Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám
1913-10-12 / 81. szám
Békéscsaba 1013 okt. 19. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 12 iránt, hogy alkossa meg a választóké- , rületek uj, célszerű beosztását és a ! lakosság számának emelkedése arányában emelje fel a megyebizottsági tagok számát is. A kérelemmel először a májusi közgyűlés foglalkozott és utasította Ambrus Sándor alispánt, hogy az októberi megyegyülésre készítse el a kerületek uj beosztásának ós a megyebizottsági tagok létszámemelésének tervezetét. Ambrus alispán két tervet kószitett. Az egyik terv arra az esetre készült, ha a belügyminiszter nemcsak a kerületek uj beosztását, hanem a megyebizottsági tagok számának felemelósót is engedélyezné. A másik tervezet a jelenlegi megyebizottsági tagszám alapján csupán a választókerületek uj negállapitását és választandók számának arányosabb beosztását tartalmazza. Mindkét tervezetnél figyelembe vette az alispán nerrcsak a lakosság, hanem a választók számát is. Az 1910. évi népszámlálás adatait és'az 1913. évi országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékét véve alapul, az első tervezet szerint választandó volna 297 megyebizottsági tag, melyből 1005 lakosra, a másik szerint pedig választandó volna 213, melybő' 1400 lakosra esik egy választó. A jelenlegi törvény szerint csupán a választókerületek uj beosztása foganatosítható. Ezért t. hát mi is c?ak azt a tervezetet ismertetjük. E szerint minden község külön választana, csak Doboz, Gyulavári és Gádoros alkotnának Doboz szókhellyel egy kerületet. A jelenlegi létszám mellett következőképen osztatnának fel a megyebizottsági tagok a községek között: Mostani Tervezet szerinti tagok száma Gyula város 21 21 Békés 18 20 Mezőberény 12 10 B űkéscsaba 35 32 Újkígyós — 2 Endrőd 9 9 Gyoma 12 8 Bekéssámson — 2 C;orvás — 3 Nagyszénás — 2 Orosháza 17 17 Pusztaföldvár — 2 Szentetornya — 4 Tótkomlós 6 6 Békésszentandrás 5 5 Kondoros — 4 Öcsöd 6 6 Szarvas 32 27 Füíesgyarmat 6 6 Körösladány 5 5 Szeghalom 8 7 Vésztő — 3 K«tegyháza — 3 Köröstarcsa — 4 Doboz, Gyulavári, Gádoros — 5 A tervezet szerint tehát valamennyi, eddig képviselettel nem biró község — az utolsó 3 kivételével — önálló választókerületet alkotna és bekü denó képviselőit a megyegyülésre. Hogy ezeknek sz igénye kielégíttessék, a nagyobb és sok taggal rendelkezi községek rövidséget szenvednek. Csabának, Mezőberénynek, Szarvasnak Gyomának és Szeghalomnak kevesebb lesz a képviselője, mint eddig volt. Ebbe p dig előre.áthatólag nehezen fognak beleegyezni az illető községek. Az alispán különben, tekintettel arra, hogy mikorra a törvényhatóság által elhatározandó uj beosztás jogérvényre emelkednék, a várható közigazgatási reformtörvények alapján uj beosztást kell készíteni: javasolja a törvényhatósági bizottságnak, hogv e kérdés fölött ez idő szerint térjen napirendre. A csabai ipartestület koréból Előljárósági ülés. A csabai ipartestület elő járósága csütörtökön délután ülést tartott a tagok meglehetősen élénk érdeklődése mellett. Az ülésnek a szokásos folyóügyeken kivül volt kétérdekesebb tárgya is. Az egyik az alapszabálymódositá?, a másik a házvótel. Az alapszabálymódositást még a tavaszon elhatározta a közgyűlés és a tervezet elkészítése céljából ki is küldött egy bizottságot. Ezt a bizottságot azonban azóta nem lehetett összegyűjteni, mert a tagok nem jelentek meg. Szomorú dolog, hogy az ipa rosok saját ügyeik iránt is olyan csekély érdeklődést tanúsítanak. Az elöljáróság most radikális eszközhöz folyamodott, amennyiben az elnökséget bizta meg az uj alapszabály tervezet elkészítésével. Ebben a munkában részt fog venni dr. H o 11 s n d e r Lipót iparhatósági biztos is. A házvétel ügyét a rossz gazdasági viszonyokra való tekintettel, bizonytalan időre elhalasztották. Tudósításunk az ülésről a következő : Jelen voltak Tímár Endre elnöklete alatt: dr. Hollánder Lipót iparhatósági biztos, ifj. H o r v á t h Mihály jegvző, Uhrin András pénztáros, Orvos Endre, Boskó János, Dínes Bálint, Hugyecz János, Kvasz Pál, Bohus Pál, Felber Sándor, Offenwagner Pal, Timkó András, K imént György, Zlehovszky György ós Uhrincsok János elő j*rósági taaok. T i m á r Endre elnök a megjelentek üdvözlése után az ülést megnyitván, Horváth Mihály jegyző jelentést tett a mult ülés jegyzőkönyve kapcsán elintézett ügyokrö 1. Bejelentette, hogy az alapszabálymódositásra kiküldött bizottságot ismételten összehívta, de annak csak egy lagja jelent meg. Dr. Hollánder Lipót iparhatósági biztos indítványára kimondotta sz elöljáróság, hogy nem kísérletezik többé a bizottság összehívásával, hanem megbízza az elnökséget, hogy az iparhatósági biztos közreműködésével késritse el a tervezetet ós azt nyomtatásban juttassa el a tagokhoz, még a jövő közgyűlést megelőzőleg az évi jelentéssel kapc olatosan. Bejelenttt'e ezután Horváth Mihály jegyző, hogy a tanoncmunkakiállitáson a 79 jelentkező közül csak 39 vett részt, ami a mesterek közönyösségéről tanúskodik. A községhez az elnökség kérvénnyel fordult, hogy adjon a kiállítás dijaira 100 korona segélyt. H u g y e c János meginterpellálja az elnökséget, hogy az építőipari tanoncok rajz i mért nem részesülnek móltatásban a a kiáliiláson ? Horváth Mihály felolvassa a jegyzőkönyvet, mely szerint az építőipari tanoncok rajzait igenis megbírálták, eőt egyiket-másikat dicséretben is részesitet ók. E válasz tudomásulvétele után elhatározta az elöljáróság, hogy a jutalmakat és kitüntetéseket november 2-án délután 2 órakor nyuj jik át a tanoncoknak az ip .rtestüiei helyiségében. A csizmadiák aradi kongress'usán Timkó János, Gajdács Mátyás és Uhrincsok János vettek részt. T i m á r Endre elnök bejelentette, hogy a mult ülésen kiküldött bizottság eljárt a Filipinyi féle ház megvétele ügyében. A ház nagyon drága, 70,000 korona. Dr. Hollánder Lipót ós mások hozzászólása után kimondotta az elöljáróság, hogy a házvótelt a rossz gaz dasági viszonyokra való tekintettel elhalasztja. Most nem hajlandó abba belemenni annyival inkább, mert hasonló ügyből kifolyólag sok ipartestület válsággal küzd. Uhrin András pénztáros előterjesztette a szeptember havi pénztári forgalomról szóió jelentés*, mely szerint a bevétel 951 44 korona, a kiadás 392 13 korona volt, a maradvány tehát 559 31 korona. A tagforgalmi jelentés szerint a testület tagjainak száma augusztus végén 796, szeptember vegén pedig 795 volt. Az apadas tehát 1. Iparigazolványt nyertek: L'ptak P. András szabó, Schwertner József esztergályos, Koiarovszki Mihály c pész, Kőmives Imre mázoló ós Tyirjak Pál kőmives. A tanoncok létszáma szeptember végén 593 volt. E jelentós kapcsán döntött az elöljáróság egy tanoiiC vitás felszabadítása ügyében is. Ilyen vitás kerdesekben a döntés az elöljáróság joga. A mester ugyanis nem akarta felszabadítani a tanoncot, bár annak a szerződése lejárt s bár az a szerződós lejárta mán még egy hónapig dolgozott nála. Az elő járóság kimondotta a tanonc hivatalból való felszabadíts át. Az érkezett ügyiratok között legneve| zetesebb a bud p sti asztalosok ipartes( tületónek köriraia volt a muakásbiztositás dijainak adórendszerre való átalakítása ós a munkásbiztositó pénztárak teljes államosítása ügyében. Az elöljáróság elhatározta a köriratnak hasonló szellemű felirattal való támogatását. Az aradi kereskedelmi és iparkamara egy agyagipari tanfolyam rendezéséről értesítette a testületet Kiadták az agyagiparosoknak. N hány jelentéktelen ügy elintézése után Tímár Endre elnök az ülést berekesztette. Gyomának és Endrédnek villanyvilágítása lesz. Mezőberény magára marad. A közbiztonság egyik leghatalmasabb őrét, a jó közvilágítást már régóta óhajtják a községek, a^legkisebbtől a legnagyobbig. Különösen a villanyvilágításra vágyakoznak, amely a legpraktikusabbnak, legszebbnek ós legveszólytelenebbnek bizonyult minden világítási mód között. Békésmegye községei, felbuzdulva Csaba, Gyula, Orosháza ós Békés példáján, egymásután indítják meg az akciót villanyvilágításuk érdekében. A megoldás a legtöbb helyen természetesen sok nehézségbe ütközik, amennyiben a villanyvilágítás meglehetősen költséges befektetést igényel. Igaz, hogy ez a befektetés idővel kifizeti magát, sőt jövedelmezővé is váük, de azért a maradi gondolkozású emberek mégis félnek a nagy költségektől. Tudvalevő, hogy legutóbb például Szarvason mily rengeteg időbe, veszekedésbe, tárgyalásba került, mig végre nyélbe tudták ütni a villanyvilágítás kérdését. Szarvas mellett legutóbb Mezőberény és Gyoma indítottak mozgalmat a villanyvilágításért. Mezőbeny akciója azonban csakhamar ellankadt Tárgyalásba bocsátkozott ugyan a csabai villanyteleppel, de a tárgyalások nem vezettek eredményre, mart Mezőberény olyan követelésekkel lépett fel, amelyeket a villanytelep igazgatósága nem teljesíthetett. A gyomaiak sokkal jobban jártak. Igaz, hogy segítségükre voltak a körülmények is. Kovács Lajos, az ottani postamester ós földbirtokos ugyanis nemrégiben egy modern, villanyerőre berendezett malmot létesített. A dinamó olyan nagy és-erős, hogy nemcsak a malmot láthatja el árammal, hanem képes kielégíteni Gyoma, sőt más község világítási igényeit is. Gyoma józan gondolkozású vezetősége kapott is az alkalmon, amelynek az elhalasztása valósággal bün lett volna, mert olyan könnyűszerrel sohasem oldhatnák meg a villanyvilágítás kérdését Gyomán, mint ma. A képviselőtestület elvben kimondotta, hogy akarja a villanyvilágítást és kiküldött egy bizottságot abból a célból, hogy lépjen érintkezésbe Kovács Lajossal a szükséges áram szolgáltatása ügyében. A tárgyalások megindultak ós mia most értesülünk, sikerrel is jártak. A bizottság és Kovács között minden körülményre nézve létrejött a megállapodás, amely a legközelebbi képviselőtestület elé kerül. A megállapodás olyan kedvező, hogy a képviselőtestület előreláthatólag nem fog előle kitérni. Amint ennek az endrődiek hiró* vették, szintén érintkezésbe léptek Kovács Lajossal. Felkérték, hogy jelenjen meg az egyik tanácsülésen és fejtse ki, hogy miiyen módon ós milyen költséggel lehetne Endrőd villanyvilágítását is , megvalósítani ? Nincsen kétségünk az iránt, hogy i a tárgyalások Endrőddel is sikerre vezetnek. Gyoma és Endrőd, a megyének e két virágzó községe tehát nemsokája élvezni fogja a villanyvilágítás gyönyörűségeit ós áldásait. Most aztán Mezőberény teljesen magára maradt. Az a terve ugyanis, hogy majd Gyomával ós Endrőddel karöltve lét^sit villanytelepet, teljesen meghiusult A mezőberényiek mo3t már ktt ő között választhatnak, ha ugyan komolyan vágynak a villanyvilágításra: Vagy önálló telepet állítanak fel, ani horribilisen drága — neki, vagy pedig újból felveszi a tárgyalás fonalát a csabai villanyteleppel. A szomszédos Békés példája megmutatja, hogy az volna a leghelyesebb ós legjövedelmezőbb, ha ezt cselekedné. kiváló bór- és lithiumos t gjógjtorrá* vm* <i KélyasN^uái* kBuvinynél, cnktrfcttegtéiBél, vfrbMyaéi, mé$gtédfe ttf zé mu§rv*teMrwqttoálkMMhitim. tafeafiB furata avuyirfL SCHVLTIS ÁCOST A csabai uj állami iskolád Megérkezett a miniszter leirata. A nyáron egész |Békéscsabán nagy örömet keltett az a közlésünk, hogy a kultuszminiszter két uj, 6—6 tanerős állami elemi iskolát szándékozik az Alsó- és Felsővógen felállítani. Ezekre az iskolákra nagy szükség van, mert a meglevő állami iskolából százszámra kell minden iskolai év elején elutasítani a gyermekeiket beíratni szándékozó szülőket. A felekezeti iskolák is valamennyien túlzsúfollak, úgyhogy a szülők körében örökös a zúgolódás az iskolák hiánya miatt. Múltkori közlésünk félhivatalos forrásból eredt ós ennek dacára sokan nem adtak hitelt neki. Örültek, de kételkedtek, hogy a híradás nem bizonyul valónak. — Csak akkor hiszünk — mondogatták — ha a miniszteri leirat is megérkezik. Nos, a kételkedők most már hihetnek bátran, mert a tanfelügyelő közvetítésével pénteken megérkezett a békéscsabai városházára a kultuszminiszter leirata, amely az uj állami iskolák létesítéséről értesiti a községet. A terjedelmes leirat azokat a feltóteleket tartalmazza, amelyek mellett a miniszter hajlandó a két 6—6 tanerős iskolát felállítani. A f ltételek szerint Csabára a szokásos kötelességek teljesítése hárul. E kötelességek teljesítése áldozatába kerül a községnek, de az ilyen áldozatoktól olyan rohamosan fejlődő községnek, mint Csaba, visszariadnia nem szabad. A kulturától semmi áldozatot nem lehet megtagadni, mert minden fillér, amelyet a város kulturális célokra áldoz, ezerszeresen megtérül.' A miniszter kiköti mindenekelőtt a leiratban, hogy az iskolák felállítása halasztást nem tür ós azokat 1914 szeptember 1 ig már át kell adai rendeltetésüknek. Mégpedig uj épületbe kell elhelyezni az iskolákat. Ha az építkezéshez a község a helyi járulókokból vesz fel kölcsönt, vagy pedig ha az állam az építkezés költségeihez hozzájárul, akkor az épületet tulajdonjogilag az államra kell ruházni, ha pedig a község teljesen a maga erejéből ípi'.i fel az iskolákat és a tulajdonjogról nem hajlandó lemondani, akkor örök használatra tartozik átengedni az államnak az épületeket. A községnek az állammal kötöttjszerződésóben mindkét jogviszony precizirozandó. A másik kikötés, hogy az épületek fenntartásáról, tisztogatásáról stb. ós a 24 korona nyugdijintózeti járulók fedezéséről a község tartozik gondoskodni. Ha a meglevő községi iskolák államosittatnak, akkor a szokásos fenntartási költségeket az államosított iskoláknak is tartozik megadni a község. A leirat erélyesen sürgeti, hogy a választ a község minél hamarabb adja meg, mert az iskolák létesítése halasztást nem tür. \November 5-ig legkésőbb okvetetlenül be kell nyújtani a képviselőtestület ide vonatkozó határozatát, amelyben precízen kell körvonalozni, hogy a község milyen elhelyezést biztosit az iskoláknak, gondoskodik-e fentartásáról stb. Azért sürgeti ezt a miniszter, mert a jövő év május 1 ig az összes előkészítési munkálatokkal végezni akar az egész országban, hogy az uj iskolák 1914 szeptember 1-ón mindenütt megnyithassanak. Ha a község nem kívánja az uj iskolákat, akkor ezt
