Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám
1913-10-12 / 81. szám
2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 okt. 12. haladéktalanul be kell jelenteni a tanfelügyelőnek, aki azonnal raás községgel fog tárgyalásba bocsátkozni. Reméljük, hogy Csabán ilyen szégyenletes dolog nem fog megtörténni. A miniszteri leirat közlése után kijelenti a tanfelügyelő, hogy ez alkalommal a meglévő kö-ségi iskolák államositásáráról nincsen szó, hanem uj iskolákról. KróniKa, Körösladány és Levél a szerkesztőhöz. Nemrégiben kimutatást közöltünk arról, hogy a megye egyes községei mennyit adományoztak, illetve mennyi gyűlt össze bennük az árvízkárosult szerencsétlenek számára. A gyűjtést tudvalevőleg az alispán rendelte el vármegyeszerte, tehát a gyűjtési eredményeket is az alispáni hivatalnak kellett beszolgáltatni, amely aztán rendeltetési helyükre juttatta. Mint a két ízben is közölt kimutatás bizonyította, a gyűjtés Békésmegyében nagyon szép eredmény nyel végződött, amennyiben a könyörületes szivü békésmegyeiek több mint 5000 koronát juttattak a szerencsétleneknek. A legnagyobb, 2000 koronán felüli összeg Csabán gyűlt össze. Voltak azonban jómódú községek, amelyek szégyenletesen csekély összeggel szerepeltek a gyűjtési listán. Ezeket a községeket az eredmény leközlóse után egy kis megrovási kalandban részesítettük, mert hát nem méltányos, hogy mig az egyik község százakkal, sőt ezrekkel járul a szerencsétlenek felsegitéséhez, a másik 5-10-20 koronákat szán kegyesen erre a nemes, humánus célra. A megrovási kalandban részesített községek között szerepelt Körösladány is. Egy ottani polgár, ugy látszik nagyon szivére vette a dolgot, mert a következő levelet intézte hozzánk : „Tek. szerkesztőség! A Békésmegyei Közlöny' 79 ik számában az újdonság közt olvasom: Gyűjtés az árvízkárosultaknak. El van sorolva, hogy melyik község mennyivel járult az adakozáshoz. Körösladány 27 koronával szerepel, elég csekély. A végén ez van: „A jómód általános vélemény szerint szívtelenekké, érzéketlenekké szokta tenni az embereket a nyomorúsággal szemben. Ennek a fentebb említett öt község szomorú pó'dáját szolgáltatta ez alkalommal is." Tek. szerkesztőség! Nem tudom honnan vették ezt a jelentést, hiszen a Hitelszövetkezet maga küldött 100 azaz egy száz koronát, aztán ón magam is 30 koronánál már többet s aki még jön árvízkárosult, a kapum nem lesz előtte bezárva. Azt mondja az írás, ne tudja a bal kezed, rrit cselekszik a jobb kezed. Még az egyházunk is hozzájárult nagyobb összeggel. Ezeket kívántam b. tudomásukra hozni s szives elnézésüket kérve, köszönetemet fejezem ki." Szives örömest adjuk hirül, hogy a körösladányiak nemcsak 27 koronával segítették az árvízkárosultakat, hanem jóval többel. Arról azonban nem tehetünk, hogy a Hitelszövetkezet, meg a levóiiró nem a megyeházára küldötték az adományukat. Ha oda küldötték vo'na, Körös'adány sokkal szebben szerepelne a gyűjtési listában és a megrovási kaland sem következett volna be. Ez az év csak furcsa év, Rzt mindenki látja, Nincs neki a földtekén Egyetlen barátja. Rzt kívánják mindenütt, Menjen a fenébe, Szivünkből is kirepül fiz ő átkos képe. Mert nem hozott semmi jót Csak csapást, csak átkot, Meg egy csomó különös Szörnyű bolondságot. Elsikkasztá a nyarat, Ősz lett a tavaszból, Élőholttá változik, flki nincsen vasból. fi közügyek mezején Is sok bolondság van, Róluk zengvén rimeket Vagyok én most zsákban : Kivel és hogy kezdjem el fi rimeket, szent ég I — Jöjjetek csak jöjjetek Közügyi leventék I Kiknek vére haragos, Mint az alkony pirja, Kiknek az a jelszava : Rki marja, birja. Tülekedtek cudarul, hatalomra vágytok, Csattogna a huszonöt, Ha látna apátok I Szinház lett a parlament: Bevonultak szépen, Szavaltok és azután El a balfenéken. Jól van ez igy magyarok, Grófok és nem grófok, Lopjátok ki legalább fi nagy adósrófot. Mert bennünket az megöl . . . — Jajj de mit is kérek I Néktek, ezerholdasok fiz adósróf méreg ? Sohsem volt az, sohse volt, Fizettek ti bőven, Nem a nép, a hatalom Kell csak — ily időben . , . — Minálunk is parlament Lesz a héten, szerdán Gyula, ez a jó öreg Ezzel sokat nyert ám. Lesz forgalom, zaj, egyéb, fimi máskor nincsen, Javitnak majd azután, Sok korcsmakilincsen. Mert bizony elromlanak a Megyeatyák révén, Mulat akkor egy kicsit fi fiatal és vén. Alkalom a megyei Parlamenti gyűlés, Megyeháza székein Unalmas az ülés. Rzt hiszik az asszonyok Hogy csak tanácskoznak, Persze, de csak afelől, Hogy — milyen bort isznak. Én magam is ott leszek Tanácsadóképen, Mert kell ám a jó tanács Ilyen nagy kérdésben .. . Guy , Egy szövetkezeti malom sikere. A praktikus endrődiek. Köztudomásu, hogy Endrőd egyik legéletrevalóbb községe a vármegyének. Bár kiesik a vasúti forgalomból, mégis folytonosan fejlődik, halad, mert lakosságában meg van az erő ós képesség a haladásra. Nagy áldozatoktól sem riad vissza, ha a község előbbreviteléről van szó. Példa erre a hatalmas HárrnasKörös-hid is, amely úgyszólván az endrődiek szinte páratlanul álló áldozatkészségéből épül fel. És az endrődiek praktikusak is. Példa erre a szövetkezeti malom is, amelyet országszerte póldányképnek tekintenek a hasonló ipari üzemek között. Már a második országos szövetkezeti kongresszuson szóba került az endrődiek szövetkezeti malma, mely azóta is sikeresen folytatja üzemét. A malomszövetkezet ugy alakult, hogy az épület és berendezésre az alapító igazgatóság a saját felelősségére vett föl kölcsönt s midőn ez megvolt, megkezdődött a tagok beiratkozása. A tagok csupán arra kötelezték magukat, hogy évente legalább hat métermázsa gabonát őrölnek a malomban. A hat mélermázsa után 10 százalékot, azaz hatvan kilogram gabona árát a tag üzletrészének a javára irták, úgyhogy pár óv alatt mindegyik tagnak megvolt a 75 koronás üzletrésze s miután a vendógőrlésis sok, melyből nyolc százalékot számított föl a malom költségére s mely a malom üzemi költségeit fedezte, a malomnak csakhamar együtt volt 150.000 korona tőkéje. A tagoknak e szerint az a haszna, hogy az egész tiz százalékot üzletrészükre írják, mig a vendégek valósággal elvesztik a nyolc százalók költséget. A tagok kötelezésével, hogy legalább hat mótermáz8át a szövetkezetnél kell őrölni, biztosította magát a szövetkezet azzal a veszedelemmel szembe, melybe egy másik szövetkezeti malom jutott. Ezt ugyanis a versenyző gőzmalmok ugy tették el láb alól, hogy mikor megindította üzemét, a gőzmalmok felére szállították az őrlési költséget s még a szövetkezeti tagok is a többi malomba vitték a gabonájukat, a szövetkezeté pedig üresen állt, mig meg nem bukott. Az endrődiek szövetkezete egyre gyarapodik s már arról van szó, bögy szövetkezeti gabonaraktárt is állit föl a gabonakereskedelem irányítására s megcsinálja a községi villanyvilágítást. A szövetkezésnek ez a formája anynyi életrevalóságot árul el, hogy a gazdaközönség figyelmére a legnagyobb mértékben érdemes. Kétségtelen ugyan, hogy a nagy malom, amelynek hatalma van a gazdával szemben is, nem a helyi vagy környékbeli szükségletet elégíti ki, hanem kivitelre dolgozik, szövetkezeti alapon, tehát hatalmas malmot, mely a gazda súlyát megnövelheti, bajo3 alapítani. Ám, ha nem csupán a tagok lisztszükségletén nyugszik a szövetke zeti malom sorsa, hanem ezen is, továbbá a tagok gabonatermelésén: akkor kellő tőkeerővel meg lehet vetni olyan malomipar alapját, mely gazda kezében van. Ezzel pedig a gabonapiacra is kifejtheti azt a hatást, melyet súlyánál fogva megérdemelne. Egy két ilyen gazdamalom a belső fogyasztás kielégítésében is hamarosan részt kérhetne mag ínak, hiszen a mezőgazdasági szövetkezetek lisztfogyasztása igen tekintélyes. ÚJDONSÁGOK. A hétről. A kievi zsidók ma ünnepelnek. Hosszú napjuk van. — A jámbor zsidók egy napi szigorú böjttel remélnek engesztelést egy évi bűneikért. — Szegény, szerencsétlen kievi zsidók, miért böjtöltök ? — Hiszen megbűnhődtök ti egy napon egy élet bűneiért. — Megvádolnak, hogy vért isztok. — Bírák előtt álltok most is. — A cár ügyésze vádol; halljátok, hogy mivel ? Megöltetek egy igaz hitüt és vérét vettétek. — Halljátok;?! — Igazhitűt öltetek meg ti, kik gyáván, görnyedten jártok a ghettó utcáin; földre vetett tekintettel, mint a barmok, mert remegtek, hogy jaj, már elfogyott talán Atyuska népének pénze s akkor jön a pogrom és felkoncolnak keservesen szerzett garastokért benneteket! — Kievi zsidók halljátok, ti öltetek, ti mertetek ölni igazhitűt ! — És vérét vettétek és megittátok és kenyérbe sütöttétek, mert igy kívánja ezt a ti vallási cerimóniátok. — Zsidók, kievi zsidók! -- Hát nem értitek?! — Ti vért isztok! - Ti isszátok a vért, kievi zsidók, akiknek a prófétátok törvénybe vette, hogy öntsétek ki az állat vérét, mint a vizet! — Ti, akik a barmok vérét nem ihatjátok, halljátok, embervért kívántatok, igazhitű vérét isszátok! ... — Es ti mégis böjtöltök .. . Ó, hogy csodállak benneteket! — És hogy irigyellek benneteket! Milyen erős lehet a ti hitetek, kievi zsidók! — Ó jaj, mennyire tanulhatnánk mi tőletek. — Milyen hamar vesziljük el mi a hitünket. — És ti hiszlek ... És ti még reméltek . . . Vigasztalódjatok, kievi zsidók! — Őrült horda kizsákmányolhatja pénzeteket ; gaz birák elrabolhatják becsületetek. — De ti hisztek! ... És ti remélteket! . . . Boldogok vagytok ti, kievi zsidók, mondom néktek . . . D. — Ref. egyházmegyei közgyűlés. A bókésbánáti ref. egyházmegye hosszú közgyűlést tartott az elmúlt héten Hódmezővásárhelyen Fekete Márton főgondnok és Fii tó Zoltán esperes elnöklete alatt. A közgyűlésen a nevezetesebb békésmegyei ügyek a következők voltak : Izbéki Sándor, az elhunyt dú^gazdig öcsödi földbirtokos mintegy százezer koronát hagyományozott az öcsödi ref. egyháznak. Az egyházmegye erről örömmel értesült és elhatározta, hogy a hagyomány egy részét a templom, iskola renoválására forditja, a többit pedig az egyház vagyonához csatolja. — A békési ref. főgimnázium reális költségvetését elkészítette a tanári kar. A presbiteriura azonban, mely a kaszinói kivilágitási eset miatt antagonizmusban van a tanári karral, megváltoztatta a költségvetést olyanformán, hogy Szügyi József ónektanitó fizetését nagyon magasra emelte. Az egyházmegye a tanári kar által készített költségvetést fogadta el. — A vármegyei közigazgatás reformja. Teljesen autentikus helyről egy olyan híradásról értesü ünk, mely megyei körökben feltétlenül szenzáció erejével hat. A küszöbön levő államosítás mun kálatai annyira előrehaladtak, hogy a kinevezések módjai is megállapítást nyertek. Az idei tisztújítás elmarad, mert moHt már teljesen befejezett tény, hogy a Ház őszi ülésszakának elején benyújtandó egyszakaszos törvényjavaslat a mandátumok érvényét egy évvel kitolja. Az államosítás — mint ismeretes — nem a vármegyék ós városi törvényhatóságok autonómiáját csorbítja, hanem tisztán a tisztviselők kinevezési jogára szorítkozik. És hogy ez miként fog történni, arra nézve a javaslat ugy F7ól, hogy a vármegyei tisztviselőket a IV—VI. fizetési osztályta sorozottakat a király, a VII—XII. fizetési osztályba sorozottakat pedig a belügyminiszter nevezi ki. Az uj rendszer már a jövő óv folyamán életbe lép. — Kinevezés. Id. K é r y Gyula főispán H a v i á r Dániel békési közigazgatási gyakornokot tb. szolgabiróvá nevezte ki. — Tanácsülés. Békéscsaba elöljárósága pénteki tanácsülésén a következő nevezetesebb ügyek kerültek elintózós alá: A községi mérnök beterjesztette a vágóhid áta akitására és a szennyvíz elvezetésére vonatko?ó terveket. A tanács ezeket a közgyűlés elé fogja terjeszteni. — Az állami polgári iskola gazdasági telepén szükséges épületekre az elöljáróság kiirla az árlejtést. A pályázók közül a tanács Lehoczky Orvosok, tanárok, hivatalnokok véleménye a SIHOLIH „Roche"-rói tüdőbajoknál: Dr. E. P. alorvos, Pr.-ben. F. H. tanitó, Fr. a. D. A Sirolln »Roche«-t két nehéz tüdőallekcló esetébea rendeltem és a legjobb szernek ismerem el köhögés, étvágytalanság és a légzőszervek elnyálkásodása ellen. K. L. tanár, St.-ben. Kis lányom köhögését a Sirolln »Roche« teljesen megszüntette. A Sirolln »Roche« hatásával meg vagyunk elégedve és mindenkinek ajánlani fogjuk, akinek Ugszervl baja van O. E. elölj áró, T. a. M. A Sirolln »Roche« csodákat művel és négy év óta nem nélkülözhetem házi gyógy táramban. A Sirolirt »Roche« pompás izii, étvágygerjesztő, enyhiti a köhögést, hurutot és hörghurutot, erősiti a tüdőt és influenza esetén jótékony hatása van az egész szervezetre. A Siroliu »Roche« minden gyógytárban kapható. UÍIIIIII IIIII II II IIIIIII IIIIII [ II I II II MI I II II II II III|1IIII1 II IMI«IIIIIIINII III.I;III I I| .III IIH, • . ...': ; , , .• 11• 11•;11;.-' ;• i'iiiiliiiiiiiniiiiiiiiiimiinMiiiiiií ni iillilll iiii ill ül lil l lli llll i lllll ii ii i m i ni niiiiin mun iniiimniiiiiiiTimiliiininii iiiiiiiiiiiiiiTf
