Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-28 / 38. szám

2 B£KJESMEG¥lfil KÖZLÖITY Békéscsaba, 1924 február 28 Árrekordok a csabai vásáron A csizma ára nem értékmérő többé — A vásári bútor drágább a pesti dissbutornál -Bolyongás az ár-szédületben Szép idő, jó idő, aranyos idő kedvezett a februári csabai vásárnak. A meleg fénnyel lemosolygó aranynap a legszebb, legsziporká;zóbb sugarait lövelte le a városra, ö vásári holmik csillogó pompában fürdőitek és ebbe a féltavaszi idillbe csak egyetlen disszonáncia vegyült : az árak rettentő nagyságúvá megnövekedett kapaszkodása. A csabai vásár egyes árai elérték, sőt könnyedén és meszszire maguk mögött hagyták a budapesíi, sőt a világpiaci árakat is. A vásár egyébként, gazdasági eredményeit tekintetve, elég jól sikerült,sőt egyes dolgoban minden várakozáson jóval felül emelkedett. Bér a szarvasmarhafölhajtós kissé gyenge volt — az egyes községekben pusztító ragadós szójés körömfájás miatt, — a lóvásár élénksége és hatalmas forgalma nagyban fölülmulta a marhavásárét ég a hiányt alaposan és teljesen helyrepótolta. Hogy egyébként milyen szédületes árak alakultak ki a vásár folyamán, arra egy-két példával szolgálhalunk. Legmagasabbak, egyenesen lehetetlenség szómba menők voltak a ló-árak, amelyek nagyjában a következők voltak : félévtől egyévesig másfél-két millió, 1—2 évesig 2—5 millió, igásló 4—6 millió, tenyészló 3—10 millió korona. A szarvasmarhák óra igy alakult ki : szopósborju 700—800 ezer, félévtől egy évesig 800 ezertől másfél millióig, 1—2 éves korig 2—3 millió, 2—3 éves három millió, tehén 4—6 millió, ökör 6—7 millió. A sertéspiacon is hasonló árak voltak: választási malac 350—400 ezer, 3—6 hónapos 600—800 ezer, félévtől egyévesig 1 — 17a millió, koca lVa—2 millió, idősebb sertés 2 millió korona. Az állatárak élősúlyban a következők voltak : szarvasmarhánál 9000, borjúnál 12.000, hizott sertés 18.000 korona. A lehetetlen magasságokba kapaszkodott állatárakból világosan kitűnik, hogy például egy szegény zsellérembert ivagy egyéb más nincstelent a mai helyzet még attól a lehetőségtől is megfosztja, hogy egy tehénkét szerezhessen be magának, a családi szükségletek kielégítésére. Az állatvásár után a szerdai napon a kirakóvásárt tartották meg. A kirakóvósár forgalma alaposan megcsappant, amit a pénz vásárlóerejének folytonos csökkenésével lehet csak megmagyarázni. A kirakóvósáron mindenekelőtt megállapítható volt, hogy a csizma, mint olyan, itt megszűnt értékmérő lenni. Azelőtt ugyanis nagyjában annyit kértek az iparosok egy pár csizmáért, mint egy mázsa buza ára (mert békében is annyiba került), illetőleg annyiba került egy mázsa buza, amennyi egy pár csizma ára volt. Ma a csizma ára 128—240 ezer korona volt, ami jó néhány tizezer koronával alatta maradt a búzaárnak. A bútorpiacon egy festett, félkeményfa hálószoba (2 ágy, 2 szekrény) 2 200.000 koronába került, egy ugyanolyan asztal 320.000 koronába, mig egy-egy festett szék 80-100.000 korona között volt. Egy festett, egyszerű, faragottlábu lóca ára 250.000 korona volt. Egy ruháskosár 28.000 koronába került. Egy pár bakkencs átlag 60—100 ezer koronába került, a jobb cipők ára 200—250 ezer korona körül mozgott, mig egy pár papucs ára 60 ezer korona. Aki a vásárban bolyongott, egész biztosan elszédült és kóválygó agvgyal, sietve bontakozott ki a vásári sokadalomból. Megszédült a csabai ár-rekordok láttán és hallatán . . . Utazás a drága utazás körül Jelenetek a vasutipénztár előtt — Akik inkább gyalog mennek — Az uj tarifából Az általános drágaság előretörése miatt az állam űjra belépett a drágitók közé és fölemelt minden fölemelhetőt, sőt mé'g olyet is, amiről .igazán megfeledkezhetett volna. Értjük ezalatt a vasúti szeméi} díjszabást, emely eddig ugy ahogy lépést tartolt az élettel, a vilégparitassal és laposra nyomorodott zsebünkkel, mig most hétmérföldes lépésekkel távolodott el tőlünk. A vasúti utazás horribilis drágulásával azonban nemcsak a közönség baja gyűlt meg, de megsokasodott a pénztárosoké is, akik egy sereg furcsa áldást kénytelenek végigélvezni a vasulat szidok ajkairól a rettenetes drágítás miatt. Az utasok szitkozódnak, káromkodnak, amikor a pénztáros megmondja nekik, mibe kerül a jegy ide vagy oda. A ravaszabbja ugy tesz, minlha nem tudná, hogy áremelés történt és ezért még a régi dijat szúrja le a pénztáros elé, mások viszont, ha megtudják, hogy mennyivel drágább a jegy, egyszerűen visszaveszik a pénzt és a pénztáros nagy bánatára kijelentik, hogy inkább gyalog mennek, de nem. fizetnek annyit az utazásért. És csakugyan el is indulnak, hogy pár ezer korona miatt pár tizezer korona értékű cipőtalpat koptassanak el.... Természelesen nem egy mulatságos, humorista tollára kínálkozó jelenet játszódik le a vasúti pénztáraknál. — Ha ilyen drága a vonat — jelentette ki tegnap a csabai állomáson egy harcias magyar — akkor inkább itt maradok, nem utazok. Es nagykomolyan visszavette a pénzét és elrakta egy piszkos noteszbe, mintha becses értékpapírokat rejtegetne. Egy másik pedig, amikor a pénztáros bemondta neki a jegy árát, hitetlenkedve dugta be az orrát a pici ablaknyiláson : — Hogy lehet ez ? — kérdezte egy kicsit butén. Hiszen tegnapelőtt még sokkal kevesebbet fizettem. — Tegnapelőtt az tegnapelőtt volt l — mondta türelmétvesztetten a pénztáros, akin látszott, hogy ebben a pillanatban megbánta, hogy a sorsa a vasúti jegyváltópénztárba helyezte. Ilyen és hasonló jelenetek csaknem minden vonatinduláskor játszódtak le a vasúti pénztárak előtt és hogy ezek nem mindig voltak mulatságosak, azt könnyen elképzelhetjük, ha meggondoljuk, hogy még mindig nagyon sokan vannak, akiknél nem heveinek olvasatlanul a százezresek. A Békéscsabáról az egyes állomásokig fizetendő uj menetárak egyébként a következők: Budapestig (keleti vagy nyugati pályaudvarra) személyvonat I. oszt. 64.500, II. oszt. 43.000, III. oszt. 21.500, gyorsvonat I. oszt. 107.500, II. oszt. 64.500, III. oszt. 43.000 korona. Ceglédre személyvonat I. oszt. 43.000, II. oszt. 28.800, III. oszt. 14.400, gyoisvonat I. oszt. 72.000, 11. oszt. 43.000, III. oszt. 28.800 korona. Debrecenbe személyvonat I. oszt. 64.5C0, 11. oszt. 43.000, III. oszt. 21.5C0, gyorsvonat 1. oszt. 107.500, II. oízI. 64.5C0, III. oszt. 43.000 korona. C^cmára személyvonat I. oszt. 12.600, II. oszt. 8600, 111. oszt. 4300, gyorsvonat I. oszt. 21.500, II. oszt. 12.900, 111. oszt. 8600 korona. Gyulára személyvonat I. oszt. 4800, II. oszt. 3200. III. oszt. 1600 korone. Hódmezővásárhelyre személyvonat 1. oszt. 23.4G0, II. oszt. 15.600, III. oszt. 7800, gyorsvonat I. oszt. 39.000, II. oszt. 23.400, III. oszt. 15.600 korona. Mezőtúrra személyvonat I. oszt. 19.500, II. oszt. 13.000, III. oszt. 6500, gyorsvonat 1. oszt. 32.500, II. OÍZI. 19.500, III. oszt. 13.000 korona. Ot őshazára személyvonat I. oszt. 12 910,11. oszt. £600, III. oszt. 4300, gyorsvonat I. oszt. 21.500, II. oszt. 12.900, III. oszt. 8600 korona. Püspökladányra személyvonat I. oszt. 52.200, II. oszt. 34.800, III. oszt. 17.400, gyorsvonat 1. oszt. 87.000, II. oszt. 52.200, III. oszt. 34.800 korona. Sarkadra személyvonat I. oszt. 10.200, II. oszt. 6800, III. oszt. 3400 korona. Szarvasra személyvonat I. oszt. 25.500, II. oszt. 17.000, III. oszt. 8500, gyorsvonat I. oszt. 42.500, II. oszt. 25.500, III. oszt. 17.000 korona. Szolnokra személyvonat I. oszt. 32.400, II. oszt. 21.600, 111. oszt. 10.800, gyorsvonat I. oszt. 54,000, II. oszt. 32.400, III. oszt. 21.600 korona. Újkígyósra személyvonat I. oszt. 2400, II. oszt. 1600, III. oszt. 800 korona. Kondorosra I. oszt. 24.120. II. oszt. 10.800, III. oszt. 8040 korona. Nagyszénásra I. oszt. 16.200, II. oszt. 10.800, III. oszt. 5400 korona. Tótkomlósra I. oszt. 18.180, II. oszt. 12.120, III. oszt. 6060 korona. Okányra 1. oszt. 18.300, 11. oszt. 12.200, 111. oszt. 6100 korona. Sarkadkeresztúrra 1. oszt. 15.600, 11. oszt. 10.400, 111. oszt. 5200 korona. Lőkösházára személyvonat 1. oszt. 10.200. 11. oszt. 6800,111. oszt. 3400 korona. Kétegyházára személyvonat 1. oszt. 4800, 11. oszt. 3200, Hl. oszt. 1600, gyorsvonat I. oszl 21.500, 11. oszt. 12.900, 111. oszt. 8600 korona. Egyenlőséget, szabadságot és a testvéri munkás békét hirdet a Békésmegyei Közlöny. ) ( ] GUMMITALPAS \ ) FÉRFICIPŐ ( ) KÜLÖNLEGESSÉGEK J » < ) ( ) ( ) ( ) ( I . I PETE R Fi ) CIPÖÁRUHÁZÁBAN ( ) ( MM fllMlá Két probléma Istenem, hova züllöttem• Mintha eltört volna az életemben valami. Nem győzök csodálkozni, milyen rosszul megy nekem és bármilyen erőteljesen vigasztaljam magamat az egész világ szerencsétlenségével, olyan önző vagyok, hogy ez nem hangol jókedvre. Szakadatlanul keserít a régi életemre való emlékezés, amelynek gondjait és problémáit összehasonlítom 1924 gondjaival és problémáival. Jóságos ég, hat, nyolc, tíz évvel ezelőtt lehet, hogy azon boszankodtam, mert nem kaptam a Tátragyorsra külön hálófülkét! Haragudtam, amiért valaki horkol alattam vagy fölöttem a nemzetközi hálókocsi társaság jól fűtött kupéjában, a fehér gyapjútakaró alatt.. Mérges voltam, amikor Poprádon várni kellett a villamosra. Drukkoltam, hogy majd nem kapok jó szobát a tátrafüredi Grand Hotelben, hogy X-ék Füreden lesznek_ Y-ék Lomnicra utaztak. Haragudtam a szabómra, aki elrontotta az uj szmokingomat. Gyönyörű február illatozott körülüttem. Felhőtlen ég a csúcsokon és szikrázó hó a lábaim alatt. A tél hidege éppen csak megcsípte az arcomat a vidám sétákon; mi történhetett, ha fújni kezdett a szél, ott volt a fényűző nagy szállodapalota sziszegő gőzfűtésével és arany világosságával. . . Anyagi gond ? Jó ég, abban az időben csak meg kellett mozdulnia az embernek és ömlött a pénz, az aranykorona, ha tetszik: a svájci frank! És most ? A szobámban szél fuj. A viz belefagy a lavoromba. Reumától fáj minden csontom, Ha tüszkölök egyet, kihull a cső a rozoga kályhából. Döng az egész ház attól a kis mozgástól, ha a fogaimat kefélem. A szabó nem rontja el a szmokingomat, mert nem is csináltatok ruhát. Ugyan miből is csináltatnék? Nem vagyok én pénzügyi zseni, föl sem tudom fogni, micsoda financiális tranzakcióból születhetne meg egy jó, meleg zakkó. És most szörnyű február tombol körülöttem, amelynek minden hidegét érzem, mintha égetne. Tátra-gyors ? Grand Hotel ? Ki van törölve a programomból és helyette kombinációba véve egy cipőtalpalás, meg a kigondolása annak, hogyan lehetne sétálni