Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-07-01 / 53. szám

Békéscsaba, 1920 julius 1 Csütörtök 4 7 ' yw/vflff^;^ XLV1I. évfolyam. 53. szám V fcTíf — — — •edévTB — — — bócspri — — — POLITIKAI LAP SSstkeAtfaég és kiadóhlva­tea: II kerqjft, Feiecc Jó­csef-tér .(Bnzapkc) 20. ss Megye) telefon : 7. ízeid. A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 20"— K Kéziratok nem adatnak vissza. 120— koion, Megjelenik hetenként £l kétszer: Csütörtökön io— korcns és vasárnap reggel \ területi integritásról maradi Érintetlen maradt, mert olyan terület, ahová se a cseh zsupánokcMafmf. se az oláh cenzorok féktelen vöüke' és örí­kénye, se a szerb katonák fe$jfc$>tt vanda­lizmusa nem hatolhat el. Addig, -amig a székely anya magyar szóra'tanítja a gyer­mekét, amigcsak Kolozsvárott magyar be­tűt olvasnak, amig a kassai dombon ma­gyarul száll a fohász a magyarok Istené­hez, addig ha Trianon a feje tetejére áll is, csak a csíki hegyek, meg a Tátra ennek a felületnek a határa. Sőt. Azóta még tá­gult is, még .szélesbedett. A prágai parla­mentben Körmendy képviselő magyar nyel­ven vágta oda a ^megmárosodott csehek­nek: „Arról, hogy a mi sorsunkról ma­gunk határozzunk, hogy ezen a területen a magyarság akarata érvényesüljön, arról nem mondunk le soha". Így veri vissza a Tátra a mi Nem, nem sohánkat, ugy hogy Prágáig elhallatszik. Tehát elsősorban ennek az ezeréves in­tegritásnak a fenntartásán és továbbépítésén dolgozzunk, a másik, a területi épség ak­kor valóban ugy hull az ölünkbe vissza. Békésmegyei Köz íörtij táviratai fSaját tudósítónktól.) 4liottunk vasárnap szép szavakat és szava­okat s közülök a legjobban megindított nnünket s átviharzott rajtunk Kőrössy idrének, a Területvédő Liga budapesti uiyszáju kiküldöttjének valóban szivből ő és ép azért szivbe is markoló beszéde. De nemcsak azért volt ránk erős hatás­ai ez a beszéd, mert olyan húrokat pan­<lett meg bennünk, amelyek a bölcsőtől ezdve s mióta megpillantottuk ezt a ma­yar napvilágot, ott voltak elrejtve, érintet­tül, de az érintésre mindenkor fogéko­nyan a lelkünk mélyén. Vailjuk be, ez a szónoki sikereknek könnyebbike lett volna. Kolozsvár, Kassa, Pozsony, Komárom — ak egyszerű, száraz földrajzi nevek, de a ha a magyar fűiét megremegtetik, nyo­ükban fájdalom nyilai s a sajgó éges nyo­iban kilobban a haragos dac s a büszke 'szántság. Van-e magyar szem, amelyik bbenés néíkül tudna nézni a csonka Ma­yarország torz térképére ? Nem csnpán ennek a lappangó szikrá­sk a kicsiszolása a tiszteletreméltó pap­ber és lángielkü apostol érdeme. Kőrössy hazáját éggódva szerető honfiú józansá­gai és tépelődésével mutatott rá arra a ;6dra, amely egyedül adhatja L tmeg ennek az érzéstömkelegnek ugy a belső, mint a i iíelé ható erőt: a szervezettségre, az össze­rlásra, arra, ha itt minden magyar min­o n magyarért összefog, ha a sok egyéni éstényező egy irányba haladó, egy eszme in áhítozó ellenállhatatlan eredővé fut sze. A másik gondolat, melyet kidombori­beszédében, hogy a trianoni békében a nak olyan arculcsapása, az igazságnak megsértése történt, amelynek megtor­4 a józan ész legelemibb követelményei ,pján nem maradhat el. Államokat nem let csupán a durva erőszakra felépíteni, leg ma, a XX. században. Nem mi mon­>üuk. de maga Wilson, aki éppen ezzel csalhatatlan eszméjével csapta be a vilá­t, hogy elmúlt az az idő, amikor az bereket ugy leheteti hajtani, mint a bar­ikat a vásárrá. Már pedig a leggyaláza­bb embervásár folyik ott, ahol millió­és milliókat dobálnak ide-oda megkér­zésük nélkül. Ezzel a gondolattal magya­ta nagyon helyesen Kőrössy Horthy kor­ínyzónak ama kijelentését, melyet a Liga 'telgő küldöttségének mondott: „Hogy magyar terület épsége helyreálljon, azért -g ebből a karosszékből se kellene fel­anom".' Valóban, ahhoz, hogy ez a Csonka igyarország újra a régi, ezeréves magyar za legyen, nem kell egyéb mint az, hogy életről való jogunkról le sose mondjunk, ilóban nem kell egyéb, mint annak foly­:mos hangoztatása: „Nem, nem, soha !' Mert egyet ne felejtsünk: Magyarország rülete súlyos, szinte életveszélyes csorbát nvedett ; de a szellemi Magyarország, magyarság kulturális területe érintetlen Hiaíakufóbart a kormányválság. Uj ember előtérben. A kormányválság ügyében ugy a ki­hallgatások. mint a politikai tárgyalások to­vább folynak. Ujabban gróf Zichy Aladár­nak a személye nyomult előtérbe, akinek kormányalakítását mindakét nsgy párt, ugy a kisgazdák mint a kerestényegyesülés pártja szívesen látná. Gróf Zichy Aladárt tegnap külön kihallgatáson fogadta a kormányzó. folynak a kihallgatások. A kormányzó folytatta a pártok képvi­selőinek kihallgatását. A tegnapi napon Andrássy Oyula gróf, Rubinek Gyula, gr. Bethlen István, Szmrecsányi György és Turi Béla jelentek meg a kormányzónál. A ki­hallgatásokat ma folytatják. megegyezünk a franciákkal. Tudvalevő, hogy a békeszerződés kikö­tései alapján pénzügyi müveleteket kell le­bonyolítanunk a franciákkal. Ezeknek az ügyeknek az elintézésére megbizottaink ré­gebb idő óta kint tartózkodnak Párisban, ahol megbeszéléseket folytattak a francia pénzügyi körökkel. Mint értesülünk, ezek a megbeszélések hosszas vajúdás után ered­ményre vezettek, úgyhogy sikerült elvi meg­állapodásra jutni. ítélet a szabadkai zendülők ügyében. Szegedről jelentik: Ismeretes, hogy április hóban nagyarányú zendülés tört ki Szabadkán, melynek mozgatói kommu* nista vezetők voltak. A felkelők ügyesen előkészített tervvel hatalmukba kerítették majdnem az egész várost. Nagyobb szerb katonai erőnek kellett beavatkozni, amely csak nagy nehezen tudta helyreállítani a rendet. A zendülésből kifolyólag 1500 egyént tartóztattak le Szabadkán. A szerb kormány ezt az esetet arra használta fel, hogy diplomáciai jegyzékkel lépjen fel a magyar kormánynál és a Muraközből ki­indulólag területek megszállásával fenye­getődzött. Érősen támadta a Területvédő Ligát és annak feloszlatását követelte, minthogy a zendülés értelmi szerzőjét, Odor Andrást, a Liga kiküldöttjének tar-_ totta. A haditörvényszék, mely hónapok óta foglalkozott a rendkívüli monste-po­litikai pörrel, Milich Ivor elnöklete alatt ma hirdette kijtéletét. Szimbrich József, Qalich György, Márfy Mihály, Odor An­drás, Virág Mihály, Wurst József, Fejes Vilmos és Tóth Márton vádlottakat bű­nösnek mondotta ki az állam hadereje ellen való zendülésben és kötéláltali ha­lálra Ítélte őket. Az ítélet jogerős. Uj képviselők. A junius hó 27.-én megejtett nemzet­gyűlési képviselőválasztások végleg lezaj­lottak. Megválasztották : Kunhegyesen Pa­czek Oéza, Biharnagybajomban Szabó Jó­zsef, Szeghalmon Temesvári Imre kisgaz­dákat, Hajdúszoboszlóban Báner Bélát a keresztény-egyesülés, mig Orosházán Csiz­madia Sándort munkáspárti programmal. Jlalálraitélt terroristák. A kalocsai törvényszék Surgoth György biró elnöklete alatt ma hirdette ki az íté­letet a proletárdiktatúra idején vérengző kalocsai terroristák ügyében. Brasser An­tal, Kövér Frigyes, Orosz Sándor vádlot­takat kötél általi halálra, Budai Jánost 15 évi, Reisz Jenőt 12 évi fegyházra Ítélték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom