Békésmegyei közlöny, 1923 (50. évfolyam) október-december • 80-104. szám

1923-10-10 / 81. szám

EGYES SZin ÁRI 200 KOROKA Békéscsaba, 1923 október ÍO Szerda 50-ik évfolyam, 81-ik szám BEEESH Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 5000 K, Egy hónapra 1700 leorona.— Példányonként 200 korona. Polifikai íap Telefonszám: 7. Szerkesstő&ég és kiadóhivatal: Békéscsabán, II, Fewe J*z»ef-tÍT 20. — Nyilttér és reklám szavanként 100 K TTleg kell egyeznünk a kisanfanftal, ­mielőll kölcsön 1 kapunk. (:. k jcU fikcióba lépnek a szocialisták. Budapest, október 9. A külföldi kölcsönt csak akkor kapjuk meg, ha megegyezünk a kísantanttal, különben erre nyomatékosan fi­gyelmeztették Bethlen miniszterelnököt a genfi tanácskozáson is. Ugyanakkor a nagyantant megintette az utódállamok felelős faktorait is, hogy tőlük telhetően mindent megtegyenek a gazdasági megegyezés sikerének biztosítására, mert főként ezen fordul meg Kelet-Európa békéje. De ezen kivül a nagyantant Magyar­országnak az őt környező államokkal valő megegyezésében garanciát lát a folyósítandó kölcsönre és ezért a kölcsön elengedhetetlen feltétele Csehországgal, Komániával és Jugosz­láviával való kereskedelmi szerződés megkötése. Budapest, október 9. A szocialista párt par­lamenti frakciója a nemzetgyűlés elnapolása óta ma este tartja első értekezletét, hogy megvitassa mindazokat a kérdéseket, melyek időközben időszerükké váltak. A parlamenti frakció értesülésünk szerint főleg három kér­dessel fpg a ma esti értekezletén behatóan foglalkozni. A külföldi kölcsön kérdésével, a drágasággal, az ezzel összefüggő kérdésekkel, valamint a közeledő községi választások ügyével. intézkedés tetőzi még a rendelkezéseket, hogy a diákokat számmal és ellenőrzési igazolvány­nyal kell ellátni. Kétségtelen, hogy az iskola­rendelettel az uj harc kitör, mert az erdélyi magyarok felveszik az eldobott keztyüt. 77 téli zárórarendelet. A békéscsabai államrendőrség kapítány­sáíra_közli, hegyez énűáfcvberj leyő. miniszteri rendelet érteiméber. a nyill árusítási üzleteket szeptember 30-tól február hó 15-ig este 6-ig, február 16-tól szeptembei 30 ig este 7 óráig szabad nyitva tartani. Az élelmezési cikkek, az állami egyedárusitási kikkek, valamint tüzelőanyag árusítására berendezett üzleteket, a gyógyszertárakat, a temetkezési intézetek helyiségeit, amennyiben a munkaszünetre való rendelkezésekből más nem következik, esti 8 óráig szabad nyitva tartani. Fodrász-borbély üzletek esti 7 óráig, szombaton este 8 óra 30 percig tarthatók nyitva. Az olyan nyilt áru­sítási üzletekben, amelyekben élelmikikkeken, egyedárusitási cikkeken és tüzelőanyagokon kivül más cikkeket is árusítanak, az első bekezdésben megállapított időpont után csak élelmi- és egyedárusitási cikk, illetőleg tüzelő­anyag árusilható. A karácsonyi ünnepek alkalmából a nyilt árusítási üzletek december 17-től 24-ig be­zárólag köznapokon esti 8 óráig tarthatók nyitva. Hét waggon zsir Zrintji és Frangepán csontjaiért. Budapest, október 9, Azt a hírt kaptuk Bécsből, hogv Olaszország az osztrák kor­mányhoz fordult, hogy adja ki Oberdank Vil­mosnak, az egykor sokat emlegetett szabó­legénynek földi maradványait, aki tudvalevőleg Triesztben merényletet követet el I. Ferencz József ellen és akit ezért kivégeztek. Ránk, magyarokra a hírnek nagyobb érdekessége az, hogy ma lett ismeretes Escsben az, hogy a a jugoszláv kormány azzal a kéréssel fordult az osztrák kormányhoz, adja ki neki Zrínyi és Frangeppán, — szerintük Zrínyi és Fran­gepán csontjait. A két mártír csontjainak átengedéséért Ausztria két waggon zsirt kért. A csere már létre is jött. Megkondították a halálharan­got as erdélyi iskolák felett. Kolozsvár, október 9. Alig néhány hónap pal ezelőtt közölte a Magyar Kurír erdélyi tudósítójának beszélgetését gróf Majlálh Gusz­táv Károly erdélyi püspökkel, aki visszatér­vén Bukarestből, ahol az erdélyi felekezeti iskolák érdekében járt a román kultuszminisz­ternél oly impressziókkal jöít vissza, ^hogy nincs mitől tartaniok sem az iskolafentartóknak, sem a szülőknek. A püspök jelentette, hogy a legközelebbi román minisztertanács egy ren­deletet ad ki az iskolák kérdésében, a ren­deletet azonban_a püspök még nem ismerte. A kilátásba helyezett egy rendelet helyett most két rendeletet kaptak meg az iskotafen­tartó hatóságok és ez a két rendelet halál­harangot jelent az erdélyi magyar felekezeti iskolák felett. Egyik intézkedés pl. arról szól, hogy a kö­zépiskolákba csak olyanok vehetők fel, akik állami bizottság előtt román nyelven vizsgázni tudnak, mégpedig egy év múlva, vagyis annyi idő alatt kell a magyar gyermekeknek oiáhul megtanulni, amennyi idő a legkitűnőbb nyelv érzékkel biró felnőtt tanárok részére is kevés, hogy egy nyelvet elsajátítsanak. Az idei év­ben az elemi iskola két alsó osztályában egy órát, két felső osztályában napi két órát kell román nyelven tanulni. Közli a rendelet a középiskolák tanrendi beosztását is. A vallás­tanítás óraszámát csökkentették, Legfontosabb tantárgyként tanítják a román földrajzot, tör­ténelmet, alkotmánytant és a román nyelvet. Megszünteti az uj rendelet mindazon iskolá­kat, amelyek 1918-ban keletkeztek és autó­kráciát nem szereztek. A kisebbségi iskolák magántanulókat nem vizsgáztathatnak, A jövő nyáron az összes tanárok és tanítóknak vjzs­gázni kell az oláh nyelvből. Ezek a rendelet intézkedései. Ezek értelmében, akiket ez a rendelet érint, főként a legutóbbi intézkedés, nem egyéb, mint általános felhívás arra, hogy a magyar tanítók a tél folyamán nézzenek más kereseti forrás után, mert ezzel elérik a román kor­mánynak azt a célját, hogy tanítók' nélkül maradnak a gyerekek. A vallás helyett az állam nevelő hatása alá kerülnek. Az a lealázó Tőzsde. Zürichben a mai tőzsdén Budapestet 0 0302i/ 2-el jegyezték. Berlin 0-00000060. Békéscsaba mros rendkimili közgyűlése. Tömeges felszólalások a polgárníesteri jelentéshez. Vihar a disznóölés illetéke miatt. Hétfőn közgyűlést tartott Békéscsaba város képviselőtestülete, amelyen meglepetést kel­tett a napirend előtt elnyúlt vita és a? a vihar, amelyet a husfogyasztási adó tervezete keltett. Az ülést reggel 9 órakor nyitotta meg dr. Berthóty Isván polgármester. Meleg részvéttel emlékezett meg a képviselőtestület elhunyt tagjairól, Laurinyecz Györgyről és Sukk Kál­mánról, továbbá Donner Lajos nyug. felsőbb leányiskolái igazgató haláláról és a képviselő­testület nevében köszöntötte Fábry Károly városi képviselőt, aki most töltötte be ügyvéd­ségének 50 esztendős fordulóját. Ezután a polgármesteri jelentés került fel­olvasásra, amelyhez elsőnek Szeberényi Zs. Lajos szólt hozzá, felhiva a figyelmet a Bohn­téglagyár egészségtelen munkáslakásaira. Dr. Vas Vilmos és a polgáj^ster felvilágosítását felszólaló tudomásul Hollánder Lipót d^^Emkülözi a polgár­mesteri jelentésben egyrészt a kövezés további programmját, másrészt szóvá teszi, hogy az eddigi munkálatokat miért kezdték oly későn s hogy az anyagot miért nem szerezték be -jóvaj -előbb. A felszólalásra a políámftesf' r és Ádám Gusztáv műszaki tanácsos szolgál­tak felvilágosítással. lfj. Horváth Mihály a helypénzdijak fel­emelésének ellenértékeül kéri a piaci hely kikövezését és védelmét korlát által. Novak György interpellációja után, aki az egyik városi orvosnak egy 600 koronás (!) látogatási díj késedelmes fizetése miatt tanú­sított magatartását teszi szóvá, Pollák Arnold helyes és megfontolt szavakban a piaci áru­uzsora letörése végett szólal fel, ami a gaz­dáknál nem kis zajt idéz elő, Főleg a kofák megrendszabályozását kívánja, akik az élelmi­cikkeket a termelőknél összevásárolják és jóval drágábban kiárusítják. Az interpellációra a polgármester azt a meg­nyugtató választ adja, hogy ez ügyben a rendőrség fog eljárni annál is inkább, mert egy miniszteri rendelet érkezett, amely előírja, hogy a csabai élelmiszeráraknak mintegy 20 százalékkal alacsonyabban kell állni, mint Budapesten. A legtöbb adótfizetők névjegyzékének össze­állítására bizottságot küldenek ki. amelynek tagjai: Áchim László, Bohus M. György és Horváth István adóügyi tanácsos. Nagy vihar tört ki az uj ital- és husfogyasz­tási adójavaslatnál, amely a miniszter erre vonatkozó rendelkeséseit tartalmazza. Való­ságos felháborodást vált ki az az uj intéz­kedés, hogy a saját fogyasztásra szánt, tehát pl. otthon leölt disznó után is kell fizetni fogyasztási adót. Botyánszky Pál éles szavak­ban kelt ki a javaslat ellen. Ezzel a javas­lattat még jobban kiépítik a detektiv-rendsz^it, amelynek révén már azt is ellenőriznék, hogy ki mit eszik, vagy mi van az éléskamrájában. Ne a tanács állapítsa meg az adótételeket, de egy bizottság küldessék ki az egész javas­lat áttanulmányozására. Feltétlenül vissza­utasítja azt, hogy a saját fogyasztásra vágott húsért adózzanak. Szeberényi Zs. Lajos igazságtalannak tart minden fogyasztási adót. Minden skatulya gyufáért 70 koronát kell fizetni az államna!., szegénynek, gazdagnak egyaránt, holott utóbbi­nak sincs többre szüksége. Ez a legigazság­talanabb adózás. Azért indítványozza, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom