé­nek alapján történik meg majd ebben az ügyben az intézkedés. Hir szerint ugyanis a hivatalos lap holnapi száma már megkezdené a takarékkorona árfolyamának köz­lését. A dolog akörül forog, hogy az árfolyamkiszámitás dollárala­pon vagy bizonyos kombinációk bevezetésével történjék. Megalakult a város­fejlesztő és értékfor­galmi r.-t. Békéscsaba városa közgazda­sági téren jelentős vállalattal sza­porodott. Vasárnap délelőtt meg­alakult a Békéscsabai Városfej­lesztő és Értékforgalmi r.-t. A vál­lalat 100 millió K alaptőkével ren­delkezik. Üzletköre főleg helyi értékpapírok vétele és eladására szorítkozik, továbbá a városok fejlesztését, vízvezeték, csatorná­zás, stb. tűzte ki célul. Az alakuló ülésről tudósításunk a következő : Az alapítók nevében Réthy Béla üdvözölte a megjelent részvénye­seket, akit a megjelentek egyhan­gúlag elnökké választottak. Az alakuló gyűlés határozatké­pességének megállapítása után Kovácsik János felolvasta a vál­lalat alapszabályait, amelyet ki­sebb módosítással tudomásul vet­tek a részvényesek. Réthy Béla indítványára meg­választattak igazgatóknak: Dr. Berthóty István polgármester, Ko­vács Mihály malomtuiajdonos, Wagner József, Machalek Pál, Vas Sándor, Péterffy Lajos, Bo­tyánszky Pál, Kovácsik János, Werner Frigyes, Bányai András és Schey János. A felügyelőbizcttság tagjául Molnár Pál indítványára megvá­lasztalak : Balogh József, Nagy János, Adóm Gusztáv, Zahorán Pál, Baukó András és Puskás Lajos. A közgyűlés után tartott igazga­tósági ülésen egyhangúlag meg­választották vezérigazgatónak Ko­vácsik Jánosi, ügyvezető igazgató­nak Schey Jánost. Bizalommal nézünk az uj vál­lalat működése elé és a közel­jövőben kifejtendő eredményes munkálkodásukat bizonyára a vá­ros minden polgára örömmel fogja támogatni. Az iparosság értekezlete az ipar­kiállitás ügyében Vasárnap délután fél 4 órakor a városháza nagyteimében tartotta az iparosság értekezletét a rende­zendő csabai iparkiállitás és áru­minlavósár ügyében, amelyen a kiállítási bizottság elnöke, Mar­tincsek Károly elnökölt. Martincsek Károly elnök meg­nyitójában vázolta az értekezlet célját, amely hivatva van a kiál­lítás idejének és helyének kérdé­sében véglegesen dönteni. Majd üdvözölte a gazdatársadalom és a csabai kereskedők megjelent képviselőit. Szomorúan állapította ineg, hogy az 1200 tagot számláló csabai iparosságból mindössze 78 jelentette be eddig a kiállításon való részvételét. Hiszi, hogy talán az idő rövidsége és a kiállítás idejének még határozatlan volía oka ennek a jelenségnek és hogy ez a szám legalább 300—400-ra meg fog növekedni. Ezután Gálik János, a kiállítási bizottság jegyzője terjesztette elő részletes és szépen megszerkesz­tett jelentését a bizottság eddigi tevékenységérői. Az élvezetes je­lentést a hallgatóság meleg elis­meréssel fogadta. Ezután vita indult meg a kiállí­tás időpontjának megállapításáról. Általában az a vélemény alakult ki, hogy az eredetileg pünkösdre tervezett kiállítást későbbi idő­pontra kell áttenni. Általános óhajra felszólalt Sólyomi Lipót, a Békésmegyei Gazdasági Egyesü­let titkára. Ürömmel üdvözli a csabai iparosság megmozdulását, kijelentheti a gazdatársadalom ne­vében, hogy a támogatásért felé­jük nyújtott kezet meleg együtt­érzéssel szorítják vissza. A maga és egyesülete részéről mindent el fog követni a kiállítás sikere ér­dekében. Az időpontot illetőleg alkalmasabbnak tartja Szt. István napját, mert ekkorra már a nagy mezőgazdasági munkálatok befe­jeződnek. A hallgatóság harsányan meg­éljenezte a lendületes beszédet. Utána még Sajben Pál és Szűcs István mondottak az iparossághoz lelkes, buzdító szavakat. Majd dr. Gyöngyösi János a Kereskedelmi Csarnok testvéries üdvözletét és legteljesebb támogatását tolmá­csolta. Az értekezlet végül ugy hatá­rozott, hogy a kiállítást a gimná­zium épületében rendezi, azt augusztus 15-én megnyitja s a közönség számára augusztus 24-ig tartja nyitva. Az időpont kitolására való tekintettel jelentkezőket május l-ig elfogad. A kiállítást a keres­kedőkkel és gazdákkal karöltve iparkiállitás és árumintavásár gya­nánt rendezi meg s az idegen­forgalom növelése céljából oda fog hatni, hogy egyidejűleg or­szágos úszóverseny is rendeztes­sék Csabán. Ezzel az értekezletet Martincsek elnök bezárta, akit a megjelentek élénken megéljeneztek. Lischka Lipót 25 éves jubileuma A legtöbbünknek szép ifjúkori emlékei fűződnek Lischka bácsi szűkebb pátriájához, a Széchenyi­ligethez, amelynek ő nemcsak nagyhatalmú ura, de hűséges gondviselője, vezető atyja is. Olyan szeretette), annyi gyengédséggel a gyermekszivü lányka sem tud bánni a virágokkal és a növé­nyekkel, mint mindnyájunk jó is­merőse, Lischka bácsi. Nem hiába, hogy egész munkáséletét a nö­vényvilág tanulmányozásának és ápolásának szentelte. Es hogy a rendelkezésére álló eszközökkel mennyit tett e város szép kultu­rája érdekében, azt a figyelők na­gyon jól tudják. Lischka Lipót városi főkertész most nevezetes dátumhoz jutott. Munkás szolgálatának 25 éves fordulóját ünnepli s ez alkalom­ból a Békésvármegyei Kertészeti Egyesület ünneplésére díszközgyű­lést tart, hogy ott ünnepelje az érdemes főkertészt. Az egyesület erre vonatkozólag a következő meghívót küldötte szét: A Békésmegyei Kertészeti Egye­sület Békéscsabán a Békésvár­megyei Gazdasági Egyesület szék­házában (II., Ferencz József-tér 6.) az 1924. évi március hó 2-án (vasárnap) délelőtt 10 órakor dísz­közgyűlést tart, ezt követőleg pe­dig rendkívüli közgyűlést tart. A diszülésre az egyesület tagjain kivül az igen tisztelt érdeklődő közönséget, testületeket tisztelettel meghívja az elnökség. ) ( ) ( ] GUIMMITALPAS \ ) FÉRFICIPŐ ( ) KÜLÖNLEGESSÉGEK ( ) -www ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( } PÉTER FI ) CIPŐÁRUHÁZÁBAN ) _ ( A polgári fiúiskola müvészestélye j* Vasárnap este tartotta a Vigadó­ban a polgári fiúiskola művész­estélyét, amely a szombat-vasár­napi mozgalmas kulturális és vi­galmi élet ellenére zsúfolásig meg­töltötte közönséggel a nagy termet. Az estét az iskola énekkarának szép és egybevágó éneke vezette be. Majd Némethy Ferenc hegedű­művész játéka következett, akinek, különösen Godard-Adagio pate­tiquejének széles tónusu, elmé­lyedő értelmezéssel tolmácsolt elő­adása és Hubay egyik csárda­jelenetének temperamentumos és bravúros interpretálása aratott zugó tapsfergeteget. A második részben Shubert lehelletfinom bölcsődalá­val, majd Hubernek egyik magyar rapszódiájával valóságga Házba ejtette a hallgatóságot. Havas István, az illusztris költő, a Petőfi Társaság tagja, verseiből olvasott fel, amelyek közül külö­nösen a Magyar harangok cimü,­kiváló forma- és nyelvmüvészeítel megirott verse keltelt nagy tetszést. Őrsy Attilában, aki Petőfi-, Ady­verseket és egy Endrődi-kurucköl­teményt adott elő, pompás szava­lót ismertünk'meg. Nagy skáláju ;. meleg organuma, intelligens értel­mezése egy kis gyakorlattal s fő­leg jobb akusztikáju helyen mesz­sze felülemelné az amatőrelőadók színvonalán s az Auróra, ha a maga számára megnyerhetnéd benne igazi értékhez s egyúttal — Veress Imre mellett már régen szükségelt erőhöz jutna. Melege megérdemelt tapsot aratott. w Antony Károly, a hegedű- és énekszámok ügyes kísérője, Mosz­kovszky Spanyol fantáziáját adta elő valóban bravúrosan. Zajosan megtapsolták. Nagy népszerűségé­nek és közkedveltségének impo­náló megnyilvánulását élvezhette Sz. Patkós Irma, a színtársulat primadonnája. Zugó tapsvihar fo­gadta, amely az előadott szép énekszámok után nem akart el­ülni. Megkapó ovációban, amolyan „vastapsban" volt része, amilyent csak az ábrándos diákszivek ár­tatlan, lelkes rajongása tud produ­kálni. Annyira önző és materiális világunkban talán nemcsak a mű­vésznőnek, de a dérbe szökő hall­gatónak is jól esett ez a megnyi­latkozás, mert megállapíthatta be­PARIS GROF AZ „APOLLO "-BAN!

Next

/
Oldalképek
Tartalom