Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-07-01 / 53. szám

2 BGK&HMEGYEI KOZLÍUff Békéscsaba 1920 julius 1 TTÍurtkászavargások Londonban, fíz irek eltüntettek egt) angol tábornokot. Egybehangzó külföldi jelentések szerint Londonban munkászavargások törtek ki, amelyek komolya.i veszélyeztetik a sziget-, ország egész kereskedelmi és ipari életét. A londoni közúti vasutak alkalmazottai és több nagy vállalat munkásai beszüntették a munkát. Az angol közvéleményt élénken foglalkoztatja az az eset, amely kedden történt az Írországi Cosck városában. Lu­kach táboruok több rnagasrangu tiszt kí­séretében au'ón haladt vágig a városon, amikor ismeretlen ir felkelők megállító,ták a jármüvet és megtámadták a bennülőket. A tábornok és kísérete ellenállást fejtett ki. Lukachot leráncigálták az autóból és re­volverlövésekkel megsebesítettek. Kísérete elmenekült. A tábornokot ezután ismeret­len helyre hurcolták és fogva tartják. A nyomozás nagy eréllyel folyik. Megalakult a Területvédő Liga Csabán. Vasárnap, julius 7. én délután 3 órakor tartotta alakuló gyűlését a Területvédő Liga (Tevéi) békéscsabai osztálya A magasztos célt követő egyesületnek megalapításán már régeb ben buzgólkodott Kórössy Endre, a budapesti központ kiküldöttje és a helyi társadalom ré­széről dr. Rell Lajos főgimnáziumi igazgató, mindketten fáradságot nem ismerő lelkesedéssel. Az alakuló gyűlésen dr. Rell bevezető sza vai után megejtették a tisztikar megválasztását. Diszelnökök lettek: özv. Beliczey Rezsőné dr. Berthóty Istvánné özv. gróf Wenckheim Fri gyesné, Beliczey Géza dr. Berthóty István, Fábry Károly, Korén Pál, Réthy Béla, Szalay Gyula, Varságh Béla gróf Wenckheim József. Elnök nek megválasztották: dr Rell Lajost, Laubner Józsefnét. Titkár: Kiltzer Gyula Pénztáros : Huszár Sámuel, az intéző bizottság vezetői: Tantó József és dr Zvaratkó Pál. Az alakuló gyűléssel kapcsolatban a Liga nagyszabású népgyűlést és délután a Vigadóban pedig művészi színvonalú hangversenyt ren dezett. Az ünnepségek sorát könyörgő istentiszte­let vezette be az összes csabai keresztény tem plomokban. Majd délelőtt lt órakor a városháza udvarán Szathmáry István felvidéki, menekült vármegyei tisztviselő tartott megrázó hatású be­szédet Különösen a szivekbe markolt az az irredenta költemény, mellyel szavait befejezte Utána Theimer Olga szavalt ugyancsak irredenta verseket a közönség lelkes ünneplése mellett Délután 5 órakor vette kezdetét a Vigadó­ban a hangverseny, amelyen szép számban elő­kelő közönség vett részt. Gyéren láttuk képvi­selni a gazdatársadalmat. A szereplők közül ál talános tetszést aratott dr. Pongrácz Aladárné, aki iskolázott hangon és művészi előódásbatí irredenta énekeket művészi magyar müdalo kat tolmácsolt. Theimer Olga Végvárinak egyik gyújtó hatású versét szavalta nagy sikerrel, mig Magyar Margit Mignon dalát és magyar nép dalokat énekelt De tagadhatatlanul a legnagyobb tetszést aratta dr. Molnár Imre, aki régi nép­énekeket és néhány régi magyar müdalt ­közöttük Csokonainak egyik dalát — adts elő A felzúgó tapsvihar és a szűnni nem akaró lel kesedés bizonyára nemcsak a pompás és ruti nirozott előadásnak szólott, de annak a dicsé retreméltó gondolatnak, hogy a kiváló ízlésű művész költ észetünk tárházának ősi és rejtett kincseit szedegette elő, azokat a megbecsülhe­tetlen értékeket, melyekről sajnos, közönségünk nagy átlaga alig bir tudomással. Csak termé szetes, hogy ezek az akár népi, akár műalkotá­sok,* Qielyekhez évszázados mult, hányatott szen­vedés jyagy tündöklő dicsőség fűződik, élén kfibben és nagyobb erővel hatnak a jelennek termékeinél, még ha jók is azok Emlékezünk arra a szivekből kipattanó lelkesedésre és a sze­mekből felcsapó lángra amely annak nyomá ban fakadt mikor Beretvás a békési gimnázium művész tanára egy alkalommal Vörösmarty „Vén cigafiyá"-V szavalta nálunk az ellenséges meg­szállás aláiH^ Történetünknek legválságosabb szaka, egy magát gyötrő, tépelődő lélek daco san kitörő birodalma elevenedett meg előttünk : „Lesz még egyszer ünnep a világon Es ezek a szavak annál is inkább kellett hogy hassa nak, mert ha költőjüket a kinzó gondalat az őrültségbe is hajtotta, de a megjósolt ünnep mégis csak bekövetkezett Hogy a jövőnkbe bizalommal tekinthessünk, a multunkkal kell keresnünk minél sorcsabb kapcsolatot Egész történetünk mindennél vilá­gosabban példázza hogy a nemzet mindég ak kor jutott igazán bajba ha erről a múltról meg feledkezett A jövőt csak a múltra lehetépiteni Az ünnepély végén Kórössy Endre tartott megható és egyszersmind gyújtó hatású beszé= det A beszéd egyik másik gondolatával vezető rikkünk foglalkoz k Felhívás. Felhivatnak al hadirokkantak, hadisérűltek, hadiözvegyek és hadiárvák gyámjai, hogy a fo­lyó évi julius hó 11-én d e 10 órakor a Vadász féle vendéglő helyiségében megtartandó rend kivülí taggyűlésre saját érdekükben okvetlen megjelenni szíveskedjenek. , Békéscsaba 1920 junius hó 30. * Az elnökség. Egy igazi emberbarát végrendelete. Több mint négy millió jótékony célra. Az orosházi szegény asztalosmesterből or szág , sőt világhírű nagyiparossá lett Thék Endre végrendelete most került nyilvánosságra A ha gyaték nyolc és 1él millió koronát tesz ki A hangyaszorgalommal összegyűjtött óriási vagyon legjobb példája annak, hogy a munka, fáradhatatlan energia és a tudás méltán meg­hozza a gyümölcsét. S ami Thék Endre hátra hagyott vagyonának értékét valóban imponálóvá teszi, az a tény, hogy nem úgynevezett háborús vagyon, hanem a békeidők tisztességes hasznai­ból megtakarított tőke. Thék Endre példája örökre buzdító példa lehet törekvő, tanulni vágyó iparosságunknak Nyolc és fél millió. Ilyen vagyont gyűjtött Thék Endre amellett, hogy sohasem volt szűk­keblű; jótékonysági akciókná' neve mindig az elsők között szerepelt s volt szive a szépért, a művészetért áldozni. Már régebben tett Oros­házán is egy 50 ezer koronás alapítványt hadi­árva iparostanulók részére Végrendeletében sem feledkezett meg szü­lőföldjéről s több alapirányt tett közcélokra, Végrendelete értelmében vagyonának fele tulajdonjogilag feleségére száll át. Másik felét vagyonának különböző emberbaráti, jótékony és közművelődési célokra hagyta. Ezek neje halála után szállanak át az örökösekre A budapesti különböző jótékony célokra ha gyományozott összegen felül, négyszázezer ko rónán felüli összeget hagyományozott Orosháza községnek különböző jótékony és köznevelési céljaira A 400 ezer koronából a végrendelet értelmében a tanoncotthon 150,000 K, létesí­tendő fiu és leányárvaház 150,000 K, gazdasági iskola 100,000 K adományban részesülnek. Ezenkívül a szegények között azonnali ki osztásra 2000 koronát hagyományozott Mindezek a hagyományok is csak felesége halála után szállnak át a hagyományos célokra Ugyancsak Orosháza községé lesz Thék End­réné halála után az elhunyt rendelkezése szerint a díszpolgári