Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-01 / 40. szám

2 B^KESMÜüttYlfii KÖZLÖM Békéscsaba, 1924 március 1 Prónaij provoháltatta a bonvédelmi miniszteri Budapest, febr. 29. Prónay Pél alezredes, mint értesülünk, dr. Rácz Vilmos és megbízott társa utján a délelőtt folyamán provo­kálta gróf Csáky honvédelmi mi­nisztert Csákynak egy a folyosón tett sértő megjegyzése miatt. Kanada rönaságaifelé Nyolcvan békésmegyei család indul rövidesen a tengeren­túlra — Kuba szigetére is mennek — rabszolgáknak (A Közlöny munkatársától). A kivándorlási láz, amely az embe­reket országról-országra elfogja és amely a legutóbbi idők zűrzava­ros gazdasági helyzetével csak fo­kozódott, most már a közvetlen környékünkön jelentkezik. Az egy­szerű, munkás embereknek az a törekvése, hogy a bizonytalan sors elől egy véglegesebb, biztosabb és állandóbb helyzetbe mentsék át magukat, most már a mi vidé­künkön is kezd vándorbotot nyom­ni néhány tucat derék magyar em­ber kérges, de becsületes és tevé­keny tenyerébe. Az uj, jobb haza, a biztosabb jövő utáni sóvárgás pompás szín­nel, a könnyelműség rózsaszíné­vel vonja be előttük a kék oceá­nokon tul fekvő idegen, titokzatos földeket és jelentéktelenné törpiti az ott várakozó veszedelmeket és leselkedő bajlódásokat. Itt min­denki bátor és vakmerő és leg­feljebb lekicsinylő, lölényes kéz­legyintéssel adja le véleményét a jóakaratú figyelmeztetőknek. Békésvármegyének ma száipos községében élnek olyan magyarok, akik előtt uj ígéret Földje káprá­zik. Sokan vannak, fájdalmasan számosan akadnak, akik uj haza felé tekintenek, hogy a vélt jó hajszolásával a rettentő bizonyta­lannal rohanjanak szembe. Nyolc­van család készülődik lassan útra és nyolcvan derék, jó magyar em­berrel lesz árvább és szegényebb ez az árva, kifosztott, csonka or­szág. Szarvasról, Békésről, Szegha­lomról, Békéssámsonból és más községekből készülődnek útnak a dolgoskezü magyar földturók, aki­ket a délibáb ragyogása Kanada földjére vonz. A nyolcvan család legnagyobb része természetesen a teljes létszámmal kel uira és igy körülbelül négy ötszáz főnyi kara­ván indul neki tavasszal az oce­ánontuli bizonytalannak. Információink szerint a Kana­dába készülőkön kivül vannak so­kan, akik Középamerikába, Kuba §zigetére igyekeznek. Ezeket állí­tólag valamilyen hajóstársaság közvetítésével már előre leszer­ződtették földmunkára, olyképpen, hogy a teljesen szegény és va­gyontalan kivándorlókat a hajós­társaság hitelben szállítja ki és az emberek odaát bizonyos időben megállapított munkájukat lekötik a hajójegy óra fejében. Ez röviden és magyarán rab­szolgaságot jelent. A hazájától távolra jutott, idegen nyelveket nem tudó egyszerű magyar föld­mivelő az ilyen ravasz és lelki­ismeretlen szerződéssel nemcsak a munkaerejét adja el előre meg­szabott potom áron, henem esetleg az életét is. Mert az kétségtelen, hogy a tetszés szerint fizetett sze­gény kivándorló az éhbéren meg­élni nem, csak elpusztulni lud. De azt aztán hamarosan. Nagyon fontos nemzeti érdek, hogy hatóságaink figyeljék a ki­vándorlási mozgalmat és szán­dékokat és világosítsák föl az egyszerű földmiveseket az ilyen ingyenes szállítás millió veszedel­méről és nagyon is méregdrága voltáról. Ha már el kell veszíteni az országnak néhány ezer kitűnő munkáskezet, legalább ne örökre veszítse el azokat. Felit Oszaka dásszerü hóesés volt Csabán A hóesés a vasúti közlekedés­ben nem okozott zavarokat (A Közlöny munkatársától.) Csü­törtök hajnaltól kezdve 24 óráig szünet és csillapodás nélküli hó­özön hullott Békéscsaba városára és környékére. A hóesés különö­sen estefelé lelt erősebbé és sű­rűbbé, ugy hogy ekkor már csal hatatlanul felhőszakadásba ment át a szelid hóhullás, a kristályos hópilléknek kavargó, bohókás és csillogó száilingózása. Estefelé már vastag, vakitófehér, lágy és puha hószőnyeg borult rá a há­zakra, fákra, ulakra, tárgyakra egyaránt és mindent vastagon fö­dött be a télnek ez a megkésett, februárvégi pajzán játékossága. Pénteken reggelre elállott a ha­talmas hóesés és bokán felül érő, diszes és pompás fehér hórenge­teg boritott el mindent. A fák gá­lyáin mázsányi teherrel nyugodtak a hócsomók és húzlak lefelé az ágakat, a telegráfdróíokon karnyi vastagságban ült a rengeteg hó­szőrme. Reggel mindenki arra éb­redt, hogy közlekedési akadályok vannak az uccák járdáin, az ud­varokon, ugy hogy az uccáia való kijutás igen körülményesnek mu­tatkozott. De valóban közlekedési akadályokat okozott a hóesés : a közúti motor csak órák hosszáig tudta megtenni az ulat az állo­mástól a városházáig, de ezt is csak ugy, hogy úgyszólván lépés­ről-lépésre julott előre, mert a ko­csi előtt néhány ember állandóan lapátokkal és seprükkal hadako­zott és birkózott a síneken fekvő forgalmi akadállyal: a rettentő mennyiségű hótömegekkel A nagy hóesés szerencsére az államvasutak vonatainak közle­kedését nem hátráltatta. A fővonal vonatjai rendesen és pontosan futottak be a békéscsabai pálya­udvarra és indultak tovább. Leg­feljebb a vicinális vonalakon vol­tak némi késések a mérhetetlen hóesés következtében. Így késett a gyulai vonat is, amely pontosan 45 perces késéssel érkezett be pénteken reggel. A lehullott rengeteg hó eltaka­rítása hatalmas munkát adott a háztulajdonosoknak, akiknek intéz­kedésére már kora reggel meg­kezdték a járdák letisztítását. A rendőrség ezt a munkát szigorúan ellenőrizte és ez uton is figyel­mezteti az érdekelteket, hogy a hőmennyiség eltakarításáról any­nyival is inkább gondoskodjanak, mert a tisztítatlan járdák gazdáit a hatóság szigorúan meg fogja büntetni. Déltájban a hó olvadni kezdett és sok helyütt mély víz, hólé és locs pocs foglalta el a helyét a pompás fehér hőtakarónak. Igy bizonyos, hogy ez a hó nem is fog megmaradni és csak aira volt jó, hogy szaporítsa és állandósítsa a sarat és a locs-pocsot. A1BDM „Most már hazamehet.. Anatole Francé az utolsó napjait éli. A nagy szkeptikus, aki gyö­nyörű szavak mérgébe mártott nyilait annyiszor lövöldözte a Halál őfelsége felé, most utolsó nagy csatáját vivja vele, A francia lapok irodalmi krónikásai szor­galmasan kutatnak Anatole Francé eddig még nem ismert életrajzi adatai után és a lapokban nemes verseny fejlődött ki, hogy ki tud a nagy iró ifjúkori életéből minél több, érdekes és jellemzően kedves apróságot fölkutatni és föltálalni. A „Matin" munkatársa Anatole Francé ifjúkori életéből a követ­kező kedves történetet jegyezte föl: Anatole Francé egészen kezdő iró korában valahonnan 5000 frankot örökölt. Ötezer frank abban az időben még nagy pénz volt és Francé is azt hitte, hogy ekkora összeggel a zsebében egyenrangú és méltó társa az amerikai milliár­dosoknak. Es hogy ennek a gaz­dagságnak a külső keretei se hi­ányozzanak, az ötezer frankot a Francia Nemzeti Bankba helyezte el, ahol viszont egy ötezer frankról szóló csekkönyvet nyomtak a bol­dog iró markába. Francé az hitte, hogy az ötezer frankkal minden vágyát és álmát megvalósít­hatja. Gondtalanulvásárolt mindent össze-vissza és amikor fizetni kellelt, a gazdag emberektől elta­nult gesztussal csekkel fizetett. Meg volt győződve, hogy az ötezer frank igen hosszú ideig fog tartani és egy pillanatig sem gon­dolt arra, hogy ennek a pénznek egyszer vége is lehet. Pedig igen hamar vége lett. Az öröklés után alig két hónapra Anatole Francé­nak 1000 frankra volt szüksége. Biztos és határozott léptekkel ment föl a Nemzeti Bankba a pénzt fölvenni, ott azonban sajnálattal jelentették ki neki, hogy az ötezer frankból már csak alig 300 frank áll a rendelkezésére . .. Anatole Francé szomorúan vágta zsebre a „nagy vagyon" utolsó maradványait és lehorgasztott. fővel ballagott le a Nemzeti Bank széles márványlépcsőjén. Amint a kapun kilépett, meglátta ott azt a szu­ronyosan őrt álló katonát, aki minden ország Nemzeti Bankja előtt ott szokott díszelegni. Francé, szivében a nagy bánattal, odaállt a katona elé és a vállát hálás barátsággal megveregetve, igy szólt: — Most már hazamehet, bará­tom . . . — Az Előre Munkás Testedző Egyesület álarcos bálja ma este lesz a Nádor-szálloda télikertjében. A népszerű Sportegyesület bálja iránt rendkívüli érdeklődés nyil­vánul meg. ) ( ) ( ] GUMIMITALPAS [ ) FÉRFICIPŐ ( ) KÜLÖNLEGESSÉGEK ( { < ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( PÉTER FI ) CIPŐÁRUHÁZÁBAN ( ) ( — Az evangelikus leányegye­sület szombeti hangversenye iránt állandóan nagyfokú érdeklő­dés nyilvánul meg. A Békéscsa­bára érkező és az estélyen ven­dégszereplő budapesti egyetemi énekkarokat a délutáni vonatnál ünnepélyes fogadtatásban fogják részesíteni. A fogadtatáson részt vesz a város részéről Berthóty István dr. polgármester, a leány­egyesület részéről pedig Korosy Magda, akik üdvözölni fogják a vendégeket. A hangverseny, ame­lyet pontosan esli 8 órakor kez­denek meg a Városi Színházban^, valóságos művészeti szenzáció lesz, amely még a legmaga­sabb igényeket is kielégítheti ní­vós és rendkívül dus műsorá­val. A vasárnapi istentiszteleten Kereszty orgonaművész kíséreté­vel az énekkarok Beethoven „Is­ten dicsősége" kezdetű müvét adják elő, majd az „Erős várunk nekünk az Isten"-t. A büffé ré­szére szánt küldeményeket (hideg fölvégottakat és süteményeket) ké­rik szombaton a Vigadóba juttatni. Jegyek még korlátolt szómban kap­hatók Gally és Wénich droguéri­ájában. — Péchy Blanka szavald estje Békéscsabán. A csabai Aurora zenei és irodalmi kör március 12-én a Kultúrpalotában nagysza­bású, nivós estélyt rendez, amelyre sikerült Péchy Blanka jeles buda­pesti művésznő szereplését bizto­sítani. Péchy Blanka az estélyen előadás és szavalómüvészetét fogja bemutalni a közönségnek, amelynek minden bizonnyal ma­gas nívójú műélvezetben lesz ré­sze. Az estély részletes program­jának ismertetésére még vissza­térünk. — Itt emliljük meg, hogy az Aurora március 7-én délután választmányi ülést tart, rendes közgyűlését pedig, amelyen uj jegyző választására is sor kerüL március 16-án tartja meg. — Visszaküldték a városi pi­aci szabályrendeletet. A keres­kedelemügyi minisztérium Békés­csaba városának azt a szabály­rendeletét, amely a vásári és piaci rendtartásra vonatkozik, a mai napon visszaküldte azzal, hogy a szabályrendeleten pótlásokat és javításokat kell eszközölni. A pót­lásokat a városházán rövid idő alatt kötelesek elkészíteni és föl­terjeszteni a minisztériumnak. Páris grófnője a legizgalmasabb bűnügyi történet

Next

/
Oldalképek
Tartalom