Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-10-09 / 80. szám

Békéscsaba 1913. okt. 26. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 191 ;ivételt képez a békés—cganádi vasút, ael.vnek teheráruforgalma a mult évben 0,000 tonnával csökkent. A békés— isanádi vasút a mult évre 5 százalék, z orosháza—szentes—csongrádi vasi •65 százalék, a mátra—körösvidóki asut 4 5 százalék osztalékot adott az ilsőbbségi részvények ulán, mig a :yulavidéki és az Alföldi Első Gazdaági Vasút üzemének feleslege a tartó ások apasztására fordíttatott. Mindezen íelyi érdekű vasutak igazgatásában >lyan lényeges mozzanat, mely a tek. Örvényhatóság előtt részletesen ismeretendő lenne, nem fordult elő, az Alöldi Első Gazdasági Vasútra nézve izonban tervben van annak közüli vasittá alkakitása, részvénytőkéjének eliőbbségi részvények kibocsájtása utján iz adósságok kifizetése céljából való elemelése. E'en tervnek valóra válása i törvényhatóság részvényeinek némi kamatozását is valószínűvé tenné, az nár azért is kívánatos lenne. Ezen érvről jelentésemet már a mult évi tezi közgyűlés alkalmával megtettem s i terv támogatására ugyanakkor a ek. törvényhatóságtól felhatalmazást is íyertem. Fegyelmi a megye pénze, per a megye ellen. Gyula város és a gyulai járás kitételével a vármegye többi járásait beítaztam, a főszolgabírói hivatalok ós íözségek Vizsgálatát foganatosítottam s iz ügymenet érdekében szükség sze'int intézkedtem. Az orosházi főszolgaairói hivatalban, a főszolgabíró jelen ;ése alapján külön vizsgálatot rendeltem 3l Jeszenszky Károly szolgabíró íllen, aki ellen a beható részletes vizsgálat nagymérvű hanyagságot, 6 őt a munkaképtelenséggel határos mulasztásokat állapítván meg, ellene a fegyelmi sljárást elrendeltem, ót egyidejűleg állásától felfüggesztettem. Helyettesítésével a vármegye főispánja dr. P á 1 k a Pál tb. szolgabíró, közigazgatási gyakornokot bizta meg, aki szorgalmas munkássággal mindazon ügydarabokat, melyek Jeszenszky Károly mulasztása folytán el nem évültek, teljesen feldolgozta és az elhanyagolt ügykört helyrehozta. Jeszenszky Károly ellen i fegyelmi vizsgálat befejeztetett ég az agy még október hóban ítélkezés alá kerülhet. Az aratás kezdetén az óriási esősések következtében a folyók annyira megáradtak, hogy a Feketekörös, a Kettőskörös ós a Sabeskörös gátszakadás veszélyével fenyegette lakosságunkat. Különösen nagy volt a veszély a Sebeskörös mentén Vésztő és Szeghalom községek határában a partok anya gának rosszasága és a partok kiépítetlen volta miatt. Megfeszített munkássággal a közerő kirendelésével ós katonai karhatalmi segédlet igénybevételével 3ikerült a védgátakat a szakadástól megmenteni; hasonló veszélyek elkerülése céljából felírtam a földmivelésügyi miniszter úrhoz, hogy a Sebeskörös társulatot a rossz anyagból épült véd gát szakasznak régen halogatott sürgős újjáépítésére kötelezze ós szorítsa. Az Orosházi Népbank kárára elkövetett hűtlen kezelés s ennek következmónyeképen a bankot fenyegető károsodás a lapokból a tek. törvényhatóság tagjai előtt is ismeretesek lóvén, itt azon okból kell foglalkoznom ezen közgazdasági sajnálatos eseménnyel, mert a Népbanknál takarékpénztári betéttel a törvényhatóság is érdekelve van. A vidéki pénzintézetek s ezek között a Népbank által megindított agitáció eredménye lett az, hogy a törvényhatóság tőkéinek egy részéből eddigi gyakorlatával ellentétben, egyes vidéki pénzintézeteknek, ezek között az Orosházi Népbanknak is juttatott betétet, ezen betétből közel 10ü,000 korona van még az Orosházi Népbanknál elhelyezve, amely tőkét a hírlapokban közölt veszteségek első hiríre nyomban felmondottam és kiutalványoztam. A pénzintézet a felmondást tudomáenl vette s a betét és kamatainak kifizetését október hó első napjára igérte. Szelle Kálmán és Szelle Irón győri lakosok 15,765 K ós járulókai erejéig a törvényhatóság ellen pert indítottak. Keresetüket arra alapítják, hogy kis koruságuk id j4n a régi árvaszók mulasztása miatt ennyi kárt szenvedtek s ezen káruk erejéig a fegyelmi választmány 618—1910 sz. s a belügyminiszter ur által is helybenhagyott határozatával Ujfa.u3sy Dezső akkori árvaszéki ülnök vagyoni felelősségét is megállapította. Ezen perben a vármegye érdekeinek képviseletére és megóvására a tiszti főügyészt megbiztam. A közszükségleti alap terhére a legutóbbi közgyűlés óta összesen 35 korona kisebb adományt utaltam ki, nevezetesen P. Szathmári Károly zilahi emlókszobra javára 10 koronát, a felvidéki magyar közművelődési egyesület részére 5 koronát s a VöröskeresztEgylet javára 20 koronát. Kérem ezen utalványozásaim jóváhagyását. ovemberi esküdtszék bírái. Az esküdtek kisorsol ása. A gyulai törvényszéken az esküdt szék novemberi ciklusa 3 án, hétfőn vessi kezdetét s mint már irtuk, az esküdtszék elé igen sok és súlyos bűnügy kerül főtárgyalásra. A kir. törvényszék a szolgálattevő esküdteket vasárnap délelőtt sorsolta ki. A kisorsoláson jelen volt N i z s a1 o v s z k y Endre kir. törvényszéki elnök, V. Szakmáry Arisztid kir. ítélőtáblai biró, Tóth Ferenc törvényszéki biró, dr. Diószeghy Gábor kir. ügyész, G ö n d ö r Bála jegyző, az ügyvédi kamara részéről dr. B e r ó n y i Ármin ügyvéd.Rendes esküdtekül kisorsoltattak: Békéscsabáról: Rosenthal Adolf gőzmalmos. Dr. Hoffmann Lajos, ügyvéd. Fre.yberger Márton, vendéglős. Hoffmann Sándor, terménykereskedő. Hirschmann Ármin, kereskedő. Sukk Kálmán, téglagyáros. Szarvasról: Schreib?r Lipót, bérlő. Breitner Lipót, kereskedő. Balla Sándor, ny. gazdatiszt. Robitfek Samu, fakereskedő. ^ Marechal Soma, takarókpénzt, titkár. Podem János, vaskereskedő. Ungár János, kereskedő. Potonya Pál, földmives. Wigner Lajos, vendéglős. Orosházáról: Dr. Klein A., ügyvéd. Baranyai Sándor, szürszabó. Nyegre Antal, géptulajdonos. Bérezi Fülöp, nyug. tanitó. Dr. B^rthóty Károly, ügyvéd. Békésről: Vigh Ferenc, könyvelő. Andor István, földmives. Bereczky Mihály, földmives. Ribarszky Pál, főmérnök. Mezőberényből: Dr. Liszka Andor, ügyvéd. Szentetornyáról: Id. Székács József, birtokos. Kétegyházáról : Neumann Antal, intéző. Öcsödről: Dr. Oláh Antal, ügyvéd. Dobozról: Fára Sándor, számtartó. Sámsonról: Szarvasy János, gazdatiszt. Helyettes esküdtek Qyuláról: Károlyi Gábor, tanár. C'Ordíis Ferenc, földmives. Lusztig Adolf, kereskedő. Jeszenszky Anlal, szabó. Bodoky Kálmán, s.-mé-rnök. Jancsics János, földmives. Bisitz Elek, szobafestő, Mihalik János, kékfestő. Dobay Ferenc, nyomdatulajdonos. Csizmazia Kálmán, üzletvezető. Egy ármentesitő társulat az alkalmazottaiért. Az Alsófehérkörösi Ármentesitő Társulat választmányi ülése. A nehéz gazdasági viszonyok minden téren arra kónyszeritették a munkáltatókat, hogy emeljék az alkalmazottak fizetését. Nincsen olyan testület, amely a legutóbbi évtized alalt fizetésemelésben ne részesült volna. Maga az állam jelentékeny fizetésemelést adott alkalmazottainak. Alig van esztendő, hogy valami kedvezményben ne részesítse őket. Az állam után emelték a fizetéseket a megyék, a városok, a községek ós az ipari, vagy kereskedelmi vállalatok tulajdonosai is. Most leguíóbb az Alsófehórkörösi Ármentesitő Tár.ulat is a fizetósemelők közó hpatt és legutolsó választmányi ülésén, amelyen a tagok nern valami nagy számmal jelentek meg, kellemes meglepetésben részesítette alkalmazottait. A fizetésen, illetve lakbéremelésen kivül foglalkozott a társulat választmánya a tisztviselőknek a pótdij iránt támasztolt igényeivel íp, amelyet szintén jogosnak tartott. A választmányi ülésről különben az alábbi tudósításban számolunk be: A választmány a társulat legutóbbi közgyűlésének utasítása folytán mindenekelőtt a tisztvis

Qlők családi pótlókával és lakbér felemelés iránti kérelmével, valamint a társulat műszaki tisztviselőit az 1902. év óta végzett nagyobb építkezések után a társulat régi alapszabályai alapján megillető építési pótdij kérdésével foglalkozott. A választ- [ mány határozata értelmében javasolja a közgyűlésnek, hogy a tisztviselők ró- | szére is állapítson meg családi pótlékot j — a gátőrök részére a társulat köz- i gyűlése a családi pótlók intézményét már legutóbb életbe léptette — ós pedig a tisztviselők részére, tekintet nélkül a gyermekek számára, 20 éves korig minden gyermek után 120, az altisztek részére a gyermek 16 éves koráig minden gyermek után évi 80 koronát. Figyelemre méltó a választmány azon javaslata is, hogy a tanulmányokat folytató gyermek után ez életkoron tul, egész a 24 évig kaön kérelemre a családi pótlék a választmány által tovább folyósítható legyen. A lisztviselők lakbérére nézve javasolja a választmány, hogy az igazgató-főmérnök lakbére 1000 koronáról 1200 koronára, a szakaszmérnök lakbére 800 koronáról 1000 koronára, a pénztárnok és nyilvántartó lakbére 600 koronáról 700 koronára emeltessék fel. A társulat választmánya és közgyűlése évek óta foglalkozik azon kéréssel, hogy a műszaki tisztviselőknek a régi alapszabályok 95. §-a alapján a nagyobb építkezéseknél kiérdemelt építési pótdíjra támasztott igényét miként elégítse ki.. Tekintettel azokra a nagy nehézségekre, amelyek ez igény kielégítésénél fenforognak, a választmány — miután a műszaki tisztviselők pótdíjra vonatkozó igényét jogosnak találja — figyelemmel arra is, hogy kótsógtelen az, miszerint 1902. óv óta a társulatnál nagyarányú építkezések eszközöltettek, amelyek költsége a félmillió koronát jóval meghaladja : az egyes építkezések után járó pótdijak részletes számítása nélkül, egy összegben 5000 koronát javasol az építkezéseket vezető K ü n z 1 Ernő volt szakasz- s jelenben igazgatófőmérnök részére megállapítani. A választmány ez ülésén betöltötte a szakaszmórnöki állást s 10 pályázó közül egyhangúlag Neusinger Ottó, jelenleg a társulatnál napidíjas mérnökként dolgozó fiatal mérnököt választotta meg, kinek munkájáról az igazgató-főmérnök elismerőleg nyilatkozott s ki szimpatikus megjelenésével a választmányi tagok bizalmát — fiatal kora dacára — teljes mértékben megnyerte. Ez ügyek elintézése után a választmány ülése véget ért. A '•ír t Összeült a képviselőház. Andrassyék bementek és kivonultak. A képviselőház szerdai ülése iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg. Nagy várakozással tekint az egész ország az uj ülésszak elé, mert mindenki ettől az ülésszaktól várja a politikai helyzet változását vagy jobbra, vagy rosszabbra. A szerdai ülést megelőzőleg az Andrássy-párt ülést tartott és elhatározta, hogy bemegy a Házba. Az elhatározást tett követte. Hatalmas tömeg nézte a nevezetes bevonulást. Benn a teremben nagy számmal jelentek meg a munkapárt tagjai is. Beöthy Pál elnök megnyitó beszédében kegyeletes szavakkal parentálta el özv. Tisza Kálmánnét és és Heltai Ferencet Utána báró Harkányi kereskedelmi miniszter néhány vicinális vasút engedélyezésére vonatkozó javaslatot terjesztett elő, Balogh Jenő igazságügyminiszter pedig az esküdtszék reformjára vonatkozó javaslatot. E javaslatok után Andrássy Gyula gróí emelkedett szólásra, aki Székely Ferenc és Székely Aladár képviselők között ült. Andrássy az ő ismeretes módján éles szavak; kai itélte el a kormány és a többség | eljárását. Felhívta a munkapártot, hogy addig ne bocsátkozzék érdemleges tárgyalásokba, mig a politikai beteg helyzet szanálva nincs, mig az 1 ellenzék ellen elkövetett törvénytelenségekért elégtételt nem ad. A beszéd után az Andrássy-csoport eltávozott a teremből. Tisza István miniszterelnök nyomban felállott Andrássy beszéde után. Sajnálja — úgymond — hogy az előtte szóló eltávozott és elhangzott vádjaira nem várta meg a választ. A beszéd tele volt téves adatokkal és állításokkal. Törvénytelennek mondja a többség eljárását, pedig az a március 23-án elfogadott házszabály alapján járt el. A kivezettetésben nem részesültek az ellenzék komoly elemei, hanem a sipolók, dobolok, botrányhősök. Kivezettetések a külföldi parlamentekben is megtörténtek. A munkapárt nagy éljenzéssel fogadta Tisza beszédét, meiy után az ülés véget ért. Egy garázda bérkocsisról. Bicskával támadt az utasra. Az már szinte mindenfelé ismert igazság, hogy a magyar bérkocsisoknál gorombábbak telhetetlenebbek nincsenek a világon. A bérkocsisok sehol sem tartoznak ugyan a finom emberek közé, mert még az udvariasságáról ismert Franciaországban is sok a panasz ellenük, de a mag ar bérkocsisok tul tesznek minden nemzetbeli kollégáikon. Különösen a pastiek képviselnek ezen a téren elsőrangú klasszist, akiknek még ha 20 koronát ad is az utas 10 percnyi időre, sem elégszenek meg, hanem rámordulnak, utána köpnek ós más hasonló kedveskedésekkel illetik. A pesti módor ujabban nagyon hódit a vidéken is, ahol eddig elég rendesek voltak az állapotok. Az erélyes főszolgabíróknak lehet tulajdonítani legelsősorban, hogy a vidéki bérkocsisok nem bántak eddig a publikummal ugy, mint a fővárosi kollégáik. A főszolgabíróknak a bérkocsisokkal szemben számos megtorló lépés áll rendelkezésükre, őket tehát nagyon is respektálniok kell a kocsisoknak. A főszolgabirósági székhelyeken ritkán is merülnek fel panaszok a bérkocsisok ellen. Annái gyakoribbak a panaszok a szolgabirósági szókhelytől távol eső községekben, ahol a bérkocsisok, nem érezvén a batóság közellétét, kényük-kedvük szerint bánhatnak az utasókkal. Épületes jelenet játszódott le például nemrégiben Csorváson is. Vári István ós az édesanyja kocsin akartak bemenni az állomásról a közsógb3. Megszólították tehát az ott várakozó Gyovai István bérkocsist ós megegyeztek véle. Felültek a kocsira. Azt hitték, hogy Gyovai rögtön közéjük vág a lovaknak ós robognak befelé a faluba. Ehelyett azonban azt kellett tapasztalniok, hogy Gyovai nyugodtan, összetett kezekkel ül a bakon ós rá se néz a paripákra. — Mehetünk! — sfeólt Vari István a kocsishoz. Az csak ült egykedvűen tovább. — Menjünk na! — kiáltott Vári most már erélyesebben. Várjanak! — volt a válasz. — Mire várjunk ? — Mig többen jönnek. — Mit ? Többen jönnek ? Hiszen mi fogadtuk meg. — Két emberrel ón nem megyek be. Móg elfér erre a kocsira vagy négy. Hátul háromnak kell ülni, mellettem egynek, kettőnek meg a kis ülésen. Ügy bizony. És közben invitálta az utasokat. Akadt is jelentkező hamarosan öt is. Ugy tele lett a kocsi, hogy alig lehetett rajta szuszogni. Várit nagyon bosszantotta ez az eljárás. Odaszólott tehát az anyjának. — Szálljunk le. Inkább menjünk gyalog. Es le is szállottak. — Mit akarnak ? — förmedt rájuk a kocsis. — Megyünk gyalog. Nem kell a kocsi. — Majd adok ón maguknak! Ha leszállottak is, csak meg kell fizetni a 4 koronát. — Micsoda 4 koronát? — Amivel tartoznak. — Azt ugyar nem kapja meg. Nem utazunk a kocsiján ós móg 4 koronát fizessünk ? Móg ha utaznánk is, borzasztó összeg volna. — Nem adják meg ? — ordított Gyovai reprodukálhatatlan káromkodások közepette. Leugrott a bakról, kirántotta a bicskáját ós ugy rohant Várira. Az öreg asszony sikoltozva állott a vad ember elé. Vári nem akarván az ő ós anyja életét kockára tenni, kifizette a 4 koronát, de feljelentette a garázda embert. A gyulai törvényszék hélfőn foglalkozott az ügygyei ós Gyovait zsarolás miatt 14 napi fogházra itélte. Az ítélet jogerős.