oklevél, amit a községtől kapott továbbá egy nagy márványszobor, mely Thék Endrét ábrázolja Ekként szól a végrendelet. Azonban való­szinüleg egyezség jön létre az özvegy és a ha­gyományosok között, hogy a hagyományosolf még az özvegy életében megkapják a reájuk hagyott összegeket. Thék Endre végrendelete is fényes bizo nyitéka nemesen gondolkozó szivének, amikor fele vagyonát jótékony emberbaráti és közmű­velődési célokra hagyományozta. Csütörtöki levél. Áiomképek. Az utolsó évtizedben Békéscsaba város „haladás szekere" kátyúba rekedt és nincs olyan hatalmas erő amely az elakadt szekeret kitudni mozdítani néma, hideg mozdulatlanságából Talán ez a csöndes, legkevésbé tiszteletre méltó szerény némaság idézte elő, hogy olyan, álmok kínoznak, mely beillik az ezeregyéj­szaka meséibe és mint valami tündérrege meg­foghatatlan magasságban röpköd fejem fölött Békéscsaba messze jövőjének eme gyo nyörü, szines képei kéjes érzéssel töltik el egész valómat és ha ma még csak mint álomképek jelennek meg előttem, nincs kizárva hogy idő­vei — körülbelül száz év múlva — meg is fognak valósulni amit pirulva fognak szemlém azok, akik Békéscsabát nem sorolják azok kozé a városok közé. amelyek nap nap után. hihe­tetlen gyorsasággal fejlődnek és a haladás 'lt­ján állanak. A messze jövő Békéscsaba városit az U • mok ügyes kezű tündére az alábbiakban fes­tette meg: Nyílegyenes utcák, mindenütt aszfalttal sze • gélyezve ; a kocsiutak apró makadám kövekkel vannak kirakva A legnagyobb tisztásig uraíko • dik mindenütt. Sehol egy porszemet nem lehet látni úgyannyira, hogy ha valakinek porhintés céljából porra'van szüksége, — azt pénzért kény­telen vásárolni Az emberek arcán a mosoly tanyázik; mindenki boldog és megelégedett Boldogok az asszonyok is, mert sokkal ne­vesebb a vesződségük Nagyon sokan lemond hk közülök a Julcsik, Márkák és Katákról, mert a dézsák eme tündérei valamikor i.agy előszeretettel használták ki az est szürkületet, amikoris jobb karjukon két kantával, bal olda­lukon pedig egy legénnyel járlak az artézi ku'ra Ma már mindez feleslegessé vált, mert minden h?zban — Kremeczky Gyula bosszúsá­gára — ott van a vízvezeték. A vasúti állomás épületének helyet díszes, hatalmas palota foglalja el A pályatestek felett üvegburkolat húzódik végig. A resti meg a je­lenleginél is szebb és" sokkal kevesebbet *ed várni a kiszolgálásra; óriási nagy szemelyzet, ami megakadalyoz?a a mai, napirenden levő „angolos eltűnés" t. ... Az Apponyi-utca baloldalan végig m gyönyörű, háromemeletes stylben epult eputet áll Ez a városháza A földszintet Debreczenv Lajos főkapitány vezetése alatt a rendorseg fog­lalja el Debreczeny elegáns uniformisban, az oldalán karddal, barátságosan fogadja a feleköt. Mfcrik az arcán, hogy erélye .tudatiban matf már nem fél semiftiféle felíuggesztestol sem a „megvesztegetheti™" sajtócsipéseitől- Az első és második emeletet a tisztviselők foglaljak el A harmadik emeleten van a tanácsterem es ott trónol Berthóty polgármester is Nyajas, barát­ságos modoráért az egész város osztatlan elis­meréssel veszi körül Az Apponyi=utca jobb oldalan húzódik végig egy másik, diszes, háromemeletes épület Ez a postapalota Ebben az épületben nyert elhelyezést a leánygymnasium és a felső leány­és kereskedelmi iskola. . Az Andrássy-útról eltűnt a Szucsu ház es helyébe végre fölépült Magyarorszag egyik ieg. modernebb színháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom