Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-01-31 / 15. szám

2 BSKEgMEGYlEl RÖZI.ÖKY Békéscsaba, 1924 január 31 Az Apokalypszis 4 lovasa február 6-in és 7-én 77 csel) népszámlálás eredménye A cseh állami statisztikai hivatal most tette közé a népszámlálás végleges eredményét. E szerint Csehországnak és az általa meg­szállott területnek összes lakossága 13,613.127, ebből külföldi 238,807, cseh és tót 8,760.937, német 3,123.127, magyar 745 431, orosz 461.849, zsidó 180.885, lengyel 75853, jugoszláv 2108, romén 13 ezer 975, cigány 8346,egyéb 1341. Országok szerint: Csehország la­kossága 6,476 825. ebből küllöldi 93757, Morvaországé 2,616.436. ebből külföldi 46448, Sziléziáé 402.730. ebből külföldi 49580, a megszállott Felvidéké fc.2.958j558. ebből külföldi 42316, a Ruténföldé 599.808, ebből külföldi 6760. Szá­zalékokban kifejezve : Cseh és tót 65.5, orosz 3.4, magyar 5.5, zsidó 1.3, lengyel 0.5, jugoszláv 0.2, né­met 23.3, román 0.1, cigány 0.06, különböző 0.01. Hó mánia nem kap otíell franciaországiéi Páris, jan 30. Az a tárgyalás, amely Románia és Franciaország között folyt abból a célból, hogy Románia 100 millió francia frank hitelt kapjon fegyverkezési cé­lokra, teljesen megszakadt. Romá­nia ugyanis lemondott a hitelről. Mint utólag kiderült, az elhatáro­zás oka az, hogy a francia kor­mány a kölcsön fejében ellenőr­zés alá akarta venni a román állami petroleumjavakat. Azt is beszélik párisi politikai körökben, hogy Románia nem mutatkozott hajlandónak a francia-cseh szer­ződéshez hasonló francia-román szövetség megkötésére. A Chicago Tribüné jelentése szerint Antonescu román követ, amikor közölte a francia kormány­nyal, hogy Románia nem veszi igénybe a 100 millió francia frank hitelt, egyszersmind olyan célzást is tett, hogy Románia Olaszor­szágtól 100 millió lirás kölcsönt fog kapni. 2 estvei gyilkosság Szarvason A gyilkost egy évi börtönre itélte a gyulai törvényszék Be akarta magát záratni munkahiány miatt Nyomor elől a börtönbe A szegényebb néposztályok mos­tani szomorú helyzetét nemcsak a folyton fokozódó drágaság teszi mindig súlyosabbá, hanem a nagy téli munkahiány is. Különösen a földmunkák terén van óriási pan­gás, ugyhogyamezőgazdaságimun­kások legnagyobb része e kegyet­len télben úgyszólván semmitsem keres. Nem csoda tehát, ha egyik­másik a legkétségbeesetteb ötle­tekhez folyamodik, csakhogy hely­zetét valamiképen elviselhetőbbé tegye. Erre jellemző &z alábbi, megtörtént eset is: A gyulai törvényszéken a szom­bati tárgyalósok alkalmával egy toprongyos ember állított be Fral­ler Ferenc bíró szobájába. Mere­ven megállott a biró előtt és egy darabig nem szólt egy szót sem. — Mit akar, barátom ? — kér­dezte tőle a jóindulatáról széles körben ismert biró. Erre illedelmesen megszólalt a rongyos ember: Kérem szépen, nagyságos biró ur, én Mázán György vagyok Csa­báról. — Ezt most már tudom. De mi a kívánsága ? — Arra kérném a nagyságos biró urat, hogy zárjon be engem két hónapra. — Miért fiam ? El vagy talán ítélve ? — kérdezte csodálkozva a biró. — Nem itélt eddig még el en­gem senki. —Akkor valami bünt követtél el? — Nem én. — Hót akkor miért akarod ma­gadat bezáratni ? A szegény ember ellágyulva reszkető hangon válaszolta : — Nem tudok seholsem mun­kát kapni, nagyságos biró ur és nem tudok megélni. Azért kérném szépen, hogy tessék engem bezá­ratni legalább két hónapra, amig kitavaszodik. Akkor mór könnyebb lesz az élet, mert lesz munka. Mázán György különös kérelmét természetesen nem teljesíthette Fraller biró, de igyekezett lelkére beszélni az elkeseredett ember­nek, úgyhogy az kissé megvigasz­talódva távozott el a törvényszék épületéből. Ha azt akarja, hogy Ön na­ponta mindent tudjon a megye ügyeiről, ugy fizessen elő a Bé­késmegyei Közlönyre. Ha azt akarja, hogy az egész megye tud­jon Önről, ugy hirdessen a Békés­megyei Közlönyben. A gyulai törvényszék dr. Tóth Ferenc tanácselnök vezetése alatt működő büntető tanácsa hétfőn egy fiatal szarvasi iparos, Biachna István fölölt iteíkezett, aki hirtelen haragjóbtn egy hatalmas tímár­késsel halálosan megsebezte test­vérbátyját, Sámuelt. A halálos végű összekoccanás munkaközben történt a timarmü­helyben, amelynek Brachna István volt a tulajdonkepeni vezetője, mert az idősebb Sámuel gyönge­eiméjü volt. Egy ízben István azt az utasítást adta batyjának, hogy hozza be az udvarról a lapálot. Rövid idő múlva visszajött Sámuel azzal, hogy nem találja. — Mit ? Nem találod ? Még eny­nyit se lehet ródbizni ? — förmedt rá nagy káromkodások közepette István. Ezzel nekiment és ütnt­verni, fojtogatni kezdte. Sámuel védekezett a maga módja szerint és hamarosan elkeseredett dula­kodás támadt a két testvér között, amely még jobban felbőszítette Istvánt. Dühében felkapott egy méter hosszú borotvaéles timár­kést és hatalmas vágást ejtett vele a Sámuel derekán. A nagy sebből csakúgy ömlött a vér. A súlyosan sebesült embert be-, szállították a csabai közkórházba, ahol azonban már nem lehetett rajta segíteni, mert a bacillusokkal fertőzött késtől tetanuszmérgezést kapott, amely egy hét múlva megölte. A bíróság előtt Biachna István töredelmes vallomást tett. Védel­mére azt hozta fel, hogy esze agaben sem volt megölni testvérét s a keshez is csak nagv harag­jabtn, tehát felig öntudatlan alla­pciban nyúlt. A törvényszék mél­tányolta is a vedekezést, mert biachna Istvánt erős felindulásban elkövetett haláltokozo súlyos lesti­ser esben mondotta ki bűnösnek es ezert egy evi börtönre ítélte, amelyből masiél honapot a vizs­galati togseggal kitöltöttnek vett. A knaiyi ügyész súlyosbításért feltbbez az itelet ellen a szegedi ítélőtáblához. Suhantok garazaaiko­ausa a hephaztan Lopnak és rongálnak mindent A csabai Népházat annakidején azért állította tel varos, hogy a munkasoknak szabad idejükben, különösen télen, legyen egy helyi­ségük, ahol csöndesen, szolidan eiiarsaloghatnak és ahol őket kcnnyü szerrel megtalálhatja min­denki, akinek szükségük van rájuk. A Népházát ezelőtt is, most is, leglókepen mezőgazdasági mun­kasok vették és veszik igénybe, kegebben nemcsak táisalgó volt a Nephaz, hanem egyúttal olvasó­helyiség j s > ehoi újságok és könyvek állottak a látogatók ren­delkezésére Most mér ez utóbbit DEL-JiB sorozatos reklámcipők kaphatók mig a készlet tart Péter fi Cwőáruf)ázában 1-ső sorozat: női elsőrendű félcipő, sevróbőrből parja 60.000 fii, 2-ik soroxat: női mttgasszáru liizős cipők, elegáns lakkcipők párja 80.000 fii, 3-ik sorozat s női msgasszáru ínzős cipők, rámánvarrott talppal párja 100.000 H. kénytelen volt beszüntetni a Nép­ház intézősége részint azért, mert az újságok és könyvek nagyon, drágák lettek, részint pedig azért,, mert a múltban is többször be­igazolódott, hogy az odajáró mun­kások nem nagyon oltalmazták a köztulajdonban levő olvasnivaló­kat, sőt még az „enyém-tied" fogalmát is szerették összezavarnia A világháború nagyon megron­totta az erkölcsöket és ennek szo­morú tanujeleivel most is lépten­nyomon lehet találkozni a Nép­házban. Ezelőtt legnagyobbrészt felnőtt gazdasági munkások láto­gatták a Népház társalgóját, most azonban nagyon elszaporodtak a 15—17 éves vásott, rosszneve­lésü suhancok, akik nem dolgoz­nak, nem is akarnak nézni munka után, hanem az egész napot át­hancurozzák, közben pedig ellop­nak és megrongálnak mindent,, ami a kezük ügyebe kerül. Mióta ezek a suhancok felkapták a Nép­házat, azóta ott állandó a zavar és felfordulás. Az egyetlen hajdú,, aki a látogatók közvetlen felügye­letével van megbízva, nem bírja őket megfékezni, inert nem lehet ott mindig, irodaszolgai teendőket is kell teljesítenie. Csak igy tör­ténhetett meg, hogy a társalgó falai lehetetlenül össze-vissza van­nak firkálva, piszkítva és pár nap­pal ezelőtt még az ajtókilincsek és az ablakvédő rácsozatok is eltűn­tek. Jellemző, hogy az idősebb­munkások nemcsak szemethuny­nak a suhancok garázdálkodásai, élőit, harjem még biztatják is őket­Chrisztián György népjóléti in­téző ez ügyre vonatkozólag követ­kezőképen nyilatkozott munkatár­sunk előtt: — Mór igazán tűrhetetlen, amit ezek a gyerkőcök csinálnak. Nem lehet rájuk eléggé vigyázni. Ré­gebben, mikor két hajdúnk is volt, ilyesmik nem fordulhattak elő, mert az egyik állandóan benn volt a társalgóban és rendben tudta tar­tani a helyiséget, a másik pedig az irodaszolgai teendőket végezte. Most ez az egy hajdú képtelen rendet teremteni. Ezért a városnak vagy egy uj hajdúi állást kell rend­szeresítenie a Népháznál, vagy pedig kénytelenek leszünk kizárni a helyiségből nemcsak a garázda Valódi angol siövetiíjdonsagek 3lL Irimy és Olláry Alkalmi és utcai ruhák a legújabb divat szerint. Előnjös árak! Tanulókat felvesznek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom