Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám
1924-01-31 / 15. szám
EGYES SZÁH AKI SS© KOilOXl Békésc saba, 1924 január 3 1 Csütörtö k 51-ik évfoíijam, 15-ik szám ' f f : " ~ ai ii Politikai napi'úü Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János Beífyíen miniszterelnököt rna, csütörtökön este nagy ünneplésben részesiti a kormányzópárt. Bár mi nem követjük feltétlenül, árkon bokron keresztül Bethlen István grófot, nem akarunk ünneprontók lenni. Azok a letagadhatatlan sikerek, melyeket a miniszterelnök legutóbbi külföldi utján elért, arra kényszerítenek bennünket is, hogy meghajtsuk előtte elismerésünk lobogóját. Arra a külföldi kölcsönre, amely most már biztosítottnak látszik, a legkiválóbb közgazdasági szakemberek véleménye szerint is feltétlenül szükségünk van. Nem sokat lendit ugyan Csonkamagyarország nehéz gazdasági helyzetén, de nélküle valósággal katasztrofális viszonyok közé kerültünk volna. A külföldi kölcsön ügyének kedvező elintézése főként abból a szempontból nagyfontosságú ránk nézve, hogy annak keretén belül sikerült rendezni a jóvátétel kérdését is, amely, Németország szomorú példáját tekintve, valósággal Damokles kardjaként lebegett fejünk fölött. Az a tény, hogy a jóvátétel egyelőre lekerült a magyar közgazdasági élet napirendjéről, már magában véve is felbecsülhetetlen értéket jelent. Mert hiszen tudvalevő, hogy épen a jóvátétel elintézetlen kérdése okozta a legnagyobb nyugtalanságot és bizonytalanságot a gazdasági életben és meghiúsított minden reális számítást. Most ez alól a lidércnyomás alól is felszabadult a közgazdasági élet. Bethlen István, mióta miniszterelnök, már nem egy jelentős diplomáciai sikert aratott. A legutóbbit is az ő javára kell elkönyvelnünk. Szeretnénk azonban, ha már a belpolitika terén is rámutathatna hasonló sikerekre, ha végre-valahára rávezetné ezt a szerencsétlen országot az igazi konszolidáció útjára, mert amíg itt mindenféle kilengések, atrocitások történnek, amig itt tiszteséges munkája csümölcsét senkisem élvezheti nyugodtan, amíg félelmetesen zug, kavarog a nyomor elégedetlensége, addig nem lehet konszolidációról beszélni sem. Elóflzotáat dltatc : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 16 000 kor, Egy hónapra 5500 kor. Példányonként 250 korona. Telefonszám: 7. Szerfcesjiőtég «s kiadóhivatal: Békéscsabán, II., Ferencz ló^saf-tár 20. Nvllt'ér 4s rescu u szavanként 100 korona, Felelős szerkesztő : Gulyás József. Sokkal súlyosabb a gazdák és a tanyai népség. Dőreség volna azt mondani, hogy Csaba már kifejezetten városi jellegű. Nálunk egy vegyes rendszer, az úgynevezett város-tanyai rendszer divik. Sokszor csak vasárnap, de legfeljebb szombat este jönnek be a tanyáról. Erre azt lehetne mondani, hogy ha az üzletek vasárnap zárva maradnak, majd megszokják, hogy hétköznap intézzék bevásárlásaikat. Igen ám, csakhogy a megyében egyedül Csaba az, ahol el van rendelve a vasárnapi zárvatartás. A, megye minden más közságében (talán az egy Endrődöt kivéve) nyitva vannak 10-ig az üzletek. Nem kell attól tartani, hogy elsősorban a tanyai vevőközönséget Gyula, Orosháza és a többiek vonják magukhoz ? Erre már is vannak észrevételek. De halljunk egy másik szempontot. Megkérdeztük az egyik erzsébethelyi kereskedőt (akik tudvalevőleg a városi tanácsnál kérelmezték a jelenlegi rend felfüggesztését) s ez a következőket mondotta : — Mi beadott, de elutasított kérvényünkben kifejtettük, hogy a jelenlegi rend létünkben támad meg. Vevőközönségünk nagyrészt munkás, aki ha itt a szomszédságában nem tudjp vasárnap a szükségletét beszerezni, hétköznap inkább bemegy a városba és ott vásárol. Ugyanez áll az összes széleken lévő kiskereskedőkre. A Kőváry és Szellner cég tulajdonosai, akik tavaly a vasárnapi zárásra irányuló mozgalmat megindították és sikerre vitték, ezeket mondják : — Bennünket szociális szempontok vezettek. Az alkalmazottak jogos óhaját teljesíteni kell. A mellett a kereskedőkre is'nemcsak hogy ráfér, de önérzetük és emberi méltóságuk megkívánja, hogy hetenként egy pihenő napjuk legyen, mint a többi embereknek. A nagy üzletek a jelenlegi rend mellett kardoskodnak. Már a kisiparosok panaszkodnak, hogy a hétköznapi vásárok is ártottak és most a vasárnapi zárás még érzékenyebb veszteséget jelent. Amint láthatjuk, sok az érv ugy mellette, mint ellene. A szociális szempont feltétlenül azt kívánja, hogy zárva kell tartani. De ha az érdekeltek jelentékeny többsége azt igazolná, hogy a kereskedők és iparosok egyetemessége jelentős kárt szenved, ugy ezt is respektálni kell. Végeredményében az ügy egyedül helyes megoldását a kérdés országos rendezésében látják. De nem uszítani, hanem komolyan érvelni kell azzal a szociális, krisztusi etikával, amelyet „egyesek" csak kiabálásra használnak, Zürichben a magyar koronát 0 0204-el jegyezték. Határozati javaslatok tömege a nemzetgyűlés előtt Budapest, jan. 30. A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták az indemnitás vitáját és a még hátralévő határozati javaslatok felett döntöttek. Horváth Zoltán javaslatát, hogy a pénzügyminiszter az eddig fizetett jóvátételi összegről terjesszen be kimutatást, a Ház elfogadja. Horváth Zoltán és Szakács Andor a választójogi törvényjavaslatnak a beterjesztését kivónják, mielőtt . a kölcsön fejében az ország gazdasági és politikai javait elköteleznőkBethlen István gróf miniszterelnök felszólalt és a következőket mondotta : A határozati javaslat azt kivánja, hogy mielőít a kölcsön fejében az ország anyagi és politikai javait elköteleznők, a választójogról terjesszünk be törvényjavaslatot, azután oszlassuk fel a Házat. Ez a határozati javaslat elsősorban egy ténybeli tévedésen alapszik, mert semmiféle elkötelezés, legalább uj elkötelezés a kölcsön által nem történt, sőt fordítva áll a dolog, mert javaink elkötelezése megtörténi a trianoni szerződés által. A mi akciónk arra tendál, hogy ezt az elkötelezést feloldjuk és saját céljainkra vehessük igénybe javainkat és jövedelmeinket, még pedig egy kölcsön céljából. Tehát magában a tényben is tévedés van, ettől eltekintve azonban a kölcsönakció és a választójog között semmiféle összefüggést nem látok és csak mesterségesen tudnák ilyet konstruálni. Kérem tehát a javaslat elvetését. A Ház a javaslatot elveti. Nagy derültséget keltett Szakács Andornak az a javaslata, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt koncentrációs kabinet alakítására. A miniszterelnök megjegyzi, hogy a nemzetgyűlésnek nincs joga a kormánynak ilyen utasítást adnia, csak bizalmatlanságát fejezheti ki a kormánnyal szemben. Ebben az esetben a kormány le is vonja annak következményeit. Szabó Józsefnek a munkanélküliség esetére kötelező biztosításról, valamint a magántisztviselők jogviszonyainak szabályozásáról szóló törvényjavaslatát elfogadják. Strausz Istvánnak a zárszámadások sürgős benyújtására vonatkozó javaslatát a pénzügyminiszter hozzájárulása után a nemzetgyűlés elfogadja. Ugyancsak elfogadják Strausz Istvánnak a házi ipar feilesztésére vonatkozó jcvaslatát. Ezután áttértek az indemnitás részletes tárgyalására. Zárva maradjanak vagy nyitva legyenek-e az üzletek vasárnap P Az üzletek vasárnapi zárásának vagy nyitvatarlásának ügye, amely váratlanul vetődött fel a Kereskedelmi Csarnok közgyűlésén, élénken foglalkoztatja a csabai kereskedő társadalmat, természetesen távol azoktól az éles harcoktól, amelyeket bizonyos oldalról szeretnének meglevőknek feltüntetni. Nem is volna hihető, hogy a józan és a kori összetartásban példás csabai kereskedőtársadalom ilyen módon és puskaporos levegőben akarná ezt a kényes, de feltétlenül nagyfontosságú kérdést elintézni. Reális és higgadt embereknél, amilyeneknek a csabai kereskedőket is ismerjük s amilyennek egy kereskedőnek már foglalkozásánál fogva is lennie kell, nem lehetnek irányadók más szempontok, mint a felsorakoztatható érvek. Lapunk olvasói tudják, hogy mi annak idején a vasárnapi zárás mellett törtünk lándzsát. Nem anynyira valláserkölcsi szempontból, mert hiszen 10 óra után is marad még idő ezeknek a kötelességeknek eleget tenni, de szociális szempontból, a7, alkalmazottak fontos és teljes mértékben jogos kívánságát szem előtt tartva, hogy a hét egyik napját, ép ugy mint mások, a pihenésnek,szórakozásnak és önművelésnek szentelhessék. Amellett talán az önérzetes kereskedőnek sem egészen mindegy, hogy mint a társadalomnak valami mostohája, az egy vasárnapon is dolgozzék a pult mellett. Ez ma már, 1—2 államot kivéve, a müveit nyugaton ugy is van, hogy az üzletek vasárnap zárva maradnak. De a dolog nem olyan egyszerű, amilyennek látszik. Ha ugy volna, akkor a parlamentnek már rég kötelessége lett volna az üzletek vasárnapi munkaszünetét törvénybe iktatni. De ha ezt megteszi, akkor ép ugy kötelessége az úgynevezett angol szombatot (englischer Samstag) is törvényerőre emelni, vagyis azt az intézkedést, hogy az összes ipari és kereskedelmi vállalatok alkalmazottai számára szabad a szombat délután. Csabán a legtöbb gyárvállalatnál ez meg is van, de még messze attól, hogy általános legyen. Ha szombaton nincs szabad ideje, akkor a munkás mikor vásárolja be szükségletét ? A csabai kereskedők ezen ugy vélnek segíteni, hogy szombat este egy órával tovább tartanak nyitva. De nem a munkás fogyasztó közönság a legnagyobb akadály. Egyenlőséget, szabadságot és a testvéri munkás békét hirdeti a Békésmegyei Közlöny.
