Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-02-23 / 16. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1913 február 88. Művészeti és irodalmi kör Csabán Felhívás a müvészetkedvelékhöz. Néhány lelkes, ideális gondolkozású fiatalember összeállott ós kulturát akar teremteni Csabán, amely eddig csak a parasztpártról ismert az országban. — Hogy itt a kulturát szomjazó emberek is, élnek, akik a sivatag vándorához hasonlóan epednek, sóvárognak a szép oáizisa után és irigy szemeket vetnek a magyar kultura középpontjára, Budapesre: azt még nem tudta, nem hallotta a világ, nem hallotta még a megye sem. Most talán nemsokára hallani fogja. Ha azokban a fiatalemberekben nemcsak szalmaláng lobog, hanem tenni, dolgozni akaró ós tudó energia, akkor az a művészeti kör fel -fog virágzani, intenzív szellemi életet teremt ezen a petyhüdt, nemsokára falán már a saját zsírjában fuldokló Cwbin, aminek hatását az egész megye érezni fogja. Hogy ez szükséges Csabán, hogy a megszokott mindennapi unalmas életszokásoktól egy kis változatosságra vágyik itt már mindenki, mutatja az, hogy Csabai Atlétikai Klub hatása alatt mily nagy sportszeretet fejlődött ki a csabai közönségben rövid pár hónap alatt 1 Bizonyára a Művészeti és Irodalmi Kör működése sem marad hatástalan Csaba kulturális nívójának emelkedésére. Az előkészítő-bizottság most felhívást bocsátott ki. Szivünkből ajánljuk közönség figyelmébe. A felhívás a következő : Felhívás! Egy uj egyesületet akarunk alakítani. Egy társaságba hozni, tömöríteni mindazokat, kik a művészet bármely ágát müvelik, vagy aziránt érdeklődnek. Nem vagyunk pesszimisták és bizton reméljük, hogy a kezd't akadályait erős akarással letörhetjük, Nem akarjuk hinni, mert nem birunk beletörődni abba, hogy itt nálunk nem érdemes ós nem is lehet ideális célokért küzdeni, hogy ez volna az a h' ly, hol halandó hagyjon föl minden reménnyel. Tudjuk: nagyszámú itt a közönyösök serege; de jól tudjuk azt is, hogy van itt csapata azoknak is, kikben van még ideálizmus. És ezekhez fordulunk első sorban. Hozzájuk irjuk szózatunkat. Nékik szól különösen felhívásunk. íme: hirül adjuk ezennel nektek, hogy mi egy művészeti egyesületet alakítunk; halljátok meg és vegyétek tudomásul, hogy a kulturának templomot akarunk itt építeni. K rve-kérünk benneteket: jöjjetek a segítségünkre, mert igy egyedül, kevés számmal gyöngék vagyunk. Tartsátok ti is — mint mi — kötelessógteknek ennek a háznak a fölépítését. Jöjjetek hát mindnyájan, hogy együtt tegyük le az alapkövet! Mert tudjátok még, ha óhajunk testet nem öltene, nem a mi szégyenünk lenne az, de nektek kellene érte pirulnotok. Reméljük és hisszük, hogy ez nem fog bekövetkezni. Ott, a Körös alján dísze, n áll már a Kultur-palota. Kultur-palotánk már van, hozzunk belé kultur.it is! A napokban tartottuk meg előzetes értekezletünket, melyen elhatároztuk, hogy március első vasárnapján tartjuk meg alakuló közgyűlésünket. Hívunk benneteket, jöjjetek el az alal ulashoz s kérünk mindenki?, aki tud még és akar lelkesedni a szépért, kinek a kenyérért folyó harc nem emésztette föl minden erejét, ne maradjon el az alakuló közgyűlésről s segitsen egész lelkességóvel megalapozni Csabán a kultura templomát 1 Kihágásokért munkabűntetést. A garázda legények ellen. A „Bókésmegyei Közlöny" olvasói jól tudják, hogy Békósmegyének különösen a színmagyar községei valósággal Eldorádói a verekedő, duhaj legényeknek. A gyulai törvényszéknek, a járásbíróságoknak, a szolgabiróságoknak állandóan azokkal kell foglalkozniok. Ujabban a gyulai törvényszék már sokkal szigorúbb büntetést szokott mérni a garázda legényekre, hogy ezáltal is visszariassza őket. De az nem sokat használ, hiába büntetik meg a közigazgatási hatóságok és bíróságok akár több hónapra is. Bent a dutyiban elég jól megy a dolguk ós nem is félnek nagyon tőle. Csak garázdálkodnak tovább. Ujabban aztán felmerült annak az eszméje, hogy az ilyen kihágásért becsukott nagy legényeket nem kellene hevertetni, hanem dolgoztatni kellene őket. Attól már bizonyosan jobban félnének, mint a dutyitól. Mert hasztalan bár a legkérlelhetetlenebb szigorúság is a büntetések kiszabásánál, ha azok végrehajtása kezdetleges és nem a bűnhődés gondolatának megfelelő. A valóságnak megfelelő színekkel rajzoltuk meg a kihágási büntetésüket öióvel-tizével töltő falusi legények rakoncátlankodásá*, hancurozását a községházán vagy a községi fogdában és elégedetlenkedve mutattunk rá, miként veszti el ilyen környezetben célját, jelentőségét, móltóságát a kiszabott elzárás. Az orvoslás módjául a járási fogházak felálitását jelöltük meg, amelynek komoly fegyelmet gyakorló környezetében, egészséges, tiszta zárkáiban a törvény szellemének megfelelő volna az elzárások foganatosítása. Azóta néhány helyen megkísérelték a járási fogházak felál i tását, de a szűkmarkú rövidlátásán ms gtört a kezdeményezés. A községek általában megtagadták az anyagi hozzájárulást. A falusi legénység éjszakai ren detlenkedósei, komiszságaí marcdnak megtorlatlanok, vagy ugy ahogy megtorolva. Pedig ép most télen aktuális e do log, amikor a legénység tétlen, kipihent ereje nem fór a bőrében ós ki kitörik egy-egy duhajkodás, éjszakai c endháboritás, ablakbeverés formájában. Valóban kell valamit tenni e téren. Ha egyebat nem, ki kellene mondani az*, hogy kihágási pénzbüntetés közműnk a ós nem elzárásra változtatandó át. E ryszerü megoldás lenne. Aki vó.eit a közrend ellen, tessék neki a vétekkel kö rüibelül equivalens munkát sjzolgáltatn: a köznek Így aztán nem volna behajthatatlan pénzbüntetés, mert hiszen a munka is érték, akinek tehát nincs lefoglalható pénzértéke, fizetne munkával. Itóinók csak azt az éjszaka rend t'enkedő legínyt behajthatatlan 20 korona vagy ket napi elrárás helyett tiz munkanapre, majd meggondolná máskor kétszer is, érdemes-e egy kis hancurozásért tiz kemény munkanapot tölteni. A meddő, komikus elzárást büntetés helyót igy a komoly, a közre gazdaságilag hasznos munkabüntetós foglalná el, amely egyúttal nyomban mego.'dmá a kihágási büntetések végrehajtása kö rüli anomáliákat is. Ma ennek a reformnak törvényes akadálya van, amenvnyiben törvény szerint csupán a m»zőrendőri kihágások (tilosban legeltetés, határkő-kiásás stb.) pénzbüntetéseit lehet közmunkára változtatni, az egyéb kihágások elkövetői'elzárásai bün'eten dők, még csak foglalkoztatni sem szabad őket. A csabai postapalota ügye. Értekezlet a városházán. A postapalota építése ügyében a postakincstár a nála járt küldöttségnek kimondotta az uto'só szó?. Szív sen épit a község Apponyi-u c .i telkén, a S/ent István tér frontján, ha azt részére móltányos áron átengedik. Három éven át táiyyalt ez ügyben a községgel, do to vább erre nem hajlandó. Mielőtt e kórdósben a képviselőtestület határozna, a község elölj írósága megtudandó a képviselőtestület ez ügyben való mostani állásfoglalását, értekezletre hivta egybe szombat délutánra a városatyákat. Mintegy negyvenen jelentek meg. A felszólalók legtöbbje most már a telek átengedóse mellett érvelt, csak a telekért kérendő összeget keveselte, vagy sokalta egyik másik. Szerencsére a határozat egyhangú lett s most már a postakincsíáron áll, hogy megadja a 400 öles telekórt kért 80,000 koronát. K o r o s y László főjegyző nyitotta meg az értekezletet és röviden vádolta a postapa o$a három éves történetét A legutóbbi közgyűlésen felmerült ama kivanságia : haiha lehetséges volna az, hogy a posta ne az orosházi uton, hanem a kö, pontban, az Apponyi u teában épülne : Zahórán biró, dr. Tardos D ;?ső, R isz H rmann ia ö ej raak ez ügyben Budap 'Sten a po.aa föi atójánál. A közse : fcerolnu-ru a pos akinc tar annyit ni égig- r*, hogy az orosházi tel keki'e nófcv'r.' rövid hl - ig fü <öb -n t irtja elbaii.ro;ását. Az Apponyi-uicti r szín nem épite:.», m rt n n kapna elég vi lá.oss go

l. H jlandó 400 l gys..ögölet, az 500 h \ elfogadni, hogy igya köxi.é, / ük i.ü-.i egy 400 öles órtekes tetke maradjon. Az értekezletnek azt kell e határo ni<;, hogy átengedi e a kórt telket es mennyiért ? A pöstakincstár mc jd leküd ÍJOC ÜSC .r, akik véglegesen megállapítjuk a telkek ériekét. E ön ok L i p t-á k L. Pál bzólalt röviden c ;ak annyit, hogy a kért t. Iket nem adná el. Dr. Tardo É D--ső, ki ríszvett a kUidöUíiógben, n< m talál elég támpontot arra, hoa-y a kivic r a már kész orosh'.zi telkek s?e< ődésétöl elé ana, mert maga a .m- tiszt r it a egyik ily aktára, hogy a po^ta azokon a telkeken' épüljön. Me ;ki- t el ió mégis, hátha a község építene s lih'Hauyoó bét szerződési ajániü a. JÍV.ja, fe yen a köz ajánlu o\ a küíső éa b ő telkek építésére é i" g- ra a fro - , lek ve. Hütgok: '80-100,000 korona! Fa bry K roly m akar alkudozni. Auki/ii b n k i álás'fogialni, sdj -e a kö;. ; g a kért t lkot vagy som. El nem adná a pn.tk, hanem épiten . L 1 -ii.

1 ügyi;, ha a frontot kívánj hogy alul ü

; ti-yiségvk voln n i -. R isz H t'tnann, ki szintén részt vagylagos ajánlatot tenne. Inkább felépítené és bérbe rdné. Varságh Béla : A kérdést tisztán látja. A kincstár épiteni akar és a város telke legjobban tetszik neki. Nem tenne vagylagos ajánlatot, hanek átadná a telket. Sokalja a 100 ezer koronát, de vigyázni kell, hogy a postakincstár ujabban meg ne aprehendáljon. Az építkezésre most nehéz pénzt szerezni. Erre felzúgott, hogy a telket átadják egyhangúlag. Mennyiért? B r ü 11 e r Ármin azt hiszi, ha sokat kérünk, nem lesz semmi a postaépítésből. K o r o s y főjegyző : E kérdésben most az ulolsó szót kell mondani. Ha tuikövetelők leszünk, a postakincstár e megvett orosházi területen épit. Építsen a kincstár, mert a munkás és pénzviszonyok nagyon rosszak. Azt tartaná, hogy ne kérjünk magas árat, hanem 80 ezer koronát. Az értekezlet végül elhatározta, hogy a telket 80 ezer koronát rí átengedi. A jövő héten rendkívüli közgyűlés lf sz, melyen ilyen határozatot hoznak Erről értesitik a postakincstárt, mely mtijd lekü di telekbecslőit. Ha azok k dvezőbbre értékelik, akkor majd újra alkudoznak ? gben,r :>sen vazoita liinós r álláspont}.a . Az u'cai nem fog; dja el semmi körülmóot ig ii, de vett a p< telki nyek k< zöii. Á föléri fr méltányo áron. Inkább t^Jjes n eláll a tov. ;')• i tárgyak-siói. Mikor a góc ponti i.. .v. .-r i i tve .. a, a főig • ió azt í . Aho: a pos a, o • kei . -ak a . C:< . '. A' h

; . 1, a. i. ;ór: ra gad a kif.C: r 75-80 r koronát. K r s z ó Mihály nagy dolognak tartja a. a- b : való iuuáro.'uvoi, mert r.z « nép' e rd k . N ;m építene egyik hely n sem, hanem es ik a va utu'cán. A , é ékes telekre szüksége lesz a kö*-égnek. Dr. H o 11 á n d e r Lipót, ki a közgyűlésen is e kérdést szóvá tette, hoszszabb felszólalásban indokolta álláspontját. E fontos kérdésben áldozatot kell hozni a községnek a kereskedelem és ipar érdekében. Ez knek kell naponta többs/ör a posta és nem a földmivelőknek. Végre is a most oly magasra tartott telek nem hozza meg a kamatját. Nem épitene, hanem a frontot átengedné a kincstárnak 70 ezer koronáért, a nv gmaradó részt is jól lehet értékesíteni. Nem is komp ikolná a fontos kérdést vagylagos ajanlatokkal. B o h u s M. György : Eddig ellene volt a telek átengedésének, de most, mikor az utolsó szót kell mondani, nincs ellene, hanem legalább százezer körönt t tenne. U^yan igy érvelt Pollák Arnold is. Dr. Székely Lajos ez ügvb°n a közérdeket tekind, gócponton kell a postának lenni. Ha a pos'a felépül a megmaradt telek még értékesebb. Ajánlja a telek átengedését, az ár tekintetébea most ne alkudozzanak. F á b r y Károly újra fe'szólalt. Most már eladja a telket, de mégis ÚJDONSÁGOK. — A csabai Nőegylet választmánya csütörtökön délután a felső leányiskolában igen látoga'ott ülést tartott B e1 i c z e y Rezsőné elnöklete alatt. A megjelentek üdvözlése után a Nőegylet ovációban részesítette az egylet régi, több mint husz óv óta tevékeny ós áldozatkész tagját: V a r s á g h Bélát abból az alkalomból ÍP, hogy a vármegye egyik legtőkeszilárdabb pénzintézet élén 40 éve mint igazgató áll. Az egyesület szívélyes s lelkes hangú üdvözletét dr. R e 1 1 Lajos olvasta fel. Az ünnepelt meghatottan köszönte meg az ovációt. — A pénztári jelentés köszönettel emlékezett meg az ujabb adományokról. A nehéz viszonyok, az erős tél még intenzivebb segítésre kényszeritette az egyletet. A választmány lépéseket tesz a központban az iránt, hogy a nyár folyamán a háztartási tanfolyam megtartassék Csibán. A feministák Budapesten lariandó világkongresszusának költségeire a Nőegylet ujabban ismét 50 koronát adományozott, sőt gyűjtést is rendez e cé'bó). A szokásos böjti felolvasásokat, melyek jövedelme a szegény iskolás gyermekek felruházására fordittatik, az idén is rendezi az egylet. Az első felolvasás március 16-án, a második március 30 án fog megtartatni. — A községjegyzöi nyugdíjválasztmány ülése. Békósvarmegye községiegyzői nyusídijválasztmánya pénteken Ambrus Sáudor a!i&pán elnöklete alatt illést tartott. A választmány mindenekelőtt S o ó s István öcsödi jegyző nyugdijának öszszegót állapította meg. Bizony elég csekély az az összeg, mindössze 11Ö0 korona. Ezenkívül számos segélykervénynyel is foglalkozott a választmány. Jegyzők szegény, nyomorgó özvegyei adták be azokat a kérvények t, akik a jelenlegi kótsé^becjíő gtfdasági viszonyok között nem ludnak megélni az özvegyi nyugdíjból. A választmány azonb in nem vo t képes most teljesíteni a kérelmeket, mert az alap számadása szerint nincsen maradvány. Ennélfogva a kérelmek elintézését fűtőben tartotta a választmány. Végül néhány fizetésemelés miatt sz.ükség'ssó vált n^ugdijjárulék-kivetést állapítottak meg. — Házasság. Sztojanovics Szilárd vármegye i árvaszéki ülnök házasságot kötött Kövér E.la úrhölggyel. — Eljegyzés. L i p c s e y Ferenc békési községi tisztviselő, eljegyezte Csabán K e 1 1 e r Irmu^át. Egy fözöutasifás! I

Karfiol-leves. (4 személy részére). A karfiolt megsózzuk és egy-két kocka cukrot hozzátéve, puhára főzzük. Azután igen ritka, rózsaszínű rántást készítünk és forró Maggi húslevessel feieresztjük. (A Maggi-féle húsleveskockát egy negyed liter forró vízzel leöntjük s rögtön kész húslevest nyerünk.) — A karfolt beletesszük. A tálban két tojássárgáját és két. deci édes tejfelt elkeverünk ós erre öntjük a levest. Győződjék meg kérem, hogy a féle kockából, dbja 5 f. előállított húsleves a samis leveseknek erőteljes, jó ízt ad*