Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-10-09 / 80. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 okt. 9. igények egész serege vár az uj irány szerint kielégítést a közigazgatástól, amelynek ez igények kielégítésére fokozott erőre van szüksége. Tény, hogy a vármegye a maga nagy és nehézkes szervezetével az uj irányú gazdasági tevékenységre alkalmatlan, de viszont az is tény, hogy a község pedig erre gyenge. A vármegyénél kisebb, de a községnél nagyobb egység képes csak megfelelni azoknak a feladatoknak amelyeket a változott viszonyok a' közigazgatás vállára rónak. Egyszerűen abszurdum tehát a járási jogkör megszüntetésének gondolata, annyira abszurdum, hogy nem lehet komolyan venni. A köröstarcsai állomás utja. Érdekes miniszteri döntés. Köröstarcsának van ugyan egy kis vasúti állomása, de nem sokat ér véle. j Nem sokat ér pedig azért, mert a kis j állomás nagyon messze, körülbelül egy mértföldnyire van tőle. Meglehetősen szép utat kell tehát megtennie annak a tárcsái magyarnak, aki vonaton akar utazni. Már a nagy távolság is elég baj, de még nagyobb baj az, hogy az ut nincsen kikövezve, úgyhogy esős időben szinte lehetetlen azon az uton az állomást megközelíteni. A köröstarcsaiak épen erre való tekintettel nem sokszor veszik igénybe az állomásukat. Inkább bemennek a körülbelül ugyanolyan távolságra eső Mezőberénybe, ahova köves uton juthatnak el és annak az állo másáról utaznak el. A köröstarcsaiak nagyon szeretnék már, ha vasutjok lenne. Azért nagy anyagi áldozattól sem riadnának vissza. Bebizonyították ezt akkor is, mikor a kunszentmárton—körösladányi vasútra jelentékeny összeget szavaztak meg. A mostani vonattal, bár az fővonal, nincsennek megelégedve, mert messze van tőlük. Az a remény, hogy Köröstarcsának valamikor vasútja lesz, még nagyon halovány. Épen ezért a köröstarcsaiak mindent elkövetnek arra nézve, hogy a meglevőt közelebb hozzák a községhez, vagyis a könnyebb megközelítését lehetővé tegyék. Ezt pedig csak az állomáshoz vezető ut kikövezése által lehet elérni. Az ottani kisgazdák nemrégiben olyan irányú kérelemmel fordultak a kereskedelmi miniszterhez, hogy az utat, a hozzá fűződő fontos közgazdasági érdekekre való figyelemmel, köveztesse ki. Most érkezett meg a miniszter válasza a vármegyéhez. A válasz nagyon érdekes és különös. Mindjárt a leirat elején kijelenti kategorikusan a miniszter, hogy a kérelmet nem teljesítheti, mert a szóban forgó útnak nincsen olyan forgalma, amely a kikövezést indokolttá tenné. Ha aztán tovább olvassuk a leiratot, nem dobjuk félre mindjárt, néhány sor elolvasása után kitűnik, hogy a miniszter tülajdonképen a legteljesebb jóakarattal van Köröstarcsa irányában és lehet vele az ut kikövezéséről tárgyalni, A leirat vége tehát ellentétben van az elejével. A miniszter ugyanis kijelentette, hogy az ut kiépítését hajlandó államköltségen végrehajtani, ha a község a földmunkát elkészítteti, a kőanyagnak a helyszínére való kifuvarozását eszközölteti és ha a netán szükséges idegen területeket a saját költségén beszerzi. Ezenfelül még azt is kiváEja a miniszter, hogy a kiépítendő ut fentartását is vállalja el a község. A fentartást ós javítást azonban olyan anyagból kell eszközölni, amilyenből az ut készül. Ebből a célbői kilométerenkint 40 köbméter kavicsnak kell lenni állandóan az ut mentén. Végül kívánja a miniszter azt is, hogy utkaparót tartson a község. A feltételek, mint ezekből látszik, elég nehezek, de mégsem olyanok, hogy a vagyonos Köröstarcsának módjában ne állana teljesíteni őket. Érdekében is áll a községnek, hogy a feltételeket teljesítse, mert különben belátható időn belül szó se lehet az ut kikövezéséről, vagy pedig annak egész terhét a községnek kell viselnie. Békésvármegye közállapotai májustól—októberig. Az alispán jelentése. Az október 15-iki megyegyülés elé Ambrus Sándor alispán a szokottnál is tartalmasabb ós terjedelmesebb jelentést fog előterjeszteni, mert ez a jelentés nagyobb időközt ölel fel, mint a többiek. Hat hónapi időről adja hü képét a jelentés a vármegye közállapotainak. A jelentés tehát érdekes, mert minden bókósmegyei embert érdekelhet az, hogy egy félesztendő alatt milyen változások történtek a vármegyében. Ennélfogva szükségesnek tartjuk a jelentést legalább kivonatosan ismertetni. Mindenekelőtt a legfontosabbal, a közegészségügyi viszonyokkal foglalkozik az alispáni jelentós ós kimutatja, hogy ez év május l-től október l-ig heveny ragadós bajokban megbetegedett 450 ember ós meghalt közülök 48, vagyis 10 6 százalék. Ez az eredmény nagyon kedvező ós a ragadós betegségek' enyhe lefolyásáról tanúskodik. Az országos kolera veszedelemre való tekintetlel az alispán szigorú köztisztasági intézkedéseket tett ós ugyancsak szigorúan ellenőriztette azt is, hogy a lakosság a rendelkezéseket pontosan betartja-e. Fertőzött vidékekről a vármegye területérj érkezett utasokat móg most is nyomban orvosi vizsgálat alá veszik ós a fő vasúti utvonalakra eső állomásokon állandó orvosi szolgálat van. A közegészségügyi állapotok vázolása után a személy- ós vagyonbiztonságra vonatkozó adatok következnek. Ezek szerint a jelzett idő alatt általában bielégitők voltak a közbiztonsági viszonyok, de a matt óv megfelelő időszakához viszonyítva mégis kedvezőtlenek. A személybiztonság ellen összesen 64 esetben törtónt támadás. A tüzesetek száma 91 volt, az általuk okozott kár legnagyobb része azonban biztosítás folytán megtérül. Az idei nyáron szokatlanul nagymennyiségű gabona ós takar.i ány égett el, aminek főoka a gazdák gondatlansága volt. Öngyilkosság 26 esetben, öngyilkossági kísérlet pedig-10 esetben fordult elő. Baleset 74 törtónt ós közülök 22 halállal végződött. A mezőgazdasági óv általában jó közepesnek mondható. A kukoricaterí més azonban a közepesen is jóval felülfizetett. A mezőgazdasági munkásviszonyok | kielégitőek, a munkabérek a nyári idő' szakban a mult évihez viszonyítva csök' kentek s a sok esőzés a munkaalkalmai kat is lényegesen csökkentette, remélí hető azonban, hogy a dus termést adó kapák növények betakarításánál bekövetkezett munkáskereslet emelkedés mezőgazdasági munkásainknak a megélhetéshez szükséges keresetet biztosítani fogja. Ipar ós kereskedelem. Közgazdaságunk ezen ágában szinte nyomasztó | visszaesés tapasztalható, melynek főoka az általános pénzhiány, illetve a hitelnyújtás megszorítása. A közvetlen élet! szükségletek előállításával, ilietve közj vetítésével foglalkozó ipar és kereskedelem helyzete még kielégítő, amennyi, ben mezőgazdasági népességünk vagyoni ' ós kereseti viszonyai nem romlottak ! annyira, hogy közvetlen életszükségleí teiket nélkülözni kellene, de épitőipa: runk ós ezen iparból élő népességünk ! csaknem munka nélkül áll, mert az ; építkezésekhez szükséges nagyobbmérvü ; hitel hiányában alig van a vármegye területén egy-két számottevő építkezés. Ezen helyzeten nem áll módunkban segíteni, a segítséget csupán a normális pénz ós hitelviszonyok helyreálltálól remélhetjük. Kivándorlás tekintetében a mult év hasonló időszakához viszonyítva csökkenés, tehát javulás tapasztalható, de ezen javulás nem közgazdasági életünk fejlődésével, hanem kizárólag azzal állván kapcsolatban, hogy katona- és népfelkelő köteles korban állók útlevelet nem kaphatnak, e javuláshoz megnyugtató következtetések nem fűzhetők. Az 1913. évi május hó l-től szeptember 15 ig 67 útlevelet adtam ki 139 egyén számára, melyből Amerikába szólt 60 darab, egyéb helyre 8 dorab. Az elmúlt év hasonló időszakában 119 útlevelet adtam ki 216 egyén számára, melyből Amerikába szólt 105 darab, egyéb helyre 14 darab. Kiadatott 1913. év május hóban 12 darab, junius hóban 10 darab, julius hóban 16 darab, augusztus hóban 17 darab és szeptember 15-ig 12 darab. A 67 útlevél közül kiadatott Orosházára 16, Békéscsabára 9, Békésre 4, Endrődre 9, Gyulára 8, Tótkomlósra 3, Csorvásra 4, Mezőberénybe 3, Uj kígyósra 2, Gyomára 3, Nagyszénásra 1, Szeghalomra 1, Kétegyházára 1, Vésztőre 1, Gyulaváriba 1, Szarvasra 1 darab. Közlekedésügy. A kiépített törvényhatósági közutak folyó évi fentartásához előirányzott fedanyag nagy része kiszállíttatott ós az egyes vasúti állomásokról a helyszínére kifuvaroztatott. A folyó évre előirányzott hengerelési munkák egyrósze befejeztetett, a móg hátralevő hsngerelós az anyagok kiszállítása után fog befeztetni. A kiépített törvényhatósági és vámos utak állapota kieJógitő volt, ellenben a ki nem épített földutak a sok esőzés folytán sokat szenvedtek, mindazonáltal közlekedési zavarok csupán a gyula—dobozi törvényhatósági útnak a dobozi hidhoz voze'ő feljáróján fordultak elő, amely erdő és védgát közé beszorított útrész részint a sok esőzés, részint a védgáton átszivárgó vizek miatt teljesen járhatatlan volt. Ezen a hiányon az Alsó-fehórkörösi társulat szívességéből ideiglenesen ugy segítettem, hogy ( a közforgalmat ezen útszakasz helyett a 9 védgátra tereltem, a végleges helyreál5 litás érdekében pedig ezen útszakasz i kiköveztetóse iránt fogok javaslatot tenni amint a fedezet rendelkezésre fog állani. Posta, távírda 03 távbeszélő ügyben ] lényeges változás nem volt és külön felemlitóst érdemlő általános fontossági! \ jelenségek nem merültek fel. A vármegye által támogatott helyi érdekű vasutak mult évi üzleteredmónye kielégítő volt. A személy és a teheráru forgalom általában mindegyik helyi ér dekü vasútnál emelkedett, e tekintetbei — Jól van, no. Ezt szépen kispekuláltad, barátocskám. De mi nem kutatunk tovább, elhisszük neked a mesét. Rendben van, majd elmondom az Uraságnak ... Hogyan érik a gyiimölos. — Őszi tárca. — Irta: OrÓBz Lajos. A tél elmultával, amint a napsugarak enyhébben tűznek a földre, megindul az első márciusi nedvkeringés, a rügyek duzzadni kezdenek, nagyobbodnak, fényesednek. 30—45 nap elteltével kifeslenek s rendes körülmények között április közepén megjelenik az első virág, levetve a téli ruhát, bájos színnel s karcsú termettel néz a még nagyon is szeszélyes időjárás elé, kellemes illatot árasztva maga körül. Égészen véletlenül azonban móg sem áll, mert egy-egy csoportban három-négy virág lóvén, ezek elegendő hőt fejlesztenek a maguk számára az éjjelek hűvössége ellen; fehér s rózsaszínük pedig azt mutatja, hogy nappal sincs annyi hőre szükségük, mint a sokkal későbben virágzó sárga virágú tökféléknek. Hogy p dig az eső ki ne moshassa a portokokból a drága virágport, a virágok nem felfelé állanak nyílásukkal, hanem oldalvást, vízszintesen, ugy hogy az eső rájuk igen, de beléjük nem eshet. A kellemes illat hivogatására előkerülnek a méhek s más apróbb bogárkák, melyek a virág belsejéből nektáriumot sziván, magukra rázzák az érett virágport s más virágba bújva, ott hagyják. Erre a szirmon hullni kezdenek, a hibás szár elszárad, a maghon lassan duzzadni kezd, a csésze alsó része husosodik s a virág helyén egy kis kemény, zöld gombocska áll. A napok hosszabbodnak, a meleg emelkedik s a gyöngéd termés védtelenül áll az emelkedő hőmérséklettel szemben. Kétségtelenül elpusztulna a nagy forróságban, ha nem jönne az anyatermészet segítségére. Eddig ugyanis egyetlenegy levél sem jelent meg a fán, mert a virágokat szabadon kellett hogy érje ama csekély hőség, melyet az áprilisi s májusi nap bocsátott a földre. Most azonban már elég a hőség, megjelennek tehát a levelek s beárnyékolván a gyenge termést, annyi hőt bocsátanak hozzá, amennyire éppen szüksége van. Ily gondos védelem alatt vigan fejlődnek a kis gömböcskók s hogy az eső be ne szivároghasson a gyenge gyümölcshöz, a vízhatlan héjon át finom réteget izzadnak ki felületükre, az úgynevezett gyümölcsviaszt, mely a fejlődós későbbi szakában a forróság hatását is megtöri. Ezt a gyümölcsviaszt a későbbi időben a szükségnek megfelelően mind nagyobb mennyiségben izzadnak ki. (Erre mondják : „hamvas" szilva stb.) Most a fának minden törekvése oda irányul, hogy termését jól táplálja. Nagyobb mennyiségű nedvek áramlanak a rohamosan fejlődő s növekedő t rmés felé, mely táp'áló nedvek alulról fö.feló s felülről lefelé a törzsből az ágakba, innen a galyakba, ezekből pedig a kocsánon át a terméshez s a kocsán folytatását képező eren át a belsejébe jutnak, ahol megoszolván, egy részökből és pedig a legfinomabb részből lesz a tulajdonkép3ni gyümölcs : a mag, a másik részéből ennek hártyás, csontos, illetőleg bőrnemü burokja ; a megmaradt részből képződik a külső, húsos burok, melyet hibásan gyümölcsnek neveznek. A húsos buroknak kettős célja van s mindig oda irányul, hogy a magot minden káros behatástól megóvja Amint tudjuk, ez a húsos rósz eleini tón igen kemény s vagy egészen Ízetlen vagy rendkívül savanyu. Ebben az időben a mag hója meg gyenge hártya, maga a mag pedig tejszerű folyadék. A legcsekélyebb sérülés, vagy csak a levegő érintése is végzetessé válnék rá ; a fajfenntartás volna veszélyeztetve. Ezt megakadályozni van hivatva a kemény húsos rósz. A húsos résznek ez az első célja. A fej'ődési korszak első négyötöd részének elteltével a mag héja összeállóbb, tartalma meg tömöttebb, a kemény húsos rósz puhul, az éretlen zöldszin sárgába, világos sárgába megy át. A termés zsendül, vagyis rohamos léptekkel közeledik az érett kor felé. Az izetlenség, illetőleg az erő3 savanyuság eltűnik, helyébe kellemes iz lép, cukor, nevezetesen szőllő s nádcukor, továbbá gyümölcssavak, úgymint: alma- ós citromsav keletkeznek a húsos részben s a szerint, amint cukrok vagy savak lépnek fel nagyobb mennyiségben, lesz a húsos rósz savanykás vagy édes, esetleg savanyu. Tulórettsógnél mind a savak cukorrá alakulnak át s ekkor minden gyümö'cs édes. Minél rohamosabban alakulnak át a savak cukorrá s minél inkább puhul a húsos rósz, annál inkább keményedik, lesz szívósabbá a mag héja. A sárga szint sötétkék, kékes, vörös, piros, sötétvörös, szines sárga váltja fel. A felület illó olajakat pirologtat el s a gyümölcsviasz diszkréten vonja be finom fátyolával az érett termést. Az érett szín s az illó olajok cóija a termést feltűnővé tenni s mig eddig a levelek zöld színükkel eléggé eltakarták a hasonló szinü termést a kíváncsi szemek elöl, addig most megfordítva azon vannak, hogy sárga színükkel annál ! feltűnőbbé tegyék az érett termést. | A fa ekképen megfelelvén a genealógia követelményeinek, téli ruha után lát. Igényei nagyon szerények. Abból állanak, hogy a levelek s a termés ko | csánya és a háncs közé egy pararóteget fejleszt, mely gyöngéden leválasztja a leveleket s termést a gályákról s haj tásokról anélkü

1, hogy azok az anya testen nyitott sebeket hagynának. Ez í pararéteg rossz hővezető lóvén, a fá nem csak a hővesztesógtől óvja meg hanem a megfekólyedéstől is megvédi A lehulló termés húsos része erje dósnek indulván, a keletkező savai megtámadják a mag bőrnemü vag; csontos héját, hogy a csírázást elő mozdítsák. Ez a húsos rész második célja. Kitetszik ezekből, hogy a huso résznek fiziológiai s kémiai hatása van szerep 3 tehát igen fontos. De van eg, hátránya is, az t. i., hogy a kukaco benne fejlődnek ki egész azon állapo tig, midőn bábbá akarnak átalakuln A kukacnak a húsos részben való tai tózkodása alatt ennek finomabb része bői táplálkozván, az egésznek kor* érését s lehullását okozza. Váladókáví pedig élvezhetetlenné teszi az egésze De hogyan kerül a kukac a gyí mölcsba ? Nagyon egyszerűen. A 1( gyecske petéjét virágzás idején a virá maghonába rakja tojóc3öve segítség* vei. Az ezen szúrás által keletkeze nyilás csakhamar bsforradván, a pel nemsokára kikél s a szerint, amint gyümö)C3 korábban, vagy későbbe érik, a kukac is korábban, vagy késői ben fejlődik ki s el akarván hagy] a fészkét, két kicsi, de erős, barná fónylő rágójával csatom üt váj magáns a húsos rész falán át kifelé s az ig készített nyitáson mászik ki a szababd ahol a fa alá esvén, bábbá alakul í hogy a jövő tavasszal, mint légy vag pille ismét ugyanazon fa virágain! maghonába rakja petéit. Ha tehát kora tavasszal vagy kóí őjszel összesöpörjük a gyümölcsf. alatt a porhanyó földet s áttüzesitji vagy elássuk, akkor elejét vehetjük gyümölcs elfórgesedéseinek.