Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám
1920-11-18 / 93. szám
Békéscsaba, 1920 november 18 Csütörtök XLVII. évfolyam, 93. szám Kj-áai évr« Félévre — Megyedévre ffigy hónapra 120"— koron* 60- - koron* 30.— korona 10'— koron* Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Ssarkesstőség és kiadóhivatal : II. kenilat, Ferenc JóKsef-tér (Búzapiac) 20. ss Megyei telefon : 7. SÍ ám. A hirdetési dijak helyben, mindenkoj készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tét" rovatban egy sor közlési dija : 20'— K Kéziratok nerc: adatnak vissia. Paris. Paris most már boldog lehet a magyar november 13 óta. És boldogok lehetnek Bukarest, Belgrád és Prága, akik Páris háta mögött állanak, hogy felfogják a kiömlő gázokat. November 13 előtt üzenetet küldött nekünk Párís, hogy a trianoni béke ratifikálása után az országban meg fog jelenni a haíárkiigazitó bizottság ir>, hogy a béke értelmében utasítani fogja a megszállott területek már naggyá duzzadt hatalmasságait, hogy tartsák tiszteletben a kisebbségi jogokat. Ma már mi is üzenhetünk nem egyet, de sokat, a sok közül azt is, hogy a mi szomorú tapasztalatainkat nem lehet üres, tartalmatlan frázisokkal jobbra változtatni, ismerjük a párisi nagyhangú kijelentéseket és hü csatlósainak minden fajtáját. A szajnamenti metropolisnak mi is üzenhetünk, hogy a magyar szó a trianoni béke miatt mindaddig verezni fog, mig ennek a földnek utolsó darab göröngyét is vissza nem szereztük és minden szivdobbanás a jövendőknek egy tompa harangütése, mely ébrenlétét és készségét hirdeti jövendő magyarságunknak. Mi is üzenhetünk Párisnak, hogy bár a ránk erőszakolt béke katasztrofális, de mi azt kiheverjük, de tiltakozunk most már j előre is az ellen, hogy a magyar imperiumba, a magyar kormányzásba, törvényalkotásainkba ezentúl beavatkozzon. Ezt a kis területet mi már ezentúl magyarnak akarjuk tudni, arra a párisi jóakaratra, mely mindeddig és százszor csak a méltatlanságok formájában nyilatkozott meg, minket ne méltasson. Páris előttünk elaggott valaki, aki nem tudja akaratát érvényesíteni a saját gyerekeivel szemben sem, vagy tudja, de nem akarja és akkor annál több okunk van a bizalmatlanságra. A mi országunk, ha megtépázták is, november 13-tól egyenrangú fél, se politikai, se gazdasági törekvéseibe senki tovább bele nem avatkozhat, Mindkét téren, ugy politikai, mint gazdasági téren vannak függő kérdéseink, minden tárgyaláson egyenrangú félként kell, hogy megjelenjünk, rólunk csak velünk tárgyalhatnak, de a trianoni példához hasonlóan Magyarországnak, ennek a kis magyar nemzetnek hozzájárulása nélkül nem hozhatnak határozatokat. Trianon nem ismétlődhetik meg a magyar történelemben. Csonkamagyarország többé uj diktálásokat nem csak nem köteles elfogadni, de nem is köteles tűrni. Ennyit már is üzenhetünk mi is Párisnak és összes gázfogóinak, akik ma bizonyára egyszer eresztett rakiától szédülő fejjel járják a kólót, hogy bárki is kerül e szerencsétlen kis ország kormányának élére, ezt a függet lenséget szem előtt fogja tartani. Az egyenjogúságnak ez a tudata vezérli a mi nemzetünket a jövendő utján. És bizonyosak vagyunk abban, hogy ha szabadon, megkötöttség nélkül tudjuk érvényesíteni erőinket, meg fogunk tudni felelni mindazoknak a követelményeknek, amelyek jogosak és ezt a nemzetet illetik. A magyarság véres harcokban is megállotta a helyét, meg fogja állani ezután a komoly munkában is, de ha elérkeztünk a kálvária utolsó állomásához, egyúttal eférkeztünk oda is, ahhoz a ponthoz is, hogy velünk szemben nyílt sisakkal jelenjék me.g a párisi diplomácia, mert ha ezután is komoly törekvésként jelentkezik ugy politikai mint gazdasági megkötöttségünk, akkor a trianoni béke is, a ratifikálás is teljesen iíluzóiius. Táviratok. Hazudik . . . Kis gyerekkorunk óta hallgattuk és tanul tuk az édesanyánktól, hogy hazudni rut dolog és hogy legszebb erény az őszinteség Szegény jámborak, akik adunk ma még valamit a mo rálra bizonyára nehéz szivvel állnnk meg a ki fejezés előtt, hogy ez a szó hovatovább parla menti kifejezés lesz Tegnap X és Y nemzetgyü lési képviselő hazudtolja meg egymást, ma két másik tényező Akik erkölcsileg érzik a mai helyzet fele* lős súlyát, elborongva állhatnak meg az előtt a kérdés előtt hogy amiről már napok óta sut tognak a beavatottak, miért'nem következik már az a bomlás, amelyre a mai nemzetgyűlés mai összetételében csakugyan megérett Uj pártala kulások hirei ma még nem váltak valóra, de a mai helyzet még vihar előtti csendnek sem ne vezhető akkor, mikor magyar nevünk forog kockán, s a legelemibb parlamenti illendőség is száműzve van, A valóság nem az, hogy li berális sajtótámadások okozzák ezeket a roha násokat, hanem azok egyenesen az, hogy a par lament személyi küzdelmek szintere. Miniszter és képviselő ilyen kifejezésekkel nem élhetnek egymással szemben, ha van egymással elintézni valójuk, van más ut és mód de az országháza az országé, ahol a közügyek felett történik dön tés, de az országház nem személyi ügyek szépen berendezett helyisége. Tény, hogy Magyarország gazdasági vál ság előtt áll, a béke ratifikálásával számtalan kérdés nehezedik ránk, a közfigyelem felénk irányul, de ellenünk is fordul a vélemény, ha reális alap helyett személyes politika és hajsza foglalja el azt a teret, amely tér nem egyszer dicsőséget, elismerést szerzett a magyar népnek Senki sem kételkedhetik abban, hogy mai helyzetünkben csak komoly munkával vezekel hetjük le a ránk nehezedő hibákat, de akik figyelemmel kisérnek, azoknak az örökös szemé lyi hajsza nem lehet eredmény, mert a han gos szó még nem nemzeti munka. Nem munkája az erőnek, az egységnek, a fegyelemnek, a hazáért való élni akarásnak. Mi hivő magyar lélekkel tekintettünk oda, ahonnan egy boldogabb jövő kiindulását vártuk, de megroskad a hitünk, ha a reménykedő ünnepek helyett azt halljuk és azt látjuk, hogy minden jogrendnek legilletékesebb faktorai a közérdek fölé helye zik a magánérdeket és nem a magasabb cél felé törekszenek, hanem annak a megállapítására : ki a nagyobb P Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország. 71em lesz kormányválság. Budapest nov. 17. A Ház folyosólyán a nemzetgyűlési képviselők csoportokba verődve tárgyalták a kormányválság eshetőségeit, azon ban az az általános nézet alakult ki, hogy mindaddig mig bizonyos kérdések megoldva nincsenek és pozitív irányok nem alakulnak ki, addig a kormányzásban beálló változásról nem lehet beszélni. Tlemzelgyülés. Budapest, nov. 17. A Ház mai ülését Bottlik József alelnök nyitotta meg délelőtt fél 12 órakor. Sándor Pál személyes megtámadtatás cimén szólalt fel és cáfolta azokat az állításokat. melyeket a föld birtokreform kapcsán | Kuna P. András nemzetgyűlési képviselő hozott | fel. Sándor Pál okmányokkal igazolja, hogy az adatok nem felelnek meg a valóságnak. Rakovszky, ki a padsorokban ült, éles közbeszó lásokkal kísérte Sándor Pál beszédét. Ezután a nemzetgyűlés a rögtönitélő bíróság hatáskörének megállapítása, illetve kiterjesztésének tárgyalására tért át Ugyanis indítvány tétetett hogy a bárbaj vétség, különösen ha az könnyű vagy komolyabb sebesüléssel végződik, szintén vétessék fel azon esetek közzé, amelyekről a statáriális intézkedés szól Tomcsányi igaz. ságügyminiszter azt a közbevetett javaslatot nem teszi magáévá, mert nem csak a párbaj, de még ennél su yosabb esetek is vannak, amelyek az igazságszolgáltatás külön elbírálása alá tartoznak. A Ház egyhangúlag az eredeti javaslatot fogadta el. Az elnök szünetet rendelt el, szünet után Orbók Attillának kellett volna beszélni, de nem volt jelen. Drozdy nemzetgyűlési képviselő felhívja a figyelmet arra, hogy a földbirtokra formnak a házhelyekre vonatkozó intézkedése nem volt kellőképpen ismertetve a faluval. Tomcsányi igazságügyminiszter megnyugtató választ ad. Ruppert üres padsorok előtt támadja a kormányt, hogy egy közrendőr áldozata lett a mai helyzetnek, annak oka visszanyúlik régebbi időkre is Ő már régen akart ebben a kér désben interpellálni, de nem volt módjában. A Duna Tisza közötti ügyek rendezőjének Héjjas Istvánt tartja s kifogásolja, hogy vele szemben elfelejtették azokat az intézkedéseket megtenni, amit a Britannia szállóbeliekkel megtettek. Hogy mindezt ez ideig szóvá nem tette, ismétli, hogy nem olyan idők voltak, Hir Györgyöt a csirkefogók parancsnokának nevezi, mire az elnök komolyan figyelmezteti, hogy ilyen kifejezéseket ne használjon. Összeomlott a Wrangel-tjadsereg. Varsó, nov. 17. Varsóba érkezett jelentések szerint a Wrangel tábornok parancsnoksága alatt álló hadsereg teljesen összeomlott s a katona ság kisebb csoportokba verődve menekül. Hir szerint Wrangel tábornok;Szebasztopolba menekült. A hadiszerek megmentéséről nem lehetett'szó. Az Egyesült Államok katonai attaséja lépéseket tett Párisban, hogy a Wrangei hadseregen ok vetlenül segítsenek