Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-01-31 / 15. szám

EGYES SZÁH AKI SS© KOilOXl Békésc saba, 1924 január 3 1 Csütörtö k 51-ik évfoíijam, 15-ik szám ' f f : " ~ ai ii Politikai napi'úü Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János Beífyíen miniszterelnököt rna, csütörtö­kön este nagy ünneplésben ré­szesiti a kormányzópárt. Bár mi nem követjük feltétlenül, árkon bokron keresztül Bethlen István grófot, nem akarunk ünneprontók lenni. Azok a le­tagadhatatlan sikerek, melyeket a miniszterelnök legutóbbi kül­földi utján elért, arra kénysze­rítenek bennünket is, hogy meg­hajtsuk előtte elismerésünk lobogóját. Arra a külföldi köl­csönre, amely most már biz­tosítottnak látszik, a legkiválóbb közgazdasági szakemberek vé­leménye szerint is feltétlenül szükségünk van. Nem sokat lendit ugyan Csonkamagyar­ország nehéz gazdasági hely­zetén, de nélküle valósággal katasztrofális viszonyok közé kerültünk volna. A külföldi kölcsön ügyének kedvező elintézése főként abból a szempontból nagyfontosságú ránk nézve, hogy annak keretén belül sikerült rendezni a jóvá­tétel kérdését is, amely, Német­ország szomorú példáját te­kintve, valósággal Damokles kardjaként lebegett fejünk fölött. Az a tény, hogy a jóvátétel egyelőre lekerült a magyar köz­gazdasági élet napirendjéről, már magában véve is felbecsül­hetetlen értéket jelent. Mert hiszen tudvalevő, hogy épen a jóvátétel elintézetlen kérdése okozta a legnagyobb nyugtalan­ságot és bizonytalanságot a gazdasági életben és meghiú­sított minden reális számítást. Most ez alól a lidércnyomás alól is felszabadult a közgaz­dasági élet. Bethlen István, mióta minisz­terelnök, már nem egy jelentős diplomáciai sikert aratott. A legutóbbit is az ő javára kell elkönyvelnünk. Szeretnénk azon­ban, ha már a belpolitika terén is rámutathatna hasonló sike­rekre, ha végre-valahára ráve­zetné ezt a szerencsétlen orszá­got az igazi konszolidáció útjára, mert amíg itt mindenféle ki­lengések, atrocitások történnek, amig itt tiszteséges munkája csümölcsét senkisem élvezheti nyugodtan, amíg félelmetesen zug, kavarog a nyomor elége­detlensége, addig nem lehet konszolidációról beszélni sem. Elóflzotáat dltatc : Helyben és vidékre postán küldve : negyed­évre 16 000 kor, Egy hónapra 5500 kor. Példányonként 250 korona. Telefonszám: 7. Szerfcesjiőtég «s kiadóhivatal: Békéscsabán, II., Ferencz ló^saf-tár 20. Nvllt'ér 4s rescu u szavanként 100 korona, Felelős szerkesztő : Gulyás József. Sokkal súlyosabb a gazdák és a tanyai népség. Dőreség volna azt mondani, hogy Csaba már kifeje­zetten városi jellegű. Nálunk egy vegyes rendszer, az úgynevezett város-tanyai rendszer divik. Sok­szor csak vasárnap, de legfeljebb szombat este jönnek be a tanyá­ról. Erre azt lehetne mondani, hogy ha az üzletek vasárnap zárva maradnak, majd megszok­ják, hogy hétköznap intézzék be­vásárlásaikat. Igen ám, csakhogy a megyében egyedül Csaba az, ahol el van rendelve a vasárnapi zárvatartás. A, megye minden más közságében (talán az egy Endrő­döt kivéve) nyitva vannak 10-ig az üzletek. Nem kell attól tartani, hogy elsősorban a tanyai vevő­közönséget Gyula, Orosháza és a többiek vonják magukhoz ? Erre már is vannak észrevételek. De halljunk egy másik szem­pontot. Megkérdeztük az egyik erzsébethelyi kereskedőt (akik tud­valevőleg a városi tanácsnál ké­relmezték a jelenlegi rend felfüg­gesztését) s ez a következőket mondotta : — Mi beadott, de elutasított kér­vényünkben kifejtettük, hogy a je­lenlegi rend létünkben támad meg. Vevőközönségünk nagyrészt mun­kás, aki ha itt a szomszédságában nem tudjp vasárnap a szükségle­tét beszerezni, hétköznap inkább bemegy a városba és ott vásárol. Ugyanez áll az összes széleken lévő kiskereskedőkre. A Kőváry és Szellner cég tulaj­donosai, akik tavaly a vasárnapi zárásra irányuló mozgalmat meg­indították és sikerre vitték, ezeket mondják : — Bennünket szociális szem­pontok vezettek. Az alkalmazottak jogos óhaját teljesíteni kell. A mellett a kereskedőkre is'nemcsak hogy ráfér, de önérzetük és em­beri méltóságuk megkívánja, hogy hetenként egy pihenő napjuk le­gyen, mint a többi embereknek. A nagy üzletek a jelenlegi rend mellett kardoskodnak. Már a kis­iparosok panaszkodnak, hogy a hétköznapi vásárok is ártottak és most a vasárnapi zárás még ér­zékenyebb veszteséget jelent. Amint láthatjuk, sok az érv ugy mellette, mint ellene. A szociális szempont feltétlenül azt kívánja, hogy zárva kell tartani. De ha az érdekeltek jelentékeny többsége azt igazolná, hogy a kereskedők és iparosok egyetemessége jelen­tős kárt szenved, ugy ezt is re­spektálni kell. Végeredményében az ügy egye­dül helyes megoldását a kérdés országos rendezésében látják. De nem uszítani, hanem komolyan érvelni kell azzal a szociális, krisz­tusi