Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-02-23 / 16. szám

Békéscsaba 1913 február 23 3 A es'.bai ipartestölet köréből ElöljArósági ülés. Csaknem valamennyi tag jelen volt a csabai ipartestület elöljáróságának csütörtöki ülósón, mely a testület helyiségében folyt le. Az ülés sok tekintetben érdekes volt, mert utolsó volt a közgyűlés előtt, amelynek napjául március 30-át tűzte ki az elöljáróság. Ennek az ülésnek tehát foglalkoznia kellett többek között a közgyűlés előkészítésével, illetve az előterjesztendő javaslatokkal, amelyekből következteive érdekesnek Ígérkezik a közgyűlés. Az idén ugyanis lejárt ugy az elnökség, mint a jegyző mand ituma, tehát meg kell ejteni a tisztújítást. Békéscsaba iparossága csak akkor cselekszik helyesen, ha meghrgvj a jelenlegi tisztikar r, amely minden tokintetban móltónak bi.oayult arri a bizalomra, amelylyel a legutóbbi választás alkalmával az iparosság kitüntette ő'set. Tímár Endre, a mostani elnÖÁ minden alkalmat felhasznált és felhasznál ma is arra, hogy a csabai iparosság érdekében tegyen valamit. E'.enkivül kellőképen tudta reprezentálni is mindenütt az ipartestületet. Úgyszintén csak jókat lehet elmondani Horváth Mihály jegyzőről is, aki fáradhatatlanul vezeti már évek óta a testület sok munkát adó ügyeit és irodáját. Ugyancsak foglalkozott az elöljáróság Uhrin András pénztárnok huszonöt éves jubileumával is\ Uhrin András egy negyedszázadon át vezette a testület pénzügyeit rilka lelkiismeretsőggel ós becsületességgel. Méltó tehát arra az ünnepeltetésre, melyben iparostársai fogják részesíteni március 30 án a közgyűlés alkalmával. Az előijárósági ülésről egyébként tudósításunk a kővetkező: Ti már Endre elnök a megjelentek üdvözlése után az ütést me nyitván, Horváth Mihály jegyző jelentést tett a mult ülés jegyzőkönyve kapcsán elintézttt ügyekről. A jelentest az elöljáróság tudomásu

1 vette. Bemutatta Horváth Mihály jagyzőa márciu? 30-iki közgyü és elé terjesztendő évi jelentést is. Az igazán tartalmas és mindent felölelő évi jel ntésen, mely macában fog alja a testület mult évi p^nztárforgalmaról szó ó kimutatást ÍF, nem változtatott semmit az elöljáróság, hanem elhatározta, hogy változtatás nélkül a közgyü és i ló terjeszti. E'zel kapcsolatosan foglalkozott az elöljáróság a testület kiváló pénztárosának Uhrin Andrásnak a jubeliumával is. Uhrin András 25 év óta pénztárosa az testületnek. Az elő.járóíág elhatározta, hogy a közgyü és napj tn ünneplésben fogja részesíteni Uhrin Andrást. A közgyü és az ünnepség tartamára di-zközPedig a pénzt már elverte sz* pen, az utolsó ezresig. Ezzel az utolsó ezressel azután ő is rágyaj ott az utolsó szivarjára, akárcsak az apja. M^rt bizony ő is gavallér. De tovább már nem követte apja nyomdokait, mert neki felesé e, apró gyermekei voltak. S b r igazi gavallér volt, de api is volt. Síerette a gyermekei*. S most érezte különösen, mikor a szép vagyonból nem volt egyt.be, mint a 30 hold föld a laposon, meg a virágoskeries házikó. Nagyapó tehát mikor elszívta az utolsó szivarját, felkelt és hazamén'. S tttől fogva sohase látták Nagyapót a korcsmában, sem társaságban, hanem ól* a gyermekeinek, meg az unokáinak, meg a virágainak, szegényen, de bol dogan. És n m ment el többet sohasem nagyan

1 ^ mellől, hatvan esztend ig. Kimegyek a kertbe, olyan furcsa mos: minden, hogy nem Já;om Nagyapót árván maradt virágai között. Kis fiam odatötyög hozzám, kezéb9n a Nagyapó kampós botjával. — Papi kéjem, itt a Nagyapó bolj i, ha hazajön, odaadom neki. . — Ed s bogaram, nagyapót ne várd, nagyapó elment messze, nagyon messze s többé vissza nem jön. — D hogyis — mondja a kis gyermek - vissza fog jönni. — Igen, — mondja nagyanyó és könnyel telik meg sztp kék szeme nagyapó vissza fog jönni, mert nem hagy el engem, mert nagyapó gavallér ember. gyűléssé alakul át. Elhatározta az elöljáróság azt is, hogy az ipirtestü'et üléstarmo számára megfested Uhrin András arcképét és a közgyűlés napján társasvacsorát rendez tiszteletére. H-o r v á t h Mihály jegyző ezúton a tagforgalmi jelentést olvassa fel, mely szerint január végén a testület tagjainak száma 768 volt. Iparigazolványt csak egy ember nyert: Schenker János fegyvermüves. A tanoncok száma 583 volt január végén, decemberben pedig csak 575. Tanoncszerződóst kötöttek 11-et, felszabadult 14 tanonc és tanoncszerződést felbontottak ötöt. Az érkezett ügyiratok közölt neve- I zetesebb és a közt is érdeklő egy sem volt. Azoknak a bemutatása illetve ismertetés után Timár Endre az elöljárósági ülést berekeszti. Reformok a katonai szolgálat terén A honvédelmi miniszter a vármegyéhez. Mióta az uj véderőtörvény, ha nehéz viszonyok között i*, ker s'tül ment a parlamentben és életbe is lépett: azóta egymásután érkeznek a honvédelmi miniszteriői a törvényt kiegészítő, magyarázó rendeletek,; amelyekj gyökerest bbnól gyökeresebb reformodat tartalmaznak, u.ynogy nemsokára teljesen át fog alakulni a katonai szolgálat. Az uj véderő örvénynek nagyon sok humár.u üdvös r rdelkezése van. Különösen a katonai szo'gálat alól való ment* sités terén vannak hasznos újítások. Most a/, ekinek valamelyes jogciit.ük var, s okkal könnyebben mentesítheti ma^ót a kalon i szolgálat alól, mint régebben. Akáihány leirata érkezik Bókósmegyéhoz a honvédelmi miniszit rtö

1, mird syik tartalmaz valami ujabb üdvös reformot, amelyek közül eayik sem áll ellentétben a löivóny szegemével. Az kü őrben meg sem törtónh tik, m. rt a miniszteri rendeleteknek mindig a törvény alapján kell állaniok. A honvédelmi miniszter legutóbbi leiratában levő uj intézkedéseket az alábbi ikban ismertetjük: Mindjárt elől a fölös számban besorozott újoncokkal foglalkozik, akikre vonatkozólag pedig már több rendelet érkezett a vármegyéhez. Mult VE sárnapi számunkban is ismertettünk egy ilyen rendeletet. A fölös számmal besorozottakat a régi törvény nem is ismerte, az uj törvé-ny azonban igen sok üdvös rend-^kezéseket foglal magában azokra vonatkozólag. Legfontosabb ezek között az, hogy a fölös számmal besorozottak 4 százaléka póttartalékba helyezendő át, ha erre valami csekély kis jogcímmel rendelk'-znek. És nagyon meg van könnyitv * az áthelyezés. Legutóbbi leiratát) n p Idául aként rendelkezik a miniszter, ho^y a fölös számuaknál a hozzátartozók kerese,képtelenségének igazolására sinc en szükség, mert a bizo tság anélkül is figyelembe veszi az áthelyezés iránti kérelmeket. E ég csak annak az iga olása egy anyakönyvi kivonattal, hogy az apa betöltötte a 65 életévét, vagy p dig meghalt, akkor a bizottság mindjárt családfentartónak tekinti a fö'ös sz mmal besorozottat és átteszi a pó tartalékba. A törvény a 65 éves embert már keresetképtelennek tekinti. Azzal nem törődik egyáltalában, hogy az illető életerős, munkabíró ember is lehet. A bizottságok a póttartalrkba való helyezések alkalmával az ö-szes vi-zonyokat mérlegelik ós azért megy olyan könnyen az áthelyezés. Az idén is minden ez iránti kérelmet teljesített a Csabán működő bizottság. Nem utasított el egyet sem, ha csak volt valami kevés jogcím. Kü.ön intézkedést fog al magában a leirat a tanítókra vonatkozólag. Az uj víderőtörvény nem valami üdvös a tanítókra nézve. Ezelőtt ugyanis csak két hón;.pot k illett szolgálniok és azt is nyáron, amikor nem volt diligencia, tehát ráért k. Az uj törvény egyéves önkéntes kkó avanzsiroztatta őke

f, tehát most már egy évet kell szolgálniok. Ezt a tartalékos tisztek szaporítási miatt rendelte igy az uj törvény. Mos

1, aztán a minis/ter elrendelte, hogy azok a tanítók, akik a régi törvény alapján, tehát az uj törvény életbeléptetése előtt soroztak be, csak két hónapot kötelesek szolgálni. Ennek a vége egy csomó szabadságolás lesz, mert az októberben bevonult tanitó egyéves önkéntesek legnagyobb része olyan, akiket még a régi j törvény alapján soroztak be. Hasonló- i képen két hónapot, vagy helyesebben j mondva 10 hetet kell szolgálniok a gyógypaedagógiai tanároknak is Ei utóbbi különben Bákósmegyót nem na- I gyon érdekli, mert itt gyógypaedagógiai j tanárok nincsenek. Ezek a honvédelmi miniszter leg ujabb reformintézkedései, amelyek ismeretére szükségük van azoknak, akik még nem voltak, hanem csak lesznek a császár katonái. Pénzhamisítók Békésen. Leleplezte őket a osabai rendőrség. Szép sikere volt a héten a csabii rendőrségnek, aaiojyre miltán büszke is lehet. Nagy ügyességgel kinyomozott ós nyakonc-tipett egy később könnyen veszedelmessé válható pénzhamisítót, a kinek nemsokára a gyulai törvényszék előtt kell számolnia a bűncselekményért. Még az a szerencse, hogy az ipsa újonc, tehetséges kezdő volt a pónzhamitás terén, mert különben Békést ós Csabát már elárasztotta volna hamis pénzzel. Még csak keveset, néhány koronát és husz fillérest hozott forgalomba. Megpróbálkozott 5 koronások gyártásával is, de bizony az magas volt neki. Nem sikerült a szódás üvegek ónját ötkoronásokká átvarázsolni. A korona ós huszfillóres gyártás azonban ment, mint a karikacsopás. Ott kezdődött a bűnügy, hngy egy Romacsinszki nevü fiatalember egyik hetipiac alkalmával hamis 1 koronásokkal és huszfillóresekkel akart fizetni. A hamisítványok nem voltak valami sikerültek, úgyhogy a kofa észrevette, lármát csapott és Romacsinszki rendőrkézre került. — Hol vette ezeket a pénzeket — kérdezte tőle Horváth István randőrfőbiztos. — Ea is csak ugy kaptam. — Kiiől ? — Egy ismerősömtől, Vágási Pétertől. — Hol lakik az ? — Békésen. — Hát az hogy jutott hozzá ? — Tetszik ludni, ő csinálja. Látva, hogy nagyobbfajta bünügyről van szó, Horváth István főbiztos alapo3 kihallgatás alá fogta Romscsinszkit. — EQ még Petrozsínyből ismerem Vágásit — mondta Rjmacsinszki. - Ott dolgoztunk együtt. Egyszer adtam is neki 10 koronát kölcsön, de még most sem fizette meg. Egyszer aztán megsokaHottam a vtrakozást és irtam neki a pénzért. Nekem is kellett. Erre ő azt válaszolta, hogy menjek ótal hozzá Békésre, va ami nagyon fontosat akar mondani ós meg lesz a pénz is. EQ átmentem abban a hiszemben, hogy megadja a pénzemet. De csalódtam. Ehelyett azzal állott elő, hogy csináljunk hamis pénzt, mert ö ért hozzá. Én Cjak azt válaszoltam, hogy megnézem, hogy csinálja. — Végignézte? — Igen. Gipszporból pépet csinált azt beleöntötte egy gyufaskatuiyába és belenyomta a jó koronást, amelynek a képe ott is maradt. A másik oldalával hasonlóképen csinált egy másik gyufásskatuiyában. Aztán összeillesztette a két lenyomatot, megfúrta ós valami ólomból kóozült do got öntött be a lyu'-on keresztül. Ilyen eljárással csinált az ón jelenlétemben 7 korona értékű 20 fillérest. Másnap a babájával, Sima Ju'csával értékesítettük is a hamis hatosokat a békési piacon. Később csinált koronásokat is, amelyekből ne kiváló bor- és lithiumos gyógyforr áte v**- fe Miyi|^j«ksái, kferonyRél, czrtMtatsgtéfaéi, virhmyeéi, emés*tési 64 tétofztei tzensk ^nrtj&ísái kitfa* katím. ftnfccato maextts ovujnfc. kem átadott 8 darabot azzal, hogy itt, Csabán értékesítsem. Da nem sikerült. E fogtuk a legelső alkalommal. Horváth István főbiztos e vallomást jegyzőkönyvbe foglalta ós folytatta tovább a nyomozást. Átment Békésre és házkutatást tartott Vágási lakásáu, aki egészen meg volt rőkönyödve, mikor megtudts, hogy el van titka árulva. A lakáson nagymennyiségű gipszet ós önfejnálküli szódás üveget talált. A földön hevert egy gipszdarab, amelybe öt koronás volt belenyomva. — Azt nem tudtam csinálni — mondta Vágási, aki bevallott töredelmesen mindent — mert sok massza kell hozzá, az pedig tönkre teözi a gipszet. — Mióta gyártja maga a pénzt ? — kérdezte a főbiztos. — Nem régóta, — volt a felelet, — Petrozsónyban tanultam a téglagyárban egy Adorján Béla nevü légiagyári felűgyelőtő

1, akivel együtt dolgoztam. De ott én nem csináltam pénzt, csak idehaza jutott eszembe. Adorján tanított meg arra is, hogy a masszát hogyan és mikből állítsam elő. Az ilyképen gyorsan elcsípett és mindent beismerő Vágásit Horváth István főbiztos feljelentette a gyulai kir. ügyészségnél. KróniKa. Szomorú az én életem fikármerre járok, Egy zugot, egy csöndest, némáit Sehol se találok. Mert mindenütt csak azt hallom, fiz van a beszédben, Hogy Désynél a biróság Levizsgázott szépen. Másról szó sincs Naiv jogász Csak ezt pertraktálja, fi gyerek is csak Vázsonyi Nevét kiabálja. Sőt talán a csecsemő is Erről motyog nékem, Amikor a kacsójával Karmolássza képem. Bizony, bizony, a Désy-ügyTöbb már, mint a Balkán, Nem törődnek most avval, hogy Mit csinál a Szultán. Gyilkolhatnak ezer béget, Meg százezer bolgárt, Ez az ügy már nem izgatja Itt a magyar polgárt. Désy, Lukács, meg Vázsonyi Vannak előtérben, Hogy mi;'rt, az nem is csoda, fizt én nagyon értem: Fáj azoknak, kiknek elég Sohse volt a jóból, Hogy potyán nem részesültek Áz öt millióból Ha belőle kaptak volna, Szépen hallgatnának. Nem beszélnék keservüket El most fűnek-fának, Élveznék az ezreseket, fikár ahogy én itt, És szamárnak bélyegeznék Vázsonyit, me.g Désyt. De elég már. Most szidom a Fecsegőket rendre 5 Guy ur a fecsegő cim lm, ráillik kendre. Beszélhetne másról is már: fi holnapi napról, Gyulán sok bölcs megyeatya Jön össze majd akkor. Beszélgetnek, tanácskoznak, Mint máskor is tették, Egyik-másik meg is ereszt Egy pár teringettét, fizután meg jön a „Komló" Hol ázik a gége, És nagy, bölcs mondásoknak Becsipés a vége ügy kell lenni. No de hiszen Mért lenne másképen, Hisz eleget uszkálunk a Bánat tengerében. Kell egy kicsit felejtnünk is, Vigadnunk is néha És olyankor — sokan tudják — Én se vagyok —- néma . . . SCHILTIf Á60ST Guy,