Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-09-19 / 76. szám

..,|7 ^ ni*a "i'öü Békéscsaba, 1920 szeptember 19 1 Vasárnap Cl i rev í -- iJ/ti XLVII. évfolyam.)76. szám I í % igész avít Félévre — Wegyedévre Egy hí>oapf* 120 — korong 60- - korona 30.— korona 10-— korong Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LÁF ÍM iiüitesítöség és Hadóhiva­bű. II. kerület, Ferenc Jó­*»eí-tér (Bnzaplac) 20. sa Hogy el teiefon : 7. szám. i ® m á ' 5 Fáí'tój rs ti |i llMii: :, Al • S.S» A hirdetési dijak helyben, mindenkot készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér* rovatban egy sor közlési dija : 20 — K Kéziratok nem adatnak vissza. A nemzeti hadsereg. A legázolt, megfáradt éá kifosztott dol­gozó magyar társadalom ma már minde­nütt munkához látott. Búrnállanak a fekete rögök, az uj őszi vetések nyomán uj ta­vaszi reménységek zöldje sarjad. Az ipar uj munkaalkalmat, a kereskedelem az üzlet­ágak tisztes fejlesztését keresi. Végnélküli megpróbáltatások u!án higgadóban vannak a felvert emberi indulatok, azon az uton haladunk, melyen igyekszünk a sokat han­goztatott konszoiidáció felé. Az egymást megértő, dolgozó magyar társcda'om em­berfölötti munkáikodásának ma már látható eredményei vannak és egy halottnak hitt nemzet testében újra megindult az életet jelentő vérkeringés. Ezt a termelő békés munkát, javainkat, megújhodó emberi és nemzeti életünket biztosítani kell s ebben a gondolatban egyesülni kell minden fel­fogásnak. Ha már Csonkamagyarországon megindult az államgépezet s ma már sokan elfoglalták azt a helyet, amit számúi ra a sors vagy a jószerencse ki­jelölt, akkor gondoskodni kell arról is, hogy a munka eredményének, a do'gozó társada.omnak legyen olyan védőbástyája, amelyen megtörik a társadalmi rendet fel­forgatni ak-ró minden szándék és megla­pul az a kaján irigység, mely ma körül­vesz b nnüiiket. Ennek a faladatnak áll szoigáíatab-.n a magyar nemzeti hadsereg. Ez a feladat nagy és suiyosan komo-y. Mert hisz n a mi kezdő munkánk z jába, pihenésünk csendjébe még belesir a he­gy-. ken tú ró!, a Dana déli öléről millió és millió e.szakított megyar jdls?ava. Erő nélkül ninc:; emberi élet, erő nélkül nincs államélet. Életünk, nemzeti létünk, gazda­sági javunk biztosítása végett minden ma­gyarnak minden áldozatot meg kell hozni, hogy védjük, szeressük, fejlesszük a mi erőnket, a nemzeti hadsereget. A nemzeti had ereg a mi beteljesedett vágyunk, a magyar jövendőnek minden reménysége. A nemzeti hadsereg a mi életünk védő­karja, az izom, mely megharcol időknek és fenyegető viharoknak ellenállásával, mely kell, hogy lelkén viselje és magával hozza a politikai és nemzeti remények fel­lángolását, a kitartásra való magyar aka­ratunk megerősítését. H'ába akarnak ben­nünket sírba temetni, hiába akarnak mi­reánk követ hengeríteni, hiába pecsételték meg a mi halálunkat a béke fekete pe­csétjével, mert mig ez a hadsereg velünk és mellettünk van, addig kell, hogy ve­lünk legyen a mi nemzeti feltámadásunk biztos tudata. Ezért van szükség minden erőnkre, minden szeretetünkre, hogy ez a maroknyi magyar csapat soha ne lépjen a megalkuvás, vagy a hitevesztettség útjára. Ez a hadsereg kevesekből, de halálra­szánt magyarokból alakúit. Azok alkotják a magvát, akik az emberi ösztönnek, a szívbeli érzésnek és gondolatnak ugyan­azonosságával egymás mellé állottak, mert nekik siratni valójuk volt, mert tán az egyiknek apját a vörösöknek nevezett cső­cselék akasztotta fel, vagy a szép leány­testvérét oláh martalócok becstelenitették meg. Közös érzés, közös gondolat terem­tette meg a nemzeti hadsereget, hogy a magyar népet megtisztítsa minden salaktól s őszinte megértéssel kivezesse a csapások útvesztőjéből. Jövendő fejlődésünk fundamentuma a nemzeti hadsereg, ahol a mi fiaink közös eszményekben, közös célokban egyesülve állanak mint egy sziklafal, hogy lemossák gyászát a mu'tnak s uj utat verjenek a nemzet jövendője előtt. Ez a tudat, ez a hivatottság kell hogy á:hass.i lelkét a mi hadseregünk minden katonájának. Viszont kötelessége a polgári társadalomnak, hogy minden áldozatkészségével fejlessze, támo­gassa ezt a nagy célokra hivatott nemzeti erőt, mert hiszen a dolgozó társadalom jövendő sorsának biztosítását a nemzeti hadser; g kezébe tette le s katonáink sorsa a mi sorsunk és az ő sorsuk a haza sorsa. Konszolidáció. Azt kérdezhetnénk. — Petőfivel van-e, ki e nevet nem ismeri ? Ez a szó jelentené a benső egybeforrást egymás megbecsülését a megértést, a közös munkát a jövőt. Ezt a szót a mi isten adta magyar népünk soha nem ismerte De mindennap hallja, megtanulta és megértette Dicséretére legyen mondva A háború okozta pusztítások nyomán egy hatalmas gazdasági verseny született ilt meg, amelyről itt békeidőben nem is álmodlunk, nincs ennek a vármegyének ej^y parányi helye, amely ne lenne a termelés szolgálatában Hozzá tehetjük hogy a mi népünket bizonyos keres­kedelmi szellem hatotta át és a legkisebb ter melési cikk, amit eddig figyelembe se vettek, ma piaci áru A gazdasági javak forgalomba hozatala nem egyéb mint egy nagy kérdés megoldása meg­értette a termelők tömege hogy mi a legfőbb szükség: az ő speciális munkálkodásának részé ről biztosítani mindenki számára a kenyeret. Nagy baj nincs is, akinek isten adott segit a másikon. Minden hivatalos rendelkezés és pa rancs nélkül a falu és város népe megyen a konszolidáció utján, mert munkaalkalmat keres és dolgozik De mit szóljunk azokhoz, akik bár kevés kivétellel nem hivatottak, de vezérszerepet vál­laltak és ezt a szerepkört vindikálják is maguk nak ? Mit szóljunk a nemzetgyűlési képviselők munkálkodásához ? Ismét eltelt egy hét és csak szavak, szavak, szavak, hozzá még az egymás meg nem értésének szócsatája. Mindennapos a személyeskedés, gyűlölködés, leleplezés, amely nek látható eredménye aztán a tekintélyek, mi­niszteri állások, hivatalok lejáratása Ahol igéket kellene hirdetni, ott fenyegetésekkel némítják el egymást Es elhangzanak olyan beszédek ame­lyek hangoztatják a gazdasági defetizmust, mely mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy a kon szolidáció kérdését szolgálja Nagyon szomorú nagyon levprő jelenség ez, hogy éppen a tör­vényhozás kupolás csarnokában nincsen — kom szolidáció. Rőfös és konfekMó szakmában teljesen jáiías és a tót nyelvet pei fektul beszélő két komoly segéáei keres a Kékcsillag áruház Békéscsaba. Táviratok. 71 numerus cíausus tárgyalása. Budapest, szept. 18 A mai nemzetgyűlést Rakovszki István V 211 órakor nyitotta meg, el­sőnek szólt a javaslathoz Ruppert nemzetgyű­lési képviselő demokratikus értelemben, a ja­vaslat ellen Az elnökség részéről indítvány té tetett az üléseknek 1 órával leendő meghosz­szabbitása végett miután a nemzetgyűlési kép­viselők a 10 órakor kezdődő ülésre nem járnak be pontosan. A numerus clasus vitájában szó­lásra iratkoztak fel Eötvös József, gróf Csáki Albin br. Wlassits, Berzevicy, gróf Apponyi Albert, akik valamennyien a Haller István ja­vaslatával szemben foglalnak állást, ugy, hogy igy a kultuszvita mintegy 10 nappal elhúzódik. Jugoszlávia uj alkotmánytervezete. Belgrád, szept. 18. Jugoszlávia az uj alkot­mánytervezet szerint 429 képviselőt választ. Eb bői esik Szerbiára 157 Montenegróra 8, Hor vátországra 95, Bácska Baranya 25, Bánát 20, Dalmáciaí21 a szlovénekre 40, Bosznia Hercego vinára 73 képviselő. Ttleqalakuít a Falu-Szövetség. Budapest, szept 18. A Falu-Szövetség, ^ amelynek célja nemcsak Magyarország, de a világ gazdasági erejének egyesítése, megalakult olyformán hogy ebbe más termelési ágakat, igy az ipart is bevonták A Falu szövetség el nöke Rubinek Gyula és nagyatádi Szabó István, alelnökei sokorópátkai Szabó István. Bottlik József és Wéber Gyula ügyvezető igazgató Meskó Zoltán. Polgári bíróság eljárása a Tisza ügyben> Budapest, szept. 18. A gróf Tisza Ist­ván gyilkosainak bűnügyében a hadbíró­ság ítélete után most már- a polgári bíró­ság is [megkezdte működését. Margalits Ede vizsgálóbíró most már nap-nap után tartja a tanúkihallgatásokat, ugy hogy a polgári biróság a tárgyalást nem sok idő múlva megkezdheti. Csetjek garázdálkodása a felvidéken. Sátoraljaújhely, szept 18. A cseh megszál­lás óta az egész magyar Felvidék egy nagy te­metőhöz hasonlít A csehek a lakossággal szem­ben a Iegbarbárabb módon viselkednek, elrek­virálják a gazdák jószágait, lefoglalják és elve* szik a terményeket ugy hogy a lakosság a Jeg« nagyobb inség előtt áll. Egész Verecke környékén véres lázadás tört ki, gróf Schönborn birtokát teljesen kifosztották a csehek és az összes gyára­kat leszerelték. Higóczky perújítása. Budapest, szept. 18 A Klub kávéház előtt elkövetett zavargások egyik szereplője, Rigöczky György, akit a statáriális biróság 12 évi fegy­házra ítélt, perújításért folyamodott Felfolyamo­dásában tagadja, hogy Verebély bankigazgatót ő szúrta volna le. Illy László bűnügyében a jövő héten dönt a katonai biróság. 71 agy lengyel zsákmány. Bécs, szept. 18. Lembergből jelentik, hogy a lengyeleknek az orosz hadseregen nyert győ­zelme nagy hadizsákmányt is eredményezett. A -lengyelek kezére jutott hadizsákmányt most olvasták össze, e szerint a lengyelek kezére ju­tott 100 000 darab lőfegyver, 1100 gépfegyver, 200 nehéz ágyu. A lengyelek és litvánok között a béketárgyalás állandóan folyik s minden való. szinüség arra vall, hogy a két szomszéd állam között a béke sikerülni fog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom