Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-11-18 / 93. szám

Békéscsaba, 1920 november 18 Csütörtök XLVII. évfolyam, 93. szám Kj-áai évr« Félévre — Megyedévre ffigy hónapra 120"— koron* 60- - koron* 30.— korona 10'— koron* Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Ssarkesstőség és kiadóhiva­tal : II. kenilat, Ferenc Jó­Ksef-tér (Búzapiac) 20. ss Megyei telefon : 7. SÍ ám. A hirdetési dijak helyben, mindenkoj készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tét" rovatban egy sor közlési dija : 20'— K Kéziratok nerc: adatnak vissia. Paris. Paris most már boldog lehet a magyar november 13 óta. És boldogok lehetnek Bukarest, Belgrád és Prága, akik Páris háta mögött állanak, hogy felfogják a kiömlő gázokat. November 13 előtt üzenetet kül­dött nekünk Párís, hogy a trianoni béke ratifikálása után az országban meg fog je­lenni a haíárkiigazitó bizottság ir>, hogy a béke értelmében utasítani fogja a megszál­lott területek már naggyá duzzadt hatalmas­ságait, hogy tartsák tiszteletben a kisebb­ségi jogokat. Ma már mi is üzenhetünk nem egyet, de sokat, a sok közül azt is, hogy a mi szomorú tapasztalatainkat nem lehet üres, tartalmatlan frázisokkal jobbra változtatni, ismerjük a párisi nagyhangú kijelentéseket és hü csatlósainak minden faj­táját. A szajnamenti metropolisnak mi is üzenhetünk, hogy a magyar szó a trianoni béke miatt mindaddig verezni fog, mig en­nek a földnek utolsó darab göröngyét is vissza nem szereztük és minden szivdob­banás a jövendőknek egy tompa harang­ütése, mely ébrenlétét és készségét hirdeti jövendő magyarságunknak. Mi is üzenhetünk Párisnak, hogy bár a ránk erőszakolt béke katasztrofális, de mi azt kiheverjük, de tiltakozunk most már j előre is az ellen, hogy a magyar impe­riumba, a magyar kormányzásba, törvény­alkotásainkba ezentúl beavatkozzon. Ezt a kis területet mi már ezentúl magyarnak akarjuk tudni, arra a párisi jóakaratra, mely mindeddig és százszor csak a méltatlan­ságok formájában nyilatkozott meg, min­ket ne méltasson. Páris előttünk elaggott valaki, aki nem tudja akaratát érvényesíteni a saját gyerekeivel szemben sem, vagy tudja, de nem akarja és akkor annál több okunk van a bizalmatlanságra. A mi országunk, ha megtépázták is, november 13-tól egyenrangú fél, se poli­tikai, se gazdasági törekvéseibe senki tovább bele nem avatkozhat, Mindkét téren, ugy politikai, mint gazdasági téren vannak függő kérdéseink, minden tárgyaláson egyenrangú félként kell, hogy megjelenjünk, rólunk csak velünk tárgyalhatnak, de a trianoni példához hasonlóan Magyarországnak, en­nek a kis magyar nemzetnek hozzájárulása nélkül nem hozhatnak határozatokat. Tria­non nem ismétlődhetik meg a magyar tör­ténelemben. Csonkamagyarország többé uj diktálásokat nem csak nem köteles elfo­gadni, de nem is köteles tűrni. Ennyit már is üzenhetünk mi is Párisnak és összes gáz­fogóinak, akik ma bizonyára egyszer eresz­tett rakiától szédülő fejjel járják a kólót, hogy bárki is kerül e szerencsétlen kis ország kormányának élére, ezt a függet lenséget szem előtt fogja tartani. Az egyen­jogúságnak ez a tudata vezérli a mi nemze­tünket a jövendő utján. És bizonyosak va­gyunk abban, hogy ha szabadon, megkö­töttség nélkül tudjuk érvényesíteni erőinket, meg fogunk tudni felelni mindazoknak a követelményeknek, amelyek jogosak és ezt a nemzetet illetik. A magyarság véres har­cokban is megállotta a helyét, meg fogja állani ezután a komoly munkában is, de ha elérkeztünk a kálvária utolsó állo­másához, egyúttal eférkeztünk oda is, ah­hoz a ponthoz is, hogy velünk szemben nyílt sisakkal jelenjék me.g a párisi diplo­mácia, mert ha ezután is komoly törekvés­ként jelentkezik ugy politikai mint gazda­sági megkötöttségünk, akkor a trianoni béke is, a ratifikálás is teljesen iíluzóiius. Táviratok. Hazudik . . . Kis gyerekkorunk óta hallgattuk és tanul tuk az édesanyánktól, hogy hazudni rut dolog és hogy legszebb erény az őszinteség Szegény jámborak, akik adunk ma még valamit a mo rálra bizonyára nehéz szivvel állnnk meg a ki fejezés előtt, hogy ez a szó hovatovább parla menti kifejezés lesz Tegnap X és Y nemzetgyü lési képviselő hazudtolja meg egymást, ma két másik tényező Akik erkölcsileg érzik a mai helyzet fele* lős súlyát, elborongva állhatnak meg az előtt a kérdés előtt hogy amiről már napok óta sut tognak a beavatottak, miért'nem következik már az a bomlás, amelyre a mai nemzetgyűlés mai összetételében csakugyan megérett Uj pártala kulások hirei ma még nem váltak valóra, de a mai helyzet még vihar előtti csendnek sem ne vezhető akkor, mikor magyar nevünk forog kockán, s a legelemibb parlamenti illendőség is száműzve van, A valóság nem az, hogy li berális sajtótámadások okozzák ezeket a roha násokat, hanem azok egyenesen az, hogy a par lament személyi küzdelmek szintere. Miniszter és képviselő ilyen kifejezésekkel nem élhetnek egymással szemben, ha van egymással elintézni valójuk, van más ut és mód de az országháza az országé, ahol a közügyek felett történik dön tés, de az országház nem személyi ügyek szépen berendezett helyisége. Tény, hogy Magyarország gazdasági vál ság előtt áll, a béke ratifikálásával számtalan kérdés nehezedik ránk, a közfigyelem felénk irányul, de ellenünk is fordul a vélemény, ha reális alap helyett személyes politika és hajsza foglalja el azt a teret, amely tér nem egyszer dicsőséget, elismerést szerzett a magyar népnek Senki sem kételkedhetik abban, hogy mai helyzetünkben csak komoly munkával vezekel hetjük le a ránk nehezedő hibákat, de akik figyelemmel kisérnek, azoknak az örökös szemé lyi hajsza nem lehet eredmény, mert a han gos szó még nem nemzeti munka. Nem mun­kája az erőnek, az egységnek, a fegyelemnek, a hazáért való élni akarásnak. Mi hivő magyar lélekkel tekintettünk oda, ahonnan egy boldo­gabb jövő kiindulását vártuk, de megroskad a hitünk, ha a reménykedő ünnepek helyett azt halljuk és azt látjuk, hogy minden jogrendnek legilletékesebb faktorai a közérdek fölé helye zik a magánérdeket és nem a magasabb cél felé törekszenek, hanem annak a megállapítására : ki a nagyobb P Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország. 71em lesz kormányválság. Budapest nov. 17. A Ház folyosólyán a nemzetgyűlési képviselők csoportokba verődve tárgyalták a kormányválság eshetőségeit, azon ban az az általános nézet alakult ki, hogy mind­addig mig bizonyos kérdések megoldva nin­csenek és pozitív irányok nem alakulnak ki, addig a kormányzásban beálló változásról nem lehet beszélni. Tlemzelgyülés. Budapest, nov. 17. A Ház mai ülését Bottlik József alelnök nyitotta meg délelőtt fél 12 órakor. Sándor Pál személyes megtámadta­tás cimén szólalt fel és cáfolta azokat az állítá­sokat. melyeket a föld birtokreform kapcsán | Kuna P. András nemzetgyűlési képviselő hozott | fel. Sándor Pál okmányokkal igazolja, hogy az adatok nem felelnek meg a valóságnak. Ra­kovszky, ki a padsorokban ült, éles közbeszó lásokkal kísérte Sándor Pál beszédét. Ezután a nemzetgyűlés a rögtönitélő bíró­ság hatáskörének megállapítása, illetve kiterjesz­tésének tárgyalására tért át Ugyanis indítvány tétetett hogy a bárbaj vétség, különösen ha az könnyű vagy komolyabb sebesüléssel végződik, szintén vétessék fel azon esetek közzé, amelyek­ről a statáriális intézkedés szól Tomcsányi igaz. ságügyminiszter azt a közbevetett javaslatot nem teszi magáévá, mert nem csak a párbaj, de még ennél su yosabb esetek is vannak, amelyek az igazságszolgáltatás külön elbírálása alá tartoz­nak. A Ház egyhangúlag az eredeti javaslatot fogadta el. Az elnök szünetet rendelt el, szünet után Orbók Attillának kellett volna beszélni, de nem volt jelen. Drozdy nemzetgyűlési képviselő fel­hívja a figyelmet arra, hogy a földbirtokra formnak a házhelyekre vonatkozó intézkedése nem volt kellőképpen ismertetve a faluval. Tomcsányi igazságügyminiszter megnyugtató választ ad. Ruppert üres padsorok előtt támadja a kormányt, hogy egy közrendőr áldozata lett a mai helyzetnek, annak oka visszanyúlik régebbi időkre is Ő már régen akart ebben a kér désben interpellálni, de nem volt módjá­ban. A Duna Tisza közötti ügyek rendező­jének Héjjas Istvánt tartja s kifogásolja, hogy vele szemben elfelejtették azokat az intéz­kedéseket megtenni, amit a Britannia szállóbe­liekkel megtettek. Hogy mindezt ez ideig szóvá nem tette, ismétli, hogy nem olyan idők voltak, Hir Györgyöt a csirkefogók parancsnokának nevezi, mire az elnök komolyan figyelmezteti, hogy ilyen kifejezéseket ne használjon. Összeomlott a Wrangel-tjadsereg. Varsó, nov. 17. Varsóba érkezett jelentések szerint a Wrangel tábornok parancsnoksága alatt álló hadsereg teljesen összeomlott s a katona ság kisebb csoportokba verődve menekül. Hir szerint Wrangel tábornok;Szebasztopolba mene­kült. A hadiszerek megmentéséről nem lehetett'szó. Az Egyesült Államok katonai attaséja lépéseket tett Párisban, hogy a Wrangei hadseregen ok vetlenül segítsenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom