Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-10-09 / 80. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 okt. 9. igények egész serege vár az uj irány szerint kielégítést a közigazgatástól, amelynek ez igények kielégítésére fo­kozott erőre van szüksége. Tény, hogy a vármegye a maga nagy és nehézkes szervezetével az uj irányú gazdasági tevékenységre alkalmatlan, de viszont az is tény, hogy a község pedig erre gyenge. A vármegyénél kisebb, de a községnél nagyobb egység képes csak megfelelni azoknak a feladatoknak ame­lyeket a változott viszonyok a' közigaz­gatás vállára rónak. Egyszerűen abszur­dum tehát a járási jogkör megszünte­tésének gondolata, annyira abszurdum, hogy nem lehet komolyan venni. A köröstarcsai állomás utja. Érdekes miniszteri döntés. Köröstarcsának van ugyan egy kis vasúti állomása, de nem sokat ér véle. j Nem sokat ér pedig azért, mert a kis j állomás nagyon messze, körülbelül egy mértföldnyire van tőle. Meglehetősen szép utat kell tehát megtennie annak a tárcsái magyarnak, aki vonaton akar utazni. Már a nagy távolság is elég baj, de még nagyobb baj az, hogy az ut nincsen kikövezve, úgyhogy esős idő­ben szinte lehetetlen azon az uton az állomást megközelíteni. A köröstarcsaiak épen erre való tekintettel nem sokszor veszik igénybe az állomásukat. Inkább bemennek a körülbelül ugyanolyan tá­volságra eső Mezőberénybe, ahova kö­ves uton juthatnak el és annak az állo másáról utaznak el. A köröstarcsaiak nagyon szeretnék már, ha vasutjok lenne. Azért nagy anyagi áldozattól sem riadnának vissza. Bebizonyították ezt akkor is, mikor a kunszentmárton—körösladányi vasútra jelentékeny összeget szavaztak meg. A mostani vonattal, bár az fővonal, nin­csennek megelégedve, mert messze van tőlük. Az a remény, hogy Köröstarcsának valamikor vasútja lesz, még nagyon halovány. Épen ezért a köröstarcsaiak mindent elkövetnek arra nézve, hogy a meglevőt közelebb hozzák a község­hez, vagyis a könnyebb megközelítését lehetővé tegyék. Ezt pedig csak az ál­lomáshoz vezető ut kikövezése által le­het elérni. Az ottani kisgazdák nemré­giben olyan irányú kérelemmel fordul­tak a kereskedelmi miniszterhez, hogy az utat, a hozzá fűződő fontos közgaz­dasági érdekekre való figyelemmel, kö­veztesse ki. Most érkezett meg a minisz­ter válasza a vármegyéhez. A válasz na­gyon érdekes és különös. Mindjárt a leirat elején kijelenti kategorikusan a miniszter, hogy a ké­relmet nem teljesítheti, mert a szóban forgó útnak nincsen olyan forgalma, amely a kikövezést indokolttá tenné. Ha aztán tovább olvassuk a leiratot, nem dobjuk félre mindjárt, néhány sor elolvasása után kitűnik, hogy a minisz­ter tülajdonképen a legteljesebb jó­akarattal van Köröstarcsa irányában és lehet vele az ut kikövezéséről tárgyalni, A leirat vége tehát ellentétben van az elejével. A miniszter ugyanis kijelen­tette, hogy az ut kiépítését hajlandó államköltségen végrehajtani, ha a köz­ség a földmunkát elkészítteti, a kő­anyagnak a helyszínére való kifuvaro­zását eszközölteti és ha a netán szük­séges idegen területeket a saját költ­ségén beszerzi. Ezenfelül még azt is kiváEja a miniszter, hogy a kiépítendő ut fentartását is vállalja el a község. A fentartást ós javítást azonban olyan anyagból kell eszközölni, amilyenből az ut készül. Ebből a célbői kilométe­renkint 40 köbméter kavicsnak kell lenni állandóan az ut mentén. Végül kívánja a miniszter azt is, hogy utka­parót tartson a község. A feltételek, mint ezekből látszik, elég nehezek, de mégsem olyanok, hogy a vagyonos Köröstarcsának mód­jában ne állana teljesíteni őket. Érde­kében is áll a községnek, hogy a felté­teleket teljesítse, mert különben belát­ható időn belül szó se lehet az ut ki­kövezéséről, vagy pedig annak egész terhét a községnek kell viselnie. Békésvármegye közállapotai májustól—októberig. Az alispán jelentése. Az október 15-iki megyegyülés elé Ambrus Sándor alispán a szokottnál is tartalmasabb ós terjedelmesebb je­lentést fog előterjeszteni, mert ez a je­lentés nagyobb időközt ölel fel, mint a többiek. Hat hónapi időről adja hü ké­pét a jelentés a vármegye közállapotai­nak. A jelentés tehát érdekes, mert min­den bókósmegyei embert érdekelhet az, hogy egy félesztendő alatt milyen vál­tozások történtek a vármegyében. En­nélfogva szükségesnek tartjuk a jelen­tést legalább kivonatosan ismertetni. Mindenekelőtt a legfontosabbal, a közegészségügyi viszonyokkal foglalko­zik az alispáni jelentós ós kimutatja, hogy ez év május l-től október l-ig heveny ragadós bajokban megbetege­dett 450 ember ós meghalt közülök 48, vagyis 10 6 százalék. Ez az eredmény nagyon kedvező ós a ragadós betegsé­gek' enyhe lefolyásáról tanúskodik. Az országos kolera veszedelemre való tekintetlel az alispán szigorú köztiszta­sági intézkedéseket tett ós ugyancsak szigorúan ellenőriztette azt is, hogy a lakosság a rendelkezéseket pontosan betartja-e. Fertőzött vidékekről a vár­megye területérj érkezett utasokat móg most is nyomban orvosi vizsgálat alá veszik ós a fő vasúti utvonalakra eső állomásokon állandó orvosi szolgálat van. A közegészségügyi állapotok vázo­lása után a személy- ós vagyonbizton­ságra vonatkozó adatok következnek. Ezek szerint a jelzett idő alatt általában bielégitők voltak a közbiztonsági viszo­nyok, de a matt óv megfelelő időszaká­hoz viszonyítva mégis kedvezőtlenek. A személybiztonság ellen összesen 64 eset­ben törtónt támadás. A tüzesetek száma 91 volt, az általuk okozott kár legna­gyobb része azonban biztosítás folytán megtérül. Az idei nyáron szokatlanul nagymennyiségű gabona ós takar.i ány égett el, aminek főoka a gazdák gon­datlansága volt. Öngyilkosság 26 eset­ben, öngyilkossági kísérlet pedig-10 eset­ben fordult elő. Baleset 74 törtónt ós közülök 22 halállal végződött. A mezőgazdasági óv általában jó közepesnek mondható. A kukoricater­í més azonban a közepesen is jóval felül­fizetett. A mezőgazdasági munkásviszonyok | kielégitőek, a munkabérek a nyári idő­' szakban a mult évihez viszonyítva csök­' kentek s a sok esőzés a munkaalkalma­i kat is lényegesen csökkentette, remél­í hető azonban, hogy a dus termést adó kapák növények betakarításánál bekö­vetkezett munkáskereslet emelkedés me­zőgazdasági munkásainknak a megélhe­téshez szükséges keresetet biztosítani fogja. Ipar ós kereskedelem. Közgazdasá­gunk ezen ágában szinte nyomasztó | visszaesés tapasztalható, melynek főoka az általános pénzhiány, illetve a hitel­nyújtás megszorítása. A közvetlen élet­! szükségletek előállításával, ilietve köz­j vetítésével foglalkozó ipar és kereske­delem helyzete még kielégítő, amennyi­, ben mezőgazdasági népességünk vagyoni ' ós kereseti viszonyai nem romlottak ! annyira, hogy közvetlen életszükségle­í teiket nélkülözni kellene, de épitőipa­: runk ós ezen iparból élő népességünk ! csaknem munka nélkül áll, mert az ; építkezésekhez szükséges nagyobbmérvü ; hitel hiányában alig van a vármegye területén egy-két számottevő építkezés. Ezen helyzeten nem áll módunkban se­gíteni, a segítséget csupán a normális pénz ós hitelviszonyok helyreálltálól remélhetjük. Kivándorlás tekintetében a mult év hasonló időszakához viszonyítva csök­kenés, tehát javulás tapasztalható, de ezen javulás nem közgazdasági életünk fejlődésével, hanem kizárólag azzal áll­ván kapcsolatban, hogy katona- és nép­felkelő köteles korban állók útlevelet nem kaphatnak, e javuláshoz megnyug­tató következtetések nem fűzhetők. Az 1913. évi május hó l-től szeptember 15 ig 67 útlevelet adtam ki 139 egyén számára, melyből Amerikába szólt 60 darab, egyéb helyre 8 dorab. Az elmúlt év hasonló időszakában 119 útlevelet adtam ki 216 egyén szá­mára, melyből Amerikába szólt 105 da­rab, egyéb helyre 14 darab. Kiadatott 1913. év május hóban 12 darab, junius hóban 10 darab, julius hóban 16 darab, augusztus hóban 17 darab és szeptember 15-ig 12 darab. A 67 útlevél közül kiadatott Oros­házára 16, Békéscsabára 9, Békésre 4, Endrődre 9, Gyulára 8, Tótkomlósra 3, Csorvásra 4, Mezőberénybe 3, Uj kígyósra 2, Gyomára 3, Nagyszénásra 1, Szegha­lomra 1, Kétegyházára 1, Vésztőre 1, Gyulaváriba 1, Szarvasra 1 darab. Közlekedésügy. A kiépített törvényhatósági közutak folyó évi fentartásához előirányzott fed­anyag nagy része kiszállíttatott ós az egyes vasúti állomásokról a helyszínére kifuvaroztatott. A folyó évre előirány­zott hengerelési munkák egyrósze be­fejeztetett, a móg hátralevő hsngerelós az anyagok kiszállítása után fog befez­tetni. A kiépített törvényhatósági és vá­mos utak állapota kieJógitő volt, ellen­ben a ki nem épített földutak a sok esőzés folytán sokat szenvedtek, mind­azonáltal közlekedési zavarok csupán a gyula—dobozi törvényhatósági útnak a dobozi hidhoz voze'ő feljáróján fordul­tak elő, amely erdő és védgát közé be­szorított útrész részint a sok esőzés, ré­szint a védgáton átszivárgó vizek miatt teljesen járhatatlan volt. Ezen a hiányon az Alsó-fehórkörösi társulat szívességé­ből ideiglenesen ugy segítettem, hogy ( a közforgalmat ezen útszakasz helyett a 9 védgátra tereltem, a végleges helyreál­5 litás érdekében pedig ezen útszakasz i kiköveztetóse iránt fogok javaslatot tenni amint a fedezet rendelkezésre fog állani. Posta, távírda 03 távbeszélő ügyben ] lényeges változás nem volt és külön felemlitóst érdemlő általános fontossági! \ jelenségek nem merültek fel. A vármegye által támogatott helyi érdekű vasutak mult évi üzleteredmónye kielégítő volt. A személy és a teheráru forgalom általában mindegyik helyi ér dekü vasútnál emelkedett, e tekintetbei — Jól van, no. Ezt szépen kispe­kuláltad, barátocskám. De mi nem ku­tatunk tovább, elhisszük neked a mesét. Rendben van, majd elmondom az Ura­ságnak ... Hogyan érik a gyiimölos. — Őszi tárca. — Irta: OrÓBz Lajos. A tél elmultával, amint a napsuga­rak enyhébben tűznek a földre, meg­indul az első márciusi nedvkeringés, a rügyek duzzadni kezdenek, nagyobbod­nak, fényesednek. 30—45 nap elteltével kifeslenek s rendes körülmények kö­zött április közepén megjelenik az első virág, levetve a téli ruhát, bájos színnel s karcsú termettel néz a még nagyon is szeszélyes időjárás elé, kellemes illatot árasztva maga körül. Égészen véletlenül azonban móg sem áll, mert egy-egy csoportban három-négy virág lóvén, ezek elegendő hőt fejlesztenek a maguk számára az éjjelek hűvössége ellen; fe­hér s rózsaszínük pedig azt mutatja, hogy nappal sincs annyi hőre szüksé­gük, mint a sokkal későbben virágzó sárga virágú tökféléknek. Hogy p dig az eső ki ne moshassa a portokokból a drága virágport, a virágok nem felfelé állanak nyílásukkal, hanem oldalvást, vízszintesen, ugy hogy az eső rájuk igen, de beléjük nem eshet. A kellemes illat hivogatására elő­kerülnek a méhek s más apróbb bogár­kák, melyek a virág belsejéből nektá­riumot sziván, magukra rázzák az érett virágport s más virágba bújva, ott hagy­ják. Erre a szirmon hullni kezdenek, a hibás szár elszárad, a maghon lassan duzzadni kezd, a csésze alsó része hu­sosodik s a virág helyén egy kis ke­mény, zöld gombocska áll. A napok hosszabbodnak, a meleg emelkedik s a gyöngéd termés védtelenül áll az emel­kedő hőmérséklettel szemben. Kétségte­lenül elpusztulna a nagy forróságban, ha nem jönne az anyatermészet segít­ségére. Eddig ugyanis egyetlenegy levél sem jelent meg a fán, mert a virágokat szabadon kellett hogy érje ama csekély hőség, melyet az áprilisi s májusi nap bocsátott a földre. Most azonban már elég a hőség, megjelennek tehát a le­velek s beárnyékolván a gyenge termést, annyi hőt bocsátanak hozzá, amennyire éppen szüksége van. Ily gondos véde­lem alatt vigan fejlődnek a kis göm­böcskók s hogy az eső be ne szivárog­hasson a gyenge gyümölcshöz, a víz­hatlan héjon át finom réteget izzadnak ki felületükre, az úgynevezett gyümölcs­viaszt, mely a fejlődós későbbi szaká­ban a forróság hatását is megtöri. Ezt a gyümölcsviaszt a későbbi időben a szükségnek megfelelően mind nagyobb mennyiségben izzadnak ki. (Erre mond­ják : „hamvas" szilva stb.) Most a fának minden törekvése oda irányul, hogy termését jól táplálja. Na­gyobb mennyiségű nedvek áramlanak a rohamosan fejlődő s növekedő t rmés felé, mely táp'áló nedvek alulról fö.feló s felülről lefelé a törzsből az ágakba, innen a galyakba, ezekből pedig a ko­csánon át a terméshez s a kocsán foly­tatását képező eren át a belsejébe jut­nak, ahol megoszolván, egy részökből és pedig a legfinomabb részből lesz a tulajdonkép3ni gyümölcs : a mag, a má­sik részéből ennek hártyás, csontos, il­letőleg bőrnemü burokja ; a megmaradt részből képződik a külső, húsos burok, melyet hibásan gyümölcsnek neveznek. A húsos buroknak kettős célja van s mindig oda irányul, hogy a magot minden káros behatástól megóvja Amint tudjuk, ez a húsos rósz elein­i tón igen kemény s vagy egészen Ízetlen vagy rendkívül savanyu. Ebben az idő­ben a mag hója meg gyenge hártya, maga a mag pedig tejszerű folyadék. A legcsekélyebb sérülés, vagy csak a le­vegő érintése is végzetessé válnék rá ; a fajfenntartás volna veszélyeztetve. Ezt megakadályozni van hivatva a kemény húsos rósz. A húsos résznek ez az első célja. A fej'ődési korszak első négyötöd részének elteltével a mag héja össze­állóbb, tartalma meg tömöttebb, a ke­mény húsos rósz puhul, az éretlen zöld­szin sárgába, világos sárgába megy át. A termés zsendül, vagyis rohamos lép­tekkel közeledik az érett kor felé. Az izetlenség, illetőleg az erő3 savanyuság eltűnik, helyébe kellemes iz lép, cukor, nevezetesen szőllő s nádcukor, továbbá gyümölcssavak, úgymint: alma- ós cit­romsav keletkeznek a húsos részben s a szerint, amint cukrok vagy savak lép­nek fel nagyobb mennyiségben, lesz a húsos rósz savanykás vagy édes, esetleg savanyu. Tulórettsógnél mind a savak cukorrá alakulnak át s ekkor minden gyümö'cs édes. Minél rohamosabban alakulnak át a savak cukorrá s minél inkább puhul a húsos rósz, annál inkább keményedik, lesz szívósabbá a mag héja. A sárga szint sötétkék, kékes, vörös, piros, sötét­vörös, szines sárga váltja fel. A felület illó olajakat pirologtat el s a gyümölcs­viasz diszkréten vonja be finom fátyo­lával az érett termést. Az érett szín s az illó olajok cóija a termést feltűnővé tenni s mig eddig a levelek zöld színükkel eléggé eltakar­ták a hasonló szinü termést a kíváncsi szemek elöl, addig most megfordítva azon vannak, hogy sárga színükkel annál ! feltűnőbbé tegyék az érett termést. | A fa ekképen megfelelvén a genea­lógia követelményeinek, téli ruha után lát. Igényei nagyon szerények. Abból állanak, hogy a levelek s a termés ko | csánya és a háncs közé egy pararóteget fejleszt, mely gyöngéden leválasztja a leveleket s termést a gályákról s haj tásokról anélkü 1, hogy azok az anya testen nyitott sebeket hagynának. Ez í pararéteg rossz hővezető lóvén, a fá nem csak a hővesztesógtől óvja meg hanem a megfekólyedéstől is megvédi A lehulló termés húsos része erje dósnek indulván, a keletkező savai megtámadják a mag bőrnemü vag; csontos héját, hogy a csírázást elő mozdítsák. Ez a húsos rész második célja. Kitetszik ezekből, hogy a huso résznek fiziológiai s kémiai hatása van szerep 3 tehát igen fontos. De van eg, hátránya is, az t. i., hogy a kukaco benne fejlődnek ki egész azon állapo tig, midőn bábbá akarnak átalakuln A kukacnak a húsos részben való tai tózkodása alatt ennek finomabb része bői táplálkozván, az egésznek kor* érését s lehullását okozza. Váladókáví pedig élvezhetetlenné teszi az egésze De hogyan kerül a kukac a gyí mölcsba ? Nagyon egyszerűen. A 1( gyecske petéjét virágzás idején a virá maghonába rakja tojóc3öve segítség* vei. Az ezen szúrás által keletkeze nyilás csakhamar bsforradván, a pel nemsokára kikél s a szerint, amint gyümö)C3 korábban, vagy későbbe érik, a kukac is korábban, vagy késői ben fejlődik ki s el akarván hagy] a fészkét, két kicsi, de erős, barná fónylő rágójával csatom üt váj magáns a húsos rész falán át kifelé s az ig készített nyitáson mászik ki a szababd ahol a fa alá esvén, bábbá alakul í hogy a jövő tavasszal, mint légy vag pille ismét ugyanazon fa virágain! maghonába rakja petéit. Ha tehát kora tavasszal vagy kóí őjszel összesöpörjük a gyümölcsf. alatt a porhanyó földet s áttüzesitji vagy elássuk, akkor elejét vehetjük gyümölcs elfórgesedéseinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom