Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-28 / 38. szám

EGYES SZÁ3« ARI 5®® KORONA Békéscsaba, 1924 február 28 Csütörtök 5t-ik évfolyam, 38*ik szám BEIESH KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 23.000 korona. Egy hónapra 10000 korona. Példányonkén

t 500 korona. Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János Szerkesztőség és József-tér Telefonasám : 7 kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferencz 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Kisebbségi nyelvek a magyar közhivatalokban Mokcsay Zoltán nagy beszéde a nemzetgyűlésen az elszakadt területek magyarságának helyzetéről Budapest, február 27. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések utón az összeférhetetlenségi itélőbizottságnak Reisl Richárd összeférhetetlenségi Ítéletében hozott ítéletét olvassák fel. Az összeférhetetlenségi bizottság kimondotta, hogy Reisl Richárd ügyében összeférhetetlenség esete nem forog fenn. Ezután az indítvány és interpellációs könyvet olvassák fel. Az indítványok közé Pakots József jegyzett be indítványt, amely többek között azt foglalja magában, hogy a parlament küldjön ki egy bizottságot annak megvizsgálására, hogy február 15-én, pénteken s az ezt követő napon, amikor az értékpapírok árfolyamai oly magasra szöktek, kiL adtak el nagyobb mennyiségben a jóhiszemű közönség súlyos megkárosításával értékpapírokat. Ezután az interpellációs könyvet olvasták fel, melybe 20 interpellációt jegyeztek be,fi amelyekre a napirend letárgyalása után, legkésőbb fél 12 órakor térnek ót. Az elnök bejelenti, hogy az interpellációkat megelőzően a honvédelmi miniszter válaszolni fog Kiss Menyhértnek a Prónayügygyel kapcsolatban előadott interpellációjára. Ezután a kisebbségi nyelveknek a közhivatalokban való biztosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására térnek át. Első felszólaló i Mokcsay Zoltán. Örömmel üdvözli a törvényjavaslatot. Szeretné, ha az utódállamok is kövétnék példánkat a saját területükön élő kisebbségekkel szemben. Meg akar emlékezni azokról, akik a trianoni szerződés folytán kénytelenek az elszakított területeteken élni és a hontalanság keserű kenyerét enni. Hogy milyen keserű ez a kenyér, azt csak azok tudják, akik már megízlelték. Szükségesnek tartotta itt ezeket elmondani, hogy tájékoztassa a nagyvilágot és, hogy önbizalmat merítsenek a megszállott területen élő lestvéreink. Ezután az elszakadt területek magyarságáról szólott. A magyarság számarányának csökkenése megkezdődött minden vonalon, a beolvasztás is igen erős ütemben halad előre. Pozsonyban 1910-ben a város lakosságának 40.53 százaléka volt magyar, Kassán ugyanabban az évben 75.43 százalék. 1919-ben a cseh megszállás szerint már csupán 20 százalék magyar volt Pozsonyban, Kassán pedig 38.42 százalék. Ugyanilyen a helyzet a többi felvidéki városban is. A felsőmagyarországi 16 vármegyéből 6 zsupánságot alakítottak. Ezenkívül figyelmen kivül hagyják a Felvidék közigazgatási és közgazdasági viszonyait, hogy igy elnyomhassák a magyarokat. A csehek törvényt hoztak, mely szerint jogos a hatóságok előtt a kisebbségi nyelvhasználata azokon a helyeken, ahol az arányszám a 20 százalékot meghaladja, de ezt a törvényt kijátszák. A cseh kormány Hodzsa Milán indítványára elhatározta, hogy a földosztással kapcsolatban Érsekújvár és Komárom között csak cseh légionárus családokat telepit le. Igy ezekben a színmagyar községekben a magyarságnak idővel teljesen nyoma vész. Sokszor nyíltan is elnyomja a cseh kormány a magyar kisebbségeket. Bemutat egy körrendeletet, amelyben irtóhadjáratot indítanak a magyar nyelv hivatalos és magánhasználata ellen. A magyar nyelv szerintök irredenta beszélgetésekre adhat alkalmat. Felolvassa a Csehszlovákiában élő kisebbségeknek angol, francia és német nyelven átadott emlékiratát, amely többek között azt mondja, hogy a magyar nemzeti kisebbségek szabad nemzet. fiai, alkotmányuk több, mint ezeréves és a szabadság szelleme hatja átKulturális és gazdasági tekintetben a magyarság hatalmas lendületnek indult Szlovenszkóban ezer iskola és ipari vállalat van, amelyek mind a magyar állam al kotó erejét bizonyítják. Az uj csehszlovák államalakulás mindezt készen találta. Most azonban látják a kisebbségek, hogy nemcsak szabadságjogaikat nyomják el, hanem kulturális intézményeiket is erőszakkal elveszik és elszlovákositják azokat. A sajtó terén szintén elnyomják véreinket. Demokratikus államot igért az uj államalakulat és kiépítette Európa legnagyobb rendőrállamát, ahol lehetetlen minden kisebbségi törekvés. Pedig a szabadságra a magyarságnak épen olyan joga van, mint a cseheknek és a magyarok sohasem lesznek idegen nép szolgái. Ezután a szerbiai és romániai állapotokkal foglalkozik. A magyarság elnyomásában egy lépéssel sem akarnak hátrább maradni a szerbek, de amikor a három elnyomó közül a legkulturáltabb sem tud méltányos lenni, mit várhatunk déli szomszédainktól, ahol a lakosság 80 százaléka kulturálatlan. Hosszasan fejtegette ezután még a romániai állapotokat is. Mokcsay beszéde után még Knaller Győző, Láng János, Szakács Andor és Rothenstein Mór szólottak a kérdéshez. Zürichben a magyar koronát 0 0140-el jegyezték. Kereskedők és iparosok tiltakozása a gazdasági kényszerintézkedések ellen. A fővárosi és vidéki ipari és kereskedelmi érdekképviseletek legutóbb nagygyűlés keretében jelentették be ellenállásukat azokkal a tervekkel szemben, amelyeket a kormány a gazdasági válság megoldására életbeléptetni akar. A gyűlésen a legnagyobb ipari és kereskedelmi sérelmek gyanánt a következők állapittatnak meg : 1. A forgalmi adó, amelyet egyszersmindenkorra a vámnál kellett volna beszedni, amivel rengeteg felesleges torturától kímélték volna meg a kereskedőket. A viszontelárusitók forgalmi adója pedig megsokszoródva a drágaság állandó emelkedését idézte elő. A forgalmi adó fokozatos drágítást jelent. 2. A fényűzési adó, amelynek értékhatárait a kormányzat a folytonos drágulás ellenére sem változtatta meg, ami szintén a drágaság emelkedéséhez vezetett. 3. Az érvizsgálat, amelynek keretein belül a kereskedelmi miniszter meghonosította a jutalékrendszert, amivel a legaljasabb gyanúsításokra és állandó vexálásokra adott lehetőséget. 4. A devizaellátás teljes csődje válságba kergette a kereskedelmet. A devizahiány tönkretette a magyar kereskedők hitelét és becsületét a külföld előtt. 5. A behozatali tilalom a legfájóbb sérelem, mert a kereskedelmi korlátok megszüntetése egy csapásra megjavítaná külkereskedelmi mérlegünket. Hosszas kérésre, könyörgésre adtak néha behozatali engedélyt, hónapokba került azonban a kiutalás a bürokrácia késedelmeskedése miatt. Szezonok multak el anélkül, hogy a behozatali engedélyt kézbesítették volna. A kényszerkölcsön ügyében a gyűlés a következő határozati javaslatot fogadta el : A nagygyűlés tiltakozik a kormány terve ellen, amely szérint sokkal nagyobb összeget kiván kényszerkölcsönképen, mint menynyire az államnak tényleg szüksége van. Elvileg leghelyesebb volna a kölcsönt a vagyon alapján kivetni. A kényszerkölcsönt a hozadéki adókra, nevezetesen a társulati, az általános kereseti és a földadóra kell kivetni. Az alacsonyabb jövedelmeket mentesíteni kellTTlagqarország sem tértjét M Oroszország elismerése elől Budapest, febr. 27. Beavatott helyen, ahol ismerik a külpolitikai helyzetet s a kormány intencióit, ugy tudják, hogy immár Magyarország sem térhet ki az orosz Szovjet elismerése elől. Az elismerés időpontjáról nem lehet jóslásokba bocsátkozni, annál kevésbé, mert a magyar kormány mindenesetre súlyos feltételekhez kötné az elismerési egyezség megkötését. A feltételek között legfontosabb annak a megakadályozása, hogy Szovjetoroszország a barátságos egyetértés örve alatt ránkzudithassa a kommunista agitátorokat. A külügyi kormány információja szerint természetesen a legnagyobb óvatossággal jár el a szovjetdiplomáciával szemben. Ti tjatasi gyilkos nem nyugszik meg az ileletben Budapest, febr. 27. Szombaton délután hirdette ki Győrffy László dr. őrnagy, hadbíró a honvédtörvényszék ítéletét Tassy Gergely tizedes bűnügyében. A vádlott három napi gondolkozási időt kért, hogy megnyugszik e az ítéletben, vagy felebbezést jelent be. Tassy védője a három nap leteltével, ma kijelentette a honvédtörvényszéken, hogy védence nem nyugszik meg az elsőfokú biróság ítéletében. Ugyancsak felebbezést jelentelt be Schmidt Rezső dr. ezredes ügyész is, mert szerinte a biróság nem helyesen minősítette Tassy bűncselekményét. Korányi nem lesz pénzügyminiszter Budapest, febr. 27. A tegnap esti és a ma reggeli lapok azt Írták, hogy a pénzügyi tárcát ismét Korányi Frigyes báró veszi át, mig igazságügyminiszterré Gaal Vilmos dr. kúriai birót nevezik ki. Mint illetékes helyről értesülünk, ezek a kombinációk teljesen alaptalanok.