etikával, amelyet „egyesek" csak kiabálásra használnak, Zürichben a magyar koronát 0 0204-el jegyezték. Határozati javaslatok tömege a nemzetgyűlés előtt Budapest, jan. 30. A nemzetgyűlés mai ülésén foly­tatták az indemnitás vitáját és a még hátralévő határozati javasla­tok felett döntöttek. Horváth Zol­tán javaslatát, hogy a pénzügy­miniszter az eddig fizetett jóváté­teli összegről terjesszen be kimu­tatást, a Ház elfogadja. Horváth Zoltán és Szakács Andor a vá­lasztójogi törvényjavaslatnak a be­terjesztését kivónják, mielőtt . a kölcsön fejében az ország gazda­sági és politikai javait elköteleznők­Bethlen István gróf miniszter­elnök felszólalt és a következőket mondotta : A határozati javaslat azt kivánja, hogy mielőít a köl­csön fejében az ország anyagi és politikai javait elköteleznők, a vá­lasztójogról terjesszünk be tör­vényjavaslatot, azután oszlassuk fel a Házat. Ez a határozati ja­vaslat elsősorban egy ténybeli té­vedésen alapszik, mert semmiféle elkötelezés, legalább uj elkötele­zés a kölcsön által nem történt, sőt fordítva áll a dolog, mert ja­vaink elkötelezése megtörténi a trianoni szerződés által. A mi akciónk arra tendál, hogy ezt az elkötelezést feloldjuk és saját céljainkra vehessük igénybe javainkat és jövedelmeinket, még pedig egy kölcsön céljából. Tehát magában a tényben is tévedés van, ettől eltekintve azonban a kölcsönakció és a választójog kö­zött semmiféle összefüggést nem látok és csak mesterségesen tud­nák ilyet konstruálni. Kérem tehát a javaslat elvetését. A Ház a javaslatot elveti. Nagy derültséget keltett Szakács Andornak az a javaslata, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt koncentrációs kabinet alakítására. A miniszterelnök megjegyzi, hogy a nemzetgyűlésnek nincs joga a kormánynak ilyen utasítást adnia, csak bizalmatlanságát fejezheti ki a kormánnyal szemben. Ebben az esetben a kormány le is vonja annak következményeit. Szabó Józsefnek a munkanél­küliség esetére kötelező biztosítás­ról, valamint a magántisztviselők jogviszonyainak szabályozásáról szóló törvényjavaslatát elfogadják. Strausz Istvánnak a zárszáma­dások sürgős benyújtására vonat­kozó javaslatát a pénzügyminisz­ter hozzájárulása után a nemzet­gyűlés elfogadja. Ugyancsak elfo­gadják Strausz Istvánnak a házi ipar feilesztésére vonatkozó jcvas­latát. Ezután áttértek az indemni­tás részletes tárgyalására. Zárva maradjanak vagy nyitva legyenek-e az üzletek vasárnap P Az üzletek vasárnapi zárásának vagy nyitvatarlásának ügye, amely váratlanul vetődött fel a Kereske­delmi Csarnok közgyűlésén, élén­ken foglalkoztatja a csabai keres­kedő társadalmat, természetesen távol azoktól az éles harcoktól, amelyeket bizonyos oldalról sze­retnének meglevőknek feltüntetni. Nem is volna hihető, hogy a józan és a kori összetartásban példás csabai kereskedőtársada­lom ilyen módon és puskaporos levegőben akarná ezt a kényes, de feltétlenül nagyfontosságú kér­dést elintézni. Reális és higgadt embereknél, amilyeneknek a csa­bai kereskedőket is ismerjük s amilyennek egy kereskedőnek már foglalkozásánál fogva is lennie kell, nem lehetnek irányadók más szem­pontok, mint a felsorakoztatható érvek. Lapunk olvasói tudják, hogy mi annak idején a vasárnapi zárás mellett törtünk lándzsát. Nem any­nyira valláserkölcsi szempontból, mert hiszen 10 óra után is marad még idő ezeknek a kötelességek­nek eleget tenni, de szociális szem­pontból, a7, alkalmazottak fontos és teljes mértékben jogos kíván­ságát szem előtt tartva, hogy a hét egyik napját, ép ugy mint má­sok, a pihenésnek,szórakozásnak és önművelésnek szentelhessék. Amellett talán az önérzetes keres­kedőnek sem egészen mindegy, hogy mint a társadalomnak va­lami mostohája, az egy vasárna­pon is dolgozzék a pult mellett. Ez ma már, 1—2 államot kivéve, a müveit nyugaton ugy is van, hogy az üzletek vasárnap zárva maradnak. De a dolog nem olyan egyszerű, amilyennek látszik. Ha ugy volna, akkor a parlamentnek már rég kötelessége lett volna az üzletek vasárnapi munkaszünetét tör­vénybe iktatni. De ha ezt meg­teszi, akkor ép ugy kötelessége az úgynevezett angol szombatot (englischer Samstag) is törvény­erőre emelni, vagyis azt az intéz­kedést, hogy az összes ipari és kereskedelmi vállalatok alkalma­zottai számára szabad a szombat délután. Csabán a legtöbb gyár­vállalatnál ez meg is van, de még messze attól, hogy általános legyen. Ha szombaton nincs szabad ideje, akkor a munkás mikor vá­sárolja be szükségletét ? A csabai kereskedők ezen ugy vélnek se­gíteni, hogy szombat este egy órá­val tovább tartanak nyitva. De nem a munkás fogyasztó közönság a legnagyobb akadály. Egyenlőséget, szabadságot és a testvéri munkás békét hirdeti a Békésmegyei Közlöny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom