Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-01 / 40. szám

EGYES SZÁM ARA 500 KOROMA Békéscsaba, 1924 március 1 Szombat 51-ik évfolyam, 40-ik szám BEIÉSH ZLONY Politikai napilap Előfizetési dija* : 'Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 28.000 korona. Egy hónapra 10000 korona. Példányonként 500 korona. Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János, Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés dijszibás szerint. A nemzetgyűlés a testnevelésért A szociáldemokraták a javaslat ellen A kötelezd testnevelés és a vasárnapi munkaszünet Budapest, február 29. A mai -nemzetgyűlésen az elnöki előterjesztések után áttérnek az országos testnevelési alapról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A7. első felszólaló Kélhly Anna : A törvényjavaslatot nem fogadja el. Nézete szerint a sportolást nem lehet kötelezővé tenni. Gondoskodjék a kormány a megélhetésről. Először is munkásvédelmi intézmények létesítéséről. Kifogásolja, hogy a cserkészek felvételénél különbséget tesznek egves vallások szerint. Helyteleníti, hogv a Tcötelező testedzés számára a vasárnapot akarják kiie'ölni. amivel a munkásokat megfosztanák egyetlen pihenőnapjuktól. Petrovácz Gvula : Amit Kéthly Anna az ifjúság neveléséről elmondott, helyesli, de teljesen ellentétben áll vele akkor, amikor meefeledkezve női mivoltáról, vallásellenes szavakat használ. A törvényjavaslatot ugv a maga, mint a pártja részéről örömmel elfogadja. Egyeiért a kultuszminiszter fejtegetéseivel és meg van győződve arról, hogv amikor a miniszter a sport demokratizálásáról beszél, akkor a demokráciát kereszténv értelemben értette. A soortnak helvtelen irányban való demokratizálása eddig két elfajulásra és pedig üzletszerűségre és durvaságokra vezetett. Teljesen üzletszerűvé tették a sporíot. Nem az volna e legnagyobb baj, hogy professzionisták szerepelnek a sportban, hanem az, hogy titokban folytatják ezt az üzletszerűséget, a világ előtt pedig mint amatőrök szerepelnek. Azt hiszi, hogy a törvényjavaslat elősegíti azt, hogy megszűnnék a soort üzletszerűsége, másfelől pedig, hogy kiküszöböljék a durvaságokat. Utána Rothenstein Mór szolalt fel: Visszautasítja Petrovácz Gyulának Kétly Annára vonatkozó kijelentését. A testnevelést ők előmozdítani kívánják, de hibásnak tartja a törvényjavaslatot azért, mert előbb a munkásság egészségügyi viszonyait kellene megjavítani. A törvényjavaslatot 'nem fogadja el. Ezután Gömbös Gyula szólalt lel. Csodálkozik azon, hogv a •szociáldemokraták nem járulnak hozzá a törvényjavaslathoz, holott a javaslat tömegsportról szól, tehát a fömegnevelést célozza. A szociáldemokratáknak támogatni kellene ezt. A javaslatot örömmel üdvözli, reméli, hogy ezzel a javaslattal a testnevelés valóra válik. Az országos testnevelési tanács most már gyakorlatilag is megoldhatja *á testnevelési kérdést, amely iránt a nagy nemzeteknek mindig nagy volt a megértése, mellyel szemben csak dekadens nemzetek nem tanúsítottak kellő megértést. Természetes, hogy akkor, amikor ilyen anvagi eszközöket bocsátanak rendelkezésre, tisztában kell lenni azokkal az elvekkel,amelyeknek ateslnavelés terén mértékadónak kell lenni. Nemcsak a fővárosra kell helyezni a fősúlyt a testnevelés terén, hanem elsősorban a falura és a vidékre. Ne költsünk milliókat külföldi túrázásra és olympiálra, mert még nincs kiépített testnevelésünk. Bizonyos, hogy nemzetközi versenyeken való részvételre szükség van, hogy azokon a magvar színeket is képviseljék, de csak olyanokat lehet kiküldeni, akiL nem válnak szégyenünkre, mert különben nevetségessé válhatnánk. A professzionizmusnak hive. Ezután Várnai Dániel szólal fel. A totalizatőr adójáról beszél. Ezzel a lovaregylet 400 millió nemzeti ajándékot kapott már eddig is az államtól. Határozatot nyújt be arról, hogy a kibocsátott végrehajtási utasítást helyezzék hatályon kivül és bocsássanak ki uj végrehajtási utasítást. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Karafiáth Jenő szólal fel. Reflektál a szociáldemokraták felszólalására. Kifogásolja, hogy a szociáldemokraták ismét osztályellentétet állítanak fel, holott ilyenekről sport terén nem lehet beszélni. Rámutat arra, hogy a levente egyesületnél leromlott közegészségügyet akarják megjavítani, semmi egvéb céljuk nincs e tekintetben. Várnai felemlíti továbbá, hogy a munkásegyesületek iránt nincs elég megértés s hog> ezek nélkülözik az elismerést. Ezzel szemben kijelenti, hogy illetékes helyen mindig a legnagyobb elismeréssel voltak ezekkel az egyesületekkel szemben. A javaslatot elfogadja. A Devizaközpont közli: A takarékkorona mai árfolyama 103 papirkorona. Tlégyszáz millió lünl el egy pesti postán Budapestről jelentik : Egy állami tisztviselő táviratot adott fel a postán, később észrevette, hogy eltűnt a pénztárcája, amelyben összesen 400 millió korona értékű csekkek és másfélmillió korona készpénz volt A károsult feljelentést tett a rendőrségen. A rendőrság táviratilag letiltotta a csekket Budapesten, Bécsben, Berlinben, Bukarestben, Londonban és Newyorkban. A megsemmisítési eljárást pedig folyamatba tették. A gazdák álláspontja a kényszerkölcsönnel szentben Súlyosnak találják a terheket ják, hogy a gazdatársadalomra csak egészen enyhe terhet rónak. A végső megállapodáshoz szükséges statisztikai adatok összeállításán most dolgoznak a statisztikai hivatalban. Gazdakörből eredő adat szerint több mint 100 milliárdot rótt le a gazdatársadalom, amig az ipar és kereskedelem együtt alig 50 milliárd koronát. A gazdák fizetéséhez számítandó még az a 400 ezer hold. amit az állam földbirtokpolitikai célból vesz el tőlük. Az egységes párt 12-es tagu bizottsága ma délelőtt 11 órakor miniszteri tanácskozó teremben folytatott tanácskozást. Az ülésen megjelent Valkó Lajos ideiglenes pénzügyminiszter is. Budapest, febr. 29. Tudvalevő, hogy az egységes párt egy 12 tagból álló bizottságot küldött ki, amely a kényszerkölcsöntörvénytervezetet vette tárgyalás alá. A bizottságban erősen érvényesül a kisgazdák álláspontja, akiknek főleg Sz'ijj Bálint és Csontos Imre a hangadóik. A 12-es bizottság még nem döntött a gazdák terhe ügyében. Az ellentét a föld megterhelése körül merült fel- Különösen ebben a pontban mutatkozik erős ellentét a 12-es bizottság tagjai között. A képviselők egy része azt kívánja, hogy az agrártársadalom is vegye ki részét a belföldi kölcsönre vonatkozó áldozatokból. Hangoztatközvetítő megoldást keresett. Ha a románok saját jószántukból jöttek be az országba, akkor rablásnak minősiti, ha támadás elhárítására jöttek be, akkor nincsen helye a kártérítésnek, mert akkor hadizsákmánynak minősíthető az, amit elvittek, sőt még Magyarország tartozik megfizetni a román hadsereg élelmezési költségeit is. Előmutatták a románok Foch marsall parancsát a bevonulásról, amit támogatott a vörös sereg offenzivájának visszaverésére véghezvitt előnyomulás szükségességével. A román kiküldöttek a következő ajánlatot tették. Románia a követelésnél kilencszerte nagyobb összegben szabja meg a megszállás költségeit. Igazolni tudja,, hogy antánt parancsra jött be. Épen ezért Románia ajánlja, hogy mondjon . Ie Magyarország a kártérítésről, melynek ellenében Románia is lemond követeléseiről. 77 közalkalmazottak tulórázási dijai. Budapest, febr. 29. A kormány rendeletet adott ki az államtisztviselők és egyéb alkalmazottak által a megállapított hivatalos időn kivül teljesített munkálatok dijának megállapításáról. A rendelet február elsejétől visszamenőleg a főiskolai végzettséghez kötött állásokban a négy, öt, hat fizetési osztályokban 4000, a VII.; VIII. fizetési osztályokban 3530. A IX., X. fizetési osztályokban, valamint gyakornokoknál 3200 koronában állapította meg a tulmunkák óradiját. A középiskolai képzettséghez kötött állásokban az óradíj 3600 korona. 7TIagyarország lemondott a románok okozta károk megtérítéséről Budapest, február 29. Meglepést keltett az a tény, hogy Magyarország a román—magyar tárgyalások során lemondott a fennálló 34 milliárd korona kártérítési követeléséről. A lemondás inditó okairól annyit tudtunk meg, hogy a magyar kiküldötteknek a kártérítési lemondásra el kellett magukat szánni. Mindenekelőttlemlékeznünk kell arra, hogy 1919 őszén a bevonul románok ipartelepeinket kirabolták, a gépeket, mozdonyokat Erdélybe, illetve a Regátba szállították. A kár összeírása már az ántánt kiküldöttei, köztük Bantholcz tábornok ellenőrzésével megtörtént s akkor a magyar kormánynak az összeállított 34 milliárd korona kártérítési összegét az ántánt elismerte. A románok kijelentették, hogy nem fizetnek semmit, mert amit elvittek, hadizsákmány volt. Az ántánt elismerte a magyar jogosságot, de mégis Hagy tjófuvás volt az egész országban Budapest, febr. 29. A nagy hófúvás miatt több vonat elakadt. Az ország minden részén erős hófúvás és vihar volt, ami az államvasút vonalain forgalmi zavarokat okozott. A 17112-es számú tapolcai vonatnak 10 órakor kellett volna Budapestre érkeznie, de Balatonfüred mellett elakadt, hol most nyilt pályán áll. Hóekék tisztítják a pályát. Szolgaegyháza és Sárosd között 200 méternyi vonalon másfélméteres hó borítja a pályát. Zircz és Jutás között erős volt a hófúvás, a veszprémi vonat nem közlekedhetett. Erős havazást jelentenek Moson, Magyaróvár környékéről is. Itt a havazás azonban nem okozott forgalmi akadályt. Z'irichben a magyar koronát 0 0130-al jegyezték. -J